Schumann Rezonancia
A Föld felszíne és a légkör felső rétege (ionoszféra 85-1000 km között, különböző sűrűségű) közötti elektromágneses sajátfrekvenciákat nevezzük Schumann-rezonanciáknak. Ha egy gömb alakú kérget feltételezünk, melynek belső felülete a Föld felszíne és külső felülete az ionoszféra, akkor ez a kéreg gömb alakú elektromágneses hullámvezetőként viselkedik.
Ezeknek a frekvenciáknak a gerjesztő forrása a légkör
zivatar-tevékenysége, amely elsősorban a kontinensek trópusi
régióira koncentrálódik. A villámok széles frekvenciatartományban
sugároznak ki elektromágneses hullámokat és a Föld kerületével
összemérhető hullámhosszakon az elektromos és mágneses tér
úgynevezett rezonancia-módusokba (speciális szabad rezgés)
rendeződik, amelyek frekvenciája sorrendben: 7,8 Hz, 14,1 Hz, 20,3
Hz, 26,4 Hz, 32,5 Hz, 39 Hz és 45 Hz (mért értékek). Ezek a hullámok
alig nyelődnek el a légkörben, ezer kilométeres távon csak 10%-os
veszteséget szenvednek.
Az elméleti legalacsonyabb Schumann rezonanciát a
Föld természetes frekvenciájának is nevezik, és ezt az az idő
határozza meg, ami alatt az elektromágneses sugárzás a gömb alakú
kéreg belső felületén egy teljes fordulatot tesz meg. Vagyis a fény
sebessége 299 792,458 km/s, a Föld egyenlítői kerülete 40 075,02 km,
így a természetes frekvencia: 299 792,458 / 40 075,02 = 7,48 Hz.
A fentebbi kísérleti megfigyelések mért értékei közül a 7,8 Hz-es
frekvencia meglehetősen közel van az elméleti 7,48 Hz-hez.
Az emberi agy elektromos áramainak EEG-vel történő
mérései megállapították, hogy agyunk 1-20 Hz közötti elektromágneses
hullámokat termel. Az orvostudomány ezt a spektrumot négy főbb
tartományra osztja, amelyek különböző tudatállapotokhoz
kapcsolódnak:
1. A delta-hullámok (1-3 Hz) az álom nélküli mélyalvásban és a
komatózus állapotokban dominálnak.
2. A théta-hullámok (4-7 Hz) azokra az alvási fázisokra jellemzőek,
amikor álmodunk.
3. Az alfa-hullámok (8-12 Hz) a nyugalmas ébrenléti állapotokban
lépnek fel (pl. meditáció során, röviddel az elalvás előtt, illetve
közvetlenül az ébredés után).
4. A béta-hullámok (13-20 Hz) a normális ébrenléti állapotra
jellemzőek.
A Schumann-rezonancia (7,8 Hz) tehát az agy alfa és
théta-állapotának határán helyezkedik el. Ezenkívül ez az
agyfrekvencia jellemző a legtöbb emlősállatra is. Ez az azonosság
minden bizonnyal nem véletlen: az evolúció folyamán alkalmazkodtunk
az életterünk sajátosságaihoz, hiszen ez a frekvencia jellemző
bolygónk egyes természetes állapotaira.
Többezer éven keresztül a Schumann-rezonancia 7,8 Hz volt. Ezt a
hadseregek is megbízható adatként kezelték. 1980 óta viszont ez az
érték a rengeteg elektroszmog hatásaként lassan emelkedik és
jelenleg már több, mint 12 Hz! Ez kevesebb, mint 16 órának felel meg
naponta a korábbi 24 helyett, és tovább csökken... Ezért tűnik úgy,
hogy gyorsabban telik az idő. A kevesebb óraszám következtében
allergia, fejfájás és influenza sújt bennünket, mert a rezgések
nagyobb száma miatt a szervezetünk túl érzékennyé válik.
Tesztvideó