Céltábla

Céltábla

I.

Céltábla volt reszketõ szíve,
selyemszálon függött megsebzett élete.
Egy sötét árny kaján mosollyal fölé hajolt,
s didergõ testét gúnyába takarva
kivitte a napra…
S a fényárban a világot megmutatta.
Csábító csillogás közepette
bevitte õt a földi pokolba.

II.

A pusztában kóborolt,
esõ áztatta földeken,
deres hajnalokon öreg fák tövében pihent,
s megpróbálta a lehetetlent
De nem sikerült neki,
nem tudott a fogvatartó kezébõl kitörni.
Segítség! – kiáltott,
s egy meleg fénysugár kezére hullott,
s vezette õt…
Új hajnal kélt szívében, rablánca összetört.
Kezét felemelte az ég felé,
s öröme határtalan tengerében
leborult Istene elé