Menü
Kezdőlap
Amikkel repülök
Jót repültünk
Épülő modellek
Javítások
PMK Modellező S.E.
Saját műhelyem
Egy kis derű
Szép képek
Írások
Bemutatkozó
ASW-28
Blade Dancer
Cierva C-20
Cosmic
Depron Cap
Depron vadászok
Éjszakai repülés
F-18
Formakészítés
Hidroplán
Lockheed Elektra
Marathon
Mini Mag
Nieuport 24
Ördögszekér
Pille
Ryan PT-20
Spitfire
Szelek szárnyán
Szu-27
Tanácsok
Team Racing
Texan
Ubi
Veszélyes üzem 1
Veszélyes üzem 2

Referenciák
Roncs Ranch
Tapolca Airport

Belépés
Belépés

Szu-27 A depron csapásmérő…

Szu-27 Flanker

 

 

Forrás: RC Games magazin      Írta: Surgán Ferenc /Flymen/

 

 

A depron illúzió

 

Nemrégiben egy jó barátom, Sanyi megkért, hogy repüljem be a depronból készült saját készítésű Szu-27 modelljét. A végtelenül egyszerű, laptörzsű szerkezet repülése, és látványa annyira megtetszett, hogy elhatároztam, én is megépítem. A tőle kapott vázlatokkal a hónom alatt besétáltam a modellezőklubba, és nekiláttam a gép elkészítésének.

Az egyszerű, lapokból összeállított modell hajdan volt gyermekkorom „kivágós” repülőivel rokon szerkezet. Akkoriban a több rétegből álló oldalnézetet kivágva egyszerű papír siklómodelleket ragaszthattunk össze a mámorító „Technokol Rapid” nevű csodaszerrel. A lényeg itt is ugyanaz: lapok, amelyek egymást néhol átfedve, alkotják a modell szerkezetét. A vázlatokról először megszerkesztem a magam verzióját. Az eredeti vadászgép NET-ről letöltött három nézeti rajzát vizsgálva elhatározom, hogy a lehető legjobban ügyelek a részletekre. Ez mókásan hangzik, egy lap modell esetében, de azt hiszem, ráéreztem a dolog lényegére. Maga a modell, illúzió… Igen, illúzió, de a tökéleteshez közelítő a megjelenése a levegőben. Barátom modelljéről készített fotókat, videókat nézve látszik mindez a legjobban. A kis habgép egy komoly vadászgép benyomását kelti. Legjobban a filmgyári épület díszletekhez tudnám hasonlítani: ránézel, és elhiszed, hogy igazi. Pedig csak homlokzata van szépen kidolgozva, hátul deszkák tartják, és innen nézve, egy tákolmánynak tűnik. Ez lesz a mottó, Szu-27 depron csapásmérő elkészítésekor is.

A modell elkészítését a kivágó sablonok elkészítésével kezdtem, amik kemény kartonból készültek. A modell anyaga 6 mm-es depron lap. A szárny, a hat darabból álló törzs, és a vezérsíkok kivágását követően összeillesztési próbák következnek. Ettől a pillanattól kezdve, lelassult a munka, és a kéz munkáját az agyalás veszi át. Miként oldjam meg a vezérsíkok mozgatását? Hová kerüljenek a szervók? Hogyan fogassam fel a motort? A barátom modelljéről készült fotókat nézegetve, néhány apró változtatást eszközölök. A vízszintes vezérsíkok egy tengelyen forognak, azaz balansz megoldásúak. Tengelynek 2 mm átmérőjű kerékpárküllőt választok, majd ezt ciános-aktivátoros ragasztóval beragasztom a jobb és a bal oldali vezérsíkba, külön-külön.. A törzs hátsó részére kerül a csapágyazás, ez műanyag cső, (bowdenház) ebben forog majd a két tengely. A kormányemelő kar, egy a kerékpárküllő tengelyre rögzített bowdenvég gyűrű, amelynek a menetes felére egy tolórúdvillát csavaroztam. A törzs hátsó részén, a sugárhajtóművek kiömlőnyílásait imitáló két kormányfelület, a tengelyre ragasztva együtt mozog a vezérsíkokkal. Ezeknek a kis sebességű repülésnél lesz nagy jelentőségük, hisz a légcsavarszél áramvonalában lévő két felület ekkor teszi igen hatásossá a kormányokat. A szárnyakra csűrőt nem építek, hisz a vízszintes vezérsíkok majdnem a szárny kilépőnél kezdődnek. A vezérlés úgynevezett „delta mix” megoldású. A függőleges vezérsíkokon nincs oldalkormány. Így a kormányzás mindössze két 9 grammos szervóval elvégezhető. Szempont az egyszerűség, kis anyagköltség. A szervók paneljei 2 mm-es rétegelt lemezből készülnek, ezek a törzs felső részére ragasztva tartják a szervókat. A tolórudak bowdenvég gyűrűbe csatlakozó 1,5 mm acélszálak. A törzs felső, oldalnézeti részére kerül a motort tartó bak. Ennek anyaga 1mm-es és 3 mm-es rétegelt lemez. Maga a motor a modell tömegközéppontjába esik, és egy toló légcsavarral van felszerelve. A modell méretei miatt 7 Collnál nagyobb átmérőjű légcsavar elhelyezése nem lehetséges. A törzs orr része is 1 mm-es rétegelt lemez erősítést kap. 2 db 5x5-ös fenyőléc merevíti kis a törzs elejét. Az alkatrészek legyártása után megkezdődik az összeállítás. A hab-fa felületeket kétkomponensű epoxival, a hab-hab felületeket pedig a már fentebb említett ciános-aktivátoros ragaszóval végeztem. A szervók és a motor csavarozva a rétegelt lemez bakokhoz, a szabályzó és a vevő szivacsos kétoldali ragasztócsíkkal lettek felragasztva. Amikor már minden a helyén, a modell súlypontjának a beállítása következik. Ezt a rendelkezésre álló akkumlátorral végeztem el, hisz ez a legnagyobb tömeg a modellben. A motor mögé kerül, a törzsoldalt kivágva és 1-1 plusz depron lappal megerősítve alakítom ki a helyét. Az akkunak szorosan kell a fészekbe illeszkedni, hogy ne tudjon kicsúszni repülés közben. Az elektronika beszerelése után elkészült a darab. Lassan alakot ölt a test, de nagyon csupasz, nagyon esetlen így szegény. Optikai tuningon elmélkedem, amik feldobják: rakéták, dekoráció! Nem is említettem, de már három napja építjük a modellt… Barátaim gyártják a rakétákat, amik briliáns módon 3 mm-es depron lapokból készültek, s egy lépést hátrálva, már tökéletes hatást keltenek. A szárnyvégeken két kisebb, a szárnyak alatt nagyobbak. Ezekkel teljesen élethű a modell! A dekorációt a festékboltokban kapható, diszperzit típusú festékek Aquacolor színező pasztájával festem. Az orosz vadászgép, mint eredetiben is sokszor, sárga lesz, piros orral, kék kabinnal. A rakéták orra is piros, fekete alkoholos filctoll csíkokkal. Az igazi oroszos külsőt a csillagok és az oldalszámok adják meg. Szintén alkoholos filctollal húztam ki az oldalkormányok, csűrők, ás a turbina kiömlőnyílás körvonalait. Ezt tanácsos még lap állapotban elvégezni, mert összeállítva már kissé körülményes a rajzolás. A modell a mérlegen 460 grammot nyom. Felülről, oldalról ránézve, pedig szinte tökéletes az illúzió! Egyedül az alján látszanak az alkatrészek, kábelek.

Nyakunkon az ősz, a maga szeleivel. Egy alkalmas pillanatot kell kivárni a berepüléshez. Amikor a szellő se rezdül. Október 21-én, egy közelgő hidegfront előtt sikerül három startot repülni a modellel. Az első eldobáshoz mindenképp érdemes segítséget igénybe venni. Start után mindössze 3 „riccenést” kell a magassági trimmen húzni, és a Szu-27 magától repül. A beállított kis kormánykitéréseknek köszönhetően egy cseppet sem ideges, végtelenül nyugodtan szeli a levegőt. A látvány szinte tökéletes, egy orosz vadász húz át előttünk, teljes fegyverzetben! Egyedül a fülsértő dübörgés marad el mögötte… Teljes gázon igen fürge, megcáfolva minden eddigi aerodinamikai tapasztalatomat. Itt leginkább a lekerekítetlen belépő élekre gondolok… Ijesztő mértékben hátranyilazott szárnya ellenére kis sebességgel, húzva is jól repülhető, nem akar leborulni. Megpróbálok függőlegesen is emelkedni vele, ám a kis átmérőjű légcsavar, és az oldalkormány hiánya miatt egy idő után kifordul. Viszont az orsó és amerikai forduló is jól repülhető vele. Leszálláskor kb. 30 fokos szögben volt túlhúzva a kilebegtetés előtt, ami azt eredményezte, hogy a modell szinte helyben szállt le. Ezt látva már azt is elhiszem, hogy a zsíros kenyér is tud repülni… J

Összegezve tehát: aki rövid idő alatt, kis költséggel, egyszerű elektronikával akar egy rendkívül lassú, és jóindulatú, strapabíró modellt építeni, az ne habozzon! Vágjon bele! – a depronba…! A modell tervrajzát megtalálhatjátok magazinunk mellékletében. Az építéshez technikai segítséget az érdeklődők flymen@freestart.hu email címen kérhetnek.

A berepülés után következik az első harci bevetés, a depron vadásszal és depron rakétáival csapást mérünk a feltételezett ellenség föld alatti bázisaira, a reptér sarkában található vakondtúrásokra… J Hmmm, de egy fórumtársam ki is igazított rögtön, a Szu-27 elfogóvadász…

Lapzárta után: szerkesztőinknek hála, egy számot csúszott a cikk. Így magam is megdöbbentem, mennyi komoly embert megfogott ez az egyszerű kis modell. Látván repüléseit, többen is megépítették több verzióban. Jómagam is építettem még egyet, mikroelektronikával. A felszálló súly így 170 (!) gramm alatt maradt. A kicsi Szu-27 repülési tesztjeinek a beköszöntött tél vetett véget, legalábbis, egyenlőre…

 

 

Hosszúság: 1080 mm
Fesztáv: 700 mm
Súly: 460 gramm
Kategória: parkflyer
Meghajtás típusa: háromfázisú, elektromos

 

A szükséges kiegészítőket a PACO modell bocsátotta rendelkezésemre: 2212/10 Welgard háromfázisú motor, 7x4-es légcsavar, 18-25 A szabályzó, 3 cellás Li-Po akku, 2 db 9 grammos szervó, minimum 4 csatornás vevő, és egy „V” vagy „delta mixet” tudó rádióadó.

 

Pozitívum: kis anyagköltséggel megépíthető, látványos, jól vezethető, strapabíró modell.
Negatívum: autó nélkül és viharos szélben kissé nehezen szállítható…

 

 

Kapcsolat: Flymen Webdesign: Attila