Az alapszabály letölthető itt                                                                                                                                      Tagfelvételi nyilatkozat letölthető itt

Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Alapszbálya    

I. A Szövetségről általában

 1.§  (1)  A Szervezet neve: Fidesz - Magyar Polgári Szövetség (a  továbbiakban: Szövetség)

(2)  A szervezet rövidített neve: Fidesz vagy Szövetség

(3)     A szervezet székhelye: Budapest

2.§          A Szövetség célja, hogy

a) támogassa az ember méltóságán és felelősségvállalásán alapuló polgári társadalom megszilárdulását;

b) elősegítse a közéletben a családok megerősítését, a munka becsületét, a tudáshoz való hozzájutás egyenlő lehetőségét, az egyéni és közösségi jogainkat biztosító rendet, valamint a nemzet összetartó erejének növelését, a hagyományok és a keresztény értékrend megerősítését szolgáló döntések meghozatalát;

c) erősítse a szabadság és joguralom jegyében működő demokrácia, illetve a jövő nemzedékek érdekeit is figyelembe vevő közjó által korlátozott magántulajdonon alapuló gazdaság intézményeit;

d) biztosítsa tagjai számára a közös értékeken nyugvó közéleti szerepvállalás lehetőségét;

e) megválasztott képviselőin keresztül részt vegyen a helyi önkormányzatok, az országgyűlés és az Európai Parlament munkájában.

3.§          A Szövetség Magyarország törvényeinek tiszteletben tartásával működik.

4.§          A Szövetség tagja az Európai Néppártnak és társszervezeteinek.

II. A Szövetség tagjai

5.§          (1) A Szövetség tagja lehet minden tizenhatodik életévét betöltött, cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt nem álló magyar állampolgár, állandó magyarországi letelepedési engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, valamint az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárságával rendelkező cselekvőképes személy, feltéve, hogy:

a) elfogadja a Szövetség Elvi Nyilatkozatát, programját és Alapszabályát;

b) nem tagja más, pártként bejegyzett szervezetnek;

c) nem állnak fenn vele kapcsolatban olyan körülmények, amelyek az Alapszabály szerint a tagsági viszony megszűnésének, illetve a tagok kizárásának indokai lehetnek, és

d) a megfelelő tagfelvételi eljárás során felvételt nyert a Szövetségbe.

(2) A Szövetség nem magyar állampolgárságú tagjaira az Alapszabály rendelkezései csak az 1989. évi II. tv. 8. §-ban foglalt korlátozásokkal alkalmazhatók.

(3)Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaktól az Európai Néppárt tagszervezetei vonatkozásában az Országos Választmány eltérően rendelkezhet.

6.§          (1) A tagsági viszony a felvételt kérő (a továbbiakban: tagjelölt) írásbeli tagfelvételi kérelmének elfogadásával és az Alapszabályban foglalt feltételek teljesítésével jön létre.

(2) Új tag felvételéről az a helyi szervezet vagy annak a tagozatnak az országos elnöksége dönt, amelybe a tagjelölt a felvételét kéri.

(3) Új tag felvételéhez írásbeli tagfelvételi kérelem benyújtása után három – legalább egyéves tagsági viszonnyal rendelkező – tag írásbeli ajánlása szükséges. A Szövetség önkormányzati képviselőinek, polgármestereinek, országgyűlési vagy európai parlamenti képviselőinek, valamint a társszervezetek tagjainak felvételéhez ajánlásra nincs szükség.

(4) A tagfelvételi kérelmet a helyi szervezet elnökségénél, a tagozat országos elnökségénél, illetve a 7. § (2) bekezdésben szabályozott esetben a területi választmány elnökségénél kell benyújtani. A tagfelvételi kérelem egy példányát a helyi szervezet elnöksége, a tagozat országos elnöksége, illetve a 7. § (2) bekezdésben szabályozott esetben a területi választmány elnöksége, köteles megküldeni az Országos Választmány Elnökségének, annak beérkezésétől számított nyolc napon belül.

(5) A tagfelvételről az Alapszabályban foglalt feltételek fennállása esetén a helyi szervezet a következő közgyűlésén, illetve a tagozat elnöksége legközelebbi ülésén, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 90 napon belül dönt.

(6) A tagfelvétel kérdésében hozott döntésről az érintettet a döntést követő nyolc napon belül írásban tájékoztatni kell, ezzel egyidejűleg a tagfelvételről szóló határozatot meg kell küldeni az Országos Választmány Elnökségének is.

7.§           (1) A tagfelvételről, illetve annak elutasításáról szóló döntést az Országos Választmány Elnöksége előtt a tagjelölt, illetve a Szövetség bármely tagja, a döntésről az érintett tájékoztatását követő tizenöt napon belül írásban megfellebbezheti. A fellebbezésről az Országos Választmány Elnöksége a fellebbezés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül, a tagjelölt és a fellebbezést benyújtó tag meghallgatása után dönt.

(2) Az a tagjelölt, akinek lakóhelyén helyi szervezet nem működik, közvetlenül a lakóhelye szerint illetékes területi választmány elnökségéhez is benyújthatja a kérelmét, amelyben megjelölheti, melyik szervezetben kívánja tagsági viszonyát gyakorolni.

(3) A (2) bekezdés alapján történt eljárásban, a tagjelölt helyi szervezetbe való tagozódási kérelmének figyelembevételével, a területi választmány elnöksége dönt arról, hogy a felvételt nyert tag melyik helyi szervezetben gyakorolhatja tagsági viszonyából fakadó jogait. A helyi szervezet a területi választmány döntéséről történő tájékoztatást követő harminc napon belül, a döntés ellen, fellebbezést nyújthat be az Országos Választmány Elnökségénél.

(4) A társszervezet elnöksége által, a társszervezet tagjai közül írásban javasolt személyt, a Szövetség polgármestereit és országgyűlési képviselőit, az Országos Választmány Elnöksége, az Országos Elnökség által írásban javasolt személyt, a Kongresszus vagy az Országos Választmány Elnöksége közvetlen eljárással a Szövetség tagjává nyilváníthatja.

(5) A tagozat országos elnöksége, a Kongresszus, vagy az Országos Választmány Elnöksége által felvett tagot – választása szerint – a lakóhelye, vagy munkahelye szerint illetékes helyi szervezet tagnyilvántartásába kell bevezetni.

(6) A tagozat országos elnöksége, a Kongresszus, illetve az Országos Választmány Elnöksége által a tagfelvételről hozott döntés érvényességéhez, a (5) bekezdés alapján megjelölt helyi szervezet szerint illetékes választókerületi tanács egyetértése szükséges.

8.§          A tagjelölt köteles a tagként történő felvétele szempontjából jelentős tényekről, a tagfelvételi eljárásban hatáskörrel rendelkező testületeket, a valóságnak megfelelően tájékoztatni.

9.§          (1) A tagsági viszony megszűnik, ha:

a) a tag meghal;

b) a tag bejelenti kilépését a Szövetségből;

c) a tagot kizárják a Szövetségből;

d) a tag belép egy másik, az 5.§ (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó, pártként bejegyzett szervezetbe;

e) a tagot jogerős bírói ítélettel eltiltják a közügyek gyakorlásától;

f) a tag a párttagsággal törvény szerint összeférhetetlen tevékenységbe kezd;

g) a tagot bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezi;

h) a tag elveszíti magyar állampolgárságát, illetve állandó letelepedési engedélyét a hatóság nem újítja meg;

i) a Kongresszus kimondja a Szövetség feloszlását;

j) a bíróság kimondja a Szövetség feloszlatását;

k) a tag a valamelyik helyi szervezetben fennálló tagságának 23. § szerinti elvesztését követően 30 napon belül nem jelenti be az illetékes területi választmánynál, hogy melyik helyi szervezetben kívánja gyakorolni tagsági jogait;

l) az Alapszabály által meghatározott egyéb esetben.

(2) A tagdíjat hat hónapig nem fizető tag, tagsági viszonya, kizárási eljárás nélkül megszűnik, ha elmaradását a helyi szervezet, vagy az illetékes területi választmány, az Országos Választmány, illetve ezek elnökségeinek írásbeli felszólítása ellenére sem pótolja, kivéve, ha a tagdíjfizetés alól halasztást kapott. A tagsági viszony az írásbeli felszólítás kézhezvételétől számított tizenötödik napon szűnik meg.

(3) Azt a tagot, akinek tagsági viszonya az Alapszabály rendelkezéseinek értelmében megszűnt, a helyi szervezet elnöksége nyolc napon belül törli a tagnyilvántartásból, és erről egyidejűleg értesíti az Országos Választmány Elnökségét.

10.§        (1) A tag kizárható a Szövetségből, ha:

a) a Szövetség Alapszabályát, programját, a Szövetség érdekeit, illetve jó hírét egyébként súlyosan sértő magatartást tanúsít;

b) a tagdíj-kiegészítés befizetésének elmulasztását valamely, a 9. § (2) bekezdésében foglalt testület írásbeli felszólítása ellenére sem pótolja;

c) bűncselekmény elkövetéséért a bíróság jogerős ítélettel sújtja, illetve az ellene indult büntetőeljárás tényéről és eredményéről a helyi szervezet elnökségét, neki felróható okból nem tájékoztatja.

(2) Nem gyakorolhatja a tagsági viszonyból eredő jogait az, aki a tagdíj-kiegészítés fizetési kötelezettségének, az írásbeli felszólítástól számított tizenöt napon belül, nem tesz eleget.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja alapján nem zárható ki a Szövetség tagjai sorából az, aki a kizárási eljárás befejezéséig, a tagdíj-kiegészítés hátralékát kiegyenlíti.

11.§        (1) Kizárási javaslatot öt tag, illetve a kizárási eljárásban hatáskörrel nem rendelkező testület tehet. A kizárási javaslatot indokolni kell.

(2) A kizárási javaslatot annál a helyi szervezetnél kell írásban benyújtani, amelynek a javaslatban érintett személy tagja. A helyi szervezet elnöksége köteles a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül, a területi választmány elnökségéhez továbbítani a javaslatot, amelyhez mellékelheti a helyi szervezet vagy elnöksége állásfoglalását.

(3) A kizárási javaslatról a területi választmány elnöksége, a kizárási javaslat kézhezvétele után soron következő ülésén dönt, indokolt esetben a döntést a legközelebbi ülésére halaszthatja.

(4) A kizárási javaslatról határozó ülésre meg kell hívni a kizárási javaslatban érintett, illetve a javaslatot előterjesztő tagokat oly módon, hogy az érintettek a meghívót legkésőbb az ülést megelőző harmadik napon kézhez kapják. A meghívás szabályszerűnek tekintendő akkor is, ha a kézbesítés az érintett érdekkörében felmerült okból hiúsul meg.

(5) A területi választmány elnökségének, a kizárási javaslat tárgyában hozott döntéséről, az érintetteket, a döntést követő nyolc napon belül írásban tájékoztatni kell. A tájékoztatás szabályszerűnek tekintendő akkor is, ha az arról szóló írásbeli értesítés kézbesítése, az érintett érdekkörében felmerült okból hiúsul meg.

12.§        (1) A területi választmány elnökségének döntésével kapcsolatos fellebbezést, a kizárási javaslatot tevő tag vagy testület, illetve a kizárási javaslatban érintett tag, az Etikai Bizottságnál, a döntéstől számított tizenötödik napig nyújthatja be. Az Etikai Bizottság a fellebbezéstől számított tizenöt napon belül, a fellebbezést, a kizárás kérdésére vonatkozó indokolt javaslatával együtt megküldi az Országos Választmány Elnökségének.

(2) Az Országos Választmány Elnöksége a fellebbezésről, a fellebbezés kézhezvétele után, soron következő ülésén dönt.

(3) A kizárás tárgyában hozott első fokú döntést, az Országos Választmány Elnöksége helybenhagyja, vagy indokolt javaslatot tesz az első fokú döntés megváltoztatására az Országos Választmánynak, amely a fellebbezésről, a soron következő ülésén dönt.

(4) Az első fokon kizárt tag, tagsági viszonyából, illetve esetleges választott megbízatásából fakadó jogait, a fellebbezés elbírálásáig nem gyakorolhatja.

(5) A kizárásban érintett tag tagsági viszonya, a területi választmány elnöksége kizáró döntéséről szóló értesítést követő tizenötödik napon, illetve fellebbezés benyújtása esetén, a másodfokú döntés napján szűnik meg.

(6) A kizárt tag befizetett tagdíjának visszatérítésére nem tarthat igényt.

13.§        (1) Az Országos Elnökség tagjaival szemben a kizárási eljárás lefolytatására, első fokon az Országos Választmány elnöksége jogosult.

(2) Amennyiben az Országos Választmány elnöksége helyt ad a kizárási javaslatnak, a kizárási javaslatban érintett elnökségi tag, a döntésről szóló értesítést követő harminc napon belül, az Ügyvezető Elnökségen keresztül fellebbezést nyújthat be a Kongresszushoz.

(3) Az Országos Elnök és az Országos Választmány elnöke ellen a kizárási eljárás, csak a visszahívásukról szóló döntés után folytatható le.

(4) Az Országos Elnökség tagjaival szembeni kizárási eljárásra egyéb tekintetben az Alapszabály 10–12.§-aiban foglalt rendelkezések irányadók.

14.§        (1) Az a tag, akinek tagsági viszonya az Alapszabály 9.§ (1) bekezdésének b) c) d) vagy e) pontja alapján szűnik meg, csak a tagsági viszony akadályát jelentő körülmények elhárultának igazolása után, az Országos Választmány Elnökségének előzetes engedélye alapján, a helyi szervezet közgyűlésén résztvevők legalább kétharmadának, illetve a tagozat országos elnökségének egyhangú támogatásával, vehető fel ismét a Szövetségbe.

(2) Amennyiben a tagot valamely körülmény tartósan akadályozza tagsági jogainak gyakorlásában, a tag az illetékes helyi szervezetnek és területi választmánynak küldött, írásban indokolt nyilatkozatával, tagságát meghatározott időre, de legfeljebb az akadályozó körülmény fennálltáig, nyilatkozatával felfüggesztheti.

15.§        (1) A Szövetség tagjának joga, hogy:

a) részt vegyen valamely helyi szervezet létrehozásában;

b) részt vegyen – annak jóváhagyásával – bármely helyi szervezet tevékenységében;

c) tagként részt vegyen nem több, mint három tagozat tevékenységében;

d) véleményét, a Szövetségen belül és azon kívül, szóban vagy írásban, egyénileg vagy közösen kifejtse, és azt nyilvánosság elé tárja;

e) a Szövetségen belül – az Alapszabályban foglalt megszorításokkal – bármely választott megbízatásra jelöljék, illetve megválasszák;

f) a Szövetség erkölcsi és jogi védelmét élvezze, minden esetben, amikor tagságával összefüggésben, jogtalan hátrányok vagy megalapozatlan vádak érik.

(2)           A Szövetség tagjának kötelessége, hogy:

a) tartózkodjon minden olyan magatartástól, amely sérti a Szövetség Alapszabályát, programját, érdekeit, illetve jó hírét;

b) tagdíjat, illetve az Alapszabály által meghatározott körben tagdíj-kiegészítést fizessen;

c) az ellene indult büntetőeljárás tényéről és eredményéről a helyi szervezet elnökségét tájékoztassa.

16.§        A Szövetségben választott megbízatásra jelölni, illetve megválasztani csak a tizennyolcadik életévét a választás időpontjáig betöltő magyar állampolgárt lehet.

17.§        A társszervezeteknek a Szövetség tagjává váló tagjait, illetve azokat a tagokat, akik az 5.§ (3) bekezdése alapján megtartották más szervezetben viselt tagságukat, - amennyiben az Alapszabály másként nem rendelkezik – a Szövetség más tagjaival azonos jogok és kötelezettségek illetik meg.

18.§        (1) A Fidesz Tiszteletbeli Tagja cím, az Országos Elnökség javaslatára, az Országos Választmány tagjai legalább kétharmadának támogató szavazata esetén, adományozható.

(2) A Fidesz Tiszteletbeli Elnöke cím, az Országos Elnökség javaslatára, a Kongresszus küldöttei legalább felének támogató szavazata esetén, adományozható.

III. A helyi szervezet

19.§        (1) A helyi szervezet a Szövetség alapszintű, önállóan működő szervezeti egysége.

(2) A helyi szervezet legalább tíz, illetve – azon településen, amelynek lélekszáma a háromezer főt nem haladja meg – öt, tisztségre választható, az adott településen állandó lakhellyel vagy munkahellyel rendelkező taggal hozható létre.

(3) A helyi szervezetet létrehozó tagok kötelesek az alakuló ülés – a helyi szervezetet alakító tagok nevét és saját kezű aláírását, a helyi szervezetet megalapító nyilatkozatot, az ülés helyét és idejét tartalmazó – jegyzőkönyvének másolatát a területi választmánynak haladéktalanul megküldeni.

(4) A helyi szervezet, a területi választmány elnökségének, a jegyzőkönyvi másolat beérkezését követő ülésén hozott, a nyilvántartásba vételről szóló döntésével, az alakuló ülés napjától kezdődő hatállyal jön létre. A területi választmány elnöksége a nyilvántartásba vételt csak akkor tagadhatja meg, ha a helyi szervezet létrehozása ellentétes az Alapszabállyal.

(5) A területi választmány döntésével szemben, a döntést követő tizenöt napon belül, a Szövetség bármely tagja, illetve az eljárásban hatáskörrel nem rendelkező testület, írásban indokolt fellebbezést nyújthat be az Országos Választmány Elnökségéhez. Az Országos Választmány Elnöksége a fellebbezésről, a fellebbezés kézhezvétele után soron következő ülésén, a fellebbezést benyújtó tag vagy testület, a területi választmány elnöksége, illetve a helyi szervezet megalakításában részt vevő tagok képviselőjének meghallgatása után dönt.

20.§        (1) Egy tag több helyi szervezet munkájában is részt vehet, de csak abban a helyi szervezetben választó és választható, amelyiknek a nyilvántartásában szerepel.

(2 ) A tag a befogadó helyi szervezet elnökségének hozzájárulásával, - eredeti helyi szervezete elnökségének egyidejű értesítése mellett - bármely más szervezetbe átjelentkezhet.

(3) Az átjelentkezés nem tagadható meg, ha arra lakó- vagy munkahely-változtatás miatt kerül sor. Egyéb esetekben az elnökség indoklást tartalmazó elutasító határozatával szemben, – a kézbesítéstől számított nyolc napon belül – a területi választmány elnökségéhez intézett fellebbezésnek van helye. A területi választmány elnöksége az ügyben harminc napon belül véglegesen dönt.

(4) A döntésről a befogadó szervezet elnöksége, az eredeti helyi szervezet elnökségét, illetve a területi választmány elnöksége, mind az eredeti helyi szervezet, mind a befogadó szervezet elnökségét 8 napon belül értesíti.

(5) A tag lakóhely-, illetve munkahely-változtatás esetén, nem köteles az ennek megfelelő helyi szervezetbe átjelentkezni.

21.§        (1) Egy települési önkormányzat illetékességi területén csak egy helyi szervezet működhet.

(2) Amennyiben a település jellege vagy valamely különleges ok azt indokolttá teszi, a szervezet működésének eredményesebbé tétele érdekében, a területi választmány engedélyével, legkevesebb öt tag részvételével, a helyi szervezeten belül elkülönülten működő csoport hozható létre.

(3) A több országgyűlési egyéni választókerület székhelyét magába foglaló településeken  működő helyi szervezetek, a jobb munkamegosztás érdekében városrészi csoportokat hozhatnak létre. A fővárosban, a kerületek természetes településszerkezeti tagoltsága alapján, egy országgyűlési választókerület területén több, – legalább két önkormányzati egyéni választókerületet magába foglaló – városrészi csoport is létrehozható. A fővárosban, a városrészi csoportok kialakításáról, megszűnéséről, valamint a városrészi csoportok felépítésének módosításáról a helyi szervezetek elnökségének, a helyi szervezetek közgyűlése által jóváhagyott javaslata alapján, a Budapesti Választmány Elnöksége dönt.

(4) A helyi szervezetek tagjai azon városrészi csoport munkájában vesznek részt, amelybe lakóhelyük, vagy munkahelyük alapján tartoznak.

(5) A helyi szervezetek városrészi csoportjainak javaslata alapján, a helyi szervezet elnöksége dönt, a városrészi csoport vezetőjének személyéről.

(6) Az elkülönülten működő csoportok és a városrészi csoportok működése, nem veszélyeztetheti a helyi szerezet egységét, illetve nem sértheti a Szövetség érdekeit.

22.§        A helyi szervezet:

a) az Alapszabály keretei között, önállóan állapítja meg saját belső felépítését, működési szabályait, illetve önállóan választja meg elnökét, elnökségének tagjait;

b) az Alapszabálynak és a programnak megfelelő, önálló politikai tevékenységet folytat, amelyért maga, illetve tagjai vállalják a felelősséget;

c) politikai kérdésekben önálló álláspontot alakíthat ki, javaslatokat tehet a Szövetség testületeinek, illetve azok állásfoglalásaival, döntéseivel szemben megfogalmazott különvéleményét nyilvánosságra hozhatja;

d) az Alapszabályban meghatározott feltételek mellett, részt vesz az önkormányzati és országgyűlési választásokon a Szövetség által elindítandó képviselőjelöltek kiválasztásában;

e) küldöttei útján, részt vesz a Szövetség területi és országos tevékenységében;

f) az Országos Választmány által megállapított módon részesedik a Szövetség költségvetéséből;

g) az Országos Választmány által megállapított elvek és szabályok szerint, bevételeivel gazdálkodik;

h) dönt az Alapszabály által a hatáskörébe utalt kérdésekben.

23.§        (1) A helyi szervezet megszűnik, ha:

a) tagsága a 19.§ (2) bekezdésében meghatározott létszám alá esik;

b) az Országos Választmány Elnöksége kimondja a helyi szervezet feloszlatását, vagy megállapítja annak megszűnését;

(2) A helyi szervezet megszűnésével a használatában álló vagyontárgyak felett a területi választmány rendelkezik.

24.§        (1) A helyi szervezet feloszlatására, vagy megszűntének megállapítására az Ügyvezető Elnökség, illetve az a területi választmány tehet írásban indokolt javaslatot, amelynek nyilvántartásában az érintett helyi szervezet szerepel. A javaslat megtételére a Szövetség bármely tagja, illetve az Országos Választmány és annak elnöksége kivételével, bármely testülete kezdeményezést tehet.

(2) Az Országos Választmány elnöksége a javaslatról, legkésőbb a kézhezvétele után soron következő második ülésén dönt. Az ülésre meg kell hívni a javaslatban érintett helyi szervezet elnökét és elnökségi tagjait.

(3) A helyi szervezet megszűntének megállapítására irányuló javaslatról az Ügyvezető Elnökség, illetve a területi választmány elnöksége, köteles haladéktalanul értesíteni a javaslatban érintett helyi szervezet nyilvántartott tagjait.

(4) A feloszlatott helyi szervezet tagjainak tagsági viszonya, a feloszlatásról szóló döntés napján megszűnik. Amennyiben, a feloszlatott helyi szervezet tagja, a feloszlatásról szóló értesítést követő tizenöt napon belül új tagfelvételi kérelmet nyújt be, úgy annak elbírálásáról, a választókerületi elnök véleményének kikérésével az Országos Választmány Elnöksége, – fellebbezési eljárás nélkül – dönt. A felvételi kérelmet elfogadó döntés esetén a tagsági viszony folyamatosnak tekintendő.

(5) A helyi szervezet megszűnésének kimondásáról szóló értesítést követő harmincadik napon, a helyi szervezet tagjainak tagsági viszonya megszűnik, kivéve, ha ezen időn belül az érintett tagok, az illetékes területi választmánynál tagsági viszonyuk fenntartására irányuló szándékukat írásban rögzítik. E nyilatkozat elmulasztása a Szövetségből történő kilépésnek minősül. A tagsági viszonyát megerősítő tag, a területi választmány elnöksége által megjelölt helyi szervezetben gyakorolhatja tovább tagsági jogait.

25.§        (1) A helyi szervezet feloszlatására akkor kerülhet sor, ha az Országos Választmány elnöksége megállapítja, hogy a helyi szervezet működése:

a) törvénysértő;

b) tartósan és súlyosan sérti a Szövetség Alapszabályát;

c) ellentétes a Szövetség programjával;

d) egyébként súlyosan sérti a Szövetség érdekeit, illetve jó hírét.

(2) A helyi szervezet megszűntének megállapítására akkor kerülhet sor, ha az Országos Választmány elnöksége, a körülményekből arra következtet, hogy a helyi szervezet a területi választmány javaslatának megtételét megelőző tizenkét hónapon belül nem folytatott tevékenységet.

26.§        (1) A helyi szervezet köteles évenként legalább négy közgyűlést tartani. Közgyűlésnek a helyi szervezetben tagsági jogaikat gyakorlók összességét kell tekinteni.

(2) A közgyűlés időpontjáról és napirendjéről szóló értesítést, valamint a közgyűlés jegyzőkönyvét meg kell küldeni a területi választmány elnökségének.

(3) A közgyűlés, a helyi szervezet ügyeinek vitelére, titkos szavazással, kétévi időtartamra elnökséget választ. Az elnökség az elnökből és:

a) a tíz és ötven közötti taglétszámú szervezet esetében, legalább kettő, de nem több, mint négy tagból,

b) az ötven feletti taglétszámú szervezet esetében legalább kettő, de nem több, mint hat tagból áll.

c) A tíz főnél kisebb létszámú helyi szervezet csak elnököt választ, aki gyakorolja az elnökségi jogköröket.

(4) A helyi szervezet által támogatott, a Szövetség tagjai közül kikerülő országgyűlési képviselő, polgármester és alpolgármester, illetve az önkormányzati képviselőcsoport vezetője, tanácskozási joggal részt vehet az elnökség ülésein.

(5) A közgyűlés az Alapszabály keretei között, a résztvevő tagok legalább kétharmadának szavazatával megalkotja, illetve módosítja a helyi szervezet működési szabályzatát. A működési szabályzat elfogadott szövegét az elnökség, köteles megküldeni a Mandátumvizsgáló, Ügyrendi- és Összeférhetetlenségi Bizottságnak, az Országos Választmány Elnökségének és a területi választmány elnökségének.

(6) A közgyűlés, akkor határozatképes, ha a helyi szervezet legalább egytizede, de legkevesebb öt fő jelen van.

(7) A közgyűlést kötelező összehívni, ha a helyi szervezet tagjainak, vagy elnökségének legalább egyharmada, illetve a területi választmány, vagy annak elnöksége ezt írásban kéri. A beadványt a helyi szervezet elnökségéhez kell benyújtani. Az elnök tizenöt napon belül a közgyűlést összehívni köteles.

(8) Az Országos Választmány, illetve annak Elnöksége, valamint az Országos Ügyvezető Elnökség a helyi szervezet közgyűlését közvetlenül is összehívhatja.

27.§        (1) Az elnökség valamely tagja vagy tagjai visszahívását, a helyi szervezet egyötöde, de legalább három tagja, írásban indokolva indítványozhatja.

(2) Az elnök a visszahívásra vonatkozó indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belüli napra, a napirendi pont feltüntetésével, köteles a helyi szervezet közgyűlését összehívni. Az elnök köteles az indítványt megküldeni az indítványban érintettek számára.

(3) Az érintett elnökségi tag vagy tagok visszahívására, a közgyűlésen résztvevők több mint felének az indítványt támogató szavazatával kerül sor.

(4) A visszahívott elnökségi tagok helyére az új tagokat, a visszahívásról döntő közgyűlést követő harminc napon belüli napra, a közgyűlés által összehívott, új közgyűlésen kell megválasztani.

28.§         A helyi szervezet elnöksége:

a) szervezi a helyi szervezet munkáját;

b) gondoskodik a helyi szervezet közgyűlésének előkészítéséről és lebonyolításáról;

c) javaslatot tehet a Szövetség választott testületeinek, illetve önkormányzati és országgyűlési képviselőinek, tájékoztatást kérhet tevékenységükről;

d) képviseli a helyi szervezetet;

e) a közgyűlés által meghatározott elvek alapján gazdálkodik a helyi szervezet bevételeivel;

f) az Országos Választmány által meghatározott elvek és szabályok szerint kezeli, a Szövetség helyi szervezeténél lévő vagyonát, gazdálkodásáról évente beszámol a helyi szervezetnek;

g) felel a helyi szervezet törvényes és alapszabályszerű működéséért;

h) eljár mindazokban az ügyekben, amelyeket a helyi szervezet működési szabályzata alapján a közgyűlés a hatáskörébe utal.

i) felel a tagdíjak és a kiegészítő tagdíjak beszedéséért.

29.§        A helyi szervezet elnöke:

a) szervezi az elnökség munkáját;

b) előkészíti és összehívja az elnökség üléseit, gondoskodik azok lebonyolításáról;

c) összehívja a helyi szervezet közgyűlését;

d) az elnökség által meghatározott körben képviseli a helyi szervezetet, és annak elnökségét;

e) a helyi szervezet képviseletében részt vesz a választókerületi tanács ülésein;

f) eljár mindazon ügyekben, amelyeket a helyi szervezet működési szabályzata alapján a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal.

IV. A választókerületi szervezet

30.§        (1) A választókerületi szervezet a Szövetség országgyűlési, önkormányzati, illetve Európai Parlamenti választásokon való részvételét előkészítő, illetve támogató szervezeti egysége.

(2) A választókerületi szervezet az adott egyéni országgyűlési választókerületben működő helyi szervezetekből, illetve városrészi csoportokból, ezek tagjaiból, valamint a választókerületi elnökből áll.

31.§        A választókerületi tanács a választókerületben működő helyi szerezetek elnökeiből, a Szövetség tagjai sorából kikerülő – a választókerületben megválasztott – polgármesterekből, ezek hiányában alpolgármesterekből, a választókerületekben mandátumot szerzett, illetve itt tagsági viszonyban lévő országgyűlési képviselőkből, a választókerületben helyi szervezettel rendelkező társszervezetek egy-egy küldöttjéből, a városrészi csoportok vezetőiből, valamint a választókerületi elnökből álló egyeztető testület. Azon választókerületben, ahol csak egy helyi szervezet működik, a választókerületi tanácsban a helyi szervezet elnöksége is részt vesz.

32.§        (1) A választókerületi szervezet, illetve tanács munkáját a választókerületi elnök vezeti.

(2) A választókerületi elnököt a választókerületi tanács tagjainak javaslata alapján a Szövetség Elnöke nevezi ki. Amennyiben az Elnök nem fogadja el a javaslatot, a tanács tagjai tíz napon belül új javaslatot tehetnek. Ismételt elutasítás után az Ügyvezető Elnökség dönt. A választókerületi elnök megbízatása határozott időtartamra, illetve kinevezésének visszavonásáig tart.

(3) A választókerületi elnök:

a) szervezi a választókerületi szervezet, illetve tanács munkáját;

b) előkészíti és összehívja a választókerületi szervezet közgyűlését, illetve a tanács ülését, gondoskodik azok lebonyolításáról;

c) gondoskodik a Szövetség Elnöke, az Országos Elnökség, az Országos Választmány, illetve annak Elnöksége, valamint az országos kampányfőnök helyi szervezetekre vonatkozó döntéseinek végrehajtásáról;

d) gondoskodik a szervezetépítés feladatainak végrehajtásáról;

e) gondoskodik a feloszlatott helyi szervezet újjászervezéséről.              

V. A megyei és budapesti (területi) választmányok

33.§        (1) A területi választmány, az egy megyében, illetve Budapesten működő helyi szervezetek egyeztető és döntéshozó fóruma.

(2) A területi választmány köteles évenként legalább négy ülést tartani.

(3) A területi választmány ülésének időpontjáról és napirendjéről szóló értesítést, valamint a választmány jegyzőkönyvét meg kell küldeni az Országos Választmány Elnökségének.

34.§        (1) A területi választmány tagjai:

a) a választókerületi szervezetek által választott két-két küldött, illetve a fővárosban a helyi szervezetek elnökei;

b) a megyei, illetve fővárosi közgyűlés tagjai, a háromezer főnél nagyobb lélekszámú települések, illetve a fővárosi kerületek polgármesterei és alpolgármesterei, a Szövetség megyei jogú városban működő képviselőcsoportjának vezetői, amennyiben a Szövetség tagjai;

c) a megyében, illetve a fővárosban mandátumot szerzett, vagy valamely helyi szervezetben tagsági viszonnyal rendelkező országgyűlési képviselők;

d) a Szövetség tagozatainak területi elnökei;

e) a társszervezetek – a Szövetség tagjai sorából választott – egy-egy küldötte.

(2) Amennyiben a választókerületi elnök nem tagja a területi választmánynak, úgy annak ülésein tanácskozási joggal részt vehet.

35.§        (1) A területi választmány:

a) az Alapszabály keretei között önállóan állapítja meg saját belső felépítését, működési szabályzatát, amelyet az elfogadást követő nyolc napon belül megküld a Mandátumvizsgáló, Ügyrendi- és Összeférhetetlenségi Bizottságnak, és az Országos Választmány Elnökségének;

b) megválasztja elnökét, illetve elnökségének tagjait;

c) az Alapszabálynak és a programnak megfelelő önálló politikát folytat;

d) politikai kérdésekben önálló álláspontot alakíthat ki, javaslatokat tehet a Szövetség testületeinek, illetve a terület helyi szervezeteinek;

e) az Alapszabályban meghatározott feltételek mellett részt vesz az önkormányzati és az országgyűlési választásokon a Szövetség által elindítandó képviselőjelöltek kiválasztásában;

f) támogatja a Szövetségnek a megyében, illetve Budapesten folyó önkormányzati, országgyűlési és európai parlamenti  választási kampányát;

g) küldötteket választ az Országos Választmányba;

h) az Országos Választmány által megállapított módon részesedik a Szövetség  költségvetéséből;

i) támogatja a helyi szervezetek megalakítását és működését;

j) dönt mindazon kérdésekben, amelyeket az Alapszabály, illetve saját működési szabályzata a hatáskörébe utal;

(2) A Budapesti Választmány az Alapszabály keretei között, a főváros, mint település sajátosságaira tekintettel, maga állapíthatja meg a Szövetség fővárosi szervezeteinek együttműködésére vonatkozó szervezeti és eljárási szabályozását, amelyet az elfogadást követően nyolc napon belül megküld a Mandátumvizsgáló,  Ügyrendi- és Összeférhetetlenségi Bizottságnak és az Országos Választmány Elnökségének.

36.§        (1) A Budapesti Választmány több budapesti kerületet magába foglaló, regionális egyeztető fórumokat hozhat létre. Az erre vonatkozó eljárási szabályokat ügyrendjében határozza meg.

(2) A Budapesti Választmány, a budapesti kongresszusi küldöttek részvételével, évente legalább egyszer küldöttértekezletet tart, amelynek feladata a Szövetség fővárosi tevékenysége általános irányvonalának meghatározása.

37.§        (1) A területi választmány az elnökét, és elnökségének legkevesebb kettő, de nem több mint négy, ötven tag fölött, nem több, mint hat tagját, titkos szavazással választja.

(2) A területi választmány elnöksége:

a) a területi választmány által jóváhagyott ügyrend szerint működik;

b) előkészíti a területi választmány üléseit, gondoskodik azok lebonyolításáról;

c) képviseli a területi választmányt;

d) javaslatot tesz a Szövetség választott testületei, a Szövetség önkormányzati és országgyűlési képviselői, valamint a területi választmány illetékességi területén működő helyi szervezetek felé, illetve tájékoztatást kérhet tevékenységükről;

e) felel a területi választmány törvényes és alapszabályszerű működéséért;

f) eljár mindazokban az ügyekben, amelyeket az Alapszabály és a területi választmány működési szabályzata alapján a választmány a hatáskörébe utal.

38.§        (1) A területi választmányba megválasztott küldöttek visszahívhatók.

(2) A területi választmány azon tagjai, akik a testület három egymást követő ülésén nem vesznek részt, elveszítik választmányi tagságukat.

(3) A 34.§ (1) bekezdés a) és e) pontja alá tartozó, az (1) és (2) bekezdés alapján mandátumokat vesztett tagok helyett új küldöttek választhatók.

39.§ A területi választmány elnöke:

a) szervezi az elnökség munkáját;

b) előkészíti és összehívja az elnökség üléseit, gondoskodik azok lebonyolításáról;

c) összehívja a területi választmány üléseit;

d) az elnökség által meghatározott körben képviseli a területi választmány elnökségét;

e) a területi választmány küldötteként részt vesz az Országos Választmány ülésein;

f) eljár mindazon ügyekben, amelyeket az Alapszabály és a területi választmány működési szabályzata alapján a területi választmány vagy az elnökség a hatáskörébe utal.

VI. Tagozatok

40.§        (1) A tagozat a Szövetség azonos élethelyzetű vagy hasonló jellegű társadalmi tevékenységet folytató tagjai együttműködésére létrehozott, önállóan működő szervezeti egysége.

(2) A Szövetség

a) a tudomány, a művészetek, a szellemi élet, illetve a sport világában tevékenykedő tagjai részvételével: működő Kulturális Tagozata;

b) a hatályban lévő nyugdíjkorhatárt betöltött tagjai részvételével Nyugdíjas Tagozata;

c) nő tagjai részvételével Női Tagozata;

d) mezőgazdasági vállalkozással foglalkozó, vagy munkájuk révén a mezőgazdasághoz kötődő tagjai részvételével Gazdatagozata;

e) állami vagy magánalkalmazásban álló tagjai részvételével Munkás- és Alkalmazotti Tagozata;

f) háromezer főnél kevesebb lélekszámú településen élő tagjaiból álló Falusi Tagozata;

g) önkormányzati képviselői, vagy polgármesteri megbízatást viselő, vagy azt legalább 4 évig viselt, illetve külső bizottsági tagságot betöltő tagjaiból álló Önkormányzati Tagozata;

h) környezet- és természetvédelemmel foglalkozó tagjaiból álló Zöld Tagozata az Alapszabály rendelkezésénél fogva jön létre.

(3) Az Országos Elnökség javaslatára az Országos Választmány további tagozatok létrehozataláról dönthet.

41.§        (1) A tagozatok tagjai országos tanácsot hoznak létre. A tagozat országos tanácsának ülését első alkalommal az Országos Választmány elnöke hívja össze.

(2) A tagozatok egy megyében, illetve a fővárosban nyilvántartott tagjai megyei, illetve fővárosi (a továbbiakban: területi) tanácsot hozhatnak létre. A területi tanács ülését első alkalommal a tagozat elnöke, ennek hiányában az Országos Választmány elnöke hívja össze.

(3)           A tagozat országos tanácsa:

a) az Alapszabály keretei között elfogadja a tagozat, illetve saját belső felépítését, szervezeti és működési szabályzatát, amelyet  – az elfogadás előtt – jóváhagyásra az Országos Választmány elé terjeszt;

b) titkos szavazással tagjai közül megválasztja elnökét és elnökségének legkevesebb négy, de nem több, mint hat tagját;

c) megválasztja az Országos Választmányba delegált küldötteit;

d) a tagozatot érintő kérdésekben – az Alapszabály és a Szövetség programjának megfelelő módon – önálló álláspontot alakíthat ki, javaslatokat tehet a Szövetség testületeinek, illetve helyi szervezeteinek;

e) támogatja a Szövetség országgyűlési, Európai Parlamenti, illetve önkormányzati választási kampányát;

f) az Országos Választmány által megállapított módon részesedik a Szövetség költségvetéséből;

g) dönt mindazon kérdésekben, amelyeket az Alapszabály, illetve saját működési szabályzata a hatáskörébe utal;

h) tíz küldöttet választ a Kongresszusba.

(4) A tagozatok, – az őket érintő kérdésekben – részt vesznek a Szövetség álláspontjának, programjának, valamint a Szövetség és a polgárok, illetve ezek csoportjai, szerveződései közötti párbeszéd kialakításában.

(5) A tagozat országos elnöksége:

a) előkészíti a tagozat országos tanácsának üléseit, gondoskodik azok lebonyolításáról;

b) képviseli a tagozatot;

c) javaslatot tesz a Szövetség választott testületei, önkormányzati és országgyűlési képviselői, valamint helyi szervezetei felé, illetve tájékoztatást kérhet tevékenységükről;

d) felel a tagozat törvényes és alapszabályszerű működéséért;

e) a tagozat tevékenységéről tájékoztatja az Országos Elnökséget és az Országos Választmányt

f) eljár mindazokban az ügyekben, amelyeket az Alapszabály és a tagozat működési szabályzata a hatáskörébe utal.

(6) A tagozat elnöke:

a) szervezi a tagozat elnökségének munkáját;

b) előkészíti és összehívja az elnökség üléseit, gondoskodik azok lebonyolításáról;

c) összehívja a tagozat országos tanácsának üléseit;

d) az elnökség által meghatározott körben képviseli a tagozat elnökségét;

e) a tagozat  küldötteként részt vesz az Országos Elnökség munkájában;

f) eljár mindazon ügyekben, amelyeket az Alapszabály és a tagozat működési szabályzata alapján a tagozat, vagy annak elnöksége a hatáskörébe utal.

42.§        (1) A tagozatok területi tanácsa:

a) megválasztja elnökét és elnökségének legfeljebb négy tagját;

b) a tagozat működési szabályzatának megfelelően, küldötteket választ a tagozat országos tanácsába;

c) a tagozatot érintő kérdésekben, – az Alapszabály és a Szövetség programjának megfelelő módon – önálló álláspontot alakíthat ki, javaslatokat tehet a Szövetség testületeinek, illetve helyi szervezeteinek;

d) támogatja a Szövetség országgyűlési és önkormányzati választási kampányát;

e) dönt mindazon kérdésekben, amelyeket az Alapszabály és a tagozat működési szabályzata a hatáskörébe utal.

(2) A tagozat területi tanácsának elnöksége:

a) előkészíti a területi tanács üléseit, gondoskodik azok lebonyolításáról;

b) képviseli a területi tanácsot;

c) javaslatot tesz a Szövetség választott testületei, önkormányzati és országgyűlési képviselői, valamint helyi szervezetei felé, illetve tájékoztatást kérhet tevékenységükről;

d) felel a területi tanács törvényes, alapszabályszerű működéséért;

e) tájékoztatja a tagozat országos elnökségét, és a Szövetség területi választmányát a tagozat területi tanácsának tevékenységéről;

f) eljár mindazokban az ügyekben, amelyet az Alapszabály és a tagozat működési szabályzata a hatáskörébe utal.

(3) A tagozat területi tanácsának elnöke:

a) szervezi a területi tanács elnökségének munkáját;

b) előkészíti és összehívja az elnökség üléseit, gondoskodik azok lebonyolításáról;

c) összehívja a területi tanács üléseit;

d) az elnökség által meghatározott körben képviseli a tagozat elnökségét;

e) a tagozat küldötteként részt vesz a területi választmány munkájában;

f) eljár mindazon ügyekben, amelyeket az Alapszabály és a tagozat működési szabályzata alapján a területi tanács, vagy annak elnöksége a hatáskörébe utal.

VII. Az országos választmány

43.§        Az Országos Választmány a Szövetség információs, egyeztető és döntéshozó fóruma, amely az Alapszabály keretei között a saját maga által megállapított ügyrend szerint működik.

44.§        (1) Az Országos Választmány tagjai:

a) az Országos Elnökség tagjai;

b) a Szövetség tagjai sorából kikerülő miniszterek és államtitkárok;

c) a Szövetség tagjai sorából kikerülő főpolgármester, fővárosi kerületek és a megyei jogú városok polgármesterei, illetve a megyei közgyűlési elnökök;

d) a területi választmányok elnökei;

e) a megyei választmányok által minden három országgyűlési választókerület után választott egy, de minimum kettő küldött;

f) a Budapesti Választmány által választott hat küldött;

g) a tagozatok országos tanácsai által választott küldöttek;

h) a társszervezetek – a Szövetség tagjai sorából kikerülő – legfeljebb öt-öt küldötte.

(2) A tagozatok országos tanácsai, az Országos Elnökség által – a tagozatok létszámarányának figyelembevételével – meghatározott arányban, a tagozatok számának háromszorosát kitevő számú küldöttet választanak.        

(3) A tagozatok területi tanácsainak elnökei csak a (2) bekezdés alapján választhatók az Országos Választmány tagjai sorába.

45.§        (1) A küldöttek visszahívhatók.

(2) Az Országos Választmány 44. § (1) bekezdés b-h) pontjai alá tartozó azon tagjai, akik a testület három egymást követő ülésén nem vesznek részt, elveszítik választmányi tagságukat.

(3) A 44. § (1) bekezdés e-h) pontjai alá tartozó az (1) és (2) bekezdés alapján mandátumukat vesztett tagok helyett új küldöttek választhatók.

(4) Az Országos Választmány zárt ülés tartásáról határozhat, amelyen csak az Országos Választmány tagjai és az Országos Választmány által erre felhatalmazott személyek vehetnek részt.

46.§        (1)Az Országos Választmány megbízatása, a tisztújító Kongresszust követően megválasztott új Országos Választmány alakuló üléséig tart.

(2) Az új Országos Választmány küldötteit, az Országos Választmány Elnöksége által meghatározott időponttól, legkésőbb az új Országos Választmány alakuló üléséig meg kell választani.

47.§        (1) Az Országos Választmány szükség szerint, de legalább évente négyszer ülésezik.

(2) Az Országos Választmány ülését, – az alakuló ülés kivételével – az Országos Választmány Elnöke hívja össze. Az Országos Választmány alakuló ülését a Szövetség Elnöke legkésőbb a tisztújító Kongresszustól számított negyven napon belüli időpontra hívja össze.

(3) Az ülés összehívása – az alakuló ülés kivételével –  akkor szabályszerű, ha a küldötteknek a tervezett napirendi pontokat tartalmazó meghívót, legalább az ülést megelőző tizenötödik napon megküldik. Az a napirendi pont, amely a szabályszerűen megküldött meghívóban nem szerepel, csak a tagok több, mint felének támogató szavazata esetén tárgyalható.

48.§        (1) Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt:

a) a Szövetség Elnöke, vagy

b) az Országos Elnökség, vagy

c) az Országos Választmány tagjainak legalább egyharmada, vagy

d) legalább két területi választmány, vagy valamelyik tagozat országos tanácsa írásban, a napirendre vonatkozó javaslattal együtt, az Országos Választmány Elnökségénél ezt indítványozza.

(2) Ha az indítványt tevő későbbi időpontot nem jelöl meg, a rendkívüli ülést az Országos Választmány Elnöksége legkésőbb, az erre vonatkozó indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belüli időpontra köteles összehívni.

49.§        (1)Az Országos Választmány üléséről jegyzőkönyv készül, amelyet a jegyzőkönyvezető és az Országos Választmány Elnökségének két tagja hitelesít.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) az Országos Választmány ülésének időpontját, helyét;

b) az ülésen részt vett küldöttek aláírásával hitelesített jelenléti ívet;

c) az ülésen tanácskozási joggal jelenlévők nevét;

d) a határozatok szövegét és a szavazás arányát;

e) melléklet formájában a napirendi pontok vitáihoz beérkezett írásbeli előterjesztéseket, az írásban benyújtott, illetve a hozzászólók által rögzíteni kért véleményt.

(3) A jegyzőkönyvet az ülés utáni nyolc napon belül el kell készíteni, és azt meg kell őrizni.

(4) A jegyzőkönyvekbe – a zárt ülések iratait kivéve – bármely tag betekinthet, arról másolatot kérhet. A zárt ülések jegyzőkönyveibe – az Országos Választmány tagjai kivételével – csak az Országos Választmány Elnöksége írásbeli engedélyével lehet betekinteni. A zárt ülések jegyzőkönyveiről másolat nem készíthető.

50.§        (1) Az Országos Választmány:

a) két kongresszus között állást foglal a Szövetség politikáját érintő kérdésekben;

b) összehívja a Kongresszust, javaslatot tesz annak napirendjére és ügyrendjére;

c) a Kongresszus napirendjének előkészítésével kapcsolatban eljárási szabályokat és határidőket állapíthat meg;

d) dönt a Szövetség jelképeiről

e) saját nevében nyilatkozatot ad ki;

f) országos akciókat szervez, megbízza azok felelőseit;

g) megvitatja és értékeli az Országgyűlési Képviselőcsoport munkáját, és ajánlásokat tehet;

h) tagjai legalább kétharmadának támogató szavazatával kötelező döntést hozhat a helyi szervezetek, a  választókerületi szervezetek, a területi választmányok, a tagozatok, illetve az Országos Elnökség számára;

i) az Alapszabály keretei között részt vesz az önkormányzati, országgyűlési és az Európai Parlamenti választásokon a Szövetség által elindítandó jelöltek kiválasztásában;

j) dönt az Országos Elnökség által beterjesztett költségvetésről, és annak végrehajtásáról szóló beszámolóról;

k) az Alapszabály keretei között maga állapítja meg működési szabályzatát;

l) titkos szavazással megválasztja az Országos Választmány elnökét, és tagjai közül nyolc elnökségi tagját;

m) megválasztja az Etikai Bizottság tagjait;

n) dönt a társadalmi szervezetekkel történő együttműködésről és annak módjáról; a társadalmi szervezeteket az Alapszabály keretei között, a Szövetség nevében kötött megállapodások révén bevonhatja a Szövetség tevékenységébe;

o) dönt társadalmi szervezetek társszervezetté minősítéséről;

p) bizottságokat, munkacsoportokat hozhat létre;

q) dönt a helyi szervezetek, a területi választmányok és a tagozatok költségvetési támogatásának elveiről és módszeréről;

r) dönt a tagdíjak, illetve a tagdíj-kiegészítés mértékéről, ezek befizetésének és felhasználásának szabályairól, a kedvezményre és mentességre jogosultak köréről;

s) véleményezi az Országos Elnökség által elfogadásra, a Kongresszus elé terjesztett Alapszabály szövegét, illetve annak módosításait;

t) tevékenységéről beszámol a Kongresszusnak;

u) az Országos Elnökség kormánykoalíciós megállapodásáról szóló döntésénél egyetértési jogot gyakorol;

v) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket az Alapszabály, vagy eseti jelleggel az Alapszabály keretein belül a Kongresszus hatáskörébe utal.

(2) Az Országos Választmány Elnökének, illetve elnökségi tagjának, vagy tagjainak visszahívását az Országos Választmány tagjainak legalább egyharmada írásban indokolva indítványozhatja.

(3) Az Elnökség a visszahívásra vonatkozó indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles az Országos Választmány ülését összehívni.

(4) Az Országos Választmány Elnökének, illetve elnökségi tagjainak visszahívására az Országos Választmány tagjai több, mint felének az indítványt támogató szavazatával kerül sor.

(5) A visszahívásról döntő ülésen meg kell választani az új elnököt, illetve elnökségi tagot vagy tagokat.

51. §       Az Országos Választmány Elnöksége:

a) az Országos Választmány által jóváhagyott ügyrend szerint működik;

b) előkészíti az Országos Választmány üléseit, gondoskodik azok lebonyolításáról;

c) képviseli az Országos Választmányt;

d) javaslatot tesz a Szövetség választott testületei, a Szövetség önkormányzati és országgyűlési képviselői, tagozatai, valamint a területi választmányok felé, illetve tájékoztatást kérhet tevékenységükről;

e) az Országos Választmány által meghatározott elvek alapján gazdálkodik, - a Szövetség költségvetésében - az Országos Választmány részére megállapított pénzeszközökkel;

f) biztosítja és ellenőrzi az Országos Választmány határozatainak végrehajtását;

g) felel az Országos Választmány alapszabályszerű és törvényes működéséért;

h) eljár mindazokban az ügyekben, amelyeket az Országos Választmány és az Alapszabály a hatáskörébe utal.

52.§        Az Országos Választmány elnöke:

a) szervezi az Országos Választmány Elnökségének munkáját;

b) előkészíti és összehívja az Országos Választmány Elnökségének üléseit, gondoskodik azok lebonyolításáról;

c) összehívja az Országos Választmány üléseit;

d) az Országos Választmány Elnöksége által meghatározott körben képviseli az Elnökséget;

e) eljár mindazokban az ügyekben, amelyeket az Országos Választmány a hatáskörébe utal.

VIII. Az országos elnökség

53.§        Az Országos Elnökség (a továbbiakban: Elnökség) a Szövetség irányító, döntéshozó szerve.

54.§        Az Elnökség tagjai:

a) a Szövetség Elnöke;

b) a Kongresszus által választott két alelnök;

c) az Országos Választmány Elnöke;

d) az Országgyűlési Képviselőcsoport vezetője;

e) a Szövetség Európai Parlamentbe megválasztott képviselőinek vezetője;

f) a tagozatok elnökei;

g) a Szövetség tagjai közül kikerülő miniszterelnök (ennek hiányában a megelőző kormányzati időszak miniszterelnöke);

h) az Országgyűlésnek a Szövetség tagjai sorából kikerülő elnöke (ennek hiányában alelnöke; több alelnök esetén a képviselőcsoport által kijelölt alelnök);

i) az Európai Parlamentnek a Szövetség tagjai sorából kikerülő elnöke (ennek hiányában alelnöke);

j) az Európai Néppártnak a Szövetség tagjai sorából kikerülő elnöke (ennek hiányában alelnöke).

55.§         (1) A társszervezetek egy-egy vezetője, az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet. Amennyiben a társszervezet vezetője a Szövetség tagjai sorából kerül ki, úgy az Országos Választmány által az 50. § (1) n) pontja alapján kötött megállapodás, a társszervezet vezetőjét az Elnökség ülésein szavazati joggal ruházhatja fel.

(2) Az Elnökség az ülés egész időtartamára, vagy az egyes napirendi pontok vitáiban való részvételre tanácskozási jogot adhat annak, akinek a vitában való részvétele az Elnökség tájékozódása szempontjából jelentős lehet.

(3) Az Elnökség zárt ülés tartásáról határozhat, amelyen csak az Elnökség tagjai és az Elnökség által erre felhatalmazott személyek vehetnek részt.

56. §       (1) Az Elnökség üléséről jegyzőkönyv készül, amelyet a jegyzőkönyvvezető és az elnökség két, az ülésen jelenlévő tagja hitelesít.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) ülésének időpontját, helyét;

b) az ülésen részt vett tagok aláírásával hitelesített jelenléti ívet;

c) az ülésen tanácskozási joggal részt vettek nevét;

d) a határozatok szövegét és a szavazás arányát;

e) melléklet formájában a napirendi pontok vitáihoz beérkezett írásbeli előterjesztéseket,

az írásban benyújtott, illetve a hozzászólók által rögzíteni kért véleményt.

(3) A jegyzőkönyvet az ülés után nyolc napon belül el kell készíteni, és azt meg kell őrizni. A zárt ülések jegyzőkönyveibe az Elnökség tagjain kívül, csak az Elnökség írásbeli engedélyével rendelkezők tekinthetnek be. A zárt ülések jegyzőkönyveiről másolat nem készíthető.

57. §       (1) Az Országos Elnökség:

a) az Alapszabály keretei között megállapítja működésének szabályait;

b) a Szövetség Alapszabályának és Programjának keretei között irányítja a Szövetség folyamatos tevékenységét;

c) a Szövetség nevében nyilatkozatokat, állásfoglalásokat ad ki;

d) megvitatja és értékeli az Országgyűlési Képviselőcsoport munkáját, és ajánlásokat tehet;

e) az Alapszabály keretei között részt vesz az önkormányzati, országgyűlési és Európai Parlamenti választásokon a - Szövetség által - elindítandó jelöltek kiválasztásában;

f) munkájának segítése, előkészítése érdekében bizottságokat, munkacsoportokat, illetve kabineteket hozhat létre, amelyekre hatásköröket ruházhat át;

g) kezeli a Szövetség vagyonát, gyakorolja a tulajdonosi jogokat;

h) elkészíti az Alapszabály tervezetét, és az Országos Választmány véleményezése után az Országos Választmány által támogatott módosító indítványokkal egybeszerkesztve, a Kongresszus elé terjeszti elfogadásra;

i) a Kongresszus elé terjeszti a Szövetség Elvi Nyilatkozatát és Programját;

j) irányítja a Szövetség külkapcsolatait;

k) dönt a külföldi támogatások elfogadásáról;

l) dönt országos alapítványok létrehozásáról és megválasztja azok kuratóriumait;

m) tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja az Országos Választmányt, és beszámol a Kongresszusnak;

n) eljár mindazokban az ügyekben, amelyeket az Alapszabály, vagy eseti jelleggel az Alapszabály keretein belül a Kongresszus a hatáskörébe utal.

(2) A képviseleti jogkörben eljárva, a Szövetség jegyzése akként történik, hogy a Szövetség elnöke önállóan, más elnökségi tagok esetén, bármely két elnökségi tag együttesen teljes nevét a Szövetség előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve alá írja.

(3) Az Elnökség képviseleti, illetve aláírási jogkörét – az ügyek meghatározott csoportjára nézve – a Szövetséggel munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre oly módon ruházhatja át, hogy a meghatalmazottak ketten együtt járhatnak el, illetve képviselhetik a Szövetséget.

(4) Az Elnökség tagjainak az Elnökön, vagy az alelnökökön keresztül joguk van a Szövetség, és az általa alapított gazdálkodó szervezetek, intézmények és alapítványok valamennyi okmányába betekinteni, valamint joguk van e gazdálkodó szervezetek, intézmények és alapítványok vezetőitől a tevékenységükre vonatkozó információkat kérni.

58.§        (1) Az Ügyvezető Elnökség a Szövetség gyakorlati végrehajtó, ügyintéző, képviseleti és irányító döntéshozatali szerve, amely a 54. § a-d) pontjai által meghatározott tagokból áll.

(2) Az Ügyvezető Elnökség:

a) képviseli a Szövetséget;

b)az Elnökség nevében – az általa meghatározott iránymutatás alapján - nyilatkozatokat ad ki;

c) az Elnökség döntései alapján országos akciókat szervez, megbízza azok felelőseit;

d) gondoskodik a Szövetség költségvetésének előkészítéséről, és elfogadásra beterjeszti annak tervezetét az Országos Választmány elé;

e) gondoskodik a jóváhagyott költségvetés végrehajtásáról, és erről beszámol az Országos Választmánynak;

f) gondoskodik a Szövetség hivatalának működéséről;

g) a Szövetség elnökének javaslatára kinevezi és felmenti a pártigazgatót, a gazdasági igazgatót és a Szövetség tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek, intézmények vezetőit;

h) irányítja a Szövetség szervezeti működését;

i) eljár mindazokban az ügyekben, amelyeket az Alapszabály, vagy annak keretei között eseti jelleggel az Országos Választmány a hatáskörébe utal;

j) eljár az Elnökség által átruházott hatáskörökben;

k) tevékenységéről folyamatosan beszámol az Elnökségnek.

59.§        (1) Az alelnökök a Szövetség Elnöke által átruházott hatáskörben tevékenykednek.

(2) Az alelnökök feladatait az Elnök javaslatára az Ügyvezető Elnökség határozza meg.

(3) A Szövetség Elnökét – akadályoztatása esetén – az általa kijelölt alelnök helyettesíti.

IX. A szövetség elnöke

60.§        (1) A Szövetség Elnökét a Kongresszus választja titkos szavazással.

(2) A Szövetség Elnökének – az Alapszabályban foglalt fenntartásokkal – bármely tag jelölhető.

(3) A Szövetség Elnökének megválasztásához az érvényesen leadott szavazatok több mint fele szükséges.

(4) Amennyiben a szavazás első fordulójában a (3) bekezdésben meghatározott többségi szavazatot egyik jelölt sem kapta meg, a második szavazáson csak az első fordulóban legtöbb szavazatot kapott két jelölt indulhat.

(5) Ha a szavazás első fordulója után, szavazategyenlőség miatt, több mint két jelölt kerülne a második fordulóba, akkor meg kell ismételni az első fordulót.

61.§        A Szövetség Elnöke:

a) szervezi az Elnökség munkáját;

b) előkészíti és összehívja az Elnökség és az Ügyvezető Elnökség üléseit, gondoskodik azok lebonyolításáról;

c) képviseli az ügyvezető elnökséget;

d) javaslatot tesz az Elnökségnek azon személyekre nézve, akiknek a kinevezése az Elnökség hatáskörébe tartozik;

e) a kinevezés és felmentés kivételével, a pártigazgatóval és a Szövetség gazdasági igazgatójával szemben gyakorolja a munkáltatói jogokat;

f) felügyeli a Szövetség hivatala, a Szövetség tulajdonában lévő gazdálkodó szervezetek és intézmények tevékenységét;

g) gondoskodik az Elnökség és az Ügyvezető Elnökség határozatainak végrehajtásáról.

X. A kongresszus

62.§        (1) A Kongresszus, a Szövetség legfelsőbb tanácskozó és döntéshozó szerve, amely a helyi szervezetek és a Szövetség társszervezeteinek a 50. § (1) bekezdés n) pontja alapján megkötött megállapodásban meghatározott számú, de nem több, mint tíz, szavazati joggal rendelkező küldöttéből áll.

(2) A Kongresszusba minden helyi szervezet legalább egy főt küldhet. Ezen felül a helyi szervezetek a küldöttválasztó közgyűléseiken megjelent tíz fő feletti, minden további megjelent tíz fő után, egy küldöttet választhatnak.

(3) A tagozatok tíz-tíz főt választhatnak a Kongresszusba.

(4) A küldöttválasztás idejét és részletes szabályait az Országos Elnökség előterjesztése alapján az Országos Választmány határozza meg.

(5) A Kongresszusi küldöttek mandátuma a következő rendes Kongresszus összehívásáig szól.

(6) A Kongresszusi küldötteket, az őket megválasztó helyi szervezetek, megbízólevéllel látják el.

(7) A küldöttek számára kötelező feladat, illetve utasítás nem adható.

(8) Rendkívüli Kongresszus esetén új küldöttek választhatók.

(9) A Kongresszus ülései nyitottak. A Kongresszus zárt ülés tartásáról határozhat.

63.§        (1) A Kongresszust az Országos Választmány hívja össze.

(2) Tisztújító Kongresszust kétévente kell összehívni.

(3) Rendkívüli Kongresszust kell összehívni, ha:

a) a Szövetség elnöke kéri;

b) az Országos Elnökség kéri;

c) az Országos Elnökség lemond;

d) a nyilvántartott tagság legalább tíz százaléka, a napirend megjelölésével azt írásban indítványozza;

e) az Országos Választmány tagjainak több mint fele, a napirend és az időpont megjelölésével, az összehívás mellett dönt.

64.§        (1) Az Országos Választmány Elnöksége, a rendkívüli Kongresszus összehívására vonatkozó indítvány kézhezvételétől számított tizedik és harmincadik nap között, köteles összehívni az Országos Választmány ülését.

(2) A rendkívüli Kongresszust az Országos Választmány döntésétől számított huszadik és ötvenedik napok közötti időpontra lehet összehívni.

(3)           A rendkívüli Kongresszus a megjelölt napirendtől a küldöttek kétharmadának szavazatával eltérhet.

(4)           Ha a rendkívüli Kongresszus napirendjén a Szövetség Elnökének, vagy az Országos Elnökség alelnökeinek újjáválasztása szerepel, a rendkívüli Kongresszust tisztújító Kongresszusnak kell tekinteni, feltéve, hogy a Kongresszus a Szövetség Elnökétől, vagy az Országos Elnökség alelnökeitől együttes titkos szavazással mandátumukat visszavonja. Ez esetben, a Kongresszus által választott összes tisztséget meg kell újítani.

65.§        A Kongresszus:

a) dönt a napirendjéről és ügyrendjéről;

b) elfogadja és módosítja a Szövetség Alapszabályát;

c) elfogadja és módosítja a Szövetség Elvi Nyilatkozatát és programját;

d) megvitatja és elfogadja az Országos Elnökség, az Országos Választmány, a Mandátumvizsgáló, Ügyrendi- és Összeférhetetlenségi Bizottság, az Etikai Bizottság és a Számvizsgáló Bizottság beszámolóját;

e) megvitatja az Országgyűlési Képviselőcsoport, illetve a Szövetség Európai Parlamentben működő képviselői munkájáról szóló tájékoztatást;

f) megválasztja a Szövetség Elnökét, két alelnökét,

g) megválasztja a Mandátumvizsgáló, Ügyrendi- és Összeférhetetlenségi Bizottság, a Számvizsgáló Bizottság tagjait és póttagjait;

h) politikai állásfoglalásokat fogad el;

i) a mandátummal rendelkező küldöttek legalább kétharmadának támogató szavazatával dönt a Szövetség feloszlásának, szétválásának, illetve más politikai szervezettel való egyesülésének kimondásáról;

j) dönt mindazon kérdésekben, amelyeket az Alapszabály a hatáskörébe utal.

66.§        (1) A Kongresszus az 65.§ b) és i) pontja alatt felsorolt kérdésekről csak akkor dönthet, ha az szerepelt a Kongresszust összehívó Országos Választmány által tervezett napirendi pontok között.

(2) A Kongresszust összehívó Országos Választmány által tervezett kérdéseken felül, a Kongresszus napirendjére csak az a kérdés vehető fel, amelynek felvételét a mandátummal rendelkező kongresszusi küldöttek legalább kétharmada támogatja.

(3) A Kongresszus akkor határozatképes, ha a mandátummal rendelkező küldöttek több mint fele részt vesz a szavazásban.

67.§        A Kongresszus munkájának elősegítése és döntéseinek előkészítése érdekében, tagjai sorából, munkacsoportokat, illetve bizottságokat hozhat létre.

XI. A Mandátumvizsgáló, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság

68.§        (1) A Mandátumvizsgáló, Ügyrendi- és Összeférhetetlenségi Bizottság öt tagját és két póttagját a Kongresszus választja, két tisztújító Kongresszus közötti időre.

(2) A Mandátumvizsgáló, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság tagjai közül maga választja meg elnökét, az Alapszabály keretei között, maga állapítja meg működési rendjét.

69.§   A Mandátumvizsgáló, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság:

a) ellátja a kongresszusi küldöttek és az Országos Választmány, – illetve megkeresés esetén a Szövetség más testületei -  tagjai mandátumának ellenőrzését;

b) javaslatot tesz a Kongresszusnak, illetve az Országos Választmánynak a vitás mandátumok igazolására vonatkozóan;

c) állást foglal az Alapszabály értelmezésére vonatkozó, hozzá benyújtott megkeresésekkel kapcsolatban;

d) javaslatot tesz az Országos Elnökségnek az Alapszabály módosítására, illetve módosításának előkészítésére;

e) megkeresés esetén állást foglal a helyi szervezetek, a területi választmányok, a tagozatok, illetve az Országos Választmány működési szabályzatainak az Alapszabállyal való összeegyeztethetősége kérdésében;

f) megkeresés esetén állást foglal abban a kérdésben, hogy a Szövetség valamely választott megbízatásának betöltése nem ütközik-e törvény, vagy az Alapszabály összeférhetetlenséget megállapító rendelkezéseibe;

g) a Kongresszus, az Országos Elnökség és az Országos Választmány határozatának kivételével, megkeresés esetén hatályon kívül helyezi a Szövetség szervezetei és testületei által hozott Alapszabály–ellenes határozatokat;

h) megkeresés esetén, kezdeményezi az Országos Elnökség és az Országos Választmány Alapszabály-ellenes határozatainak módosítását;

i) megsemmisíti a helyi szervezet feloszlatásával, vagy tag kizárásával kapcsolatos – az Alapszabály eljárási rendelkezéseibe ütköző – döntést;

k) felszólítja az Alapszabálytól eltérő módon működő szervezetet, vagy testületet az Alapszabály betartására és erről értesíti az illetékes területi választmányt, illetve az Országos Választmány Elnökségét.

l) kialakítja és ellenőrzi a tagnyilvántartás rendszerét.

70.§        A Mandátumvizsgáló, Ügyrendi- és Összeférhetetlenségi Bizottsághoz megkereséssel a Szövetség bármely tagja vagy testülete fordulhat.

XII. Az Etikai Bizottság

71.§        (1) Az Etikai Bizottság öt tagját, titkos szavazással, az Országos Választmány választja, az Országos Választmány mandátumának időtartamára.

(2) Az Etikai Bizottság tagjai közül, maga választja meg elnökét, az Alapszabály keretei között, maga állapítja meg működési rendjét.

72.§        (1) Az Etikai Bizottság:

a) állást foglal a Szövetség tagjainak, illetve testületeinek a 15.§ (1), illetve (2) bekezdésében foglaltakat sértő magatartásával kapcsolatos megkeresések ügyében,

b) véleményezi a kizárási javaslatról meghozott döntéssel szemben benyújtott fellebbezést,

(2) A kizárási eljárásban az Etikai Bizottság által megállapított tényállás nem módosítható.

73.§        (1) Az Etikai Bizottsághoz megkereséssel a Szövetség bármely tagja vagy testülete fordulhat.

(2) Az Etikai Bizottság az érintetteket a vizsgálat megkezdéséről a megkeresés másolatának megküldésével haladéktalanul értesíti. Az Etikai Bizottság minden hozzá intézett megkeresés nyomán, a megkereséstől számított tizenöt napon belül köteles az eljárást megindítani. Az eljárást a megindítástól számított harminc napon belül le kell zárni.

(3) A vizsgálat során lehetőséget kell adni arra, hogy mind a vizsgálatot kezdeményezők, mind pedig a vizsgálatban érintettek, kifejthessék véleményüket az Etikai Bizottság előtt.

74.§        Az Etikai Bizottság a vizsgálat eredményéről - indoklással ellátott - írásbeli határozatot hoz, amelyet megküld a vizsgálatot kezdeményezőknek, a vizsgálatban érintetteknek, az Országos Választmánynak és az Országos Elnökségnek.

75.§        (1) Az Etikai Bizottság a hozzá érkezett megkeresések alapján lefolytatott eljárás során, amennyiben a Szövetség bármely tagja vonatkozásában megállapítja az Alapszabály 10.§ (1) bekezdés a) pontjában foglalt magatartás vétkes megvalósítását, úgy

a) valamely, erre jogosított testületnek javasolhatja a tag kizárására, vagy a helyi szervezet feloszlatására vonatkozó eljárás kezdeményezését;

b) figyelmeztetheti az Alapszabály megszegőit, s egyben felhívhatja az illetékeseket az Alapszabály megsértéséből fakadó következmények elhárítására;

c) a kizárást nem indokoló súlyú esetben, fegyelmi büntetés kiszabását indítványozhatja az Országos Választmány Elnökségének.

(2) Az Országos Választmány Elnöksége az Etikai Bizottság javaslata alapján, az alábbi fegyelmi büntetések valamelyikét szabhatja ki:

a) megrovás;

b) a tagdíj huszonnégy havi mértékét meg nem haladó tagdíj-kiegészítés egyszeri befizetésére vonatkozó kötelezettség megállapítása;

c) a tag 15. § (1) c), e) pontjában foglalt jogának legfeljebb két évre történő felfüggesztése.

(3) Az Országos Választmány Elnöksége az Etikai Bizottság javaslatában foglaltnál enyhébb fegyelmi büntetés kiszabásáról is dönthet.

(4) A kizárási eljáráson kívül, az Etikai Bizottság javaslatára kiszabott fegyelmi büntetéssel szemben fellebbezéssel élni nem lehet.

76.§        Az Etikai Bizottság tagjai a vizsgálat során tudomásukra jutó információkat kötelesek a vizsgálat ideje alatt bizalmasan kezelni.

XIII. A Számvizsgáló Bizottság

77.§        A Számvizsgáló Bizottság feladata a Szövetség vagyonkezelésének és pénzügyeinek folyamatos ellenőrzése.

78.§        (1) A Számvizsgáló Bizottság öt tagját és két póttagját a Kongresszus választja, két tisztújító Kongresszus közötti időre.

(2)           A Számvizsgáló Bizottság tagjai közül maga választja meg elnökét, az Alapszabály keretei között maga állapítja meg működési rendjét.

79. §       A Számvizsgáló Bizottság:

a) megvizsgálja és írásban véleményezi az Országos Választmány elé terjesztett költségvetést, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót;

b) elnökének kezdeményezésére, jogosult a Szövetség pénzügyeivel, gazdálkodásával, vagyonkezelésével kapcsolatos okmányokba betekinteni;

c) elnöke jogosult az Országos Elnökségtől, az Országos Választmány Elnökségétől, a hivatal vezetőjétől, illetve a hivatal vezetőjén keresztül a Szövetség pénzügyeivel, gazdálkodásával, vagyonkezelésével megbízott személyektől, a tevékenységükre vonatkozó tájékoztatást kérni, a felsoroltak pedig kötelesek a tájékoztatást megadni;

d) munkájáról tájékoztatja az Országos Elnökséget, az Országos Választmányt és beszámol a Kongresszusnak;

e) ellenőrzi a tagdíjak, és a tagdíj–kiegészítések befizetését és felhasználásának módját.

80.§        A Számvizsgáló Bizottság elnöke, vagy annak akadályoztatása esetén a bizottság egy tagja az Országos  Elnökség ülésein azon napirendi pontok tárgyalásánál, amelyek a Számvizsgáló Bizottság feladatkörét érintik, tanácskozási joggal részt vesz.

81.§         (1) A Számvizsgáló Bizottság a munkája során feltárt szabálytalanságokról írásban, haladéktalanul tájékoztatja az Országos Elnökséget és az Országos Választmány Elnökségét.

(2) Az Országos Elnökség számára adott írásbeli tájékoztatóban foglalt szabálytalanságok kijavításáért, az abban foglalt határidők betartásáért az elnök felelős. A szabálytalanságok kijavításáról legfeljebb hatvan nap elteltével, az elnök, a Számvizsgáló Bizottság elnökét írásban tájékoztatja.

(3) A Számvizsgáló Bizottság javaslatot tehet a további szabálytalanságok elkerülése érdekében szükséges intézkedések megtételére, illetve kezdeményezheti a felelősség megállapítását.

82.§        (1) A Számvizsgáló Bizottság tagjai a feladatuk ellátása során tudomásukra jutott, a Szövetség pénzügyeivel, gazdálkodásával, vagyonkezelésével kapcsolatos adatokat, információkat kötelesek bizalmasan kezelni, azokat csak az egyéb szabályzatokban meghatározott, arra jogosult személyek, illetve testületek részére adhatják ki.

(2) A Számvizsgáló Bizottság azon tagjának jogait, aki az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettséget megszegi, az Országos Elnökség javaslatára az Országos Választmány felfüggesztheti.

XIV.  A Szövetség gazdálkodása

83. §       A Szövetség vagyona:

a) a tagok által befizetett tagdíjakból és tagdíj-kiegészítésből,

b) az állami költségvetésből juttatott támogatásból,

c) jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok és természetes személyek vagyoni hozzájárulásaiból,

d) a Szövetség gazdálkodó tevékenységéből származó bevételekből,

e) a Szövetség által alapított vállalat és egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyereségéből képződik.

84.§        (1) A beszedett tagdíjak és a helyi szervezetnek juttatott adományok a helyi szervezetet illetik meg. A helyi szervezetet illeti meg továbbá a tagdíj kiegészítésnek az Országos Választmány által meghatározott része.

(2) A tagdíj mértékét és fizetésének módját az Országos Választmány állapítja meg.

(3) Tagdíjfizetési kedvezményt, illetve tagdíjfizetés alóli felmentést – az Országos Választmány által megállapított körben – a helyi szervezet elnöksége adhat.

(4) Az (1) bekezdésben nem említett bevételek a Szövetség egészét illetik meg.

85.§        A helyi szervezetek, a területi választmányok és a tagozatok elnökségei kötelesek az Országos Elnökség számára a költségvetés tervezéséhez szükséges információkat rendelkezésre bocsátani.

86.§        A Szövetség hivatala, a Szövetség által alapított vállalatok, korlátolt felelősségű társaságok, alapítványok és egyéb szervezetek gazdálkodására vonatkozó szabályzatokat az Országos Elnökség, a helyi szervezetek, a területi választmányok, a tagozatok és a Szövetség választott testületei gazdálkodásával kapcsolatos szabályzatot az Országos Választmány fogadja el.

87.§        Amennyiben a Kongresszus kimondja a Szövetség feloszlását, úgy a Szövetség vagyonából a magyarországi demokratikus politikai és kulturális tevékenységet támogató alapítványt hoz létre, és megválasztja annak kuratóriumát.

88.§        (1) Az országos alapítványok alapító okiratát a bírósági bejegyzésre történő benyújtást megelőzően az Országos Elnökség megküldi az Országos Választmány Elnökségének.

(2) Az Országos Választmány Elnöksége az alapító okirat kézhezvételét követő harminc napon belül javasolhatja az Országos Választmánynak, hogy az alapítvány létrehozásáról és kuratóriumának megválasztásáról szóló döntését vonja saját hatáskörébe.

(3) Az Országos Választmány Elnökségének a (2) bekezdésben foglalt javaslata alapján az Országos Választmány a következő ülésén dönt az alapítvány létrehozásáról és kuratóriumának megválasztásáról, vagy az Országos Választmány Elnöksége javaslatának elvetéséről.

XV. Összeférhetetlenségi szabályok

89.§        A Szövetség Mandátumvizsgáló, Ügyrendi- és Összeférhetetlenségi Bizottságának, Etikai Bizottságának és Számvizsgáló Bizottságának tagja nem állhat a Szövetséggel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb tartós jogviszonyban.

90.§        Az Országos Elnökség, valamint a Számvizsgáló Bizottság tagjai – a kongresszusi küldött megbízatást kivéve – a Szövetségben más választott tisztséget nem tölthetnek be. Az e bekezdésben rögzített összeférhetetlenség nem vonatkozik az Országos Választmány elnökének, az Országgyűlési Képviselőcsoport vezetőjének, tagozatok országos elnökeinek és a Szövetség Elnökének országos elnökségbeli tagságára.

XVI. Az országgyűlési, önkormányzati és Európai Parlamenti választásokkal kapcsolatos rendelkezések

91.§        A helyi szervezet közgyűlése:

a) javaslatot tesz a helyi szervezet illetékességi területét magába foglaló országgyűlési egyéni választási körzetben, a Szövetség által indítandó és támogatandó jelölt személyére;

b) a helyi szervezet elnökségének előterjesztése alapján javaslatot tesz, az Önkormányzati Választási Egyeztető Bizottságnak a Szövetség polgármester-jelöltjének személyére;

c) a helyi szervezet elnöksége és a Szövetség tagjai sorából kikerülő polgármester-jelölt, közös javaslata alapján dönt, az önkormányzati választásokon a Szövetség által indítandó és támogatandó jelöltek személyéről, és a Szövetség által támogatandó jelöltlistán szereplő képviselőjelöltek személyéről és sorrendjéről;

d) dönt, az önkormányzati választásokon a helyi szervezet kampányát irányító kampányfőnök személyéről.

92.§        (1) A választókerületi szervezet, állást foglal a helyi szervezetek által az országgyűlési képviselő-jelölt személyének támogatásáról.

(2) A választókerületi tanács gondoskodik az országgyűlési és az Európai Parlamenti választási kampányra való felkészülésről, a kampány lebonyolításáról, az ehhez szükséges helyi döntések meghozataláról, illetve közreműködik az önkormányzati választási kampány megszervezésében.

93.§        A területi választmány kifogást emelhet, az Országos Választmány előtt a helyi szervezet 91.§ c) pontja alapján hozott döntéseivel szemben, amennyiben a jelöltek valamelyikének támogatása, illetve a jelöltlista összetétele súlyosan sérti a Szövetség érdekeit.

94.§        (1) Az Önkormányzati Választási Egyeztető Bizottság tagjai, az adott területi választmány elnökségének tagjai és az érintett helyi szervezet elnöke.

(2) Az Önkormányzati Választási Egyeztető Bizottság, a helyi szervezet javaslata alapján dönt a Szövetség települési polgármester-jelöltjének személyéről.

(3) A Budapesti Választmány a Szövetség budapesti főpolgármester-jelölt személyére, a Szövetség fővárosi közgyűlési jelöltlistáján szereplő személyekre, és azok sorrendjére, a megyei választmányok pedig a Szövetség megyei közgyűlési jelöltlistáján szereplő személyekre, és azok sorrendjére tesznek javaslatot.

(4) Budapesten, a helyi szervezet elnökségének és a Szövetség tagjai sorából kikerülő polgármester-jelöltnek, a helyi szervezet közgyűlése által jóváhagyott javaslata alapján az Önkormányzati Választási Egyeztető Bizottság dönt, az önkormányzati választásokon a Szövetség által indítandó és támogatandó jelöltek személyéről, illetve a Szövetség jelöltlistáján szereplő képviselő-jelöltek személyéről és sorrendjéről.

95.§        Az Ügyvezető Elnökség:

a) elvi irányítást és felügyeletet gyakorol a választási kampány felett;

b) a Szövetség Elnökének javaslata alapján megválasztja az országos kampányfőnököt;

c) az Országos Választmány 98.§.(1) bekezdés c) pontja alapján hozott döntésének megfelelően dönt, közös jelöltek indításáról, más pártok jelöltjeinek támogatásáról;

d) dönt, a választások második fordulója tekintetében a Szövetség jelöltjének visszalépéséről;

e) kifogást emelhet az Országos Választmány előtt, a helyi szervezet 91.§ a), c) pontjai és az Önkormányzati Választási Egyeztető Bizottság 94.§. (2) és (3) bekezdései értelmében tett javaslataival, illetve döntéseivel szemben, amennyiben a jelöltek valamelyikének támogatása, illetve a jelöltlista összetétele súlyosan sérti a Szövetség érdekeit;

f) véleményezi a területi választmányok 94. § (3) bekezdés értelmében tett javaslatát.

g) dönt, a választási kampányra szánt pénzeszközök felhasználásáról.

96.§        Az Országos Kampányfőnök:

a) operatív módon irányítja az országgyűlési és önkormányzati választásokra való felkészülést és a választási kampányt;               

b) dönt a megyei kampányfőnökök megbízásáról;

c) a képviselő-jelöltek javaslata alapján dönt- az egyéni jelöltek mellett működő kampányfőnökök megbízásáról;

d) előterjesztéseket tesz mindazokban a kérdésekben, amelyek eldöntése az Ügyvezető Elnökség hatáskörébe tartozik.

97.§        (1) Az általános országgyűlési választásokra történő jelöltállítás sikerének előmozdítása érdekében, a Szövetség elnökének kezdeményezésére, Választási Egyeztető Bizottság alakul.

(2) A Választási Egyeztető Bizottság tagjai:

a) a Szövetség Elnöke;

b) a Szövetség Országgyűlési Képviselőcsoportjának vezetője;

c) az Országos Választmány Elnöke;

d) az Országos Kampányfőnök;

e) az Országos Elnökség által delegált egy fő;

f) az Országos Választmány által delegált két fő.

(3) A Választási Egyeztető Bizottság:

a )a helyi szervezetek 91.§ a) pontja alapján tett javaslata, illetve a választókerületi szervezetek 92. § (1) bekezdése alapján megfogalmazott állásfoglalása alapján, előterjesztést tesz az Országos Választmánynak az egyéni országgyűlési képviselő-jelöltek személyére vonatkozóan;

b) javaslatot tesz, a területi és az országos jelöltlistákon szereplő személyek nevére és sorrendjére;

c) javaslatot tesz, az Európai Parlamenti választásokon a Szövetség jelöltlistáján szereplő személyek nevére és sorrendjére.

(4) A Választási Egyeztető Bizottság üléseit a Szövetség Elnöke hívja össze és vezeti.

(5) A Választási Egyeztető Bizottság üléseinek előkészítését az Országos Kampányfőnök végzi.

(6) A Választási Egyeztető Bizottságba a (2) bekezdés d), e) és f) pontja alapján delegált tagok, a delegáló testület döntése alapján bármikor visszahívhatók és újraválaszthatók.

98.§        (1) Az Országos Választmány:

a) a Választási Egyeztető Bizottság előterjesztése alapján, meghatározza a jelöltállítás és a jelöltté válás szempontjait;

b) a Választási Egyeztető Bizottság előterjesztése alapján dönt, a Szövetség által az országgyűlési, illetve Európai Parlamenti választásokon indítandó és támogatandó képviselő-jelöltekről, illetve jelöltlistákról;

c) dönt, más pártokkal kötendő választási együttműködés kérdéséről;

d) a területi választmányok 94. § (3) bekezdése alapján tett javaslatai, valamint az Országos Ügyvezető Elnökség 95.§ f) pontja értelmében megfogalmazott véleménye alapján dönt, a Szövetség fővárosi és megyei közgyűlési jelöltlistáján szereplő személyekről, valamint a budapesti főpolgármester-jelölt személyéről;

e) dönt, a területi választmánynak a 93.§, illetve az Ügyvezető Elnökség 95.§ e) pontja értelmében benyújtott kifogásainak megalapozottságáról.

(2) Az Országos Választmány (1) bekezdés alapján hozott döntései a helyi szervezetekre, területi választmányokra és az Országos Elnökségre kötelezőek.

(3) Amennyiben az Országos Választmány nem fogadja el a 97. § (3) bekezdés alapján benyújtott neveket és listákat, akkor a Választási Egyeztető Bizottságnak új, az eredetitől eltérő neveket és listákat kell előterjeszteni.

(4) A (3) bekezdés alapján elkészített listákat, az Országos Választmány által előírt határidőn belül kell beterjeszteni. A határidő elmulasztása, továbbá az új lista elutasítása esetén, az Országos Választmány saját hatáskörében dönt a lista összetételéről.

(5) Az Országos Választmány az eléterjesztett listákat, a (4) bekezdés esetét kivéve, változtatás nélkül elfogadja vagy elutasítja.

99.§        (1) Az időközi országgyűlési választásokon indítandó képviselő-jelölt személyéről, a választókerületi szervezet javaslatai alapján az Országos Elnökség dönt.

(2) Az időközi országgyűlési választásra való felkészülés és a választási kampány operatív irányítására, valamint az Ügyvezető Elnökség hatáskörébe tartozó döntések előkészítésére, az Ügyvezető Elnökség választási biztost nevez ki.

(3) Az időközi országgyűlési és önkormányzati választásokra a költségvetésből fordítható pénz összegéről és felhasználásának módjáról az Ügyvezető Elnökség dönt.

(4) Időközi üresedés esetén, a mandátum betöltésére az Európai Parlamenti és az országos lista esetén a Választási Egyeztető Bizottság, területi lista esetén a területi választmány terjeszt elő javaslatot a mandátum betöltésére; és a javaslatról az Országos Választmány, területi lista esetén a Választási Egyeztető Bizottság véleménynyilvánítását követően dönt.

(5) A fővárosi vagy megyei közgyűlési mandátum időközi üresedésekor, a területi választmányok 94. § (3) bekezdése értelmében tett javaslata, valamint az Ügyvezető Elnökség 95. § f) pontja szerint megfogalmazott véleménye alapján, az Országos Választmány dönt a megüresedett mandátum betöltéséről. Amennyiben az Országos Választmány összehívására a rendelkezésre álló időben nincs mód, akkor az Országos Választmány helyett annak elnöksége dönt.

100.§      (1) Az Országgyűlési Képviselőcsoport a Kongresszus által elfogadott programban meghatározott stratégia alapján, önállóan alakítja politikáját.

(2) Az Országgyűlési Képviselőcsoport maga határozza meg működésének belső szabályait, önállóan választja meg vezetőjét és tisztségviselőit. Az Országgyűlési Képviselőcsoport vezetőjének személyére az Országos Elnökség javaslatot tehet.

101.§      (1) A Szövetség választott testületei ajánlásokat tehetnek az Országgyűlési Képviselőcsoport munkáját érintő kérdésekben. Az Országgyűlési Képviselőcsoport az Országos Elnökség, az Országos Választmány és a Kongresszus ajánlásait, az azt megfogalmazó szerv képviselőinek előterjesztésében köteles tárgyalni.

(2) Az Országgyűlési Képviselőcsoport tájékoztatási kötelezettséggel tartozik a Szövetség felé. Ennek keretében az Országgyűlési Képviselőcsoport köteles gondoskodni az Országos Elnökség és az Országos Választmány által kért, állam- és szolgálati titoknak nem minősülő információk rendelkezésre bocsátásáról.

102.§      Az Országos Elnökség, az Országos Választmány és az Országgyűlési Képviselőcsoport egyaránt kérheti valamely kérdés, együttes ülésen történő tárgyalását. A másik fél elutasító válaszát írásban indokolni köteles.

103.§      (1) A Szövetség országgyűlési és önkormányzati képviselőinek a Szövetség országgyűlési, illetve önkormányzati képviselőcsoportjaiból történő kilépését a 9.§ (1) bekezdésének b) pontja értelmében tett nyilatkozatként kell tekinteni.

(2) A Szövetség jelöltjeként mandátumot szerzett képviselő más párt, vagy a Szövetséget magába nem foglaló pártkoalíció országgyűlési vagy önkormányzati képviselőcsoportjába történő belépését a 9.§ (1) bekezdésének d) pontja értelmében, más pártba történő belépésnek kell tekinteni.

104.§      A Szövetség önkormányzati képviselőcsoportjainak, illetve helyi szervezeteinek viszonyára a 100-103.§-ban foglaltakat kell alkalmazni.

105.§      (1) A Szövetség választási listáján az Európai Parlamentbe választott képviselők, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának részét alkotják.

(2) A Szövetség Európai Parlamenti képviselőinek vezetőjét, az Ügyvezető Elnökség javaslatára, az Országos Választmány választja meg.

(3) Egyéb vonatkozásokban az Európai Parlamenti képviselők és a Szövetség viszonyára, a 96-99.§-ban foglaltakat kell alkalmazni.

XVII. Vegyes rendelkezések

106.§      (1) Országos jelentőségű kérdésben az Országos Elnökség teljes körű szavazást rendelhet el.

(2) A teljes körű szavazásban a Szövetség minden tagja részt vehet.

(3) Teljes körű szavazást kezdeményezhet:

a) az Országos Elnökség bármely tagja;

b) az Országos Választmány tagjainak kétharmada;

c) a Szövetség országgyűlési képviselőcsoportja;

d) az ország legalább száz, egyéni országgyűlési választókerületében működő helyi szervezetek legalább ezer tagja, a Szövetség országgyűlési képviselőcsoportja tagjai egyharmadának, de legalább tíz országgyűlési képviselőnek a támogatásával.

(4) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) az eldöntendő kérdés megfogalmazására,

b) a szavazás lebonyolításának időpontjára tett javaslatot.

(5) A teljes körű szavazás részletes eljárási szabályait az Országos Elnökség állapítja meg.

107.§      (1) Az a tag, aki az 5. § (3) bekezdése alapján tagja egy másik, pártként bejegyzett szervezetnek, a Kongresszusban, területi, illetve az Országos Választmányban, tagozat országos tanácsában viselt küldötti megbízatást, kivéve tisztségre, illetve megbízatásra csak abban az esetben jelölhető, választható, ha a másik szervezetben tisztséget, megbízatást nem visel.

(2) Amennyiben a tagot a másik szervezetben valamely tisztségre, vagy megbízatásra jelölik, a tag a jelölés elfogadásával elveszíti a Szövetségben betöltött – az (1) bekezdésben fel nem sorolt – tisztségeit, illetve megbízatásait, kivéve, ha ez alól az Ügyvezető Elnökség előzetesen mentesítette.

(3) A Szövetség testületeinek munkájában részt vevő személy, amennyiben nem tagja a Szövetségnek, a döntések meghozatalában nem vehet részt.

108.§      A Szövetség tagjai közül kötelesek tagdíj-kiegészítést fizetni:

a) a Kormány tagjai,

b) a politikai államtitkárok,

c) az országgyűlési és Európai Parlamenti képviselők,

d) a megyei közgyűlési elnökök, a főpolgármester, polgármesterek,

e) a megyei közgyűlési alelnökök, főpolgármester-helyettesek, alpolgármesterek,

f) helyi önkormányzati képviselők,

g) a helyi önkormányzatok – Szövetség által jelölt – külső bizottsági tagjai.

109.§      Amennyiben az Alapszabály másként nem rendelkezik, a Szövetség testületeinek határozatképességéhez, a testület szavazati joggal rendelkező tagjai legalább felének részt kell vennie a határozathozatalban.

110.§      (1) Amennyiben az Alapszabály másként nem rendelkezik, a Szövetség szervezetei és választott testületei, határozataikat egyszerű szótöbbséggel hozzák. Egyszerű szótöbbség áll elő, ha a határozatképességre figyelemmel a szavazás tárgyául szolgáló javaslatra, az azt ellenző ("nem") szavazatoknál legalább eggyel több támogató ("igen") szavazat érkezik. A tartózkodó szavazatok számát csak a határozatképesség megállapítása szempontjából kell számításba venni.

(2) Egyező számú támogató és ellenző szavazat esetén:

a) ha tartózkodó szavazatot is leadtak, a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni;

b) ha tartózkodó szavazatot nem adtak le, az ülésen elnöklő szavazata dönt.

(3) Személyi kérdésben az érintett, vagy bármely tag indítványára, titkos szavazást kell tartani.

111.§      Amennyiben az Alapszabály másként nem rendelkezik, a Szövetség testületeinek üléseire szóló meghívókat úgy kell kiküldeni, hogy azt az érintettek legalább az ülésnapot megelőző harmadik napon kézhez kapják.

112.§      Az Alapszabály szempontjából tisztségnek, az Országos Választmány Elnökségében, az Országos Elnökségben, a Mandátumvizsgáló, Ügyrendi- és Összeférhetetlenségi Bizottságban, az Etikai Bizottságban és a Számvizsgáló Bizottságban betöltött tagság és a testületek póttagsága számít.

113.§      (1) A Szövetség választott megbízatásaira megválasztott személyek mandátuma, a Kongresszus által választott megbízatások esetében, a következő tisztújító Kongresszusig, az egyéb megbízatásoknál, a tisztújító Kongresszus utáni harmincadik napig, vagy a testület alakuló üléséig tart.

(2) A helyi szervezet elnöksége, a területi választmány elnöksége vagy az Országos Választmány elnöksége megválasztását, vagy az általuk hozott döntés érvényességét, – az Alapszabályban meghatározott eljárás szerint – a döntés megszületésétől számított tizenöt napon belül lehet jogorvoslat alá vonni.

114.§      (1) A Kongresszus által megválasztandó személyekre a területi választmányok, a tagozatok országos tanácsai, az Országos Választmány és az Országos Elnökség, legkésőbb a Kongresszus megnyitását megelőző tizenötödik napig írásban, az Országos Választmány Elnökségénél javaslatot tehet, amelyhez mellékelni kell a javasolt személy részéről a jelölést elfogadó nyilatkozatot.

(2)           Az (1) bekezdés alapján javasolt személyek nevét fel kell venni a jelöltlistákra. A Kongresszuson a jelöltlistákra új név csak akkor vehető fel, ha a jelölt a jelölést elfogadja és a jelölést az érvényes mandátummal rendelkező küldöttek legalább egyharmada támogatja.

115.§      (1) A Szövetség testületei póttagjainak megválasztására akként kerül sor, hogy a testületek rendes tagjainak megválasztása során a testületekbe be nem választott, legtöbb szavazatot kapott, két-két jelölt tekintendő póttagnak.

(2) A Szövetség testületei tagságának megüresedett helyeire – amennyiben az Alapszabály póttagok megválasztását lehetővé teszi – a megválasztásukkor kapott szavazatok számát tekintve, sorrendben a következő póttag kerül.

(3) A küldöttekből álló testületek megüresedett helyére, új küldöttek megválasztására, legkésőbb a delegáló testületnek az előző küldött kiesését követő második ülésén kerül sor.

(4) A Szövetség testületei a (2) és (3) bekezdések értelmében vett új tagjainak mandátuma, a testületek többi tagjának mandátumával egy időben jár le.

(5) A megválasztott póttagok tanácskozási joggal részt vehetnek annak a testületnek a munkájában, amelynek póttagjai.

116.§      Amennyiben az Alapszabály másként nem rendelkezik, a Szövetség testületeinek személyi döntéseiről a jelenlévő érintetteket szóban, valamint írásban, a döntést követő nyolc napon belül értesíteni kell.

117.§      A helyi szervezet tagjainak nyilvántartásáról a helyi szervezet elnöksége, a megyei, illetve budapesti helyi szervezeteknek, illetve ezek tagjainak, valamint csoportjainak nyilvántartásáról, a területi választmány elnöksége, mindezek központi nyilvántartásáról az Országos Elnökség a Szövetség hivatala útján gondoskodik.

118.§      Ha jogszabály, vagy az Alapszabály másként nem rendelkezik, a Szövetség testületei és tisztségviselői a döntést igénylő ügyekben, a döntésre okot adó tény keletkezésétől számított harminc napon belül kötelesek határozatukat meghozni.

119.§      A választott testületek azon tagjai, akik valamilyen tisztségüknél, vagy közmegbízatásuknál fogva tartoznak a testületbe, e tagságukat az adott tisztség, vagy közmegbízatás megszűnése esetén elveszítik.

120.§      (1) Amennyiben a helyi szervezet tevékenysége a 25. § (1) bekezdés alapján  feloszlatási eljárás kezdeményezésére adhatna alapot, az Országos Választmány Elnöksége - a feloszlatásra alapot adó körülmények kiküszöbölése érdekében - az Országos Választmány következő üléséig magához vonhatja a helyi szervezet közgyűlésének, elnökségének, illetve elnökének az Alapszabályban foglalt jogköreinek gyakorlását. Az Alapszabályban foglalt jogkör elvonásáról a helyi szervezetet – elnöksége útján – írásban, az indokok kifejtésével, haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatás kézhezvételéig a jogkört a helyi szervezet közgyűlése, elnöksége, illetve elnöke korlátozás nélkül gyakorolhatja.

(2) Az Országos Választmány, indokolt esetben az (1) bekezdés szerinti döntés hatályát legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja.

121. §     Az első magyarországi Európai Parlamenti választásokig terjedő időre, az Országos Választmány az 54. § e) pontja alapján betöltendő helyre, teljes jogú tagot választ az Országos Elnökségbe.

122.§      (1) A háromezer főnél több, de ötezer főnél kevesebb lélekszámú településeken, az Alapszabály hatályba léptekor már bejegyzett szervezetek, 2003. december 31-ig tíz főnél kevesebb taggal is működhetnek.

(2) A tagozatok országos tanácsainak alakuló ülését, legkésőbb a 2003. december 31-ig tartó időszakon belüli időpontra össze kell hívni.

123.§      Jelen Alapszabály elfogadása napján lép hatályba.

Hatályos: 2003. május 17. -től