A község határában, a Kőhidai medence erdei vonulatától kezdve egészen Tómalomig halastavak csodás látványa tárulhatott az arra járók szeme elé. Kőhida és Fertőrákos között két, római eredetűnek feltételezett halastó található. Ezeket a halastavakat feltehetően a Fertő kiszáradásának valamelyik periódusában létesítették.
Szekeres János Mocsán született 1932. augusztus 11-én. Ferencesnek indult, de a rendek feloszlatása, illetve a ferenceseket érintő numerus clausus után kikerült a rendi keretből. Villanyszerelőként és püspökinasként dolgozott, míg sikerült felvételt nyernie a győri püspökség kispapjai közé. 1960-ban szentelték pappá; majd Tatabányán, Kisbéren, Környén és Sopronban volt káplán.
Az idősebb rákosi lakosok, közülük is a kovács hegyen élők hallhattak legtöbbet az Oswald szoborról, de hogy az hol állott, azt nem tudják. A vizitáció jegyzőkönyve a Sopronba menő erdei utat jelöli meg. Szent Oswald angol püspök itt nem volt ismert, sokáig azt feltételezték, hogy egy kereszt állhatott az erdei úton, amelyet a XVI-XVII. században itt élt jómódú Oswald család emeltetett és az alapító nevével jelölték meg a keresztet.
Szent Sebestyén vértanú fertőrákosi szobrát 1721-ben emelték a Kőhida felé vezető út mentén, a mezőn. Az eredeti szobor az idők folyamán elpusztult. Ennek helyére 1871-ben Vinczi Erzsébet faragtatott újat. Azóta a Fő utca meghosszabbodott, ezért ma a szobor a házsorban áll. Szent Sebestyén szobrát Fertőrákos fennállásának 800 éves évfordulója alkalmából a Német Nemzetiségi Dal- és Kultúregyesület restauráltatta 1999-ben.
Egy, már említett villagazdasághoz tartozó temető maradványai kerültek elő 2005-ben Sopronkőhidán, a börtön és az élelmiszer bolt közötti útszakaszon. Az ásatást Gabrieli Gabriella vezette. A csatornázási munkákhoz előírt megelőző feltárás során négy későrómai sírt tártak fel.
.jpg?PHPSESSID421678045536574=f5eb6b70cd4c2b81cffc990066d3a573)
