Van egy furcsának gondolható szokásom, megosztom veletek, akit érdekel, pontozza.
Szóval szeretem úgy csinálni, hogyha más is jelen van.
Nem a párom előttire gondolok, hanem amikor idegenek vannak jelen, de nem tudják,
nem látják, mit csinálok.
Az ötlet fiatal koromból származik, úgy 15 lehettem, amikor véletlenül láttam egy ilyet.
A második emeleten laktunk, egyszer beszélgetésre figyeltem fel kintről.
Kimentem az erkélyre és azt láttam, hogy az alattunk lakó Józsibá,
beszélget az ő alattuk lakó Kati nénivel.
Ebben nem lett volna semmi furcsa, de az öreg miközben lefelé beszélt, az erkélykorlát
takarásában, nagyban húzogatta a farkát.
A beszélgetés végére pedig odafröccsentett a járólapra, mondhatom nem kicsit élvezett.
Többször is kilestem később, mindegy volt, kivel beszél csak a farkát verhesse közben.
Ha valaki korábban elment lelohadt, amikor új beszélgetőtársat talált folytatta a játékot.
Na, néhányszor én is vele tartottam, kukkoltam mit csinál, és élvezkedtem rajta.
Sőt volt, hogy megálltam én is lent beszélgetni vele, mikor elköszönt, futottam fel, és
még láttam a felmosóval ügyködni az erkély kövezetén.
Szóval jól szórakoztam, nagyokat élveztem vele együtt.
Egyszer azonban lebuktam.
Nagyban figyeltem az ügyködését, persze magam is vertem a farkam közben, amikor
a lent álló öreglány észrevette a kikukucskáló fejem, és felköszönt rám.
Visszaköszöntem, a Józsibá meg mint a villám rakta el a farkát a gatyájába,
közben engem nézve, reakciót várva.
Rávigyorogtam, nem semmi, mondtam és bementem.
Másnap mikor hazaértem, elkapott a lépcsőházban, behívott magukhoz,
hogy beszélnünk kell. Leültetett, megkínált egy pohár borral, majd valami magyarázkodásba
kezdett, hogy nem tehet róla, kívánja a szexet, de az asszony nem engedi, ha pia szaga van,
pedig a bor is kell, nem alkesz, csak jól esik.
Tegnap rájött az öt perc, talán sokat ivott, maga sem tudja mi történt, próbálta megmagyarázni a történteket.
-Akkor tényleg sokat iszik, mondtam, mert tavasz óta látom, figyelem, sokadik alkalom ez
mivel az első eset óta eljött már az ősz.
Zavarba jött, beszélt minden félét, végül megkérdezte, meséltem e valakinek, illetve
szeretnék e valamit cserébe azért. hogy ne meséljek senkinek.
Eddig sem mondtam el senkinek, ezután sem szándékozom,válaszoltam rá.
De így nem lesz nyugodt, mert el is szólhatom magam véletlenül.
Nem fogom, ugyanis én is vele tartottam sokszor, árultam el a titkom.
Nagyszerű, lelkendezett, csinálhatnánk akár együtt is, mondta.
Gyere, menjünk ki az erkélyre, csalogatott és némi győzködés után kimentünk.
Szia Gizikém, szólt le nyájasan és már halászta is elő a farkát.
Elkezdett szövegelni az öreglánynak és közben pillanatok alatt keményre gyúrta a farkát.
Állj neki, súgta nekem, ez nem szokott sokáig maradni.
Csókolom, köszöntem le vigyorogva, és közben elkezdtem én is verni a farkam.
Talán a közös izgalom, talán más miatt, de mindketten elég hamar elélveztünk.
Felmosás után, megkérdezett, mit szólnék még egy menethez, az én koromban ez még nem lehet gond, látta, hogy néhány másodperc alatt kemény volt az előbb is.
Legyen, egyeztem bele, de bizony csak az enyém vitézkedett, az övé nem nagyon akart.
Segíts kicsit kérlelt, érints csak meg egy picit, játssz vele néhány pillanatig, majd mindjárt kemény lesz.
Hát sokáig kérlelt, de megtettem, belenőtt a kezembe hamar.
Majd én játszok a tieddel, mondta és elkapta a farkam, és olyan profin kezdte verni, hogy nem volt erőm kivenni a kezéből.
Végül a kezében sültem el és ezek után úgy gondoltam, úgy illik, ha viszonzom, és kivertem az addig csak messziről nézegetett faszt.
Sokszor összejártunk, hol közösen, hol egymáséval játszva élveztünk el az arra járók felett
de mindig nagyokat élveztünk és jól szórakoztunk.
Közben felnőttem, elköltöztem, a Józsibá sincs már sehol, de én még kiállok az erkélyemre,
és nagyokat játszok a farkammal az elmenő emberek fölött, néha átlőve a korlát felett,
és jókat mosolygok, amikor valaki megkérdi a mellette menőtől, te is érzed, hogy csepeg az eső?