|
1999. évi LXXVI.
Törvény a szerzői jogról
Módosító
rendelkezések:
2001. évi XLVIII. törvény; 2001. évi LXVII. törvény;
2003. évi CII. törvény [hatályos 2004. május 1. napjától]; 2003. évi
CXXV. törvény;
2004. évi LXIX. törvény [hatályos 2004. július 10. napjától])
(Részletek)
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS
RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
BEVEZETŐ
RENDELKEZÉSEK
A szerzői jogi
védelem tárgya
1. §
(1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti
alkotásokat.
(2) Szerzői jogi
védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e -
az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása.
9.
§
(1) A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a
személyhez fűződő és a vagyoni jogok - összessége.
A név
feltüntetése
12. §
(1) A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó
közleményen - a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően -
szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése
vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni. A szerző a neve
feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz
igazodó módon gyakorolhatja.
(2) Az át- vagy
feldolgozáson, illetve a fordításon az alapul szolgáló mű szerzőjének
nevét is fel kell tüntetni.
(3) A szerző
jogosult művét nevének megjelölése nélkül vagy felvett néven is
nyilvánosságra hozni. A szerző a nevének feltüntetésével
nyilvánosságra hozott mű újabb jogszerű felhasználása esetén is
megkívánhatja, hogy a művét a továbbiakban nevének feltüntetése nélkül
használják fel.
(4) A szerző
követelheti, hogy e minőségét senki se vonja kétségbe.
A mű egységének
védelme
13. §
A szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta
eltorzítása, megcsonkítása vagy más olyan megváltoztatása vagy
megcsorbítása, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes.
A többszörözés
joga
18. §
(1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre
másnak engedélyt adjon. Többszörözés:
a)
a mű anyagi hordozón való - közvetlen vagy közvetett - rögzítése,
bármilyen módon, akár véglegesen, akár időlegesen, valamint
b)
egy vagy több másolat készítése a rögzítésről.
(2) A mű
többszörözésének minősül különösen a nyomtatással megvalósuló
mechanikai, filmes vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés, a hang-
vagy képfelvétel előállítása, a sugárzás vagy a vezeték útján a
nyilvánossághoz történő közvetítés céljára való rögzítés, a mű
tárolása digitális formában elektronikus eszközön, valamint a
számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában való előállítása.
Az építészeti alkotások esetében többszörözés a tervben rögzített
alkotás kivitelezése és utánépítése is.
X. fejezet
KÉPZMŰVÉSZETI,
FOTÓMŰVÉSZETI, ÉPÍTÉSZETI, IPARMŰVÉSZETI ÉS IPARI TERVEZMŰVÉSZETI
ALKOTÁSOK, MŰSZAKI LÉTESÍTMÉNYEK TERVEI
A kiállítás joga
69. §
(1) A
képzőművészeti, fotóművészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti
alkotás tulajdonosa köteles a művet a szerzői jog gyakorlása végett
időlegesen a szerző rendelkezésére bocsátani, ha ez méltányos érdekét
nem sérti.
(2)
Képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás
kiállításához a szerző beleegyezése szükséges. A közgyűjteményben
őrzött mű kiállításához nincs szükség a szerző beleegyezésére és azért
a szerzőt díjazás sem illeti meg.
(3) A mű
kiállítása esetén a szerző nevét fel kell tüntetni.
|