--------------------------------------------------------



A képre kattintva letöltheti Dai Si-Hing Szabó Ferenc emlékvideóját!
---------------------------------------------------------

Ennek megfelelően az új -ekkor még névtelen- rendszer, felismerve az erő és gyorsaság viszonylagos voltát, az ellenfél erejét és gyorsaságát próbálja visszafordítani a támadóra, hozzáadva a saját meglévő erejét és gyorsaságát. Mivel a stílus soha nem fajult versenysporttá, továbbra is megőrizte azon technikáit, melyeket egy szabályozott küzdelemben (ringben) soha nem lehetne használni. Ezen technikák egy utcai küzdelemben, ahol se bíró, se orvos, se senki más nem állítja le a küzdelmet és a második helyezett nem ezüstérmet kap, hanem örül, ha valaha is felgyógyul, életmentőek lehetnek. A Wing Tsun küzdő -szükség esetén!- teljes természetességel támadja ellenfele szemét, torkát, lágyékát, gerincoszlopát és az ezt lehetővé tevő technikákat rendszeresen gyakorolja is.

 

A stílust az apáca egyik tanítványáról, a természetesen gyönyörű szép Yim Wing Tsun kisasszonyról nevezte el annak férje és tanítványa, Leung Bok Chau. Az apáca eredeti elképzelésétől eltérően a stílus mély titokban maradt, csupán a bőven értelmezett családon belül adták tovább az arra érdemesnek tartott

embereknek, mígnem az 1950-es években egy Hongkongban addig ismeretlenmester nyilvánosan tanítani nem kezdte. Yip Man nagymester korai tanítványai pár év alatt nagy hírnevet szereztek a stílusnak és az ő tanítványa volt a később filmjeiben már inkább a saját stílusát mutató Bruce Lee is. A stílust még ekkor is kizárólag kínai férfiak tanulhatták. Yip Man nagymester utolsó magántanítványa, Leung Ting, a stílus jelenlegi nagymestere volt az, aki először vett fel iskolájába nőket is, illetve aki először kezdte világszerte terjeszteni a stílust.

 

Yip Man nagymester 1893. október 14-én született a Ching dinasztia alatt, a Kwantung tartományban található Fatshan városában. Eredeti neve Gei Man; 3 testvére volt, bátyja Gai Gak, két húga Wan Mei és Wan Hom. Hat éves korától Chan Wan Shun-tól (Pénzváltó) tanult, a legfiatalabb és egyben utolsó tanítványa volt. 1905-ben elhúnyt Chan Wan Shun, de a halála előtt Ng Chung Sao-t bízta meg az ifjú Yip Man oktatásával. 1908-ban egy rokona lakáshoz segítette Hong Kong-ban, a Kane Road-on, ahol a St. Stephen College ösztöndíasaként tanult. 1909-1913 között Leung Jan egyik fiával Leung Bik-kel is találkozott, 4 évig tanult tole, és ezért Yip Man a Wing Tsun teljes tudását birtokolta.
Több mint húsz éven át, 1914 és 1937 között, Yip Man nagymester foleg a hadseregnél és a rendőrségnél dolgozott. Elvette feleségül Cheung Wing Sing-et (aki a Ching dinasztia egyik miniszterének leszármazottja), 4 gyermekük született: fiai Yip Chun (Yip Hok-Chun), Yip Ching (Hok Ching) és lányai Ar Sum és Ar Wun. Munkáján kívül sok más mesterrel is találkozott és edzett, köztük található Yuen Kay-San, Yiu Choi és Tong Kai. A mester kertjét azóta a kormány megvásárolta és múzeummá nyilvánította.

1937-1945-ig a japán megszállás alatt Yip Man Fatshanban élt és megszállóik ellen küzdött. Mikor szülőfaluját elfoglalták, ellenállt és nem hódolt be a bábkormánynak. Egy barátja, Chow Cheng Chung látta el időről-időre élelmiszerrel családját. A nagymester ezt meg akarta hálálni neki és ezért kezdte el tanítani fiát Chow Kwang Yiu-t. 1941 és 43 között Wing Onban oktatott és itt tanította az elso generációt: Kwok Fu, Chan Chi Sun, Ng Ying, Lun Kai.
A japán kapituláció után csak 1948-ban kezdett újra tanítani, egyik barátját Tong Kai Pang Nam-ot a Fatshani Cheung Yee Atlétikai Egyesületben. 1949-ben Mao elől Yip Man nagymester Macaon keresztül Hong Kong-ba emigrált. Majd 1950 júliusában kezdett el oktatni Kowloonban, a Dai Lam utcában az Éttermi Dolgozók Egyesületénél. Az elso osztályában csak nyolc tanulója volt, köztük Leung Sheun és Lok Yiu. Mindannyian éttermi dolgozók voltak és ezért hívják ezt a szakaszt az "Éttermi Dolgozók Egyesülete első fázisának". A szakszervezetnek is dolgozott Hong Kong-ban.
1953-ban a szakszervezeti választások miatt átköltöztette iskoláját a Hoi Tan utcába. Elkezdett magánórákat is adni a Három Herceg Templomában, a Yue Chow utcában. 1954-ben újra elkezdte tanítani az Éttermi Dolgozók Szakszervezetének tagjait, ez alatt tanult nála Lo Man Kam és Kan Wah-Chit (Victor Kan).
1955-1957 között visszaköltözött Kowloonba és itt volt tanítványa Lee Siu-Ling (Bruce Lee), Hawkins Cheung és sokan mások. 1957 és 1963 között számos helyen tanított és adott magánórákat, Sau Kai-Wan és Shun Kei Fazekasmuhelyében, a Tai Po Road 61 szám alatt, Lee Chang Ok Chuenben és a Yee Wa szabóságban. Ekkor tanultak nála Cheun Yiu-Wing, Chan Wun Lam, Kwok See-Yan és Peter Chang.

1963-ban az iskola a Tai Sang Étterem elso emeletére költözött, a Tai Kok Tsuiban lévo Fook Chuen utcába. A legtöbben átjöttek ebbe az épületbe tanulni a mestertol. A mester ekkor a rendorségen is oktatott a Hin Hing utcában, San Po Kong-ban. Köztük volt Tan Sang, Lee Yiu-Fei, Wong Kok és sokan mások.
1965-ben az iskolát bezárta és Yip Man nagymester visszaköltözött a Tong Choi utcába. Már nem oktatott aktívan, de magánórákat még adott otthonában.

Megalapította 1967-ben a Ving Tsun Athletic Association-t, az első bejegyzett harcművészeti egyesületet. Utána több különböző helyen oktatott, a Chen Wei Hongs lakásban a Waterloo Roadon és a Chi Yau Roadon, és asszisztensei voltak Jun Ching-On, Fung Hon és mások. Először fogadott a mester tanítványának nőt, Ng Yuet Dor-t. A Siu Fai To-n és Yip Sing-Cheuk házában oktatott még ügyvédeket is. Ez volt az utolsó hely, ahol a nagymester kung fu-t oktatott.

 
Az 1960-as és '70-es években Yip Man mester utolsó tanítványa prof. Leung Ting mester volt, o lett a Wing Tsun kung fu rendszer örököse, Yip Man nagymester utódja. Si-jo Yip Man 1972. december 1-én, 79 éves korában hunyt el otthonában, a Tong Choi utcában.

Professzor Leung Ting a Nemzetközi Wing Tsun Szövetség vezetője és az egyetlen nagymestere. A Hong Kong-i Baptista középiskolában érettségizett és kínai és angol nyelvtanból szerzett diplomát 1973-ban. Amellett hogy a Wing Tsun rendszert népszerűsítette világszerte, és sorra vívta ki az elismerést, 1979-ben szerezte meg a filozófia doktora címet az Amerikai Egyesült Államokban. 1997-ben a Bulgár Sport Akadémia a Harcművészetek díszdoktorává avatta.

Professzor Leung 13 évesen kezdte a Wing Tsun tanulmányait, ami már fiatalon is magával ragadta. 20 éves volt amikor Si-Jo Yip Man (Bruce Lee mestere) elfogadta magántanítványának és o lett a "bezárt ajtajú tanítvány". Leun Ting mester az egész életét a Wing Tsun Kung Fu-ra tette fel. Mára az általa vezetett és alapított Nemzetközi Wing Tsun Szövetség a legnagyobb Kung fu szövetség a világon, több mint 65 országban létezik és közel 1millió tanítványt számlál.

WT, mint szervezet

A Leung Ting Wing Tsun Kung Fu rendszert világszerte tízezrek gyakorolják, köztük olyanok is, akik azelőtt magukat harcművészet oktatónak vallották, de később rájöttek, hogy ez az amit kerestek. Világszerte több különleges alakulatnak is oktatják ezt a harci rendszert, köztük a rendőrségnek, az amerikai haditengerészet tagjainak, az FBI-nak, a SEK-nek és a GSG9-nek Németországban, a GIP-nek Luxembourgban, a RAID alakulatoknak Franciaországban, a NOCS-nak Olaszországban, antiterorista alakulatoknak Indiában és a speciális rendori egységeknek Belgiumban, Spanyolországban és Ausztriában. Dr. Leung Ting az 1950-es évek végén kezdett Kung fu-t tanulni, először Leung Sheung. 1969 telén szervezte meg az első nyilvános Kung fu bemutatót a Yip Man mester által vezetett Ving Tsun Athletics szineiben. Yip Man nagymester mellett több stílus képviselője is jelen volt.

(A képen Leung Ting mester látható rúgás közben)

Si-jo Leung Ting 1967-ben kezdett Kung fu-t oktatni a Baptista Kollégiumban. Ez volt az első osztály, ami a Hong Kong-i Egyetemen működött. A Leung Ting Gimnázium 1970 májusában egy jól felszerelt edzőteremben kezdte meg működését. Tanítványai és Kung fu testvérei segítségével Leung Ting nagymester 1973. július 24-én megalapította a Leung Ting Wing Tsun Martial Art Association-t. Több névváltoztatást élt meg az egyesület, 1983-ban az International Wing Tsun Martial Art Association nevet kapta, és a Wing Tsun név a Si-jo Leung Ting által kidolgozott Wing Tsun rendszerének a bejegyzett védjegye lett. A '90-es évek végére a Wing Tsun név az egész világon ismertté vált, és a mai napig a Leung Ting Wing Tsun a legnépszerűbb kínai Kung fu stílus a világon.

Filmek

Leung mester számos Kung Fu film harci koreográfiáját is rendezte. 1976 óta több mint 24 sorozatban és hat mozifilmben rendezett. A harcmuvészetek és a kínai kultúra átfogó ismerete miatt sok producer és tv-s társaság is felkérte, hogy szakmai segítséget nyújtson helyi és nemzetközi produkciókban is. O volt az elso kínai ember, akit személy szerint meghívtak Indiába, hogy Kung fu filmet rendezzen. 1998 és 99-ben kétszer is járt az Indiai Nemzeti Rendorakadémián oktatni és ez alatt forgatta a Mester című indiai Kung fu filmet Bombay-ben. Manapság Leung mester tervezi egy 30 epizódos Kung fu sorozat forgatását a Wing Tsun Királya címmel, mely Dr. Leung Jan életét dolgozza fel.

Könyvek

1978-ban adta ki első könyvét a Wing Tsun Kung fu rendszerről. Az első kiadás pár hónap alatt elfogyott és a nagy érdeklődésre való tekintettel újra kiadták. Ez a reakció vezetett ahhoz, hogy még több könyvet írjon, nemcsak a Wing Tsunról, hanem más rendszerekről, és a chi kungról is. A mai napig több mint 50 könyve és videókazettája jelent meg. Ezeket angol, kínai, német, magyar, olasz, spanyol és szláv nyelveken adták ki.

 

Rövid története a Magyarországi Wing Tsun-nak:

 

A magyar Wing Tsun Egyesület Magyarország legrégebbi és legnagyobb kung-fu iskolája megalapítója és vezetője SIFU Máday Norbert az első ember volt, aki WING TSUN KUNG FU-t kezdett tanítani Magyarországon 1986 ban.
Minden későbbi személy, aki ma Magyarországon (Ving Tsun, Wing Csum, Wing Tzun, Wing Chun, stb.) más írásmódot használ, az ő iskolájában tanult hosszabb-rövidebb ideig, és önnön "nagyságát" felismerve alapított saját VT "világszövetségeket" (melyek taglétszáma gyakran még a 20 főt sem érik el.) Iskolájában jó néhány feketeöves karate mester is tanul WING TSUN KUNG FU-t, mely a magas szakmai színvonalat jellemzi. Máday SIFU 1991 óta Leung Ting nagymester személyes tanítványa, az egyetlen nem kínaiként, a WING TSUN titkainak őrzője. Aktivitását számtalan edzőtábor, szeminárium és vizsga vezetése fémjelzi. 2001-ben Leung Ting nagymester felkérte az amerikai Wing Tsun iskolák főinstruktori posztjára.

A Magyar Wing Tsun Egyesület a többi 62 országgal együtt az International Wing Tsun Association hivatalos tagja.
Prof. Leung Ting, A Wing Tsun kung-fu nagymestere 1991. óta évente egyszer, 1998-ban és 2000-ben kétszer is ellátogatott hazánkba, hogy tanítsa és mesterfokozatra vizsgáztassa az arra érdemes tanítványokat. Személyes jelenléte rendkívül fontos mind az oktatók, mind a diákok számára, hiszen így bizonyosodhatnak meg többek között arról, hogy:
1. igazi, és ősi kínai harcművészetet tanulnak;
2. a diplomát, amelyet tudásukról kapnak, a világon minden hivatalos szerv elismeri;
3. ugyanazokat az eredeti technikákat tanulják, melyeket a keleti tanulótársaik.

Az egyesület elnöke Dai Sifu Máday Norbert kelet-európai főinstruktor. Ő Leung Ting nagymester személyes tanítványa ( a nagymester fogadott fia); irányítása alá tartozik Lengyelország, Románia, Ukrajna, Oroszország és Litvánia is. Az ázsiai országokon kívűl egyedül a Kelet-Európai Szövetség tartozik közvetlenül a nagymesterhez, a többi országnak a német főinstruktor alá kell csatlakoznia.

A kelet-európai országok központi székhelye a kecskeméti kolostor. Ebben a 100nm-es tradicionálisan berendezett kung-fu szentélyben történik az oktatók továbbképzése, illetve a kolostor hatalmas udvara ad otthont a tanulók nyári táborainak is.
A Magyar Wing Tsun Egyesülethez csak Magyarországon majdnem száz iskola tartozik. Ebből tíz Budapesten működik különböző kerületekben.
A millenniumi év szerencsét hozott az egyesületünknek:
1. A nagymester meghívására Dai Sifu Máday Norbert tíz oktatója kíséretében bemutatót tartott Kínában. Az útjukról a 2000 januárjában elkészült teljesen színes kiadású magazin számolt be. Sifu és diákjai felkészültsége még a Kínai szakembereket is meglepte.
2. A nagymestert kétszer is vendégül láthattuk hazánkban. Szemináriumon oktatta a diákokat, illetve mesterfokra vizsgáztatott huszonöt tanulót.
Dai Sifu Máday Norbert elérte az 5. mesterfokozatot, három legrégebbi és leghűségesebb tanítványa: Szabó Ferenc, Széll Gábor és Kun István pedig a 3. mesterfokozatnak örülhettek.
3. Sikerült Budapesten is létrehozni egy 142nm-es teljesen felszerelt belvárosi Wing Tsun kung-fu központot, melyet minden diák egyaránt használhat. Sifu minden héten személyesen oktatja a főváros haladó tanítványait.
4.Tíz év alatt tíz magyar nyelvű, (bátran mondhatjuk:) tankönyvvel és számos magazinnal gazdagodott az egyesület, melyek a tanulók fejlődését segítik elő.

A magyar Wing Tsun egyesület célja a jövőben is ugyanaz:
- mindenkinek lehetőséget adjon egy eredeti, ősi kínai harcművészet gyakorlására;
- fejlessze a tanulókat:
a, fizikailag: állóképesség, kitartás, tűrőképesség és mozgáskoordináció fejlesztése;
b, szellemileg: a technikák anatómiai, fizikai és matematikai magyarázata, ok-okozati összefüggése; keleti kultúra és nyelv megismerése; lelki egyensúly visszaállítása; memória fejlesztése stb.;
c, erkölcsileg: önfegyelemre, egymás iránti türelemre és segítésre, illetve tisztelet az idősebbek és tapasztaltabbak iránti nevelés;
- közössége révén otthont és "családot" adjon annak akinek szüksége van rá;
- helyes utat mutasson a fiatalabb generációnak szabadidejük értelmes eltöltésére.

 

Dai-Si-Fu Máday Norbert

     1970. április 9-én született Kiskunhalason. Kung-Fu taulmányait 1985-ben kezdte. 1990-ben meghívta Leung Ting nagymestert Magyarországra. 1994-ben megszerezte a második mesterfokozatot. Eközben számtalan bemutatót, szemináriumot, vizsgát tartott. 1999-ben mestere kérésére Kínába utazott, hogy bemutatókat tartva népszerűsítse a Wing Tsunt. A bemutatókon végrehajtott Biu-Jee formájának dinamikája még a kínai mestereket is meglepte. 2002-ben Leung Ting nagymester 'fiává fogadta'. Ebben az évben felkérték az amerikai szövetség főinstruktori posztjára, melyet a magyar tanítványok érdekében nem fogadhatott el.

Sifu 2005-ben átvette Leung Ting Nagymestertől a 7. mesterfokozat diplomáját, helyettesei pedig az 5. mesterfokozatra léptek elő. Ez a magas rang lehetővé teszi Máday Sifunak, hogy a Mesterek Tanácsával a tanítványokat mesterekké vizsgáztassa és átadja a Nemzetközi Wing Tsun Szövetség (International Wing Tsun Associaton - IWTA) diplomáját.

 

Si-Hing Szabó Csaba

(A képen Szabó Csaba Si-Hing látható Dai-Si-Fu Máday Norberttel)

 

1974-ben született Debrecenbe. Wing Tsun tanulmányait 1992-ben kezdte el Széll Gábor Si-Hingnél. 1994-től mint hivatalos oktató tevékenykedik. 1995-től Si-Fu Máday Norbert magántanítványa. 1998-ban szerzi meg 1. mesterfokozatát. 1999-ben Si- Fu Máday Norberttel Hong Kongba utazik Si-Jo Leung Tinghez, a Wing Tsun népszerűsítést célzó bemutatókon és edzőtáborban vesz részt. 2000-ben szerzi meg 2. , 2002-ben a 3. , 2004-ben pedig a 4. mesterfokozatát.

Jelenleg Heves megye főinstruktora. Iskolákat vezet Egerben, Gyöngyösön és Budapesten a IX. és a XIII. kerületben.

 

 

 

A filozófiáról:

A Wing Tsun stílusban három alapveto keleti gondolkodásmód jelenik meg: a Buddhizmus, a Konfucianizmus és a Taoizmus. A Buddhisták azt tanítják, hogy semmi sem állandó csak a változás, és a változáshoz alkalmazkodnunk kell; keményen kell dolgozni önmagunk fejlesztéséért, különben nem juthatunk el végso célunkhoz. A Konfucianuzmus a tiszteletre, a fegyelemre, az egyenességre, és a családon belüli hierarchiára tanít meg. A Taoizmus pedig a harcmuvészetekben fellelheto tanításokat a hétköznapi életre vetíti ki: felkínálja a lehetoséget, hogy tisztábban lássuk és értsük meg környezetünket, és a kezünkbe adja a kulcsot a világunk megértéséhez. Ezek a filozófiai irányzatok megvilágítják a harcmuvészetek gyakorlóinak az utat, de nem csak a harc útját, hanem a mindennapi élet és a tudás megszerzésének útját is.

A következo néhány bekezdésben egy kicsit bovebben is olvashatnak errol a három gondolkodásmódról: keletkezésükrol, fejlodésükrol és alapveto tanításaikról.

Buddhizmus: Az ókori Indiában jött létre, feltehetoleg a kasztrendszer megszilárdulása miatt, hiszen a megkövült kasztrendszerrel szemben Buddha vallási reformja megváltást, üdvösséget és szilárd erkölcsi támaszt ígért. A legenda szerint Guatama Sziddhátra, azaz a Buddha (Megvilágított), alapította ezt a vallást. Sziddhátra egy királyfi volt, aki i. e. 560 és 480 között élt Észak-Indiában. Csodás születése is bizonyította különlegességét. Felnott korában találkozott egy öreggel, egy beteggel, egy halottal és egy aszkétával, így jutott el a Megvilágosodáshoz, ami a szenvedés és a múlandóság belátását jelentette. Ezután remetévé vált, és megfogalmazta a Buddhizmus alapelveit. Az emberi tudás alapja az a felismerés, hogy az élet egyenlo a szenvedéssel, melynek okai az élet utáni vágy, az érzékiség és a tudatlanság. Ezektol tartózkodni kell, az életösztönt ki kell kapcsolni, aszkézist kell gyakorolni, és meditálni kell, hogy eljuthassunk a Nirvánába, ami a teljes megsemmisülés, a létvágy nélküliség, a nemlétezés. Buddha szerint, minden létezo dolog ideiglenesen összeállt részecskékbol áll. Ezeknek a részecskéknek a mozgását a Dharma, azaz a Világtörvény szabja meg. Metafizikáján túl, a Buddhizmus elsosorban erkölcsfilozófiai rendszer. Olyan vallás, amelynek nincsenek sem istenei, sem mitológiája. Buddha nem tagadja istenek létezését, de nem tulajdonít nekik nagy jelentoséget. Öt alapszabálya van, amelyek a Nirvána felé vezetnek: tilos bármilyen élolényt elpusztítani, más tulajdonát elvenni, más asszonyát elvenni, hazudni és lerészegedni. Az elmúlt két évezred során a Buddhizmus gyakorlatilag kiszorult szüloföldjérol, Indiából. Ugyanakkor népszeruvé vált a Távol-Keleten, Kínában, Japánban és Mongóliában, ahol helyi vallási elemekkel keveredve tovább él.

Taoizmus: Az osi Kína vallásosságának az alapja az osök és szellemek kultusza, az ehhez kapcsolódó mágikus és animisztikus szertartások. A világot benépesíto jó és rossz démonok hitébol bontakozott ki a Kínai panteon, élén az Égi Császárral (Sangti). A Kínai mitológia kozmológiája ugyanakkor az isteneket is alárendelte az egyetemes összhang világában munkálkodó, két metafizikai princípiumának (Jin és Jang). E két elv, elem muködésének fo mozgatója a személytelen Örök Törvény (Tao). A Taoizmus önálló vallásként az i.e. hatodik században született meg, mestere a legendás bölcs, Lao-ce volt, aki e tanokat a Tao Te King címu muben foglalta össze. A gondolatrendszer középpontjában a Tao, a Világtörvény áll, ami minden létezo os oka. Az ember feladata, hogy szemlélodo módon törekedjen a Tao befogadására, megértésére. Ez eredendo passzivitást követel, Lao-ce szerint a helyes cselekvés, a "nem cselekvés". E gondolatból bontakozik ki a Taoizmus egész mértékletességre, józanságra és lemondásra épülo etikai rendszere. "Tiszta" Taoizmus viszont nem létezik, ugyanis s e hit követoi nem hoztak létre szervezett egyházat.

Konfucianizmus: A hagyomány szerint Konfucius i.e. 550 és 480 között élt, és észak-kínai szüloföldjén magas állami, közhivatali méltóságokat viselt. Konfucius tanításának a középpontjában a helyes emberi cselekvések kérdése áll. Fo elve szerint ne tegyél olyat, amit nem akarsz, hogy mások tegyenek veled. A helyes viselkedés vezet el az igazsághoz, az igazság gyozelme pedig a társadalom legfontosabb érdeke. A Konfucianizmus kiindulópontja a patriarchális társadalom. Király és szolga, apa és fiú viszonyában egyaránt az elobbiek bölcs útmutatásai és az utóbbiak engedelmes tettei a mértékadóak. Az emberi bölcsesség forrása a múlt, a régiek tanulmányozása. A Konfucianizmus osztja, az osök tiszteletével kapcsolatos, közkeletu kínai nézeteket, s nem idegen tole a hagyományos mitológia elveinek elfogadása, tudomásulvétele sem. Világképének a középpontjában a Tao áll, mint az állandóság, változatlanság elve. Ez szabja meg az égitestek mozgását csakúgy, mint az emberi tevékenység helyes elveit.

Chi Kung

A Wing Tsunnak, a legtöbb Kung Fu stílushoz hasonlóan, része a hagyományos kínai egészségmegorzés is. Nem csak harcolni tanulunk, hanem odafigyelünk az egészséges életmódra is. Mivel a Kung Fu ("kemény munka") gyakorlásához sok energiára van szükség, ezért hasznunkra válik, ha minden tréning elején feldúsítjuk az energiánkat. Ezt segíti a Siu-Nim-Tau ("kis gondolat") formagyakorlat, amelyet minden foglalkozás elején végrehajtunk. Itt a chi-t ("energia", "életero") gyujtjük össze, és közben teljesen eltereljük gondolatainkat a külvilágtól: nem gondolunk a munkára, feladatokra és a mindennapi gondokra. Természetesen nem csak a Kung Fu gyakorlásához van szükség energiára, hanem ahhoz is, hogy megálljuk a helyünket és sikeresek legyünk a mindennapi életben. Véleményem szerint a legtöbb embernek szüksége lenne manapság arra, hogy egy picit elszakadjon a feszültségekkel teli hétköznapoktól, és megtalálja a saját lelki nyugalmát és belso harmóniáját. A kínai gondolatokkal és elképzelésekkel átszott Wing Tsun kíváló lehetoséget nyújt erre.

Mi a különbség a küzdosport és a harcmuvészet között?

A harcmuvészeti ágaknak általában filozófiai, vallási hátterük van és a technikák csiszolása muvészi szintre juttatja el a gyakorlót. Fontos az emberi élet tisztelete, és a béke fenntartása. A harci muvészetek, ezen belül a kung-fu, elsosorban nem az eroszakot hangsúlyozzák; a cél a saját testi és lelki egyensúly megteremtése. Megtanít a keleti gondolkodást jellemzo higgadtságra, valamint a harc mellett az élet problémáinak megoldására. Egy igazi kung-fus ember nem hajszol érmeket, versenyeredményeket: magával versenyez és nem másokkal. Az a célja, hogy saját magához képest mindig jobb legyen és nem az, hogy mindig keressen magánál gyengébbeket, akiket aztán legyozhet. A küzdosportokkal kapcsolatban beszélhetünk súlycsoportokról, szabályokról, bíróról és fair küzdelemrol. Amikor viszont az utcán harcra kerül a sor, akkor a "második helyezett" nem ezüstérmet fog kapni, hanem esetleg korházba kerül. Ezért tartják úgy a harcmuvészek, hogy egy valós harc során nincs igazi gyoztes. Nem azért tanulják meg a technikákat, hogy bizonygassák a tudásukat: csak akkor alkalmazzák a tanultakat, ha tényleg szükség van rá. Egy utcai támadás során nem lehet idot kérni, nem lehet bedobni a törölközot, és nem feltétlenül egy hasonló súlyú támadóval kerülünk szembe. Ilyen esetekre is késznek kell lenni, ehhez viszont a szabályokat magunk mögött kell hagyni. Csak egy szabály van: hogy nincs szabály.

 

Sztárok akik a Wing Tsunt választották:

 

Bruce Lee

 

1940. november 26. éjjeli órái a kínai horoszkóp szerint a Sárkány Évében a Sárkány óráinak számítanak. Ekkor szülte meg Grace Li negyedik gyermekét, a Kicsi Sárkányt San Francisco kínai negyedében. A Bruce nevet egy ápolóno javaslatára kapta a már akkor is eleven, életeros baba.
3 éves volt, amikor apja, Li Hoi Shuen, a kantoni színész turnéja véget ért az Államokban, így hazatérhettek Hongkongba. Jómódú családban nevelkedett és édesapjának köszönhetoen 8 éves koráig számos filmben játszott el zsivány, csavargó, tolvaj szerepeket, mely kihatással voltak jellemének alakulására. Már ilyen fiatalon, elso nagysikeru filmje után népszeru lett, és az emberek mindenütt felismerték. A diáktársai egyik fele tisztelte ot, a másik folyton meg akart vele küzdeni. Kínában az utca kölykei bandákba tömörültek és gyakran utcai verekedésekben doltek el ezek a gangok közti területi harcok. Lee elemében érezte magát az utcán és korán megtanulta, hogy csak a gyozelem a fontos, stílus és szabály itt nem számít.
Egyik alkalommal azonban egy kung-fus kis híján kiütötte ot, és ez a vereség egy életre szóló döntést eredményezett. Elhatározta, hogy kung-fut akar tanulni. Egy jóbarátja segítségével megismerte Si-Jo Yip Man-t, aki a Wing Tsun harci rendszer nagymestere volt. A nagymester rögtön a tanítványává fogadta és Lee látva a stílus egyszeruségében rejlo hatékonyságát, hatalmas fanatizmussal kezdett edzeni. Heti hatszor edzett Yip Man nagymesternél, és az edzéseken kívül tükör elott csiszolgatta a technikákat. Reggeli közben szabad kezével az asztal lábát ütögette, fél lábon állva öltözködött, hogy fejlessze egyensúlyérzékét. Gyakran korábban érkezett a társainál a tréningekre és az odaérkezo tanulóknak azt mondta: "Ma a mester betegsége miatt az edzés elmarad." Az így szerzett különórákkal még gyorsabban tudott fejlodni.

A tanult technikákat mindig ki is próbálta a gyakorlatban, késobb azonban egyre jobban kezdett kiszakadni az utcai bandájából. Egyszer Yip Man nagymester azt javasolta neki, hogy ne járjon egy darabig hozzá, gondolkodjon el inkább a lágyságról, ami számos kínai harcmuvészet alapja. Lee hiába töprengett, nem jutott elobbre a kérdésben, így aztán apja dzsunkájával kievezett a tengerre. Ekkor ismert rá, hogy a víz lágyságában hatalmas ero rejlik. Áthatol a réseken, felveszi az edény alakját, kikerüli az akadályokat, mégsem sérül meg, sot a legkeményebb sziklát is elsöpri, ha az útjába kerül. Mestere megpróbálta megtanítani Lee-nek a lazítás és elkülönülés fontosságát. "Orizd magad azáltal, hogy követed a dolgok természetes folyását és semmivel nem szegülsz szembe! A természettel soha ne szállj szembe. Soha ne közelíts frontális ütközéssel a problémákhoz, hanem próbáld meg úgy irányítani oket, hogy együtt haladsz velük!" szólt Yip Man nagymester tanítása.
Agresszív természete és elszántsága miatt azonban tanulótársai szemében egyre elviselhetetlenebb lett, míg végül egy szigorú kínai hagyomány miatt távoznia kellett az iskolából, mivel édesanyja európai származású volt. 1958-ban visszatért szüloföldjére, az Egyesült Államokba. Seattle-ben telepedett le, beiratkozott az Edison gimnáziumba és egy vendégloben felszolgálóként dolgozott. Mivel kapcsolata majdnem teljesen megszakadt mesterével, más harci muvészeteket, küzdosportokat is elkezdett tanulmányozni. Csak a hatékony, alkalmazható elemekre koncentrált, és ezekbol kidolgozta saját harci rendszerét. Késobb a stílus neve Jeet Kune Do lett, jelentése a Feltartóztató Ököl Útja. Eközben leérettségizett és beiratkozott a seattle-i egyetem filozófiai szakára. A pénzt azonban már nem konyhai munkából kereste, sokkal inkább neki való dolgot talált: harcmuvészetet kezdett oktatni egy parkban diáktársainak. Látványos elemekkel fuszerezte tanításait, amilyeneket korábban még sohasem lehetett Amerikában látni.

Késobb saját iskolát nyithatott egy barátjával, Jun Fan Gung-Fu Intézet néven. Nem hirdették magukat, de az edzések magas színvonalának híre gyorsan terjedt, így egyre több tanítványuk lett. A kung-fu mesterei közt azonban az iskola nem aratott osztatlan sikert, hiszen ok a kung-fut mindig is titokban kezelték, tilos volt bárkit beavatni, aki nem kínai. Bruce Lee így számtalan kihívást kapott, aminek a tétje az volt, hogy ha veszít, be kell fejeznie tanításait. O azonban sohasem vesztett.
Az egyetemi évek alatt ismerkedett meg Linda Emeryvel, egy svéd származású amerikai lánnyal, akit késobb feleségül vett. Linda egy csendes, félénk lány volt, így tökéletes nyugalmával képes volt kiegyensúlyozni Lee eroszakos jellemét. Mindig mellette állt, és segítette edzéseiben. 1965-ben megszületett elso gyermekük, Brandon Lee, akit 1969-ben lányuk, Shanon követett.

San Franciscóba visszaköltözve bemutató körutakat kezdtek szervezni. Itt mutatta be eloször a legendás, 1 inches, visszarántás nélküli, hihetetlen ereju ütését és a rendkívüli ero- és reflexgyakorlatait. Ezekrol a bemutatókról gyakran videó is készült, így innen egyenes út vezetett Hollywoodba. Felismerték tehetségét és hamarosan hatalmas népszeruségnek örvendhetett. A következo filmekben kapott szerepeket:
1966-67: A zöld lódarázs
1969: Marlowe
1970: Longstreet
1971: Nagyfonök
1972: Tomboló ököl
A Sárkány útja
1973: A Sárkány közbelép

Ezek a filmek mindenki számára ismertté tették Bruce Leet, aki azonban egyre nehezebben viselte a sztárélet kötelezettségeit, hiszen kevés ideje maradt harcmuvészeti rendszerének csiszolására. Egy 1970-ben bekövetkezett hátsérülése miatt 3 hónapig ágyban kellett feküdnie, amit nagyon nehezen viselt. Bruce azonban feltalálta magát, több száz féle harcmuvészeti stílust tanulmányozott és elolvasta Spinoza, Krishnamurti és Konfuciusz összes muvét és ezekbol átvette mindazt saját harci rendszerébe, filozófiájába, amivel egyetértett. Leírta gondolatait, ábrákat rajzolt és felmerült benne a gondolat, hogy Jeet Kune Do címmel kiadja könyv formájában. Ez azonban már csak halála után valósulhatott meg.
A feszültség Bruce körül azonban egyre csak nott. Megromlott a kapcsolata a sajtóval, korábbi barátaival is gyakran összezördült: sikerének köszönhetoen egyre több ellensége lett. 1973 tavaszán egy edzés során rosszul lett és korházba kellett szállítani. Teste görcsbe rándult és eros izomzata miatt alig tudták lefogni. Több óra elteltével tért csak magához, amikor javasolták az orvosok, hogy vizsgáltassa ki magát. Ezek a vizsgálatok azonban semmi rendellenességet nem mutattak ki, de felírtak neki egy Dilatin nevu gyógyszert, amelyet általában epilepsziás betegeknek adnak. Így Bruce már két gyógyszert szedett ebben az idoben, egyet a korábbi hátsérülése miatt, és az elobb említett Dilatint. 1973. június 20-án A halál játéka címu film kapcsán elment Betty Ping Peihez, egy tajvani színésznohöz, hogy szerepet ajánljon neki. Betty üdítovel kínálta, és a beszélgetés során többször eros fejfájásra panaszkodott Bruce. Kapott egy fájdalomcsillapítót és ledolt pihenni. Egy óra múlva Betty többször is próbálta felébreszteni, de mindhiába. Orvost hívott és elszállították az Elisabeth kórházba, ahol az orvosok egy órán át próbálták kihozni a kómából, sikertelenül. 1973. június 20-án éjjel bejelentették: a harcmuvészetek koronázatlan királya meghalt.
A hírt mindenki mély megdöbbenéssel fogadta. Hihetetlennek tartották, hogy egy olyan fizikai adottságokkal és életerovel rendelkezo férfi, mint Bruce Lee, 32 évesen, befejezetlenül hagyva életmuvét, elhagyja az élok sorát. Halálával kapcsolatban pletykák, feltételezések kezdtek terjedni. Sokak szerint ellenségei ölték meg, hiszen halála elott több fenyegeto levelet is kapott. A rendorség nyomozást rendelt el és a boncolás során kimutatták, hogy a halál oka a fejfájásra kapott fájdalomcsillapítóra való gyógyszerallergia lehetett. Tény viszont, hogy biztosat a mai napig nem tudhatunk, hiszen a Bruce Lee életével kapcsolatos források gyakran teljesen ellentétes tényeket tárnak fel.

 

 Jackie Chan

 

-Muvész neve: Jackie Chan (angol)
Sing Lung (kantoni)
Cheng Long (mandarin; jelentése: Már sárkány)
-Igazi neve: Chan Kong-sang (jelentése: Hong-Kongban született)
-Született: 1954. Április 7.,Szerda, Hong-Kong
Kínai ido szerint: A köztársaság 43. évének 3. hó 5. napján, a ló évében, a jia-wu év, wu-chen hónapjában és gui-si napján.
-Magasság: 175 cm
-Súly: 61 kg
-Felesége: Lin Feng-Jiao (Joan) tajvani színészno, 1983-ban esküdtek
-Fia: Chan Cho-Ming (Jaycee) 1983-ban született, mint énekes akar befutni
-Beszélt nyelvek: kantoni, mandarin, koreai,japán, tajvani, angol

Si-Jo Leung Ting és Jackie Chan

 

Köszönet a wtszeged.hu-nak az anyagaik felhasználhatásáért!

Tagság

A Magyar WingTsun kung-fu Egyesület tagjai -az érvényes egyesületi tagkönyv birtokában- jogosultak résztvenni az egyesület által szervezett szemináriumokon, nagymesteri szemináriumokon, nyári táborokon és egyéb rendezvényeken. A tagsági könyv bizonyos, a nagyközönség számára is nyitott rendezvényeken ingyenes, illetve kedvezményes belépésre jogosíthat. Bármely fokozatra vizsgázni csak érvényes tagsági könyvvel lehet. Az egyesület tagjainak lehetőségük van a WingTsun kung-fuval kapcsolatos kiadványok, felszerelések beszerzésére is.

A klub tagja lehet bárki, aki az egyesület szabályait, az általános, valamint a kung-fura, azon belül a WingTsun kung-fura jellemző viselkedési normákat elfogadja és az első -ingyenes- próbaedzés után a tandíjat befizeti.
Nem lehet a klub tagja olyan ember, akinél fennáll a veszélye, hogy az itt tanultakat nem elfogadható célokra használja fel (verőember, pénzbehajtó, stb). Akiről ilyesmi kiderül, klub- és egyesületi tagsága, valamint addig megszerzett fokozatai azonnal érvényüket vesztik.

 

Az iskola szabályzata:

1.   A foglalkozásokon mindig időben, ápoltan jelenjen meg.
2.   Mindig szabályos uniformisban és védőfelszerelésben gyakoroljon.
3.   Terembe való be-, és kilépéskor mindig hajoljon meg.
4.   Viselkedjen mindig fegyelmezetten.
5.   Tilos a karba, illetve zsebre tett kéz, továbbá a rágógumi, a dohányzás, és alkoholfogyasztás.
6.   Tisztelettel közeledjen a Si-Fu-hoz és a Si-Hing-hez, használja a hivatalos megszólítást.
7.   Köszöntse a Si-Fu-t és a Si-Hing-et tradicionális meghajlással.
8.   Hibáinak kijavítását mindig közönje meg.
9.   A foglalkozásokon tilos óra, nyaklánc, gyűrű és egyéb balesetveszélyes tárgy viselete.
10.   Ne gyakoroljon edzőharcot felügyelet nélkül.
11.   Gyakorolja szorgalmasan és soha ne felejtse el a technikákat.
12.   A tanult technikákat csak szükség esetén használja a rászorulók és önmaga védelmében.
13.   Legyen barátságos és segítőkész társaival.
14.   Soha ne sértse meg a Wing Tsun tekintélyét.
15.   A tandíjat minden hó tizedikéig fizesse be.
16.   Ha a tagnak bármilyen problémája van a klubbal, vagy a társaival kapcsolatban, köteles a központ felé jelezni.

Azt a tanítványt, aki többször és szándékosan megsérti az iskola szabályait, eltanácsoljuk az iskolából!

 

Öltözék:

Hagyományos, az elért fokozatnak megfelelő Wing Tsun uniformis (fehér póló (ötödik fokozattól fekete szegéllyel) nyomott fekete felirattal, fokozatjel, fekete kung-fu nadrág, fehér zokni, fekete kung-fu cipő).
A teljes uniformis megléte a harmadik tanulófokozathoz követelmény (tehát már a vizsgára legyen meg). Kezdőknek bőven elég egy fehér póló, egy kényelmes nadrág (ha más nincs, a rövidnadrág is jó) és egy sportcipő. Az első fokozat megszerzése után célszerű legalább a póló beszerzése, hogy legyen mire felvarrni a fokozatjelet.

Megtekintés, kipróbálás:

Az edzéseket bárki, akit érdekel, megtekintheti. Az első edzés mindenkinek ingyenes, mondhatni próbaedzés. A tanuló két hónap után léphet be az egyesületbe (az edzéseket addig is látogathatja és a havi tandíjat is fizetnie kell), amennyiben ezt ő és az instruktor is jónak látja. Az ekkor kapott tagsági igazolvány jogosítja fel vizsgázásra, szemináriuomokon, táborokon való résztvételre.

 

Tréningek:

- Az első részben formagyakorlatot és bázistechnikákat gyakorlunk. A formagyakorlat rendszerbe gyűjti az adott fokozathoz tanulandó mozdulatokat, de emellett bemelegítésre is szolgál. A bázisgyakorlato k a tanult technikák, csiszolására szükségesek. Ezek a mozdulatok az edzés első 30 percét teszik ki. Itt épít a tanuló pontos alapot a későbbi harci gyakorlatokhoz.

- A második részben (45- 50 perc) páros harci és önvédelmi gyakorlás folyik. Itt különböző támadó szituációkra gyakorlunk védekezéseket , ellentámadásokat.

- A harmadik részben reflex és erőfejlesztő gyakorlatokat végzünk.

A tréningen három csoportban gyakorolnak a tanuló k ( kezdő, középhaladó, haladó), így mindenki tudásának megfelelő partnerrel edzhet.

 

A három iskola tanulóinak lehetőségük van arra is, hogy a másik két helyszinen is edzhessenek külön tandíj befizetése nélkül, így akár minden nap ott lehetnek iskoláinkban a még gyorsabb fejlődés érdekében.

A tanítványnak lehetősége van edzésen kívüli továbbfejlődésre is:

• különóra

Különórán az oktató csak egy tanítvánnyal foglalkozik, javítja mozdulatait. Így a tanuló gyorsabban halad a tananyag elsajátításában. Ideje kb.:60 perc

• kiscsoportos tréning

Kiscsoportos edzésen a tanult mozdulatokat védőfelszerelésekkel úgymond szabadon gyakoroljuk. Sok a földharc, szabadharc, zsákolás, pontütőzés. Ez kb.:3 órás.

• szemináriumok

A helyi szemináriumokat Si fu Máday Norbert (7. mesterfokozat) vezeti. Két nap alatt három edzésen és a vizsgán lehet részt venni.

• edzőtáborok

Minden évben három edzőtáborunk van. Ez egy hét alatt intenzív , napi 2-szer 3 órás edzést jelent.

 

Vizsgák

A WingTsun kung-fuban 12 tanulófokozat van, melyekért vizsgázni a félévente esedékes területi szemináriumokon, illetve a nyári edzőtáborokban lehet. Az elért fokozatról a tanulók diplomát kapnak. A fokozatot a ruhára varrt szilvavirág alakú fokozatjel jelzi.
Mesterfokozatból szintén 12 van. A 10. már nagymesteri fokozat, a 11.-et a visszavonuló nagymester kapja, a 12. csak posthumus adható, jelképezvén, hogy mindannyian csak törekszünk a tökéletességre, de életünkben el nem érhetjük azt.
Az első négy mesterfokozatot elérőket technikusoknak, az 5.-8. fokozat közöttieket gyakorlóknak nevezik. Az EEWTO-ban mesterfokozatra személyesen Leung Ting nagymester előtt kell vizsgázni. A sikeresen vizsgázó angol és kínai nyelvű diplomát kap.

Fokozatrendszer

-Tanuló fokozatok:

1.fokozat: föld, mag

2.fokozat: kezd feljönni a Nap

3.fokozat: még feljebb a Nap

4.fokozat: legfentebb a Nap

1-4.fokozat (kezdo): fehér WT póló

5.fokozat: rügy

6.fokozat: levél

7.fokozat: a víz, öntözés

8.fokozat: a termés, szilva

5-8.fokozat (középhaladó):szegélyes WT póló, Si-Dai megszólítás

9-12.fokozat(haladó): a fokozatok a nemesfémeket szimbolizálják

a 12. a mester-jelölt fokozat

-Mester fokozatok:

I.mesterfokozat:
fekete alapon arany színu a szilvavirág
fekete nadrág
fekete póló, fehér felirat, fekete mesterköpeny fehér megkötovel

II-IV.mesterfokozat:
piros csíkok a nadrágon
piros írás és szegély a pólón, fekete mesterköpeny piros szegélyekkel és megkötovel

V-VIII.mesterfokozat:
vastagabb piros csík

IX- .mesterfokozat:
a piros csíkok helyett sárga csíkok

 

 

A következőben leírt elnevezések főleg a már a Magyar Wing Tsun Egyesület diákjai számára kerülnek ide!

 I. Családfa

01.Ng Mui: alapító apáca (az 5. novér)
02.Yim Wing Tsun: tanítvány (a stílus névadója)
03.Leung Bok Chau: Yim férje (sókereskedo)
04.Leung Lan Kwai: növénytermeszto orvos
05.Wong Wah Bo: színész (a Vörös Bárkán)
06.Leung Yee Tai: matróz - hosszúbot használata
07.Leung Jan(Leung Chan): orvos, "a kung fu királya"
08.Leung Bik-----| Leung Jan fiai
09.Leung Tsun---|
10.Chan Wan Shun: pénzváltó (nagy fizikumú)
11.Si-Jo YipMan
12.Si-Jo Leung Ting
13.Si-Fu Máday Norbert
14.a tanuló Si-Hing-je vagy Si-Mei-je

 II. 5 öreg mester

Ng Mui
Chi Shin
Pak Mei
Fung Dotak
Miau Hin

 III. Elnevezések

Wing Tsun = gyönyöru tavasz
Kung Fu = kemény munka
Shaolin = kevés erdo
Kuen = ököl
Kwok Sat = harcmuvészetek összefoglaló neve
Chi = belso energia
Chi-Kung = belso energiára épülo "munka", légzésgyakorlat

IV. Vezényszavak

Hoi-Ma = alapállás felvétele
Yue-Pei = vigyázz állás
Sau-Chung = harci kéztartás
Sau-Sik = kezeket leengedni a test mellé (forma végén)

 V. Az öt legfontosabb ero

Yuen-dai-lik: könyökero
Yan-Cheung-lik: puha tenyérero
Cheung-kiu-lik: hosszú hídero
Siu-kiu-lik: rövid hídero
Kwai-dai-lik: térdösszetartó ero

 VI. Wing Tsun Kung Fu Terminológia

B

Bart -Cham- Dao = Kések nyolc vágása
Biu-Tze-Sau = Repülo ujjak keze
Bong-Gerk = Szárny láb
Bong-Sau = Szárny kéz
Boon-Huen-Sau = Félkörzo kéz
C

Chum Kiu = Híd keresés (2. forma)
Chang-Sau = Ásó kéz
Cheung-Kiu = Hosszú híd
Chi-Dan-Sau = Egy kezes tapadás
Chi-Gerk = Tapadó lábak
Chi-Kwan = Tapadó botok
Chin-Gum-Sau = Elol lehulló kéz
Chi-Sau = Tapadó kezek
Chuen-Sau-Kiu = Döfo kéz felülre
Chung-Sum-Sin = Középvonal
D

Dai-Bong-Sau = Alsó bong sau
Dai-Wong-Cheng = Alsó fekvo tenyér
Ding-Jarn = Lefogó könyök
F

Fak- Sau = Vágó kéz
Farn-Cheung = Megfordított tenyér
Fook-Sau = Megragadó kéz / fogó kéz
Fai-Gerk = Ostorozó láb
Fong-Lam-choi = Fonix szem ütés
G

Gaun-Sau = Hasító kéz
Gerk = Láb
Gnoi-Moon = Külso kapu
Gum-Sau = Lehulló kéz
H

Hau-Gum-Sau = Hátsó lehulló kéz
Hau-Jarn = Hátsó könyök
Hoi-Ma = Alapállás felvétele
Huen-Bo = Körlépés
Huen-Dao = Körzo kések
Huen-Got-Sau = Körzo-vágó kéz
Huen-Sau = Körzo kéz
J

Jik-Cheung = Egyenes tenyér
Jik-Chan-Gerk = Egyenes rugás
Jum-Sau = Lerakó kezek
Ju-Sun-Kuen = Cserélo ököl (ökölütés fordulással)
Ju-Sun-Ma = Forduló állás
Ju-Sun-Gum-Sau = Oldalra elfordított lehulló kéz
Juen-Sun-Gerk = Ferdedöfo rugás
Jut-Sau = Letakaró kéz
K

Kau-Bo = Megkerülo lépés
Kau Sau = Megkerülo kéz
Kiu-dai-Kuen = Híd alatti ököl
Kop-Jarn = Könyök a fejen túl
Kuen = Ököl
Kuo-Sau = Követo kéz /szekciók sorrendben gyakorlása
Kwai-gerk = Térdrugás
Kwai-jarn = Térdelo könyök
Kwan-sau = Forgó karok
L

Lan-Sau = Reteszelo kéz
Lap-Sau = Megragadó kéz
Lat-Sau = Szabad kéz
Lat-Bo = Szabad lépés
Lau-Sau = Meríto kéz
Lin-Wan-Kuen = Láncütés
Look-Dim-Boon-Kwun = Hat és fél pontos bot
M

Man-Sau = Kereso kéz
Mui-Fa-Chong = Szilvavirág alakú fabábú
Muk-Yan-Chong = Fabábú (bábúnak használt cölöp)
Muk-Yan-Chong-Fa = Fabábú forma
N

Nau-Sau = Tekero/csavaró kezek
Nuk-Sau = Kilengo kezek /szekciók technikáinak gyakorlása tetszoleges sorrendben
Ng-Lui-Kuen = Öt mennydörgo ököl
O

Oi-Moon-Huen-Sau = Kifelé körzo kéz
P

Pak-Sau = Toló kéz
Pai-Jarn = Vágó könyök
Pow-Pai-Cheung = Törzset tartó tenyér
Poon-sau = Átönto kezek
Pow-Chui-Kuen = Felfele emelkedo ököl
S

Saam-Kok-Bo = Háromszög alakú lépés
Saam-Pai-Fut = Háromszoros üdvözlés/imádkozás Buddhához
Saam-Sing-Chong = Három csillag fabábú
Sat-Geng-Sau = Torkot metszo kéz
Sau-Chung = Harci kéztartás
Sau-Sik = Kezek vigyázz állásba (leengedése)
Sei-Ping-Ma = Lóállás
Siu-Nim-Tau = Kis ötlet/Kis gondolat/Kis betekintés -1. forma
T

Tan-Sau = Kéregeto kéz
Tie-Sau = Felemelkedo kéz
Tien-Kiu-Kuen = Ugró ütés
Tut -Sau = Szabadító kéz
W

Wong-Cheung = Fekvo tenyér
Wong-Cheng-Gerk = Oldal rugás
Woon-Sau = Cserélo kezek
Wu Sau = Védo kéz
Y

Yan-Cheung (Jik-Cheung) = Egyenes tenyér ütés
Yat-Chi-Chung-Kuen = Nap alakú ököl ütés
Yee-Chi-Kim-Yeung-Ma = Kettes alakú befele fordított állás
Yue-Pei = Vigyázz állás

 VII. Kínai számok

1 Yat
2 Yee
3 Saam
4 Sei
5 Ng
6 Look
7 Chat
8 Bart
9 Gou
10 Sap
11 Sap-Yat
12 Sap-yee
20 Yee-sap
30 Saam-sap
100 Yat-baak

 VIII. Családrendszer a Wing Tsun-ban

To-Swain legfiatalabb, családon kívüli (to-dai tanítványa)
To-Dai tanuló, fiatalabb testvér
Si-Dai tanuló, fiatal testvér
Si-Mei legidosebb leány testvér
Si-Hing legidosebb fiú testvér
Si-Fu Apa, tanár
Si-Mo Si-fu felesége
Si-Kung Nagyapa
Si-Jo Dédapa

A név

 A Wing Tsun Kuen elnevezés "Gyönyörű Tavasz Öklé"-t jelent.

Wing Tsun-nak hívták azt a kínai hölgyet, akiről a rendszer a nevét kapta.

 Mi a Wing Tsun?

 A Wing Tsun kung-fu egy olyan tudományos alapokon nyugvó tradicionális kínai harcművészeti rendszer, amely forradalmian új közelharci technikái révén esélyt ad a gyengébbnek is egy szabad küzdelem során.

A Wing Tsun a több mint 365 különféle stílus közül az egyetlen, melyet nő alapított, átmenetet képezve a kemény és lágy stílusok között.

 Főbb jellemzői:

-          Túlnyomórészt egyenes vonalú mozgások, követve a mottót: "két pont között a legrövidebb út az egyenes"

-          Viszonylag kevés, csakis harcban alkalmazható technika,

-          Alacsony, veszélyes rúgások,

-          Egyidejű rugalmas, engedékeny védekezések, és

-          Erős, rendkívül dinamikus támadások,

-          Közelharci technikái bármilyen helyzetben alkalmazhatóak,

-          A gyenge pontokat támadja, hatékony önvédelmet biztosít,

-          Nem igényel különleges erőt és hajlékonyságot,

-          Mindenki számára gyorsan és könnyen elsajátítható

-          A technika és a logika által győz.

-          A Wing Tsun Chi Sau kétszer olyan gyors, mint a vizuális reakció.

 A gondolkodás:

 1.      Az ember leghatékonyabb fegyvere az agy. A Wing Tsun nem pusztán technikák sorozata, hanem a gondolatok fizikai (kézzel és lábbal való) megnyilvánulása.

2.      A támadó mindig erősebb! A Wing Tsun minden egyes mozdulata erre a gondolatra épül, s az alábbi pontokban is végig ez a gondolat érvényesül.

 Az emberi anatómia:

 1.      A Wing Tsun harcos mindig az ellenfél gyenge pontjait támadja (szem, torok, ágyék), hiszen ezek azok a testrészek, melyeket nem lehet megedzeni.

2.      Minden ember különböző adottságokkal rendelkezik (férfi-nő, gyenge-erős, merev-hajlékony), de a legügyesebb ember is előbb-utóbb megöregszik. A Wing Tsun-hoz nem kell különleges testi adottság, bárki bármilyen korban elsajátíthatja.

3.      Az apáca elvetette az állatok utánzásán alapuló mozdulatokat, mondván, az embernek ember módjára kell küzdenie. (Hisz az embereknek nincsen mancsuk, mint a tigriseknek; méregfoguk, mint a kígyóknak, stb.)

 A matematika és fizika törvényei:

 1.      A Wing Tsun a védekezéshez az ellenfél erejét, lendületét veszi kölcsön, s fordítja vissza a támadóra.

2.      Minden technika a lehető legegyszerűbb módon történik. Két pont között a legrövidebb út az egyenes, és ami a legegyszerűbb és legrövidebb, az a leggyorsabb!

 Páratlan tanítási program:

 1.      A Wing Tsun tanítása nemzetközileg egységes tanterv alapján történik.

2.      Ez a tanítási rendszer olyan, mint a nyelvtanulás.

Az első formagyakorlat az ABC: itt tanulják meg az alapokat.

A második forma a SZAVAK-hoz hasonlatos: az alapokat technikai kombinációkká tudja alakítani a tanuló.

A Chi-Sau (tapadós kéz) tréning pedig a NYELVTAN-hoz hasonló: a technikai kombinációk itt már folyamatos mozgássá alakulnak.

A szabad küzdelem pedig a FOLYÉKONY BESZÉD-del egyenértékű: a tanult technikákat bármilyen körülmények között képes alkalmazni a tanuló.

 Chi Sau tréning:

 A Wing Tsun legendás gyakorlatsorozata, mely magyarul "tapadós kezeket" jelent. Tudományosan bebizonyított tény, hogy bőrünk érzékelése sokkal gyorsabb, mintha előbb a szemünkkel érzékelnénk, és csak azután jutna el az inger az agyunkba. A Wing Tsun a közelharcra épül, s a kis távolság miatt nincs mindig idő a szemmel való érzékelésre. Különösen nagy szerepet kap ez sötétben, szűk helyen való harcnál, illetve ha szemünk véletlenül megsérült a harc során.

Időpont, helyszín	Város	Info vonal:
Bemutató:2008.november 11.(kedd) 19:00	Eger	+36 20 972 2298
A hónapban nyílt tréningeken lehet részt venni!	Gyöngyös	+36 20 972 2298
A hónapban nyílt tréningeken lehet részt venni!	Hatvan	+36 20 440 0423
A hónapban nyílt tréningeken lehet részt venni!	Füzesabony Csak gyerekcsoport!	+36 20 972 2298
Központi edzőterem,     Üllői és Páva utca sarok	Budapest, IX. kerület	+36 20 972 2298
Ének Zenei Ált. Isk.,   Dózsa Gy. u. 136.	Budapest, XIII. kerület	+36 20 972 2298