Pályatörténet
Hungaroring Sport Rt.
Bernie Ecclestone a FOA (anno még FOCA) elnöke
a nyolcvanas évek közepén határozottan érezte,
hogy a Forma 1 Világbajnokságnak terjeszkednie kell, mégpedig
lehetõleg az akkor még meglévõ "vasfüggöny"
mögé.
Kína, Szovjetunió, majd Jugoszlávia
szerepeltek a tervekben, de végül is, Rohonyi Tamás, magyar
származású barátja tanácsára Magyarország
felé fordult a figyelme.
Villámgyors érdeklõdés, majd
villámlátogatás után Budapestre, majd a fõvároshoz
közeli Mogyoródra esett a választása. A versenypálya
rekordidõ, nyolc hónap alatt készülte el. 1985.
szeptember 10-én írták alá a szerzõdést,
október 1-jén kezdõdtek meg a munkálatok, majd
1986. március 24-én a Drapál Emlékverseny kapcsán
avatták fel a Hungaroring versenypályát. Az elsõ
Forma 1-es futamot 1986. augusztus 10-én rendezték a pályán.
A pályát a Forma 1 Gazdasági Társaság
építette, és ennek évente változó
vezetõje gyakorolta az elsõ öt évben a vezetõi
jogokat. Az elsõ öt éves ciklus vége egybeesett
a magyarországi rendszerváltozással, melynek következtében,
az anyagi nehézségeket áthidalandó, a versenypálya
öt évre Bernie Ecclestone-nak került bérbeadásra,
aki ennek fejében vállalta további öt verseny megrendezését.
Ezen gyakorlat egyik fél számára sem
vált be. Így 1994-ben megkezdõdtek a tárgyalások
Bernie Ecclestone és a Hungaroring Sport Rt. elnöke, Dr. Berényi
János között. A tárgyalások eredményeképp
a versenypálya tulajdonosi viszonyai 1995-re rendezõdtek, és
azóta a Hungaroring Sport Rt. gyakorolhatja a tulajdonosi jogokat annak
a biztos tudatában, hogy 2006-ig lesz Forma 1 Marlboro Magyar Nagydíj.
Így mára rendezettek a Hungaroring? versenypálya ügyei.
A magyar állam felismerve a verseny máshoz nem fogható
reklámértékét és jelentõsségét,
valamint az ország-image építõ hatását
a rendezõket teljes támogatásáról biztosította.
A "lapos tányér"
A Hungaroring versenypálya Budapest centrumától 19 kilométerre,
az M3-as autópálya mentén, Mogyoród község
határában található. A pálya természetes
völgyben fekszik, s karéj formájában 50 hektár
lelátó öleli körül. Ezen kiváló
természeti adottságok miatt a nézõtér bármely
pontjáról a versenypálya 80 százaléka belátható.
Ezért is hívják lapos tányérnak, hiszen
a nézõk a képzeletbeli tányér szélén
ülnek, s onnan kísérik figyelemmel a versenyeket.
A versenypálya teljes hossza az 1986-os átadáskor
4013,786 méter volt. Az 1989-es évben kisebb korrekciót
hajtottunk végre. Az azévi Forma 1-es versenyre, egy kanyarkombináció
átvágásával, ezáltal egy járulékos
elõzési lehetõség biztosításával,
a versenypálya gyorsabb lett, hossza azonban 3968 méterre csökkent.
Az 1997. évi átalakítások során a versenypálya
hossza, a célegyenes áthelyezése miatt, 3971,8 méterre
módosult.
A legkisebb ívsugár 20, míg a legnagyobb 400 méter.
A célegyenes teljes hossza 586,29 méter, itt az elérhetõ
legnagyobb sebesség megközelítõleg 320 km/h. A versenypálya
szélessége a célegyenesben 15 méter, a többi
szakaszon, az elérhetõ legnagyobb sebesség függvényében
10, illetve 11 méterre csökken.
A burkolat szerkezete: 20 centiméter vastag kavicságyazaton
és 20 centiméter vastag sovány betonlapon háromrétegû,
egyenként 5 centiméter vastag aszfalt. A versenypálya
legalacsonyabban és legmagasabban fekvõ pontja között
a relatív szintkülönbség 36 méter. A legnagyobb
emelkedõ 6,2 százalékos, míg a legnagyobb esés
eléri a 7,0 százalékot.
A Hungaroring versenypálya a legmagasabb szintû
technikai követelményeknek is eleget tesz, ezáltal a világ
egyik legbiztonságosabb versenypályájává
vált.
A Hungaroring versenypálya 2003. évi átalakítása
kapcsán, amely az FIA-val (Federation Internationale de l'Automobile),
a FOM-mal (Formula One Management Ltd.), valamint a helyi sporthatósággal,
a Magyar Nemzeti Autósport Szövetséggel egyeztetett, a
célegyenes 202 méterrel hosszabbodott, a versenypálya
hossza 4381,08 méterre növekedett.
