Az egyesület alapszabálya  
 
Fóti Zenebarátok Egyesülete
egységes szerkezetbe foglalt alapszabálya

I. Á l t a l á n o s   r e n d e l k e z é s e k:

    Az  egyesület neve: Fóti Zenebarátok Egyesülete
    Székhelye: 2151. Fót, Vörösmarty tér 3. (Vörösmarty Művelődési Ház)
    Az egyesület levelezési címe: 2151. Fót, Úttörő u. 13.
    Az egyesület bélyegzője:
      
II.  A z  e g y e s ü l e t  c é l j a, f e l a d a t a, t e v é k e n y s é g e

A fent megjelölt egyesület  v e g y e s k ó r u s. Ennek megfelelően célja a közös éneklés, heti rendszerességgel énekkari próbák tartása, hangképzés és zenei műveltség fejlesztése, a közös szerepléseken és egyéb megmozdulásokon való részvétel; hazánk és a külföldi kórusirodalom remekeinek magas szintű bemutatása, a magyar kórusművészet határainkon túli népszerűsítése, propagálása.

Az Egyesületnek célszerinti tevékenysége az alábbi közhasznú tevékenységnek felel meg (a közhasznú szervezetekről szóló 1997. CLVI. törvény 26. szakasz c.) pontja alapján):
4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
5. kulturális tevékenység,
13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység.
19. az euroatlanti integráció elősegítése

Az Egyesület célszerinti tevékenységével felvett közhasznú szolgáltatásaiból az Egyesület tagjain kívül – a hatályos jogszabályokban és az Egyesület alapszabályában és egyéb bárki által megismerhető szabályzataiban foglaltak betartása mellett – minden természetes személy jogi, vagy jogi személyiség nélküli szervezet részesülhet.

Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Ennek megfelelően pártpolitikai tevékenységet nem végez, továbbá országgyűlési képviselő jelöltet a választásokon nem állít, és nem támogat, valamint jelöltet a megyei, fővárosi, helyi önkormányzati választásokon nem állít és anyagi támogatást részükre nem nyújt.
 
III.   A z  e g y e s ü l e t   t a g j a i  é s  j o g á l l á s u k

Az egyesület tagja lehet minden 16. életévét betöltött személy, aki megfelelő énekhanggal, minimális kottaismerettel rendelkezik és belépési nyilatkozatával az alapszabályban foglaltakat elfogadja. Az egyesület tagja ezen kívül az énekkar karnagya, tiszteletdíjas korrepetitora, hangszeres kísérője ill. segédkarnagya; továbbá  p á r t o l ó  t a g k é n t  bárki, természetes és jogi személy, aki az egyesületet támogatni kívánja.

A  t a g o k  j o g a i :
- részt vesznek az egyesület, a kórus munkájában, 
- felszólalhatnak a közgyűléseken,
- a tisztségekre megválaszthatók és választási joggal rendelkeznek,
- bármely, az egyesületre vonatkozó javaslatot a vezetőség ill. a közgyűlés elé terjeszthetnek,
- a közgyűlésen szavazati joggal rendelkeznek.

A  p á r t o l ó  t a g o k  j o g a i :
- részt vehetnek a közgyűléseken, és az egyesület működésével kapcsolatban javaslatot terjeszthetnek elő,
- részt vehet az egyesület rendezvényein, kirándulásain,
- jogi személyiséggel rendelkező pártoló tag jogait a képviseletét ellátó személy útján gyakorolja.

A  t a g o k  k ö t e l e z e t t s é g e i :
- az alapszabályban foglaltakat betartani,
- rendszeres és lelkiismeretes munkával résztvenni a kórus munkájában (próbákon, szerepléseken és utazásokon)
- fizetik a közgyűlés által meghatározott tagdíjat,
- vigyáznak a kórus tulajdonát képező felszerelési tárgyakra, formaruhákra, kottákra stb. Az okozott kárt – amennyiben megállapítható a károkozó személye és szándékossága – személyesen, egyébként egyetemlegesen megtéríteni.
- a vezetőségnek, a közgyűlésnek minden kórust érintő eseményt jelezni.

A pártoló tagok azon kívül, hogy a felajánlott támogatást rendszeresen fizetik pénzben, vagy más módon (pl. nyomdai kiadványokkal, közlekedési eszközök, próbahelység stb. biztosításával), egyéb kötelezettséggel nem tartoznak az egyesületnek.

A  t a g s á g  m e g s z ű n i k
- a tag kilépésével,
- a tag kizárásával (de erről csak a közgyűlés dönthet),
- ha a tagot jogerős bírói ítélet a közügyektől eltiltja,
- a tag elhalálozásával
- 12 havi tagdíj elmaradása esetén, amennyiben azt felszólítás ellenére 60 napon belül sem fizeti meg. ( a tagdíj elmaradást a vezetőség állapítja meg)
Megjegyzés: indokolt esetben az egyesület tagja rövidebb, hosszabb időre szüneteltetheti tagságát (szülés, tanulmányi okok stb.), de a kórus tulajdonát képező tárgyakat le kell adnia azzal, hogy visszatérése esetén visszakapja. A szüneteltetés idejére a tagnyilvántartásból nem törlik.
 
IV.   A z   e g y e s ü l e t   s z e r v e i  é s   m ű k ö d é s i   r e n d j e

A  k ö z g y ű l é s

Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.

A közgyűlést az Egyesület elnöke vezeti.

A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal kell összehívni. Az alapszabály szerinti közgyűlést, a tárgyévet követő május 31-ig kell összehívni.
A közgyűlés összehívására az elnök jogosult. Az elnök akadályoztatása esetén a vezetőség által kijelölt személy jogosult a közgyűlést összehívni.

A meghívót a tagok részére a közgyűlés napját megelőző 15 nappal korábban kell kézbesíteni. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés idejét, napirendjét és helyét.

A tagok ill. a vezetőség tagjainak ötven százaléka, az Egyesületet nyilvántartásba vett bíróság, vagy a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészség az ok és cél megjelölésével kezdeményezheti az elnöknél a közgyűlés összehívását. Az elnök ezekben az esetekben 30 napon belül köteles intézkedni a közgyűlés összehívásáról.
 
A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok ötven százaléka plusz egy fő legalább jelen van. Amennyiben a szabályszerűen összehívott közgyűlés nem határozatképes, a harminc napon belül történő másodszori összehívás estén a közgyűlés az eredeti napirendben szereplő kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

A közgyűlések nyilvánosak.

A közgyűlés határozatai nyílt szavazással és egyszerű – ha a törvény ettől eltérően nem rendelkezik – szótöbbséggel hozza.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1. az alapszabály megállapítása és módosítása;
2. a közhasznúsági tevékenységről szóló beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása;
3. a vezetőség tagjainak megválasztása;
4. a vezetőség beszámolójának jóváhagyása;
5. az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének ill. feloszlásának kimondása;
6. azok az ügyek, amelyeket a jogszabály, vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos jogkörébe utal;

Az Egyesület – a vonatkozó jogszabályi előírások szerint összeállított – éves beszámolóját egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással a közgyűlés hagyja jóvá a tárgyévet követő május 31-ig. Az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg elkészítendő közhasznúsági jelentés elfogadása – a jelölt határidőig – szintén a közgyűlés hatáskörébe tartozik.
 
Az egyesület a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben legkésőbb június 30-ig az Egyesület hirdető tábláján köteles közzé tenni.

A közhasznúsági jelentés, annak valamennyi része nyilvános, amelybe bárki –az Egyesület működéséről, az igénybe vehető szolgáltatásairól információ-gyűjtés, tájékozódás érdekében – betekinthet, arról saját költségére másolatot készíthet. Az Egyesület biztosítja az éves közhasznúsági jelentés hozzáférhetőségét, a legutóbbi éves jelentést az Egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán kifüggeszti.

A közgyűlésről jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell vezetni.

A jelenléti íven szerepeltetni kell a közgyűlésen jelenlévő tagokat és a meghívottakat. A jegyzőkönyvet a közgyűlésen választott jegyzőkönyvvezető és a két választott jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

A közgyűlésről felvett jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a közgyűlés helyét és idejét, továbbá a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat, a hozott határozatokat és azok hatályát, az azokra leadott szavazatokat és az ellenszavazatok számát, ill. a szavazástól tartózkodók, vagy abban részt nem vevők számát.

A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. szakasz b.) pont), élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a./ kötelezettség, vagy felelőség alól mentesül,  vagy
b./ bármilyen más előnyben részesül, ill. a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet célszerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, ill. az Egyesület tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott a létesítő okiratnak megfelelő célszerinti juttatás.       

A közgyűlés döntéseit az érintettek írásban kell közölni, ill. a székhelyen lévő hirdetőtáblán kifüggesztve kell nyilvánosságra hozni, ugyanilyen módon kell nyilvánosságra hozni a működés, a szolgáltatások igénybevételének a módját, a közgyűlés által elfogadott beszámolókat.

A közgyűlésről felvett jegyzőkönyv egy példányát az elnök őrzi az e célt szolgáló irat gyűjteményben az Egyesület székhelyén.

A működéssel kapcsolatos iratokat – mind az iratgyűjteményben elhelyezett, mind az Egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán kifüggesztett – a vezetőség és az Egyesület tagjain kívül – előzetes bejelentkezés és időpont egyeztetés után – bárki megtekintheti, abból saját költségére másolatot készíthet.
  
A   v e z e t ő s é g  (ügyintéző, képviseleti szerv)

A vezetőség tagjait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel a közgyűlés választja meg.

Tagjai:
- az elnök
- a tiszteletbeli elnök
- a kórus karnagya
- a titkár
- a titkár helyettes
- a gazdasági vezető
- a gazdasági vezető helyettes

A vezetőség:
- gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, biztosítja az alapszabály ill. az alapszabályban foglaltak betartatását;
- a jogszabályoknak és az egyesület alapszabályának megfelelően megállapítja, és ha   szükséges módosítja az egyesület szervezeti és működési szabályzatát,
- előkészíti és összehívja a közgyűlést;
- a két közgyűlés között a kórus működésével kapcsolatban határozatokat hoz – csak olyan  kérdésekben, amely nem tartozik kizárólagosan a közgyűlés hatáskörébe,
- beszámol a közgyűlésnek tevékenységéről,
- biztosítja és előkészíti a próbák, szereplések, utazások zavartalan lebonyolítását,
- felderíti a hiányzások okát, ezzel kapcsolatban pontos nyilvántartást vezet.

Az elnök:
- képviseli az Egyesületet harmadik személyekkel és a hatóságokkal szemben,
- vezeti a közgyűlést és a vezetőségi üléseket,
- önállóan rendelkezik az Egyesület bankszámlája felett.

A tiszteletbeli elnök:
- szakmai rendezvényeken a szervezetet, mint kórust képviseli, reprezentatív feladatokat lát el
- a kórus hagyományait, szakmai előmenetelét szem előtt tartva a tagok érdekeit is képviseli.

A karnagy:
- a kórus szakmai vezetője
- irányítja a szakmai munkát,
- gondoskodik a fellépések magas színvonaláról,
- új tagok felvételénél szakmai javaslatot tesz.

A titkár:
- segítséget nyújt az elnöknek, ellátja a szabályos működéshez szükséges szervezési feladatokat,
- gondoskodik az egyesület adminisztratív feladatainak elvégzéséről (hivatalos levelezés, tagnyilvántartás, stb.).
    
A titkár-helyettes:
- segíti az elnök és a titkár munkáját, elsősorban a szervezési és kapcsolattartási feladatok ellátásában,
- a próbák, és fellépések zavartalan megtartásához szükséges körülmények biztosítását ellenőrzi,
- előkészíti, szervezi a szakmai  programokat, fellépéseket, rendezvényeket..

A gazdasági vezető:
- felel az egyesület vagyonának kezeléséért és arról a közgyűlésen beszámol,
- gondoskodik a jogszabályoknak megfelelő pontos könyvelés vezetéséről, az egyesület mérlegének, éves költségvetésének elkészítéséről. Amennyiben szakképzettsége nem megfelelő, fentiekről a jogszabályokban meghatározott jogosultsággal rendelkező könyvelő útján gondoskodik.
- felel az adó- és számviteli jogszabályokban foglaltak betartásáért, különös figyelemmel a határidőkre.

A gazdasági vezető helyettes:
- gondoskodik az egyesület eszközeinek, ruhatárának, kottatárának rendbetartásáról, nyilvántartásáról,
- a művészeti vezetővel egyezteti a próbák, koncertek anyagát és a próbák ill. a szereplések megkezdése előtt ellátja a kórustagokat a megfelelő kottákkal, gondoskodik a hiányok pótlásáról.
- elismervény ellenében kiosztja ill. beszedi a kórus fellépő kosztümjeit, ruháit, amennyiben valamelyik kórustag tagsága megszűnik, vagy szünetelteti tagságát, úgy beszedi a kórus – egyesület tulajdonát képező felszerelési tárgyakat
- beszedi az egyesületi tagdíjat, mellyel a gazdasági vezető felé tartozik elszámolással.

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszüntét megelőző két évben legalább egy évig – vezetői tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, ill. az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetes tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A vezetőség szükség szerint ülésezik, de évente legalább 2 vezetőségi ülést kell tartani.
Az alapszabály szerint a tárgyévben esedékes első vezetőségi ülést a tárgyév május 30-ig meg kell tartani.

A vezetőségi ülések összehívása az elnök feladata.

Az elnöknek a vezetőségi ülést össze kell hívnia akkor is, ha az Egyesületet a nyilvántartásban vett bíróság, vagy a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészség, ill. a vezetőség tagjainak legalább ötven százaléka – az ok és cél megjelölésével – kívánja.

A vezetőségi ülés összehívása oly módon történik, hogy a meghívóban közölni kell a vezetőségi ülés napirendjét, időpontját és helyszínét.
A meghívók átadása és a vezetőségi ülés napja között legalább 15 napi időköznek kell lennie.

Az elnöknek, az alapszabály szerint a vezetőségi ülést össze kell hívnia, akkor az összehívásra okot adó tény tudomására jutását követő 30 napon belül intézkednie kell a vezetőségi ülés összehívásáról.
Ha a vezetőségi ülés nem volt szabályszerűen összehívva, határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi vezetőségi tag jelen van és a vezetőségi ülés megtartása ellen nem tiltakoznak.

A vezetőségi ülések nyilvánosak.

A vezetőségi ülés akkor határozatképes, ha a vezetőségi tagok közül 4 tag jelen van.
A vezetőség döntéseit nyílt szavazással – kézfenntartással – a jelen lévő vezetőségi tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza.

A vezetőségi ülés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, a határozat alapján
a./ kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy
b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Egyesület célszerinti juttatása keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, ill. az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő célszerinti juttatás.

A működéssel kapcsolatos szabályok:

A vezetőségi ülésekkel összefüggésben gondoskodni kell olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a vezetőség döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, a határozatokra leadott szavazatok és ellenszavazatok száma ill. a szavazástól tartózkodók, vagy az abban részt nem vevők száma megállapítható. Ennek érdekében a vezetőség üléseiről készített jegyzőkönyvet iratgyűjteményben kell őrizni.

A vezetőség döntéseit, rendelkezéseit írásban kell közölni az érintettekkel, ill. a székhelyen lévő hirdetőtáblán kifüggesztve kell nyilvánosságra hozni.
A vezetőségi ülésről felvett jegyzőkönyv egy példányát az elnök őrzi az e célt szolgáló iratgyűjteményben, az Egyesület székhelyén.
A vezetőség működésével kapcsolatos iratokat –mind az iratgyűjteményben elhelyezett, mind a hirdetőtáblára kifüggesztett – a vezetőség és az Egyesület tagjain kívül – előzetes bejelentkezés és időpont egyeztetés után – bárki megtekintheti, abból saját költségére másolatot készíttethet.

V.   Z á r ó   r e n d e l k e z é s e k

Az egyesület tartozásaiért és kötelezettségvállalásaiért az egyesület a közös egyesületi vagyonnal felel. A tagok saját vagyonukkal nem felelnek. Kivételt képez az az eset, ha a kórustag bizonyíthatóan szándékos rongálást okoz, pl.: elveszti a kórus tulajdonát képező felszerelési tárgyakat, kottákat.

Az egyesület megszűnik, ha
- a feloszlását a közgyűlés kétharmados többséggel kimondja;
- más egyesülettel összeolvad, fuzionál;
- törvényességi felügyeletét ellátó ügyészség kérésére a bíróság feloszlatja.

Az egyesület feloszlása esetén a közös vagyonnal a közgyűlés rendelkezik.

Fót, 2004. november 20.
                                                                                      Hrebenku Ferencné
                                                                                                 elnök
     
Made by: Hoter