A Természetes Táplálék

"Az ember természetéből adódóan növényevő!"

Bizonyára sokan felkapják fejüket a fenti kijelentés hallatán, azonban az emberi test biológiai és anatómiai vizsgálata igazolja: növényevővel van dolgunk. Ilyen irányú megfigyeléseket nem csak a húszadik századi kutatók, hanem a múlt neves személyiségei, biológusok, írók, költők, gondolkodók is tettek. Az írásos emlékek közül kiemelnénk egy megközelítőleg 2000 éves írást Plutarkhosz görög történetíró tollából.

"Kijelentjük, abszurd azt mondani: a húsevés gyakorlata az emberi természeten alapszik. Az ember nem húsevő, ez világosan kiderül teste felépítéséből. Az emberi lénynek nincs horgas csőre, éles körme vagy csipkézett fogazata, a gyomrában lévő savak sem képesek megemészteni és feldolgozni a kemény állati részeket. Fogaink simák, szánk kicsi, nyelvünk puha és mert gyomrunk savai túl lassúak a természet megtiltja, hogy húst együnk. Ha azt mondod, a természet ragadozónak tervezett akkor először öld meg saját magad az állatot mit meg akarsz enni, de csak a saját, természet által adott eszközeiddel bot és fejsze nélkül."

Valóban, az emberi test nem alkalmas más állatok elejtésére, gondoljunk csak arra, hogy nem rendelkezünk ki-finomult szaglószervvel ami a legelésző préda nyomára vezetne. Szemünk nem alkalmas az éjszakai vadászatra, kezünket is könnyebben használjuk arra, hogy egy gyümölcsöt leszakítsunk a fáról mintsem arra, hogy egy őz oldalába vájjuk bele. Ha pedig hajszára kerülne a sor, egy-kettőre nevetségessé válnánk. Felmerülhet, hogy az ember sok olyan eszközt feltalált mint például a puska, a nyíl, a tőr, amellyel képes állatok elejtésére. De ki nevezheti természetesnek a fegyverek használatát, mert a puska és a tőr valójában éppen abba a kategóriába tartozik mint például az ideggázok, a géppisztoly vagy az atombomba. Nem! A természetünkből adódó táplálékot fogyasztva semmi szükség ezekre az eszközökre.

Most pedig nézzük a ragadozók és a növényevők legszembetűnőbb anatómiai különbségeit.

• A ragadozó állatok hegyes, hosszú tépőfogakkal rendelkeznek amelyek az áldozat megölésére és feldarabolására valók. Ezzel szemben a növényevők nem rendelkeznek tépőfogakkal, ezek helyett úgynevezett morális, azaz őrlőfogaik vannak. Az a teória amely mindenáron az ember mindenevő voltát akarja bizonyítani abból a téves megfigyelésből indul ki, hogy az ember is rendelkezik tépőfogakkal. Ez egy helytelen következtetés, hiszen az embernek csupán négy szemfoga van, mindkét állcsont jobb és bal oldalán egy-egy. Ezeket sem méretük sem pedig keménységük (a ragadozók fogai ötször keményebbek mint az emberé) alapján nem lehet összehasonlítani a valódi ragadozók hatalmas szemfogaival, amelyek megragadják és átdöfik a zsákmányt. Azonkívül számos kizárólag növényevő állat mint például a gorilla, a teve és az őz szintén rendelkezik hasonló szemfogakkal de ezeket kizárólag a keményebb termések illetve a fák kérgének rágására használják.

• A húsevők állkapcsai kizárólag fel és le mozognak, táplálékukat kevés rágás vagy rágás nélkül, nagy darabokban nyelik le, míg a növényevők alsó állkapcsa, a függőleges mozgásokon kívül oldalirányú mozogásokra is képes a növényi rostok alapos őrlése érdekében. A húsevők lefetyelik a vizet mint például a macskafélék vagy a kutya, a növényevők viszont szájukba szívják, azaz isszák, mint az ember és a tehén.

• A növényevők nyálában ptialin található a keményítők előemésztésére, ragadozóknál erre nincs szükség. A ptialin az emberi nyálban is megtalálható.

• A húsevők nem verejtékeznek, testüket nyelvük kilógatásával és szapora légzéssel hűtik. Ezzel szemben az ember és a vegetárius állatok a bőr pórusain keresztül verejtékeznek és a test mérgei is részben így tisztulnak.

• A húsevők belei rövidek, átlagosan a testhosszuk kb. háromszorosa, mert a gyorsan bomló húsnak és mérgező toxinjainak hamar ürülnie kell. A növényevők így az ember bélcsatornája is hosszú, a testhossz kb. tizenkétszerese, mert a növényi részek lassabban oldódnak fel.

• A ragadozók gyomrában húszszor erősebb sós sav található mint a növényevők gyomrában, hogy az ét-rendjüket képező húst, bőrt, csontokat is képesek legyenek megemészteni. Erre az ember gyomra nem képes.

• A ragadozók többségénél behúzható karmokat figyelhetünk meg, ilyen fegyverekre egy növényevőnek és természetesen az embernek sincs szüksége. A fenti összehasonlításból világosan kiderül, hogy az embert leginkább a növényevők csoportjába sorolhatjuk be. Így az ember létfokának megfelelő, természetes növény alapú táplálék fogyasztása ajánlott.