Kezdőlap Elérhetőség Galéria Publikációk Fórum

Tisztelt olvasó ebben a kis blogban, néhány régi szavunk értelmezését kináljuk önnek, jó csemegézést! ráró- kerecsensólyom (később a gyors lovak népi beceneve is lett) recefice - régen női ruhák fátyolszerű dísze, majd orvosi recept, ma már nótákban hangulat jelző murok- sárgarépa mukk- hang, szó, beszéd milimári - tejeskofa, városokban a tejet szállította ki házhoz gügyü - falusi házasságközvetítő asszony, a férfi megbízásából probálta rábeszélni a lányt, vagy szüleit a házasságra hecsedli - csipkebogyó lekvár emik - szopik, már nem használjuk, ám ebből származik az emlő, emlős,valamint az Emőke (mely inkább kis csecsemőt jelent) csörge - tepertő csimota - kisgyerek, puja, csemete angyalbögyörő - nudli, krumplis tésztából, kicsi hengeres metélt kappan - herélt kakas marha - ma már tehén, régen ékszerek, arany, és ezüst kincseket jelentett általvető - elöl és hátul lecsüngő (összekötött) tarisznya, zsák, melynek hevederét átvetik a válllon. balázsolás, balázsjárás - koldulás, kéregetés, adománygyűjtés (régen Balázs napkor, a falu gyerekei járták a házakat adományt gyűjtve a kántor, a tanító, az egyházközösség vagy az iskola számára) balkörmű - tolvaj, vagy csapodár nő balog - balkezes, suta, ill. amihez hozzányúl elromlik barátfüle - derelye (a néphit szerint a szerzetesek ették, mivel nagyon finom és úgy gondolták ők jól élnek) kronka - kenyérvég éjjeli - az ágy alatt tartott fülesedény melyett éjszakai szükséglethez használtak cicerél - kakas búbolja a tyúkot, férfi tapogat, simogat egy nőt