Mily reménytelen az ember...

 

Mily reménytelen az ember…

Árvíz jön, fújnak a szelek,
fájón sodortatnak házak és emberek
Reng a Föld, rombadõl kincse,
mily tehetetlen az ember, ha nincsen Istene

Halált lehel az értelmetlen fegyver,
dühöng a sötét gyulölet,
nem számít apja, sem gyermeke élete,
mily gonosz az ember, ha nincsen Istene

Mint kis virágot, ha letépi a szél,
úgy sodor az élet tengere,
ide-oda dobálnak rémisztõ habok,
mily szomorú, ha az embernek nincsen Istene

Egyedül áll, kétségbeesve a didergõ semmiben
az elmúlás rettenete szaggatja, tépi,
nincs öröme, nincs jövendo boldog élete,
mily reménytelen az ember, ha nincsen Istene