MZK vevők tesztje. Forrás: RC Games magazin Írta: Surgán Ferenc /Flymen/ & Szerencsi József A rádiózavarok vége? Nem kis kíváncsisággal olvasom, és hallgatom a sok pozitívumot a cseh MZK vevőkről. Jómagam most hallok először erről a gyártóról, noha már lassan három évtizede a pályán vagyok a rádiós modellezésben. Az RC modellező ősellensége láthatatlan: az éterből terjed az imádott modellünk felé, majd irányíthatatlanná teszi. A rádiózavar és a gravitáció jó barátok... L Jó páran átéltük már ezt az érzést, és nem olyan vidáman húztuk ki repülőnket a földből, mint nyuszi a répát. De az autó és hajómodellezők is tudnának mesélni a rádiózavarokról. Egy járdasziget, vagy egy beton partfal is van olyan kemény, mint a jó öreg anyaföld… Az MZK vevő leírások elolvasása után nem kis izgalommal láttam neki a rengeteg információ és adat feldolgozásának. Az elektronika világában tett botladozásaimban tapasztalt segítőm most is Szerencsi József barátom, aki nélkül talán fel sem fognám, hová is jutottunk ebben a műfajban. A Zenn Modelsport megkezdte a cseh MZK cég vevőinek magyarországi forgalmazását. A vevőcsalád 4 standard és 6 profi vevőt tartalmaz a 3 grammostól a 21 grammosig, az 5 csatornástól a 10 csatornásig. Az RC Games tesztjéhez két vevőt, a legtöbbet tudó DECADA-t és a parányi PENTA-t kaptuk.
Sokaknak ismeretlenek lehetnek a rövidítések, ezért kezdjük az alapfogalmakkal: TSR (Transmitter Signal Recognition): figyelem, nem azonos a DSP szolgáltatással! Ez a szolgáltatás abban segíti a modellezőt, hogy a vevő megtanulja az általunk használt távirányító jelének jellegzetességét, így abban az esetben is védelmet nyújt, ha azonos csatornán kapcsolnak ránk, mivel csak az általunk használt távirányító egyedi jelét veszi figyelembe. DSP (Digital Signal Processing):Ez a szolgáltatás figyeli a beérkező jelek karakterisztikáját és egy mikroprocesszor segítségével torzítatlan kimeneti jellé alakítja a bejövő torz és zajos rádiójelet. FS (Fail Safe): Ez a szolgáltatás a teljes rádiójel elvesztése esetén vagy előre beállított pozícióba állítja a szervókat (ON FS) vagy a gyári beállítás szerint Hold üzemmódban megtartja a szervók legutolsó pozícióját (FS OFF). A tesztelésre kapott MZK Decada vevő beállításai: Mindig az adót kapcsoljuk be először, és csak ezután a vevőt! (Ez egyébként is megszokott eljárás, de ebben az esetben különösen fontos!) A vevő megtanulja és eltárolja az adónk karakterisztikáját, csatornaszámát, (ez kb. 1 másodpercig tart) Ezt minden bekapcsolás után frissíti.
HOLD: ha a modellbe épített vevő elveszti az adónk jelét, kiegészíti a hiányzó impulzusokat. A vevő ezt az állapotot sokáig meg tudja tartani, de a rádiókapcsolat visszaállása után azonnal az adóról érkező korrekt impulzusokat veszi figyelembe. (Ez az eljárás sokkal gyorsabb, mint a PCM system) A FS (Fail Safe) üzemmód bekapcsolását jól át kell gondolni! A szervókat a kb. 2 másodperces „HOLD” tartás után az előzőleg beprogramozott állásba fogja állítani. Ezeket a pozíciókat előre be kell állítani! Például: a gázt leveszi, vagy hajónál a kormányt az egyik szélső állásba viszi, ha az adót kikapcsoljuk, vagy ha a modell kimegy a hatótávból. A HOLD vagy a FS mód kiválasztása a vevő a modellbe való Beépítése előtt történjen! Az FS mód bekapcsolása, beprogramozása: egy szervót az 1.-es kimenetbe csatlakoztatunk. A programstekkert, más néven jumpert a 6.-os kimenetbe. Bekapcsoljuk először az adót. Bekapcsoljuk a vevőt, és várunk, amíg a szervó nem jelez, hogy elfogadta a programot. Ekkor a szervó középállásból indulva bejárja mind a két kitérési irányt, majd ismét középre áll. A vevőt kikapcsoljuk, majd végezetül eltávolítjuk a programstekkert. A szervó FS pozíciójának beprogramozása: elektromos modellnél, biztonsági okokból a légcsavart eltávolítjuk. Bekapcsoljuk az adót, majd a vevőt. Az adón a kormányokat abba az állásba állítjuk, amelybe kívánjuk, hogy üzemzavar esetén a szervók FS módban álljanak. A vezérlőkarokat kitérítve hagyjuk bekapcsolva az adót, miközben kikapcsoljuk a vevőt. Ilyenkor négy kézre van szükség, tehát érdemes segítséget igénybe venni. Dugjunk egy programstekkert a vevő kívánt csatornájába. Ezután ismét kapcsoljuk be a vevőt, majd számoljunk tízig. Végezetül ismét kapcsoljuk ki a vevőt, majd távolítsuk el a programstekkert. Az FS mód tesztelése: először bekapcsoljuk az adót, majd a vevőt. Minden funkciót kipróbálunk, majd a kormányokat az előző beállításoktól eltérő állásba állítjuk. Kikapcsoljuk az adót, ekkor minden szervó ebben az állásban marad kb. két másodpercig, majd az előzőleg beállított pozícióba tér ki. Ha mindez nem történik így, akkor ismételjük meg az egész beállítási procedúrát elölről. Computeres adóknál a beállítási idők kb. 8 másodperccel meghosszabbodhatnak. Kikapcsolás: az egyik programstekkert a vevő 2.-es kimenetébe csatlakoztatjuk, a szervót az 1-es kimenetbe. A másik programstekkert a vevő 5-ös kimenetébe csatlakoztatjuk. Bekapcsoljuk az adót, majd a vevőt, és várunk, amíg a szervó nem jelez, hogy elfogadta a programot. (Ekkor a szervó középállásból indulva bejárja mind a két kitérési irányt, majd ismét középre áll.) Végezetül a vevőt kikapcsoljuk, és már kész is vagyunk. A teszt: Minden modellező álma, hogy modellje örök életű legyen. Ezért nem is igazán értem, miért fejlesztenek ki a gyártók ilyen ördögi kütyüket, hiszen akkor nem kell havonta beszaladgálni az üzletbe új modellt vásárolni… J De lássuk a tényeket! A teszt helyszíne egy rádiózavaroktól mentes, csendes pestkörnyéki kisváros privát reptere. A tesztmodell az elnyűhetetlen konstrukciójú Skylady, AXI motorral, Jeti szabályzóval felturbózva. Az elsődleges „master” adókészülék egy Futaba T4 EXA, az „ellenség” adója egy Hitec Eclipse 7. Természetesen mindkettő ugyanazon a frekvencián, 35 mHz 65 csatornán. Először betolt antennás távolságpróbát tartunk, amelyből kiderül, hogy a vevő valóban teljes hatótávú. A második dolog, amit vizsgálunk, először természetesen csak a földön, az a rádiójel elvesztése. A bekapcsoljuk az adót, majd a vevőt, és pár percig adunk. Később egy szimulált vezetési helyzetben (Fél gáz, jobb forduló) kikapcsoljuk az adót… A kormányok ott maradnak, ahol az adó kikapcsolásánál álltak, majd két másodperc múlva alapállásba állnak, és a HOLD funkció leveszi a gázt is… Nagyszerű! Elbúcsúzom a rojtosra repült szárnyú Skylady-től, és felszállok. Kb. 100 méteres magasságban, élesben is kipróbálom az előbbit. Kikapcsolom az adót. Ugyanaz történik, mint a földön, a HOLD funkció megbízhatóan működik. Leveszi a gázt, és a kormányok egyenesbe állnak. Siklik is a kis modell szépen, levett gázzal, amíg egy gyenge széllökés ki nem fordítja. Ekkor egyre szűkölő és gyorsuló spirálozásba kezd. Visszakapcsolom az adót, mielőtt az idegeim végképp felmondanák a szolgálatot, és a Skylady szárnya összetapsolna… De még hátra van a feketeleves. Kapcsoljunk rá egy másik adóval, a repülő modellre! Mint ahogyan ez figyelmetlenségből sajnos elő is fordul a gyakorlatban. Még magasabbra motorozok a Skylady-vel. A sztratoszféra határain járok, amikor kissé félve megkérem Józsi barátom: kapcsold be a másik rádiót! És ekkor üzemelni kezd az „ellenséges” adó! Először úgy érzem, nem történik semmi: szépen fordulózok balra. Kérem, hogy mozdítsa ki a botokat a barátom a másik adón. Ekkor már nem tökéletes a vezérlés, de még mindig úgy érzem, ura vagyok a helyzetnek. Pár másodperc elteltével a helyzet rosszabbra fordul. Úgy érzem, hogy a modell az általam végrehajtott kormánymozdulatok töredékére reagál csak. Ha valami kezdő lennék, azt hinném, hogy bénázom egy kicsit. De nem, sajnos ki kell kapcsolni a kalózadót, mert különben tisztességgel lezúgnék. Kifújom magam, majd megismételjük a tesztet. Az eredmény nagyjából ugyanaz, a teljes kontrollt egy 10-15 másodperc elteltével elvesztem a modellirányítás felett. Néhány kormánymozdulatomra persze reagál szegény megvadított Skylady, de ezt mindennek lehet nevezni, de irányított repülésnek nem! A föld megközelítése, és így a leszállás is veszélyes volna. Ismét kikapcsoljuk a kalózadót, majd leszállok. Hogy kellően alaposak legyünk, a fenti próbákat megismételjük fordított adó felállásban. Megtanítjuk a vevővel a HITEC rádiót, majd ezzel vezetve szállok fel. Az ellenséges adó most a Futaba T4 EXA lesz, de mindhiába. Az eredmény ismételten megegyezik az előzővel. Rákapcsolás esetén a tökéletes kontrollt elveszíti a modellpilóta egy idő után. Összegezve a tapasztalatokat: A tesztelt MZK Decada vevő, a 10 csatornájával és a mindössze 21 grammjával, és a tisztességes hatótávolságával tetszetős kis darab. A HOLD és FS beállítások mindenképpen hasznosak lehetnek többféle modellkategóriában. Rádiójel elvesztése esetén egy levett gáz, vagy körözésre állatott kormány autó, hajó modellt menthet meg a biztos töréstől. Repülőmodelleknél a helyzet kissé sokrétűbb, hiszen egy nyugodt, felsőszárnyas tréner modellt véve alapul, ami jól be van állítva, (kitrimmelve) sem biztos, hogy megúszhatjuk a törést. Ha minden kormány alaphelyzetbe áll, akkor a magasban repülő modellünkről ez a beállítás ugyan leveszi a gázt, de a világ végére is elsiklik még így a gép. Ha a kormányokat fordulózásra állítjuk, akkor sem jobb a helyzet. Előbb utóbb begyorsul a fordulóban, mivel az ideális magassági kormány beállítás mindig a bedöntés szögétől függ. A gyorsabb, műrepülő jellegű modellekről meg már ne is beszéljünk! Ezek egy másodperc alatt a földön vannak… Napjaink rádióirányítású modelljei nem önstabilak, mint egykoron a rádió nélküli szabadon repülő modellek. Viszont a FS beállítások jól jöhetnek egy vitorlázó modellnél, ahol a kormányok madárfékbe állítása esetén, jelentősen csökkenhet a zuhanó sebesség, így a veszteség is…. MZK Decada műszaki adatok: Moduláció: FM (PPM) Forgalmazó: Zenn Modelsport Ára: 18900 Ft Mellette: a sok hasznos funkció, ha nem is minden modellkategóriában, de kihúzhat minket a bajból. Ellene: az ára. A másik tesztelésre bocsátott vevő, az MZK Penta. Ez egy teljes hatótávolságú, ultra könnyű mikroprocesszoros vevő. A mindössze 2,8 grammos súlya, és parányi mérete egyértelművé teszi alkalmazási területét. A park és beltéri repülőmodellekhez való, ahol a súly és a méret különös jelentőséggel bír. Egy 250-300 grammos modellhez ideális ez a csöppség. Mi is egy depron gépben próbáltuk ki. A távolságpróba itt is betolt antennával történt, 70 méter távolságból meg se rezzentek a szervók. Így a 800 méteres hatótávolság biztosan helytálló adat, kihúzott antennánál. De meg kell jegyeznem, hogy egy ekkora modellel a pilóta nem repül 80-100 méternél messzebbre. A repült egy start alatt semmi rendkívüli nem történt, jót repültünk, a modell tökéletesen irányítható volt. MZK Penta műszaki adatok: Moduláció: FM (PPM) Forgalmazó: Zenn Modelsport Ára: 8900 Ft Mellette: a kis mérete lenyűgözi a
felhasználót, bármilyen apró modellbe is beépíthető. Ellene: nem találtunk semmit. Egy gondolatot a teszt végére azért had szúrjak be: soha ne tévesszük össze saját zavarunkat a rádiózavarokkal… J | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||