Településünk mai neve Füzér, a magyar történelem során a helység nevek kialakulását a korabeli okiratokban található leírások alapján tudjuk nyomon követni.
    A hagyomány szerint a Bisó-patak medrét szegélyező fák adták az elnevezés alapját, vagyis a fák füzérként fogták közre a hegyekből eredő, bő vízű patakot. Ennek helytállóságát ma már nem lehet teljes mértékben megállapítani, de megfelel a népi hagyományoknak.
dr. Simon Zoltán régész, történész: "Füzér falut 1270-ben említik először, Fyuzer néven (a várat már korábban is). Nem dönthető el, hogy a falu létezett-e a vár felépítése előtt? Szerintem igen, de bizonyítani egyelőre nem lehet. A templom mindenesetre 1242 után épült. Az első lakók sokkal inkább földművelő és állattartó népek voltak, mesterek nemigen. Mivel a hegyvidék betelepülése jóval később történt, mint a síkvidéké, errefelé honfoglalás kori dolgokat ne várjunk, azok legközelebb a Bodrogközben vannak. A környék legrégebbi települése Abaújvár, melynek vára Szent István kori, de az is már a Hernád völgyében van."
    Ahogy Zoli bácsi írja a legelső okmány 1264-ben írodott , melyben " Fizer" mint a vár megnevezése szerepel(Györfi György), 1332-ben "Fizeralia" itt mint kialakult falu található, majd 1389-ben "Waralya al. nom. Fyzer" vagyis Váralja-Füzér név rész csere történt. Ezen évszámot követő időkben a "Füzéralja" elnevezés szerepel a különböző okmányokban, vagyis kilakult egy hosszú időre használatban maradt név.
    Az 1700-as évek végére jelentőségét vesztő, kiürített, magára hagyott vár pusztulásnak indult, a település annak lakói viszont nem költöztek el (bár egy járvány kapcsán ideiglenesen elnéptelenedett). A település a 1800-as évekre elhagyta a a "várlaja" kiegészítést, s mint Füzér szerepel a dokumentumokban.
    A településhez kapcsolható még a Bisó-patak, mely szintén mint a Bózsva-patak oldalvize található meg már 1270-ben "Byzcopathaka"; a Nagy-Milic ", mint Milickő "Mylychkw"; az Izra tó mint "Isra"; Bükk-erdő mint "Bykerbe".
    Ugyanakkor érdekes kérdés, hogy a környező települések, mint Komlós, Radvány, Kajata, miért vette fel 1905-ben a  "Füzér" előtagot, mivel az 1800 években kialakított vármegye rendszerben Füzér, mint járás szerepel, de ennek központja mégsem a település, hanem Hernádzsadány lett, mely Kassához jóval közelebb taláható.
     Csak érdekessék képpen az 1918. december 18-án Kassára bevonuló cseh csapatok által kiadott demarkációs vonal szerint Füzér is az új szlovák állam része lett volna.