1955. augusztus 31-én Horváth István homokbányai munkavezető értesítette a soproni múzeumot, hogy a bányában embercsontot találtak. A lelőhely a bánya Nyugati oldalában, egy aránylag magas és csúcsos természetes homokdomb tetején volt. Előzőleg a dombnak már több mint a felét lebányászták, de állítólag semmi sem került elő. Mire a múzeumot értesítették, addigra már csak a koponya nagyobbik része és a jobbváll a felkarral volt eredeti helyén, többi részét már kiszedték. Melléklet állítólag nem volt, csak egy hosszúkás állati fogat emlegettek, mely valahol a baloldalán volt, de közben elkallódott. Méréseket már nem lehetett végezni. A sírmélység kb. 40–50 cm volt az eredeti felszín alatt. Koponya mélység az eredeti felszín alatt kb. 40-50 cm-re. A váz hossza a sarokcsonttól a koponyatetőig 153.3 cm. A sír egyik melléklete egy kézzel formált durva edény, mely a csontváz két térde közé volt beszorítva.

 
Az edény peremén durva ferde rovátkolás nyomai láthatók. Az edény magassága 10,5 cm, átmérője 10 cm. A másik melléklet egy vaskés, mely egyik oldalán vércsatorna van kialakítva. A baloldali alsókar mellett volt elhelyezve. A penge 19,4 cm hosszú, szélessége 2 cm. A harmadik melléklet egy vascsattöredék a derekán. Mérete: 2.9×1.8 cm. A bal válla mellett egy fiatal szarvasmarha csontjai is előkerültek. A feltárás során két sír került elő. E két sír egymáshoz egészen közel feküdt. Korábban más lelet sem került elő. Azóta az egész dombot lebányászták, de úgy látszik két magányos sírral van dolgunk, mert több már nem mutatkozott. A két sír közül csak a 2. sírból vannak mellékletek, azok is nagyon szegényesek és nehéz pontosan korhoz kötni, mert nem jellemzőek. Hasonló vaskéseket, csatokat és edényeket sokat találunk az ország területén az avarkorszak különbözı periódusaiból. Ugyanígy az állatrészek mellékelése is majdnem az egész avar korban nagyon elterjedt volt. Ezért csak általánosan avar kori sírokat kell látnunk bennük. Jelentőségük csak Sopron története szempontjából van. A város történetét ugyanis a római birodalom bukása és a magyarság honfoglalása között eltelt 500 év alatt még ma is homály fedi, s ennek eloszlatásához járul hozzá csekély mértékben e két sír.