(1.féreggel fertőzött kutya, 2. a férgek megfertőzhetik az embereket is, 3. féreg a kuta belében,4. a peték a bésárral távoznak, 5-6, féreg pete, 7. a bolha mint köztigazda, 8. féreglárva a bolhában)
A fonál- és galandférgek a kedvenceink leggyakrabban előforduló élősködői. Egyes férgek a vemhes állatok méhlepényén áthatolva, mások az anyatejen át fertőzik az újszülötteket. A fertőzött állatban a férgek a test különböző részeibe vándorolnak, a fertőzés módjától, a féreg fajtájától, az állat korától, nemétol, stb. függően. Egyes férgek a bélcsatornában élősködnek. Felnőtt állatokban a lenyelt féregpeték a bélbe kerülnek és lárvákká fejlődnek, ezek a lárvák a test különböző részeibe vándorolnak. A férgek károsító hatása a lárvavándorlás során bekövetkező károsodásra (pl. májgyulladás, tüdogyulladás, stb.) és a felnőtt férgek káros hatásaira (pl. bélgyulladás, táplálékelvonás, stb.) osztható. Egyes férgek fejlődéséhez szükséges köztigazdák a bolhák, így a bolhák elleni kezelés, illetve a rendszeres megelőzés fontos része a férgek elleni védekezésnek.
A felnőtt állatokat negyedévenként, a tenyészállatokat a fedeztetés előtt, félidős vemhesen (kb. 30 nappal a várható ellés előtt) és a várható ellés előtt 1-2 nappal, a kölyköket 2, 4, 6, 8 és 12 hetes korukban, majd 4, 5 és 6 hónapos korukban féregtelenítsük. Meg kell előzni az újrafertőződést is, a fertőzött állatok bélsarát össze kell gyűjteni, el kell távolítani, meg kell semmisíteni, különösen féregtelenítés után, hiszen a peték a környezetben akár hónapokig is fertőzőképesek lehetnek.
Ha a háztartásban több kutyája, esetleg macskája van, valamennyit egyszerre féregtelenítse. Fontos része a megelőzésnek, hogy nem szabad adni nyersen húst, főleg sertés, nyúl, juh, kecske belsőségeket az állatoknak.
Egyes férgek emberi megbetegedéseket is okozhatnak. Általában gyerekek fertőződnek, miután állati bélsárral szennyezett kezükkel szájukba nyúlnak. Ennek megelozésére gyermeke kutyával és macskával való játék után mindig mosson kezet, az ürüléket össze kell takarítani és el kell távolítani, és lehetőleg a kutyákat tartsuk távol azoktól a játszóterektől és parkoktól, ahol gyerekek játszanak.
A féregtelenítés mindig teljes spektrumú, állatgyógyászati szerrel történjen, a testsúly szerinti adagolást pontosan tartsuk be. Gondot kell fordítanunk a hatékony bolhairtásra is, hiszen köztigazdaként jelentős szerepet töltenek be a galandférgesség terjesztésében.
Az orsóférgek a kutyák és macskák leggyakrabban előforduló parazitái, leginkább kölyökállatokban fordulnak elő. A kifejlett féreg fehér színű, átlagosan 5- 10 cm hosszú és alakja fonálra emlékeztet. Közvetlenül a bélsárban vagy masszív fertőzés esetén a hányadékban láthatjuk. A férgek a bél belső falához tapadva élnek.
A betegség terjedését hatalmas mennyiségű pete biztosítja, ami az állat ürülékével jut a külvilágra. A kutya, macska szaglászás, nyalogatás közben találkozik a petékkel, azokat lenyelve történik meg a fertőződés. A peték a bélben lárvákká fejlődnek, majd megkezdik vándorlásukat a szervezetben, amely során kifejlett féreggé alakulnak. Egyesek közülük félbeszakítják a vándorlást és nyugalmi állapotba kerülnek, inaktív cisztákká válnak.
A vemhesség alatt a cisztaállapotú lárvák is aktiválódhatnak, átvándorolva a placentán megfertőzik a magzatokat, így azok már fertőződve születnek. További fertőzési forrás lehet az anyatej is.
A férgek károsító hatása két csoportba osztható: egyrészt tápanyagtól fosztják meg a gazdaállatot, toxikus anyagcseretermékeik gyomor-bélirritációt ez által hányást, hasmenést, súlyos esetben görcsöket okozhatnak, másrészt a lárvavándorlás során károsítják a májat, tüdõt.
A kampós fejű férgek szintén a bélben élősködnek, bármilyen korú macskánál, kutyánál előfordulhatnak. Vérszívó képességük olyan nagyfokú, hogy a fiatal kutya vagy macska elhullásához vezető vérszegénységet okozhatnak.
A fertőzöttség tünetei hasonlóak az orsóférgesség tüneteihez, de a hányás, hasmenés, hasfájás mellett sokszor a bélsár feketés színű a bélfal ereiből származó vér miatt.
A galandférgek sok házi- és vadon élő állatban, a kutyában és a macskában is előfordulnak. Horgas fejükkel a bélfalhoz tapadnak és testfalukon át veszik fel a gazdaállat által már megemésztett táplálékot. Sok-sok ízből épül fel testük, petéik a leválló ízekben jutnak ki a külvilágra. Ezek a féregízek jellegzetes megjelenésűek, apró rizsszemekhez, uborkamaghoz hasonlatosak, a bélsár felületén, esetleg a végbélnyílás környékén láthatók.
A galandférgek biológiai ciklusának érdekessége, hogy a féreg kifejlődéséhez egy köztigazdára is szükség van, amelyik lenyeli a petéket - ez a köztes gazda lehet gyík, béka, földigiliszta, vagy akár a bolha is. Házi kedvencünk a köztigazda elfogyasztásával fertőződik meg, és kialakulnak benne a kifejlett galandférgek. A kutya és a macska leggyakoribb galandférge a Dipylidium caninum (uborkamag képű galandféreg ), melynek köztigazdái a bolhák!
Fonálférgek
Szívférgek
