Örökre enyém

 

Örökre enyém

Éget a vágy, hogy megismerjelek
futok a szavak után, mely Rólad beszél
Érdekel milyen vagy.
Tudom, mit tettél értem,
még csak nem is reméltem,
s Te megadtad,
csak úgy kegyelembõl, érdem nélkül
ugyan mi érdemem is lett volna rá,
hogy nékem ajándékozd magad,
kezedbe vegyed sorsomat.
Féltve õrzöm, s szorongatom kincsemet,
mint kisgyermek markaiban az üveggolyót
Tépázhat vihar, vagy sodorhat az ár,
hegyek és mélységek rettenthetnek,
vidám vagy szomorú napok jöhetnek
Az én Kincsem örökre enyém.
Itt van a szívemben.