Gyülekezetem

I. Kor. 13.

Isten újjászületésünkkor mindannyiónkat elhelyez egy lelki közösségbe, ahol szeretettel bánnak velünk, segítenek a növekedésben, bevezetnek a hitben-járás rejtelmeibe. Az Úr testvéreken keresztül vesz oltalmába, és rajtuk keresztül részesít szeretõ gondoskodásában.

Isten engem olyan "földi" családba helyezett, ahol édesapát nem ismerhettem, testvérem sem volt, és nem voltam fontos másoknak. Azt gondolná az ember, ez egy olyan állapot, amin már nem lehet változtatni. Valóban nem, de Istenünk elõtt nincs lehetetlen.

Amikor Jézus megtalált és én odafutottam Hozzá, nyomban megajándékozott a legszeretõbb Édesatyával, drága testvérekkel; és Neki fontos lettem. Ebben az új helyzetben nagyon jól éreztem magamat, boldog voltam. Az Úr mellém adta Terike testvérnõmet, aki csak velem foglalkozott, mindig kedvesen és türelemmel, önzetlenül, bármikor. Hálás vagyok az Úrnak és neki ezért.

Szép lassan aztán kinõttem a boldog gyermekkorból és ott álltam a felnõtt kor küszöbén, aki már nem tejjel táplálkozott többé, hanem kemény eledellel. Milyen jó, hogy amíg pici voltam, csodálatos egyetértés és szeretet uralkodott a "családban". Most azonban viharos évek következtek. Elõször megromlott a kapcsolat a központi gyülekezettel, azután pedig a mi kis házi csoportunkba fészkekte be magát az összeférhetetlenség, a széthúzás. Ez szomorú idõszak volt, de még ennél fájdalmasabb dolog is bekövetkezett. A sértõdöttség elszakított a budapesti gyülekezettõl, és mi, mint pásztor nélkül való juhok, szétszéledtünk.

Féltõn szeretõ Istenem azonban velem maradt. Ebben a két éves idõszakban tanultam meg testvéri támasz nélkül csak Õ benne bízni, csak Vele beszélni meg mindent, csak Õrá hagyatkozni és közvetlenül Tõle várni segítséget. Milyen nehéz és milyen végtelenül hasznos idõszak volt ez életemben. A gonosz nagy rombolást végzett a gyülekezeti szakadással, ám Isten azt jóra gondolta fordítani. Hálás vagyok Néki ezért.

Az Úr késõbb ismét összeterelgetett minket és nagy örömömre újra ugyanabba a gyülekezetbe járhatok. De már tudom, hogy egyikõnk sem tökéletes; már tudom, hogy nagyon résen kell lenni a gonosz támadásaival szemben; már tudom, hogy nem megoldás a szétfutkosás, hanem követni kell Jézust, aki irgalmas és megbocsátó, türelmes és hûséges, nem rója fel a gonoszt. Megtanultam, hogy ne mások rossz tulajdonságaira figyeljek - erre ott vagyok én -, hanem lássam meg a követendõt. Igyekszem megtanulni, magamévá tenni mindazt a jót, amit testvéreimben felfedezek. Az egyiktõl alázatot, segítõkészséget tanulok, a másiktól kedvességet, önzetlenséget, tapintatot, figyelmességet és sorolhatnám még. Mindannyian rendelkezünk erényekkel és olyan óemberi tulajdonságokkal, amiket Isten még most formál, vagy amiktõl még ezután fog megszabadítani. Ezért legyünk türelmesek, irgalmasok egymáshoz, és hûségesek saját gyülekezetünkhöz.

 

Tökéletes terv

Életemre tervet készítettél
véletlen és hiba benne nincs
így formálsz, nevelsz és alakítasz
fenyítésed, vesszõd nekem kincs

Sok szépet, jót is adsz életembe
ám néha keserû a pohár,
ilyenkor is hálát adok Néked,
tudom: szereteted megpróbál

Vigyázol rám. mint szemedfényére,
minden én értem rendeltetett
megengeded, s fordítod javamra,
könnyûvé teszed a nehezet

Köszönöm, hogy kegyelmedben éltetsz,
két kezedben tartod életem,
magasztallak, dicsérlek, imádlak,
gyönyörûségem vagy Te nekem

Hátraarc

Hátraarc a sötétnek
és irány a fény
megtaláltam Jézusom
Õ most már enyém

Vele járok szüntelen
Õ a Kedvesem
kéz a kézben így megyünk
nem hagy el sohasem

Ha itt utam végetér
a Menny lesz a hazám
az örök Fény, Jézusom
vár ott én reám

Jöjj

Szeretlek Jézus
Dicsérlek Téged
Ó, jöjj most Szentlelkeddel
Tölts be végleg

Imádlak Jézus
Követlek Téged
Segíts utadon járnom,
S áldd meg léptem

Rád nézek Jézus
Emelj fel engem
Dicsõítsd meg magad
Az életemben.

Óhaj

Veled kívánok lenni
nappal és éjen át
Téged imádni folyton
Te drága, hû Barát

Áldani Téged Jézus
ha próbák közt vezetsz
hálásnak lenni Néked,
ha nehéz a kereszt

Téged dicsérni Jézus
ha öröm száll le rám
Néked köszönni mindent
áldott, jó Gazdám !

 

 

Nálad lenni

Oly jó Veled élni
Oly jó Téged szeretni
Oly jó, oly jó közeledben lenni

Oly jó Reád várni
Oly jó megtalálni
Oly jó, oly jó lábaidhoz hullni

Oly jó Veled menni
Oly jó megpihenni
Oly jó, oly jó karjaidban lenni

Vándor

Mély völgyben járok Jézus,
Félek, hideg van, fázom,
Sok baj tört rám, kérlek, segíts megállnom

Sötét van, fényt nem látok
És botladozva járok,
Nyújtsd felém Szentkezed, Hozzád kiáltok !

"Ne félj, én látlak téged,
érzem, mit szíved érez,
nehéz sorsod útján is Én kísérlek

De most ezt meg kell járnod,
mert így ölel magához
nagy szeretettel örökre Királyod"

Majd fény derül a tájra
És annak vándorára,
Jézus, szívemben hála, hála, hála...

Velem vagy

Úr Jézus velem jársz Te a völgyben,
Úr Jézus, velem vagy a sötétben,
Lehet az bármilyen mély, várhat ott ezer veszély,
Szent Lelked elkisér

Úr Jézus Veled megyek a hegyre,
Bánatom Te fordítod örömre
Imádlak szívem mélyén, mert engem megmentettél,
Szent Lelked áldom én

Kegyelmed hordoz

Kegyelmed hordoz, s irányít engem
Ó drága Jézus oly jó Veled
Tiéd a szívem, Tiéd a lelkem
Itt vagyok: Érted szolgálni kész

Hadd gyûjtsek Néked sok árva lelket,
Hadd mondják õk is együtt velem:

Kegyelmed hordoz, s irányít engem
Ó drága Jézus oly jó Veled
Tiéd a szívem, Tiéd a lelkem
Itt vagyok: Érted szolgálni kész

Isten megvéd

A megvetést, a gúnyt, a kínt
szótlanul eltûrted,
ám azt nem tûröd el,
ha bántják gyermeked

Magadért nem szálltál síkra
s nem szabtál büntetést,
de bosszút állsz hamar
minden gyermekedért