Chaplin álom
Mindig ott van
Chaplin álom
Coen álom
Vágom a hajat, fújom a füstöt – de inkább lennék filozófus
The Man Who Wasn’t There – az ember, aki nem volt. Volt egyszer, hol nem volt, Kaliforniában, Santa Rosa-ban, 1949-ben egy férfi, borbély, aki nem volt (ott). Nem volt ott a nagy háborúban, amikor felesége megcsalta, amikor Amerika motorja, az entertaining (a buta, öncsaló, igénytelen szórakozás és szórakoztatás) - a tetőfokára hágott.
Az első képeken feltűnik a 43-as házszám a fodrászüzlet ajtaja fölött. Az 1943-as évre, annak kiemelkedő filmjeire utalhat: a boltba belépve A holló, A gyanú árnyékában, a Megszállottság - a fekete rosszindulat, a mintapolgárnak álcázott gonosz, a könyörtelenül következetes végzet - világába értünk. Pedig fodrászhoz indultunk. A holló dicstelen cselekménye névtelen levelek között örvénylik, ahogy itt is Ed névtelen zsaroló levele indítja el a szereplőket balsorsuk ösvényein lefelé. Más Madarak jelenléte is tüntetően erős: Crane neve darut jelent (így hívkák a Psycho két főhősét Marion és Lila Crane-t is), Ed Crane Birdy-be (Madárkába) lesz szerelmes...
Ed Crane egy kisvárosban fodrász, beházasodott ugyan a szakmába, de nem tartja magát borbélynak. Szürke, örömtelen életéből nem lát kiutat, mígnem egy vendégként betérő furcsa vállalkozó (Creighton Tolliver) meséjére rá nem harap. Tőkéje nincs, így megzsarolja felesége szeretőjét, Big Dave-et, aki tévedésből a szerencsétlen Creightont veri laposra. A rendőrség Doris-t, Ed sikkasztó feleségét tartóztata le a gyilkosságért is. A legjobb büntetőjogász ügyvédet, a sacramentoi Riedenschneidert fogadják fel, de ő sem segíthet, viszont elviszi minden vagyonukat és behozza cserébe az atomfizikát a képbe. Ed eközben beleesik Birdy-be, a tündérien zongorázó kedves kis bakfisba, aki később autóbalesetbe sodorja, ráadásul ekkor már Edet vádolják az összes bűnnel. A balfordulatok során hárman meghalnak, ketten megőrülnek, és egy embert halálra ítélnek. Ed útja egyenes, egyszerű történet, Straight Story, mentes a film noir-ok szokásos átveréseitől, duplacsavarjaitól. A bűnügyi sztori ürügy, szálai sincsenek elvarrva, fordulatait nem ravasz hősök táncoltatják, hanem a körülmények írják, balkézzel. Alkonyodik. Rárakódott valami szürke por a világra. Nézzük meg a homályt figyelmesen.
Miért borbély? "I'm Ed. Ed Crane." – I am ad. Ad Crime. Hirdetés vagyok, bűnhirdetés. Az anekdota szerint Joel és Ethan Coen a Hudsucker Proxy forgatásán megláttak egy posztert 40-es évek hajvágásáról és kitaláltak egy sztorit a képen lévő borbély üzelmeiről. Kitaláltak és találtak. Maguktól: a General Hospital sorozatban volt egy Crane Tolliver nevű szereplő. Az a Wiley Harker játszotta, aki szerepel Sam Raimi Crimewave című filmjében, ahol ponyvahősök mozognak egy fekete mesében, amit egy gyilkos nerd mesél flashback-ben a villamosszékből. Forgatókönyv: Ethan & Joel Coen. – véletlenül egy siralomházlakó mondja el a történetet itt is. Másoktól: a legendás Fritz Lang, Edgar G. Ulmer, Edward Dmytryck, Anthony Mann, Jacques Tourneur keresztneve és sok más, noirokból ismert név jelzi: befoglalták a nagy elődök alakjait is. Ed keveset beszél, az erőszak idegen tőle, kisember, a Detour elesett hősével rokon, nem a keményfejű, nagyszájú noir protagonistákkal. Ez a film noir azonban más, sőt minden szereplője más, mint aminek mutatja magát. Ez szabad ország, magyarázza Ed be nem avatkozási politikáját Doris felszarvazási afférjába, de hideg fejjel bosszút áll, amint kiugrást remél. Az ügyvéd nem hiszi el: Ed zsarolt, sőt ölt. Révedező szemeit, méla füstölését nézve hihetetlen, hogy egy apró csínyt is elkövetne. Doris alkoholista szerencsejátékos, aki véletlenül választja Edet, ám bármilyen életuntnak látszik, titokban új jövőt épít Dave-el. Ed sógora egy locsogó óriáscsecsemő, de egy sokkban megnémul, és villamosszékbe küldi sógorát. Walter, Ed jogász barátja (Birdy apja) idült vesztes, ennek ellenére a legigazabb hobbija neki van: családfakutatás közben a többiek előtt ismeretlen örömöt él meg. Az angyali Birdy – akibe hirtelen beleszeret a korábban aszexuálisnak és szeretet nélkülinek ismert Ed - igen jól tájékozott a férfisliccek területén. A lesajnált Creighton az évszázad üzletére érzett rá, de az ő szava is eláll, mikor az alaptőkét a borbély viszi el hozzá. Big Dave maga az amerikai álom, de csúnyán összetöpörödik, amint megpiszkálják. Nem hinné el, hogy Ed is olyan aljas lehet, mint ő. Ann, Dave felesége keveset beszél, és akkor is badarságot, hinnénk, ám UFO meséje újságban is olvasható.
Atomfizika a fodrászüzletben - Heisenberg, Einstein, Packard és a két Coen
A plakát csak ürügy. Bertrand Russell matematikus, filozófus mondta ki a "Barber principle-t" (borbély elv): "Ha egy században mindenki maga borotválkozik, vagy a századborbély borotválja, akkor ki borotválja a századborbélyt?" A típuselméleti paradoxon eredeti matematikai problémája: Hova tartozik az a halmaz, amely önmagát nem tartalmazó halmazok halmaza? A probléma a nyelvben, fogalomalkotásunkkal van.
"Like I said, he was the principal barber." (Ahogy mondtam, ő volt az első borbély) – így Ed a film elején, ahogy Frank sógor locsog. Az eredeti borbély elvet a látásra is lehet alkalmazni, a film vége felé Ed már így szól: "I was the principal barber now." – fonetikusan hasonló az ’EYE was the principle barber now’. Hosszú utat tesz meg a fény, míg idáig eljutunk. A vérprofi Riedenschneider A közöny napsugár-pengék szabdalta börtönjelentét felidéző képsorokon a fizikus Heisenberg szellemét hívja segítségül a hihetetlen (bár valószínűleg igaz) történetek problémájának megoldásához. Nézzük meg, miért. Az utókor csak a relativitáselméletre, a kvantumfizikára és a káoszelméletre fog emlékezni a XX. századból – írja James Gleick.
Albert Einstein a newtoni világképet kérdőjelezte meg relativitáselmélettel. A hétköznapi, felfogható világban egy testen állandó erő hatására állandó sebességváltozás jön létre, ám pl. a fénysebességhez közel, minél nagyobb a sebesség, adott erő annál kisebb sebességnövekedést okoz. (A közölt energia egy része a mozgó test tömegét növeli, az energia anyaggá válik). A század elején a fényt vizsgálták, s az a megfigyelők távollétében hol hullám-, hol részecskeformában jelent meg, egyikben sem állapodva meg. Ha jelen voltak a kísérletnél, hullám alakot vett fel. A kvantumfizika alaptétele lett: az anyag különböző körülmények között más-más természetet mutathat. A körülményeket nemcsak objektív tényezők, hanem a megfigyelés ténye is befolyásolja. Az atomok alkotórészei radioaktív bomlás során véletlenszerűen távoznak. Egy részecske (pl. elektron) helyzete és impulzusa közül csak az egyiket, vagy csak a másikat tudjuk meghatározni viszonylag pontosan. A kettőt együtt csak nagyon pontatlanul becsülhetjük meg. (Heisenberg-féle határozatlansági reláció.) A megfigyelő nem különül el az általa megfigyelt világtól, része annak, befolyásolja e világ tulajdonságait. (Heisenberg-féle határozatlansági reakció).
A fogalmak közbeiktatása miatt lehetetlen a világ összefüggéseinek objektív elmondása, a szemünk hatására megváltozó fény a látás hitelét veszi el. A filmen látni vélt igazság – Ed önvédelemből megölte Dave-et, utóbbi Creightont – a torzító tényezők tükrében – Ed írja le, tehát szerzői jelenlétével torzítja a történetüket, Dave szinte mindig hazudik, a kis kés tipikus női fegyver – teljesen relatív lesz. Egészen nagy sebességekre és nagyon kis tömegekre nem igazak fizikai törvényeink, igazán nagy bűnöknél a nagyon közelről érintettek elbeszélései nem hitelesek: mire a borbélyt borotválják a zárójelenetben, nemhogy minden megoldódna, de semmi sem biztos, a történteket és a szereplők igazi motivációit illetően teljes a káosz.
A káoszelmélet szerint a kiszámítható folyamatok mellett mindenütt van rendezetlenség, a káosz. A pillangó-hatás jól érzékelteti ezt: ha egy pillangó szárnyrebbenésével megmozgatja a levegőt Pekingben, akkor abból egy hónap múlva New Yorkban hatalmas tornádó támadhat. Ezt a véletlenszerűséget, entrópia-növekedésre törekvést vizsgálják a káoszkutatók. Norman Packard egyetemi kutató a 70-es években még kaszinókban ügyködött rejtett számítógépével és megmondta mire érdemes tenni, milyen kártyát kell kérni. Milyen hosszú Anglia partvonala? A mérőrúd hosszától függ: a rövidebb befér olyan kis mélyedésekbe is, amikbe a hosszabb nem. A rúd kurtításával egyre hosszabb a partvonal, egész a végtelenségig. A partvonalhoz hasonló szabálytalan, szaggatott formákat fraktáloknak nevezik: ilyenek pl. a kristályok, hópelyhek, falevelek és felhőgomolyagok mintázatai. Csillagászok ilyen – minden kis részükben az egészet mintázó – galaxisformákat fedeztek fel, így az értelmes káosz az egész univerzumra jellemző.
Kvantummechanika és káoszelmélet - film noir és anti-utópia
A relativitáselmélet végzett az abszolút tér és idő illúziójával, a kvantumelmélet az ellenőrizhető mérési folyamat álmával, a káoszelmélet pedig leszámolt a determinisztikus jóslat lehetőségének képzetével – állítja Joseph Ford fizikus könyvében – Mi a káosz?
Iskola TV. Ebből bűnügyi filmet készíteni? Coenék megtették. "Ez a legnagyobb lehetőség Henry Ford óta" - így Creighton Tolliver.
A lehetőségeket azonban nem könnyű számbavenni. Albert Einstein sem tudta elfogadni, hogy egy fizikai folyamat leírásához szükséges összes részlet megismerése még elvben is lehetetlen. Sokszor vágta Bohr és Heisenberg fejéhez: "Márpedig az Úristen nem kockázik!" Bohr válasza ez volt: "Nem is a mi feladatunk előírni Istennek, hogyan működtesse a világot!" A filmbéli templomban Isten valóban nem kockázik, de szolgája bingószeánszokat rendez átlelkesült bárányainak: Krisztus feszülete alatt a pénz istenének hódolnak a fogyasztói kosár zombijai.
Norman Packard nevére autók utalnak a filmen: Dave – miután elhelyezte a tőle kizsarolt pénzt a megbeszélt kukában – kijön a Hobart Arms hotelből, beszáll egy áramvonalas coupe-ba és elszelel. A Packard elhúzott, a pillangó suhintott, a káosz turbulenciája útjára indult, a Hosszú álom leszáll hőseinkre. Hatalmas Packard limuzint bámul néhány gyerek a DaVinci’s étterem előtt, amikor Ed találkozik az ügyvéd Riedenschneiderrel. Most lesz majd igazán nagy a káosz!
A kvantumfizika felfedezései azt sugallták: a világ idealista elvek alapján működik: az értelem (a megfigyelő) befolyásolja az anyag működését. Valójában e törvények nem az elemi részekre vonatkoznak, hanem a rájuk vonatkozó ismereteinkre – a tudomány az embert mindig előfeltételezi – írja Werner Heisenberg. Ez a film is más és más lesz, attól függően, hogyan, merről nézzük. Film noir: társadalombírálat, pszichés problémák, szociális feszültségek, erkölcsi kérdések. Vígjáték: Ed buster keatoni figurája, félreértések, szóviccek. Dráma: szerelmi háromszög, romokban heverő családok, entertaining, stb.
A filmekről írott elemző munkák is az illető filmre vonatkozó ismereteinket és nem a filmet összegzik, írják le. Az igazán gazdag film a nézése közben nyeri el műfaját, a nézőben születik meg, ahogy a fény is a megfigyelés körülményei között ölt hullám-, vagy részecske alakot. A film noir mellé nézzünk most egy másik jellemző műfajt.
George Orwell 1948-ban írta anti-utópiáját, melynek címéhez felcserélte az aktuális évszám utolsó két jegyét. Szomorú, félelmetes közeljövőben Winston Smith történetét, a mindent ellenőrző hatalom elleni kilátástalan lázadását és bukását beszéli el. Az 1984 1949-ben jelent meg, az Ember is ekkor játszódik. Winston és Ed hasonlítanak egymásra: jelentéktelen, fásult, szófukar, magukba fordult vesztesek, akik nem nyilvánítanak véleményt semmiről, feleségük jégcsap velük, egyetlen örömük az írás. Mindketten a szabadság és a szerelem világába próbálnak kitörni. Winston munkája a történelem kényelmetlen tényeinek retusálása, Ed is a tényeket manipulálja a zsaroláshoz, bőre mentéséhez, majd az íráshoz. Az 1984 híres szlogenjei Coenéknél is jelen vannak: A háború béke - Big Dave kalandjai. A szabadság szolgaság – Ed rabsága az amerikai szabadságban. A tudatlanság erő – Riedenschneider tanácsa Edéknek. A könyv vége: szerette a Nagy Testvért – a film végére Ed is megszerette az entertaininget: folytatásos sztorit ír egy bulvárlapba. Roger Deakins fényképezte 1984-ben (ebben az esztendőben készült az első Coen film, a Véresen egyszerű is) Michael Radford 1984-ét, aminek szikáran szép szürkés képvilága itt is tetten érhető.
Az utópiák alapja az elviselhetetlen jelen volt, aminek az elemeiből egy fejlettebb jövőt fest a szerző. Az ellenutópiában már a társadalom megjavítása helyett a technika fejlesztése lesz az utolsó cé1, ami elfedi a világ céltalanságát. Az anti-utópia a jelennél még rosszabb jövőt jósol – akaratlanul is – felértékelve ezzel a mát. A paradox anti-utópia a múltban koncepció ezt kiküszöböli.
Megfigyelő és befolyásolás
Big Dave (big davenport) – nagy dívány. Ed ül rajta, gondolkodik, boldogságról, szép életről álmodik. Meg is van a név, jöhet a történet. A sztori előáll, de igen furcsa: Ed baleset utáni álma igazabb, mint a valóság: a kocsifelhajtót aszfaltozni akaró ügynököt Doris kidobja, majd emberesen felhajt egy kupicával és vegetálnak tovább. A borbélyüzlet bejárata fölötti spirál már utalt egy mozira, ahol az álomjelenet befejezése reális, a film vége kozmetikázott. Chaplin filmjében A kölyökben az álom végén a csavargót lelövi az angyali rendőr, nem a milliomossá lett leányanya viszi luxusautón villájába. Az aszfalt és az ügynök az Aszfaltdzsungelt és a Kettős kárigényt is eszünkbe juttatja. Az előbbi fineszes elitbűnözője Doc Riedenschneider állítja: "Így vagy úgy, mindannyian a vétkeinkért dolgozunk." Emmerich, a bűnöző-ügyész kommentárja ugyaninnen: "A bűn egyszerűen az emberi törekvés balul sikerült formája". Itt az ügynököt nem rángatja bele gusztustalan gyilkosságba a férjére ráunt feleség, nem gengszter Riedenschneider sem; Coen-ék a sztárügyvédet nevezték el így, aki a lebukás legkisebb veszélye nélkül keresi a valóság méretre igazításával a mézeskalácsra valót.
Mitől változik a passzív Ed vállalkozóvá? Frank-kel horgászatról, csaliról beszélnek, majd feltűnik a reluxa mögött a furcsa idegen kontúrja, akinek Ed a parókáját kis idő múlva egy asztalon álló üvegre helyezi, picit megáll, furcsán bámul, majd megjelenik a tükörképe. Megköti az ördöggel szerződését. A nagy Lebowski nyílt doppelgänger története után az Emberben rejtett e motívum. "Dope" (szó szerint marha) – mondja Ed magáról, Riedenschneider Dave-ről, Doris meg Edre vagy Dave-re érti. Dave és Ed ellentétek. Dave finom szivart pöfékel irodájában, Ed fodrászüzletben talpal. Dave a jég hátán is megél, sikkaszt, anekdotázik és magabiztos. Játssza a játékot, szórakozik az entertaining adagján és felforrósítja a jégcsap Dorist is. (Mint Quilty Lolitát, a másik szomorú sorsú Dolorest – Nabukov műve is ekkor játszódik, és a Kubrick film autós nyalókajelenetét fel is idézik Coenék.) Mikor Ed-et Dave nekinyomja a tükörüvegnek, az megreped. Ed képmásán repedések keletkeznek, s mikor megöli ellentét-hasonmását, Dave-et, azzal saját halálát okozza. Miként Balduin, A prágai diák – a rendőr Krebs neve jön e filmből.
Miféle ember vagy te? - kérdi a hazug sikkasztó és ezt tudakolja Frank, a locsogó óriáskamasz is. Buta vagy! – szól a nagyfogyasztó simlis sztárügyvéd. Egy rajongó vagy – mondja Birdy, majd Ed ölébe bukik. Bűnös vagy! - így a balfék helyi ügyvéd. A törvény alanya vagy – ítél a bíró. A hóhér nem szól, csak meghúzza a fogantyút.
A fodrász a hajat, a társadalom a gondolatokat vágja le időnként, majd azok ugyanolyan formában újratermelődnek. A halál beállta nem látszik növésükben, a világra nem ható, csupán benne lakó emberek élő halottak. Ed azonban befut. Ír, csupán vegetatív életéből felemelkedik, elérte a művészet birodalmát. Egy halálraítélt megszökött a sorsa elől, nem nyugodott bele, ami a földön ráméretett. A Heinie, az Ivy, a Duck Butt és az Alpine Rope Toss egyenfrizurák egyike alakot ölt a fejeken, a filmek bekerülnek az akció, a dráma, a musical, vagy a film noir kereteibe.
Riedenschneider megdöbbent: az igazságra, mintha létezne minden esetre egy e káosz uralta világban, alapozott igazságszolgáltatás vízió, akár a művészet. A mérőrúd kurtításával egyre hosszabb a part, minél alaposabban vizsgáljuk Ed történetét, annál ellentmondásosabbnak, árnyaltabbnak találjuk. Minél tovább nézünk egy fraktált művet, annál tartalmasabb, izgalmasabb lesz. Semmiben sem lehetünk biztosak, az vesse Edre az első követ, aki biztos saját bűntelenségében, ne 12 dühös ember. A törvénykönyv a fraktált valóságban hiteltelen: sok kis bűn és rossz látszat hatalmas büntetésben összegződhet, ahogy már Camus megírta A közönyben.
Aki látja az Embert, más szemmel néz filmet. A dry cleaning ma gyakorlat, a dohányzást betiltják, a villamosszékek múzeumban, de az égbolton igéző formájú felhők helyett UFO-kat keresnek, a templomokban sem áhítat uralkodik, a fontos esemény a karácsonyi nyomulás, Beethoven pedig ismeretlenebb, mint egy ufonauta. A világ? Köszöni, jól van. Szürkül.