1. A haj - és az ember testén lévő más szőrzetek - tulajdonképpen a törzsfejlődés 'maradványaként' is felfoghatóak. Első kérdésünk: hogyan épül fel a haj, illetve a szőrszálak?
A
szőrszál kialakulása a méhen belüli élet 3-4. hónapjában kezdődik. Élettartama
megközelítőleg az egyén élettartamával megegyező. Jellemzőinek alakulása normál
körülmények között az ember korának, nemének megfelelő, tehát kisgyermek korban
még vékonyka, színe is inkább világos, majd megerősödik, kialakul a végleges
szín, az élet utolsó harmadában pedig elvékonyodik, fakul, őszül. Ami a bőr felépítését illeti, a bőr alatti alkotó elemek biztosítják a szőrzet növekedését. A bőrfelszín feletti rész élettelen képlet.
2. Hogyan 'viselkedik' a haj az ember élete során, hiszen - ahogy főorvos asszony említette, csecsemőkorban még, idős korban pedig már ismét vékony és selymes, de közte? Kérdezhetnénk talán azt is: milyen egy hajszál 'élete'?
Egy hajszál 'élete' pontosan olyan változatos, mint 'viselőjének' élete. Remek példa erre, amit szinte minden nő igazolhat: 'nem tudom megfésülni a frizurám, mert rossz passzban vagyok, rossz lelkiállapotban vagyok.'
Nézzük tehát mindezt időrendi sorrendben: a csecsemőkori pihés lanugo szőrzetet felváltja a 6. hónaptól a finom, velő nélküli szőrszál /vellus/.
Pubertás kortól kezdve különböző hormonhatásokra kialakul a terminális szőrzet, ezek a hajszálak már vaskosabbak és jellegzetesen, erősen pygmentáltak, azaz a végleges szín ekkor már kialakulóban van. A napi növekedés 0,35 mm, ez nyáron gyorsabb, télen lassúbb.
A felnőtt hajszál növekedésének ciklusai vannak, Ennek fázisai: a növekedés, az átmeneti és a nyugalmi fázisok.
A szőrtüszők ciklusainak fázis-vizsgálata un. trichogramm alapján történik.
3. Mikor kell valakinek hajbetegségre gyanakodva trichológiai vizsgálatra jelentkezni, szakorvoshoz fordulni?
Ha valaki fésülködésnél, hajmosásnál észre veszi a hajszálak vastagságbeli megváltozását, vagy a fejbőr feszülését, gyulladásos pír kialakulását, viszketést, netán hajhullást észlel, forduljon szakorvoshoz. A rövid fehér hajcsonkok - olyan látvány, mint a rosszul kaszált rét - szintén ezt indokolják.
4. Milyen tényezők befolyásolják a haj növekedését?
A hajszál színét, 'növekedését', annak ritmusát, a bőr felszín feletti részen tapasztaljuk, de az élettani folyamatot a hajhagyma mátrix részének állapota határozza meg.
A mátrixra ható pozitív ingerek: az életkor, a hormonok, a hyperaemiát okozó hatás, (ez a haj vastagságát befolyásolja), az évszakok, mivel a hajszál nyáron gyorsabban nő, a meleg és a bőr gyorsabb alapanyagcseréje miatt.
A hajas fejbőrön több évig tart egy hajszál növekedése. A nyugalmi fázisban levő hajszálak kihullnak, ezek száma úgy kb. 100-ig fiziológiai, azaz normálisnak tekinthető.
5. Melyek a haj leggyakoribb betegségei?
A haj növekedését, színét befolyásoló betegségek a hajhagyma mátrix állományát károsító hatások következtében alakulnak ki.
A hajszál betegségei jórészt szabad szemmel is láthatók. Önmagában a betegség fennállására utaló tünetek, melyek alapján a szakorvos vizsgálat után gyógymódot javasol, a következők:
- A töredezettség, szárazság,
- ha ráeső fényben világos és sötét csíkok láthatók a hajtömegben /nem melírozás/,
- ha a hajszálvégek felrostozódnak,
- ha puhább és keményebb hajkorona részletek érzékelhetőek,
- ha a hajtömeg 'ritkul',
- ha a hajszálakon megvastagodások láthatóak,
- ha a kihulló hajszálak mennyisége - tartósan, körkörösen vagy diffusan -fokozódik,
- ha nem szokványos helyen észlelt a szőrnövekedés,
- ha a nemi jellegtől eltérő a szőrnövekedés.
6. Miért fontos az, hogy megkülönböztessük a haj és a fejbőr betegségeit?
Más a diagnózis felállítás folyamata a haj, és más a fejbőr betegségeinél /kivizsgálás, stb./, ugyanígy - más a terápiás javaslat is, ami a legtöbb esetben mind a hajszálat, mind a fejbőrt figyelembe veszi.
7. Ezek után logikusan adódik a kérdés és melyek a fejbőr leggyakoribb megbetegedései, és hogyan gyógyíthatóak?
Míg a haj strukturális elváltozásait a legtöbb esetben mechanikus ártalom okozza, addig a fejbőrben elhelyezkedő hajhagymáknak és részeiknek - főleg a mátrixnak - a károsodása hormonhatásokkal magyarázható.
A fejbőr külső hatásokra keletkező betegségei főleg a hámréteg károsodásával járó tünetcsoportok.
Egyszerű, de szubjektív módon sok kellemetlenséget okoz mind a haj zsírosodása, mind a korpásodás.
8. Különösen férfiaknál kulcskérdés a hajhullás, a kopaszodás. Ez a szimptóma mennyire örökletes, vagy szerzett?
A hajkorona arcot ölelő kontúrja örökletes motívumokat mutat. A haj jellegzetes alapvető tulajdonságaira vonatkozóan is hivatkozhatunk genetikai háttérre.
De mindenkinek az élete: egyedülálló.
9. Mi lehet a foltos kopaszság hátterében?
Az úgynevezett szerzett alopecia - melynek prognózisa igen gyakran kedvező - okának kiderítése nagyon gondos haj-, bőrgyógyászati, endocrinológiai és nem utolsó sorban onkológiai kivizsgálást és a leletek monitorozását igényli. Így hát csak ezek ismeretében lehet a kérdést érdemben megválaszolni.
10. Mit tehetünk gyerekeink tetvessége ellen?
A fejtetvesség (pediculosis capiti) kórokozója 2-3 mm hosszú 0,5-1,0 mm széles szúrásával vért szív és erős viszketést vált ki. Petéit (sörke) a hajszálak tövébe rakja le. Közösségekben fordul elő, oka a megfelelő hygiénes hiányosság. Minden esetben forduljunk orvoshoz, de az éjszakai ügyelet talán túlzásnak mondható.
11. Milyen esetekben lehet a haj állapotából esetleges más betegségek létére következtetni?
Rendszerint a haj állapota nem az egyetlen tünete más betegségek esetleges fennállásának. Amikor valaki orvoshoz fordul, panaszainak elmondásakor mindenképpen említse meg ezt is.
12. Köztudott, hogy az ember, ahogy korosodik, általában őszül is. Mi lehet azonban az oka annak, hogy - akár egy családon belül is - az egyik családtag már 20-30 éves korában elkezd őszülni, a másik pedig még 80 évesen sem olyan ősz, mint az unokája 40 évesen?
A 4-5. évtizedben kezdődik a haj őszülése, míg a testszőrzeté később. A hajszínt adó pigment termelés szűnik meg.
Hirtelen őszülés élettanilag lehetetlen. A 20-30 évesek úgynevezett korai őszülése dominánsan öröklődő családi tulajdonság.
13. Mitől alakulhat ki természetes ősz csík valakinek a hajában?
Az adott területen valamilyen ok miatt a melanociták aktivitása /festékszemcsék/ zavart szenved. /A bőrön is előfordulhat ez a folyamat, a betegség neve: vitiligo./
14. Milyen problémákat okozhat a haj, ill. a fejbőr számára a hosszú időn keresztül, megszakítás nélkül alkalmazott dauer, illetve hajfestés?
A hajszálak egy idő után megszenvedik a szépség érdekében történő, ennél kíméletesebb behatásokat is, mint amilyen például az erős napsugárzás. Minden vegyi beavatkozásnak, így a festésnek és a dauernek, vagy ahogy mostanában hívják az un. kíméletes dauer, a volumenezés eredménye:
a hajszálak kiszáradnak, törékennyé válnak, végükön felrostosodnak, rugalmasságuk csökken. Kíméljük a hajunkat, az ő élete is a mi életünk része!
15. Az átlag-ember, aki se nem festi, se nem daueroltatja a haját, hogyan tudja megvédeni haját, fejbőrét a környezeti ártalmaktól, mit ajánl Ön a leghatékonyabb haj- és fejbőrápolás céljából?
A rendszeres hajápolás reggel kezdődik, és este fejeződik be. Fésülködjünk, levegőztessük hajunkat gyakran. Hajmosás 5-7 naponként, kíméletes neutrogén szerekkel. A szélsőséges hőhatások elleni védjük a hajunkat, az nyáron főként a nők, hordjanak kalapot, télen se járjunk sapka nélkül. A műanyag hajápoló eszközöket - a statikus elektromosság roncsoló hatása miatt - kerüljük. A hajszárító nem hajbarát, lehetőség szerint a szabad levegő szárítsa meg a hajunkat! A csapvíz sem használ a hajnak! Bár városi körülmények között ez szinte utópia, de hajmosáshoz a legjobb az esővíz. Az igazi hajápoló az A+E+panthenolban gazdag étrend, és napi 2,5 liter folyadék elfogyasztása.