Főoldal Cikkek Letöltések Fórum Linkek Képek GooglePRO

October 29 2025 23:23:13

Navigáció

Online felhasználók

Vendég: 1
Nincs Online tag

Regisztráltak: 9

Legújabb tag: fredawormald

Szavazás

Magyarázzák a bizonyítványt

Amint a szocialisták megítélése mélypontra zuhant, Gyurcsány Ferenc újra aktivizálta magát. Az őszi tüntetések óta feltűnően keveset szereplő kormányfő előbb egy hosszú dolgozattal jelentkezett a Népszabadságban, majd esténként az ATV-n osztotta az észt a kiábrándult választóknak, akik a beharangozott reformokból egyelőre csak azt érzik: hiába minden okoskodás, ez azért sokaknak fájni fog. Mivel a szocialisták elnökválasztó kongresszusra készülnek, Gyurcsánynak van még egy oka a magyarázkodásra.

Hát kérem, először is vegyék figyelembe barátaim: ez még nem a végleges bizonyítvány. Még sok idő van, lehet javítani, s majd javítunk is, megígérem. Ez csak afféle részeredmény, nem kell elkeseredni. Ha most lenne a bizonyítványosztás napja, ugyan megbuknánk, de hát tudjátok már, hogy a meccset a végén kell megnyerni, nem?! Ezt már egyszer megcsináltuk, ne feledjétek! Tudom, így télvíz idején könnyű depresszióba esni, de süt még ránk a nap, ne féljetek!

Nézzétek a másik oldalt: félidőben mindig jobbak, aztán végén elkényelmesednek, nem jól tempóznak, s lemaradnak. Jegyezzétek meg: én nem a félévi bizonyítványra hajtok! Majd a végén belehúzunk, a kellő időben mindent beleadunk. Minden szépet megígértem a jövőre nézve, amitől sok szív meglágyul, s elfelejtik korábbi botlásaim… Ismerős, nem? Mi az, hogy!... De csitt! Ezt csak nektek mondom! Értsétek jól! Bízni kell magunkban, bízni kell a változásban. Most minden változásban van, semmi sem marad ugyanaz. Minden folyik, ahogy a görögök mondták. Valóban minden cseppfolyósnak tűnik, néha még én is elképedek magamtól. Holnapra biztos megint kitalálok valamit. Holnapra megforgatjuk az egész világot! – csak bízzatok bennem!

Nyugi, én tudom, mit beszélek. Összefüggéseket keresek, s ezt megosztom veletek is, hogy jobban tudjatok követni. Idézek rögtön egy részt a dolgozatomból, amit fontosnak tartok. De nézzük csak, ki olvasta a dolgozatom? Kezeket fel! Kettő… négy… öt… hat. Igaz, kicsit hosszú, majd ötven oldal, néhány olvasóm azt mondja, kissé unalmas is, de hát ki mondta, hogy a politika csupa izgalom? Hol ilyen, hol olyan. Egyszer csetepaté, szó ki szó, kard ki kard, máskor meg csak munka és izzadtság. Szóval hat olvasta… Senki több? Hát legalább ti olvassátok, barátaim, könyörgöm! Most legszívesebben káromkodnék egy k… nagyot, de ugye ez is unalmas lenne már… Sőt böszmeség, amit nem szeretnék ragozni, magyarázkodni, ha kiszivárog megint… Hazudtunk, de elmúlt. Magaviseletből épphogy átcsúsztunk, de megvan, spongyát rá!

Ide figyeljetek! Ez a dolgozat elsősorban nektek szól. Kötelező házi feladat párttagoknak, erősen ajánlott a gondolkodó baloldaliaknak. Milyen csapat vagyunk így, bután, tájékozatlanul? Épp most kell összekapaszkodni, egyetérteni, amikor nem a vállunkat veregetik, mint jobb időkben, hanem éppen ellenkezőleg. Mit közvetítetek így, tudatlanul a többieknek? Most megrovást kaptok tőlem, mert ezt érdemlitek. Tessék elővenni a leckét, pótolni kell mielőbb!

Szóval az idézet, amit szóba hoztam: „Ahogy a futást csak imitáló futballista, az ügyeskedésre építő vállalkozás, a nemtörődöm diák is legfeljebb ideig-óráig lehet sikeres, ugyanez igaz egy országra is.” Ez pont rólunk szól. Évekig imitáltuk a kormányzást. Emlékeztek még a száz lépés programra? Szerintem senki nem tudja, hogy hány lépést tettünk meg, én se, a miniszterek se. Ez egyszer elment, de nem ismételhető. Ezt már megbeszéltük. Átmentünk a vizsgán, de hatalmas az elmaradásunk. Hogy hozzuk be? – ez a nagy kérdés. Egyszerre kell fejődnünk, reformálnunk, s közben csökkenteni a hiányt és az adósságot. Ez kötéltánc, de valahogy megoldjuk. Meg kell oldani, hiszen csak így jutunk hozzá az uniós forrásokhoz. Sok pénz jön, amit mi oszthatunk el! Ez az, ami lelkesít, ez az, ami összehoz minket. Az ideológiának már bealkonyult. Fel a fejjel: Miénk az ország, magunknak építjük! Új kor jön: modern, szocialista, kapitalista, internacionalista… vagy globalista, kinek hogy tetszik. A lényeg, hogy aki velünk tart, biztos megtalálja a számítását. De előbb tenni kell érte, s higgyétek el, szükség van mindnyájatokra.

Tenni kell, igen. Én úgy vagyok vele, ha éppen nincs jobb ötletem, visszanyúlok a klasszikusokhoz. De van-e valami haszna a történelemnek? Mit gondoltok? A történelem nem alkalmazott tudomány – mondta megboldogult történelemtanárom. Elbújhat mögötte Cicero, aki szerint a történelem az élet tanító mestere. Van, aki Hegelnek ad igazat, aki szerint a történelem egyetlen tanulsága, hogy a népek és a kormányok soha nem tanulnak belőle. S mi tudunk tanulni? Annak idején ötösre feleltem II. Józsefből, ő volt a kedvencem, s az maradt mai napig. Néha álmomban feltűnik, utána reggel kalapos királynak érzem magam én is. Nem kell nekem korona, anélkül is kezemben tartom az ország gyeplőjét, s nem engedem ki soha! Akkor sem, ha döcög a szekér, s magam is csak sejtem az utat. A nép még nem tudja, hogy mi a jó neki, vezetni, s boldogítani kell. Nem ezt teszem talán, felvilágosult reformer módjára?

Idéztem Bibót, emlékezhettek, de ezt ne vegyétek túl komolyan. Ez igazából nem is nektek szól, hanem a balliberális értelmiségnek, akik ezen rágódnak majd hetekig a médiában. Arra jó, hogy a nemzeti és a demokratikus elv szembeállításával mószeroljuk egy kicsit a másik oldalt, amely most lényegesen jobban áll. De ott is látni a bizonytalanságot, biztos látjátok ti is. Egyenesen kétségbe vannak esve, annyira elhúztak előttünk, s ugye volt már ilyen? Lassan már maguk is elhiszik, hogy egyfélidős csapat, s nagy a tanácstalanság, hogy cseréljenek-e menet közben. De ez legyen az ő gondjuk. Igazából nem Bibó, hanem Lenin kérdése jár a fejemben már hetek óta: Sto gyélaty? Mit tegyünk? Hát nem fején találta a szöget Vlagyimir Iljics? Hát van ennél magvasabb kérdés? Talán tud valaki rá gyors, lényegre törő választ? Na kezet fel, jó magasra! Aki tudja, jelentkezzen! Hát nem jön ki senki ide mellém? Hát ez az: mindig is sejtettem, hogy egyedül kell végigcsinálnom. Néha rémálmomban is feltűnik a kalapos király, akit megutál az egész ország, s végül utolsó rendelkezésével visszavonja reformjait. De ez csak egy rossz álom, erről nem is kell tudnotok, talán nem is kellett volna szóba hoznom. Nincs más hátra, mint előre!

Lett volna még egy kérdésem: akar-e valaki elnök lenni? De ez után a néma csönd után ez már nem aktuális. Hát megint nincs más legény a gáton! Látom, mindenki tőlem várja a megoldást, a csodaszert. Türelem, meglesz. Addig is ajánlom magamat! Addig is bízzatok bennem! Addig is segítsetek, magyarázzátok a népnek velem együtt a bizonyítványt!

forrás: deol.hu