Nyíregyháza Krúdy korában

Nyíregyháza és Krúdy együvé tartozik. Krúdy utánozhatatlanul zseniális művészete a Nyírség talajából nőtt ki.

Krúdy emléke, szellemi hagyatéka, ahogyan azt a kiváló Krúdy-kutató, Katona Béla egyik írásának címe, Az élő Krúdy is
mondja, mindig élő, elevenen ható erő volt a szülővárosban. Krúdy életműve, nyelvből teremtett világa ma sem holt anyag,
hanem élő és éltető szellemi energia. Ez a szellemi hagyaték, energia fontos összetartó erő is lehet, a nyíregyháziság szerves
és nagyra becsülendő része.Számos adattal, műrészlettel mutathatnánk be, hogy mit is jelentett az író számára a szülőváros,
de csak egy idézetet hadd emeljek ki, amelyben születésének időszakáról, az őszről írva festi elénk a nyírségi tájat és embereket.
Ez önmagában is mutatja, hogy a gyermekkori otthon édenének emlékét Krúdy egész életében őrizte, és mindig vissza-, hazavágyott.
„A Nyírség Magyarország legszebb tája. […] Fűben, fában, falevélben az elmúlt szép, régi magyar világ; a kenyérnek illata, a víznek folyása, a hosszú őszi esőnek kopogása, a télnek jószaga, a falusi harangok hangja: az apákra, az ősökre emlékeztet, akiknek hagyományait szent tiszteletben tartják e tájon. Néha múzeumi hangulatot vélek érezni, midőn a Nyírségre gondolok, mert láttam nagy csöndességben,
alvó állapotban, holt vizek között, lecsüngesztett lombú fák alatt, oroszosan mozdulatlan ködben, apatikus kedvében, újságpapirossal
beragasztott ablakkal és tunya mozdulatlanságában. Mintha az idevaló emberek éppen úgy élnék a nyarat és az őszt, mint a természet: belsejükben virítanak és lélekben elhervadnak, sárga nyírfalevél lesz az egész vármegye, tiszai kiöntések fölött állongó novemberi köd
telepedik az elmékre, a szívekben visszhangzik a szél, amely a régi temetők harasztját zörgeti.

Krúdy-emlékjelek és helyek Nyíregyházán

Krúdy Gyulára már életében büszke volt szülővárosa. Bár Krúdy nagyon korán elkerült innen, a szülőváros mindig magáénak vallotta őt. Mikor nehéz anyagi körülmények között élt, jelentős megbízatásokkal igyekezett segíteni rajta, betegsége idején, a 20-as évek végén pedig tekintélyes összegű segélyben részesítette.

Az író munkásságának első tanulmányozója Varga Károly, az Evangélikus Kossuth Gimnázium tanára volt. Dolgozatai a Szabolcsi Szemlében jelentek meg 1936-ban és 1940-ben.

Katona Béla az első nyíregyházi irodalmár, akit igazi Krúdy-kutatónak tekinthetünk, az elkészült tanulmányainak gyűjteményét Az élő Krúdy címmel 2003-ban jelentette meg városunk.

Nyíregyházán sétálva számtalan Krúdy Gyulához kapcsolódó emléktáblára, szoborra, épületre találhatunk.

A Krúdy-család síremléke: az Északi temetőben található, a szülőkön kívül itt nyugszanak az író

Erzsike és Ilona nevű testvérei is.

Szent István utca 8.: az itt lévő épületben született Krúdy. A házat apja, a fiatal ügyvéd bérelte Csákányi Julianna, későbbi felesége számára, mert a Krúdy családnál szolgáló cselédlányt elküldték.

Az épület falán 1963-ban helyeztek el egy márványtáblát:

„Ennek a városnak voltam az írója” – felirattal.

Szent István utca 40-42.: Itt töltötte Krúdy a gyermek- és ifjúkorát, az eredeti épület ma már nem

áll, mert a család 1913-ban eladta, a házat lebontották, helyén magánszanatóriumot építettek, 1952-től itt működik a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiója.

Berky Nándor domborművét 1949 tavaszán leplezték le.

Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium: 1891-től volt a gimnázium tanulója Krúdy, iskoláját szerette, mindig hálásan emlegette, különösen tanára, Porubszky Pál volt kedves számára, aki felismerte tehetségét, egyengette útjait.

1975-ben helyeztek el emléktáblát az iskola falán:

„Én írónak készültem, semmi másnak” – felirattal.

Sóstó: Svájci-lak: 1924-ben az örökváltság kihirdetésének 100. évfordulója alkalmából

Krúdy megbízást kapott, hogy írja le emlékeit, így született a Nyíri emlék című alkotása. A nyarat az író és családja a város vendégeként a Svájci-lakban töltötte, erre az épület falán 1978-ban elhelyezett emléktábla utal.

A strandfürdő előtti parkban a „Sóstó szerelmesének” emlékét egy mellszobor hirdeti, amelyet Mészáros Dezső készített 1973-ban.

Bessenyei tér: A színház közelében 2003-ban leplezték le az író bronzszobrát, amelyet Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész készített Hazatérés címmel.

Jósa András Múzeum: Állandó emlékkiállítással idézi fel Krúdy alakját.

Az író nevét számos intézmény, közigazgatási terület viseli:

Krúdy Vigadó

Krúdy Gyula utca (1936)

Krúdy Gyula Gimnázium (1969)

Krúdy mozi (helyén irodaház épült: Krúdy-ház)

Krúdy udvar (átjáró a Szabadság térről a Dózsa György utcába)

A színház kamaraszínpadának és egy könyvesboltnak is Krúdy a névadója.

A Városháza díszterme 2003-ban vette fel az író nevét.

Nyíregyháza Krúdy Gyula korában