A falun kívül a Balf felé vezető út mentén állították 1714-ben azt a kis kápolnát, amely ráccsal elzárt fülkében egy Szűz Mária szobrot foglalt magában. A halászkápolna tornya nagyjából hat méter magas, valószínűleg mesterséges dombon állt. Mikor a Kisrákosi utca kiépült, egy Kamper nevű halász 1936-ban házhelyéhez ezt a területet is igényelte
Kecskehegyi kilátó 1905-ben épült, 1938-ban lebontották, majd 1973-ban újjáépítették, 2013-ban felújították. A pályázati forrásból megújult Kecske-hegyi kilátó 10 méter magas járószintjéről szép kilátás nyílik a kőhidai medencére, a Dudlesz erdő és a bécsi domb vonulatára, a virágvölgyre, az aranyhegyre és a sopronihegyvidékre is.
A Mithras-szentély a Fertőrákost Fertőmeggyessel összekötő út mentén található, közvetlenül a határátlépőnél. A feltételezések szerint római kori emlék, Mithrász isten kultuszához köthető misztériumvallás egykori szertartási helye. A szentély maradványait 1866 júliusában, heves esőzések után, két fiatalember, a soproni ifj. Stornó Ferenc és Malleschitz György, meggyesi kőfaragó fedezte fel, egymástól függetlenül.
Szent István idején a győri püspökség birtokához nem csak földek, hanem falvak is tartoztak. Az uradalom földjeinek megmunkálása a falu jobbágyaira hárult. Egészen 1848-ig. Ekkor a jobbágyok felszabadításával eltörölték a robotot. Az uradalmaknak a földjeik művelésére cselédséget kellett fogadniuk.
Az alábbi képeslap, melyet a mai nevén az "Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Temploma (Szeplőtelen Fogantatás)" egy tagjának küldhették 1936-ban, a Rákosi templom sekrestyékében volt egy ostyatartó doboz tetejére rögzítve. Valószínűleg sosem ért célba. Fürdőház utca 1. címre küldték, azonban ilyen utca már nincs.
Az Árpádházi királyok idején a község földrajzi elhelyezkedésénél fogva magas, a rómaiak által pedig függőlegesre és simára lecsiszolt sziklafal természetes védelmet nyújtottak. Egyébként is, minden irányból a megközelítés (a távolság miatt is) nehéz terep volt mindenki számára. Még napjainkban is. Így, az erre merészkedőknek csak a jól belátható utakat kellett választania.
A falu területén több diszkút található, ezeknek különlegessége, hogy a régi időkben ilyen kutakból vételezték a vizet, mivel a házakban még nem volt vezetékes víz. Ilyen kutakkal több helyen is találkozunk a fő utcán, a szikla soron, valamint egy kerekes díszkút a patak sor Thiesz malom felől eső részén. Ez utóbbi az új híd alapjának ásásakor kifordult a helyéről.
Sopronkőhida és Fertőrákos határában emelkedik a Kecske-hegy. Rajta feltehetően középső bronzkori földvár található. A kevésbé meredek oldalán, ahol a Szárhalmi erdő található, kettős sánc fedezhető fel, rajta tám kövekkel és cölöpnyomokkal. Mindkettő előtt árok is megfigyelhető. Elszórtan innen kerültek elő például kőkori kőbalta, vaskohó létezésére utaló salakdarabok és kelta pénzérmék.
A községben két helyen állítottak szobrot Nepomuki Szent János tiszteletére, az egyik a templomtérre felvezető lépcső mellett látható közvetlenül, a másik szobor az uradalmi vízimalom alatt a rákospatak mentén, a volt uradalmi magtár falában egy kőfülkében áll.
.jpg?PHPSESSID421678045536574=a2f7c4adcc9e6dce6d1e837b26fd7aaa)
