Repülőmodellezés

A csepeli SZÁN MODELL bocsátotta rendelkezésünkre az MS COMPOSIT Blade Dancer nevű 3D modelljét, és a hozzávaló elektronikát. Az egyszerű műanyag tasakból az alábbiak kerülnek elő: igen rugalmas puha EPP hab laptörzs, 25 mm vastag. Két szimmetrikus profilú félszárny, ugyanebből az anyagból. A vízszintes és a függőleges vezérsík 6 mm-es depron. A géptest és a felületek számítógépes airbrush festéssel dekoráltak, igen tetszetős kivitelben. Egy másik zacskóban műanyag alkatrészek, kormányemelők, szervo tartók, motortartó bak, kerekek, és egy tekercs spárga…? Az összeszerelési útmutató három nyelven íródott, egyszerű ábrái jól áttekinthetőek.

A leírás szerint modellhez ajánlott elektronika, az MS COMPOSIT EM300/34 kékre eloxált AXI 2208/34 motorja, minimum12A szabályzó, 750 mA 3 cellás LI-PO akku, 4 db mikro szervo. Itt külön kiemelném a modellhez kapott 4 db HDS-877 digitális szervót, (0,11 sec/60fok, 1,6 Kg/cm, 8,5 grammos súlya) mely ebben e kategóriában az egyik legcsábítóbb árfekvésű.

A kicsomagolást követően rádöbbenek, hogy hamarosan egy órás csavarhúzókészletre is szükségem lesz: a tolórudak mozgatásához szükséges menetes szervo szem, kézzel alig megfogható. Parányi csavarján pár tizedmilliméteres slicc található. Ez a miniatűr alkatrész együttes négy darabból áll, s nekünk kell összeszerelni! Az összeállítást a műanyag alkatrészek előkészítésével kezdjük. Ciánalapú pillanatragasztóval pozícionáljuk a futóműházat, kormányemelőket, farokcsúszót, majd aktivátorral véglegesítjük a ragasztást. Ezek után beragasztjuk a motorágyat, a futóművet rögzítő házat. A szervók részére ki kell vágni egy mélyedést, ezek fölé ragasztjuk a szervókat rögzítő keretet, A szárny előkészítésével folytatjuk a munkát, a csűrőlapokból kell levágni 20-20 millimétert, hogy elférjen közöttük a törzs. Az előkészületek befejeztével jöhet a modell összeállítása. A legnagyobb megdöbbenésemre látom, hogy a madzag, a szárny főtartó szerepét töltené be! Alul felül végig kellene vágnom a szárnyat, majd ebbe a vágatba kerülne a madzag, ragasztóval merevítve, mint főtartó. Nyitott vagyok az új megoldások felé, de azért ezt talán mégse! Egy milliméter vastag, élire állított rétegelt lemez főtartót kap a kicsike, 150 milliméter hosszan, így biztosan nem tapsol majd össze a szárny. A törzsre kétoldalt kell feltolni a félszárnyakat, de ez az előre beragasztott futóház miatt eléggé nehezen megy. Itt figyelmet igényel a derékszög beállítása, illetve a csillapítófelülettel való párhuzamosság. Tehát, pozícionálunk, és ragasztunk. Szerencsére a csűrőlapok egyben vannak a szárnnyal, így ezeket a kormányfelületeket nem kell zsanéroznunk, vagy tixóznunk. Nem így a magassági és oldalkormánnyal! Itt az összeszerelési útmutató a ragasztószalaggal való rögzítést ajánlja. De ez a megoldás több sebből is vérzik: a törzs 25 mm, a felületek pedig 6 mm vastagok. Így lépcsőt kellene hajtani a ragasztószalagba, ami nem korrekt megoldás. De legfőbb gond az, hogy ehhez az airbrussal dekorált, erősen porózus felülethez egyetlen ragasztószalag sem kívánkozik ragadni. (Négy félét próbáltam) Így a depron felületek mini zsanérokat kapnak, amiket beragasztok. Szerkezetkész a modell! Helyére kerül a motor, meg kell keresni a legideálisabb helyet a szabályzó és a vevő számára. Az útmutató szerint a törzs oldalára kerülnének, kétoldalas ragasztó fóliával rögzítve. De itt ismét felmerül a kérdés: ha van egy 25 mm vastag törzsünk, akkor miért ne abba „dugnánk” el, amit lehet? Elő a szikével, először a vevő, majd a szabályzó helyét vágom ki. Méret alá vágok, így szorosan megy be minden a helyére, és ezért külön rögzíteni sem kell. Minden elektronika a helyén, beállítom a szervókat középhelyzetbe, és jöhetnek a mozgatások. Itt jó a gyári ajánlás, a bowdenek a törzs oldalára kerülnek felragasztásra. Már csak a súlypont beállítása van hátra. Az 1200 mA ETEC 3 cellás LI-PO akkut felgumizom a törzs oldalára, és addig csúsztatom előre, hátra, amíg a súlypont a kívánt helyre nem kerül. Ennek a helyét is kivágom, szinte alig látszik ki a törzsből. Már csak a lógó, csüngő kábelek elrendezése van hátra, és tulajdonképpen elkészült a modell! A berádiózás következik, és az útmutató szerinti kormánykitérések beállítása. Hátradőlök a székemen, és összegzem az eddigi tapasztalatokat, és mérlegre teszem a modellt. Akkuval 450 gramm, az útmutató 340 grammos ajánlásával szemben…

A berepítést egy szürke januári napon, szállingózó hóesésben végeztem. Kézből való eldobást követően kellemes meglepetésben van részem. Jóságosan úszik a levegőben, a trimmekhez alig kell nyúlni. Egy-két egyenes vonalú repülést követően kezdem bolondítani a Pengetáncost. Fél gáznál függeszkedik, egy-két kormánykitérést még nagyobbra kell állítani, mert a berepüléshez nem tettem mindent az ajánlott maximum értékre. De ezután kezd feléledni a darab, s szinte ficánkol a szürke januári égbolton. A következő start Szerencsi Zoli barátomé, aki a tavalyi év RCM kategória bajnoka, és nagyon érzi a 3D-t. Nálam sokkal jobban fetreng a levegőben, s szemmel láthatóan élvezi a repülés minden pillanatát. Leszállás után csak annyit vet oda foghegyről: nekem kell egy ilyen! És ennél többet nem kell, hogy leírjak, vagyis dehogynem! Nekem is!

Előnyök: menő airbrush dizájn, elnyűhetetlennek látszó szuper rugalmas sárkány, jó minőségű tartozékok, jól áttekinthető építési útmutató.

Hátrányok: nanotechnológiás tolórúdvégek, könnyen kisliccelhető alig látható csavarokkal, porózus felület miatt nem lehet a kormányokat ragasztószalaggal rögzíteni.