Federico Fellini Nyolc és félje a filmkészítés problémáinak és gyötrelmeinek máig legjellemzőbb, legfrappánsabb bemutatása, melyet egy középkorú filmrendező művészi és magánéleti válságának lélegzetelállító bemutatásával vegyít. Guido, a lezsibbadt lelkű rendező egyre csak sodródik sztáréletében, a kiút halvány reménye nélkül... Eközben a következő kérdéseket teszi fel önmagának:
Ki vagyok én?
Ki is a kedvesem?
Kik a szüleim?
Milyen a viszonyom a szeretteimhez?
Gyerek helyett a kölyök én legyek?
Mi az én munkám?
Hányadik filmem is ez?
Kik a munkatársaim?
Hol ér véget a magánszféra?
Milyen világban élünk?
Ki a művész?
Találkozik-e valaha lélek és érdek?
Számít-e valahol valamit is a divat?
Mi az alkotás és honnan lesz a mű?
Hol vannak a képzelet, az emlékezés, az álom és a valóság határai?
Mindezek alatt, illetve fölött lebilincselő stílusban mutat nekünk páratlan portrékat, amiktől tátva marad a szánk...
Hogy milyenek ezek a Fellini-portrék? Hát ilyenek: