Piliscsaba

A Pilis flórája és faunája

A Pilisi Len

A pilisi len, pilisszentiváni len vagy dolomitlen (Linum dolomiticum) a len nemzetiségbe tartozó évelő növényfaj. Egy Pilisszentiván környéki, kb. 10 hektárnyi területnyi dolomittörmelékes sziklagyepen endemikus faj, 1000-es nagyságrendben élnek egyedei. Reliktum faj.

A csipke bogyó

A csipkebogyó a vadrózsa és a japán rózsa gyógyhatású áltermése, népies nevei: csipke, csitkenye, hecsedli, hecsepecs).

A Pilisi fenyők

A fenyők vagy fenyőfák (Pinopsida vagy Coniferopsida) nyitvatermő növények, a toboztermők vagy fenyőalakúak törzsének (Pinophyta vagy Coniferophyta) osztálya. A korszerű filogenetikus rendszertan szerint ez a törzs egyetlen osztálya, míg a hagyományos osztályozás szerint nem az egyetlen, de a legjelentősebb.

A fenyők legkorábban megjelent rendje a nyitvatermő ősfáké (Cordaitales) volt. Termős virágaik már megegyeztek a mai tűlevelűek tobozvirágzatával, mint ahogy a porzós tobozbarka is. Az ősfenyők (Voltziales) rendje és a Vojnovskyales rend az alsó perm korban kezdett terjedni. A tűlevelűek (Pinales) a középidő jura időszakában alakultak ki.

Az őz állomány

Az európai őz (röviden gyakran csak őz) Európa nagy részén és Kis-Ázsiában fordul elő, Korzika, Szardínia, Írország és Kelet-Európa keleti határa kivételével. Előfordulási területe a vadászat és más emberi hatások következtében a 19. század végén és a 20. század elején a mainál sokkal kisebb és elaprózott volt. Elterjedési területe ma a mediterrán országokban növekszik, részben természetes úton (új élőhelyek elfoglalása), részben betelepítés és repatriálás következtében. Az őz Magyarország teljes területén előfordul. Az alföldi területeken a jelenlegi sűrűséget az 1960-as évek második felében és az 1970-es években érte el. Korábban inkább a domb- és hegyvidéki, erdősültebb területeken éltek nagyobb állományai.

A vadisznó

A vaddisznó (Sus scrofa) az emlősök (Mammalia) osztályába a párosujjúpatások (Artiodactyla) rendjébe és a disznófélék (Suidae) családjába tartozó faj.

Rókák

A rókák a ragadozók (Carnivora) rendjén belül a kutyafélék (Canidae) családjának rövidlábú képviselői. A róka név alatt gyakran csak a vörös rókát (Vulpes vulpes) értik.

Rendszertani szempontból megkülönböztethetjük a rókák (Vulpini) nemzetségét a valódi kutyaformák (Caninae) másik ágától, a kutyáktól (Canini). A rókák nemzetségébe tartozik többek között a vörös róka Vulpes vulpes), a sivatagi róka (Vulpes zerda), az ezüsthátú róka (Vulpes chama) a sarki róka (Alopex lagopus), a szürkeróka (Urocyon cinereoargenteus) és a lapátfülű róka (Otocyon megalotis).

Gímszarvas

gímszarvas (Cervus elaphus) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjéhez, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjához tartozó faj.

 Garai Péter