Már sötét van...Még a lenyugvó őszi nap utolsó fényeinél indultunk a busszal haza felé.
Csodáltuk ahogy vörös sugarak lángra lobbantják a természetet...hozzám bújt...hosszú haja vállamra hull..lecsukódik a szeme...milyen finom illata van a hajának
Már sötét van...az utak menti fák és bokrok csak elmosódott árnyak ,ahogy robog a busz...
A buszsofőr vidáman fütyül a bömbölő nosztalgia zenére,de olyan mint ha kilométerekre lenne innen a sofőr fülkéje. A néhány munkás aki előrébb ül alszik ,fejük magatehetetlenül bicsaklik jobbra balra a busz rázkódásától...így hátulról nézve olyanok,mint valami kószáló zombik akik a zenére dülöngélnek...megremeg mellettem,biztosan fázik,be takarom a pulcsimmal...bár a szeme csukva marad,de ajkai mosolyra húzódnak a növő Hold fényében...Köszönöm suttogja...csillag fényes éjszaka lesz...
Ez egy szép nap volt, ez volt a harmadik randink, jó ötlet volt a vidámpark...sokat nevettünk,beszélgettünk, még a kanyarral rendelkező puskacsővel is szerencsém volt és lőttem egy plüss medvét neki...de ami fontosabb,megtörtént az első csók,ráadásul egyből kétszer...a szellemvasútban voltunk,az utolsó üléseken a szerelvényben,egy sötét részen vettem a bátorságot és megcsókoltam...olyan íze volt az ajkainak,mint a méznek...az én számnak viszont vér íze lett,ahogy beleharapott a nyelvembe...szegény megijedt,ahogy egy csontváz hozzáért hirtelen és rá harapott a nyelvemre...ilyen az én formám...persze nagyon aggódott és mehettem az elsősegély nyújtóhelyre,mint valami ovis kis gyerek...a molett nővérke fehér ruhában persze kacéran megjegyezte,hogy Szellemvasút igaz ?...az,hogy szegény lány elpirult többet mondott a nővérkének minden szónál...milyen jól áll neki ez a szende lányos pír...megnyugtatott,hogy nincs olyan hét,hogy ne történne ilyen vagy még ennél is cifrább baleset...mesélte,hogy mi még jól jártunk,mert volt egy pár,ahol a nő szintén megijedt és görcsöt kapott és összeragadtak...ezen mindannyian jót nevettünk...amikor mesélte a történetet a nővérke, olyan bujaság villant a lány szemében,amilyet még nem láttam tőle...
Javasolta a hölgy,hogy együnk egy fagyit a hideg jót tesz neki majd...így is tettünk...
Sziszegve ettem a fagyit,mert azért még érzékeny volta nyelvem...amikor mondta,hogy megszeretné kóstolni a fagyimat, én nyújtottam a tölcsérem,de félre tolta...megint villant a szeme láttam... és a számra tapasztotta az ajkait...majd nagyon finoman kidugva pici nyelvét elkezdte lenyalni az ajkaimon található édességet...én megélveztem a pillanatot és tudtam,hogy ha most egy vödör jégbe állítanának,az sem tudna lehűteni...ne haragudj rám kérlek..mondta,de én mint valami ostoba kamasz,akibe Cupido bele eresztett egy tegez nyílvesszőt,már a föld felett lebegtem...utána persze jókat nevettünk a helyzeten,persze a slussz poén az volt,hogy dodzsemezés közben,majdnem én haraptam el a saját nyelvem...
Már sötét van...busz falja a kilométereket,békésen zötykölődik a közönség,ki álomországban,ki fütyörészve,ki ábrándozva...mi ez a nagy sóhaj mellettem ???
remeg a szempillája,biztosan álmodik és sóhajt,újra és újra..elengedi a kezem és combomat simítja...te jó ég mit álmodhat..egy halk nyögés..és mint ha életre kelne a ráterített pulcsim..mozog alatta a keze...a mellét simogatja...és a Nevem sóhajtja...bele mar a combomba...a szívem majd kiugrik a helyéről...lecsúszik a pulcsim ahogyan mozog a keze és a felsője is lecsúszik a válláról...és a mellét simogatja...a kerek mellei kicsivel nagyobbak a tenyerénél és hetykén állnak,mint egy hívogatva engem...a mellbimbója elő elő bukkan az ujjai közül...de szeretném megízlelni,hogy vajon az is méz ízű-e,minta csókja...egy kátyú..bukkan egyet a busz és felébred...kissé ziláltan,pihegve néz rám,hirtelen azt sem tudja hol van...a keze elengedi a mellét azon nyomban...és a combomról is elveszi...csak álmodtál mondom neki...látszik,hogy tépelődik,de láthatóan fel van izgulva,mert akkorákat sóhajt,hogy mint egy fújtató....de nem akarom,hogy csak álom legyen mondja és rá néz a nadrágomra,ami most elmenne cirkuszi sátornak és azt mondja és ahogy látom te sem szeretnéd,hogy csak az maradjon...rám veti magát...mi közben vadul elkezd csókolni,mit sem törődve a délutáni sérüléssel a kezével,a gombokat oldja ki nadrágomon...majd előveszi a meredező farkam...felhúzza a szoknyáját csípőig...átveti a lábát rajtam és rám ül lassan...bele ül tövig...és olyan hangok hagyják el ajkait,amitől már fiatalabb koromban csak a hangtól végem lett volna...belenéz a szememben...megint lángol a tekintete...én szóhoz sem jutok,ahogy lassan elkezdi ringatni a csípőjét előre hátra...rajtad nem volt egész nap bugyi??? kérdem...Nem....beleharap az alsó ajkam szinte leakarja tépni és közben nyög...micsoda nő ez...ledobja a felsőjét és végre megízlelhetem ezeket az enni való bimbókat...mint két cseresznyemag és most olyan kemények is és mint ha az ízük is emlékeztetne a cseresznyére...fogaim közé veszem a bimbót és kicsit belemarok...amitől felszisszen és felnyög...a fülemet támadja meg...a cimpámat puszilgatja és suttog a fülembe...a szellemvasút óta kívántalak már...hátra döntöm a fejét és két kezemmel tartom a nyakát miközben csókokkal,harapásokkal borítom minden egyes milliméterét...mi közben kéjes táncot jár a csípőjével rajtam...kezdi elveszíteni a fejét teljesen...és fokozza a tempót...
most ő lendül támadásba és a nyakam a cél közben ledobom én is a pólóm...felfal...mint aki már hetek óta nem evett..marja,tépi a húsom ...nem érdekli és nem zavarhatja meg semmi a kéjében...csak lovagol rajtam...megfordul rajtam...rám dől és én hátulról a nyakát csókolom,mi közben a kezeivel a hajam borzolja,tépi...ohh azok a mellek,az én tenyeremnek lettek teremtve és ki is használom jól kezelésbe veszem őket...megmarkolom őket,amire nyögés a válasz..majd megcsípem mindkét mellbimbót egyszerre...teljesen hátra veti a fejét az élvezettől...simogatom a testét lassan,egészen le a vénuszdombjáig...amitől megremeg...
majd az ujjaim lejjebb csúsznak végig a csiklón...a szeméremajkakon...majd vissza...neee
mondja és lefogja a kezem,még nem akarok elmenni...szeretnék közben a szemedbe nézni...csókolózunk...nem is mozdulunk,csak ül rajtam és élvezem,ahogyan szorít a puncijával,mint valami préssel...szembe fordul velem,kis cuppanást kíséretében...majd megfogja a farkam és elkezdi vele simogatni a csiklóját...majd paskolgatja vele...és rácsúszik újra...elkezdi körkörösen kezdi elmozgatni a csípőjét...megmarkolom a fenekét...és nem engedem,hogy mozduljon hanem elkezdem egyre gyorsabban és vadabbul dugni...kiabál...Kiabál...KIABÁL egyre hangosabban....majd kinyitja szemét és rám néz...és örömmámortól csillognak rám azok a barna szemek...szebben,mint bármelyik csillag az égen...majd újra csukodnak a szemek és érzem én sem bírom már ezt a hullámvasutat sokáig,mert felrobbanok menten...ekkor belassul a világ és életem végéig emlékezni fogok minden mozdulatra ebből a pár másodpercből...mind ha egy film minden egyes filmkockáját külön nézném végig,ahogy lassítva lobog a haja,hullámzik a teste,ugrálnak a mellei és a sóhajai,mint perc hosszúságúra nyúlnának..ahogy izzadság gyöngycseppek gördülnek rajta végig...és az utolsó mozdulat,amikor megáll minden egy pillanatra és elélvezünk...és mint valami utórengések remeg meg a teste,minden egyes lökéstől még...rám hanyatlik...
izzadtan összeborulva érezve a másik szívverését utazunk még...
Már sötét van...