Ecstasy

(XTC, MDMA)
(Szleng: ex, x, bogyó, +ábrák neve: dollár, napocska,
hógolyó, smile, elefánt, stb.)

MDMA (metiléndioxid-metamfetamin). 1913-ban állították elo Németországban. A 70-es években pszichés betegek kezelésére alkalmazták, robbanásszeru elterjedése a 90-es évekre teheto. Napjainkban a legelterjedtebb drogok közé tartozik. Ötvözi az amfetaminszármazékok gyorsító hatását és az euforizáló szerek boldogságérzetét, nem véletlenül a táncos, zenés helyek drogja. Illegális laboratóriumokban állítják elo, ezért a forgalomba kerülo tabletták erosen szennyezettek lehetnek, vagy más hatóanyagot is tartalmazhatnak. Az illegális kereskedelemben dombornyomással készített "ábrás" tablettaként, kapszulában vagy poralakban lehet hozzájutni. Többnyire szájon keresztül, de elofordul, hogy intravénásan juttatják a szervezetbe.
Az ecstasy tabletták teljesen összefonódtak a mai kor divatos zenéivel (acid, house, rave, techno) és a társasági partydrogok közé sorolják. Fizikai függoség nem alakul ki tole, a pszichés függés pedig hasonló, mint a speed esetében. Pszichés és idegrendszeri betegségek kialakulásánál dönto szerepe lehet.

Veszélyei
• túladagoláskor: keringési zavarok, kiszáradás, kezelhetetlenül magas vérnyomás, légzési nehézség, kóma, halál
• vesekiválasztás csökkenése és lassulása, vesekárosodás
• májfunkciók csökkenése, májkárosodás
• pánikroham, szorongás, téveszmés tünetek kialakulása
• motivációk, érdeklodés elvesztése
• ingerlékenység
• lelki függoség kialakulása
• fogyasztása, tartása törvénybe ütközik

(Egyéb megnevezések: MDMA [= 3,4-metiléndioximetamfetamin] , XTC, X, E, ex.)

TÖRTÉNELEM

Az ecstasy-t 1913-ban szintetizálták eloször Németországban. A Merck
Company étvágycsökkento hatású szernek szánta, de kellemetlen mellékhatásai
miatt végül nem dobták piacra. Alexander "Sasha" Shulgin 1991-ban megjelent
"Phenylethylamines I Have Known And Loved" (PIHKAL) címu könyvében részletes
beszámolót nyújtott a szerrol és hatásairól. O ismertette meg a drogot még a
70-es években néhány pszichiáterrel, akik pozitív eredményeket értek el vele
pácienseik kezelésében. A drog igazán a 80-as évek végén, és leginkább most,
a 90-es években került reflektorfénybe, egyrészt a modern tánczenékkel
(house, rave, techno, stb.) való kapcsolata, másrészt a neki tulajdonított
halálesetek miatt.

ELOFORDULÁSI FORMÁI, FOGYASZTÁSA

Eredeti alakjában fehér por, a feketepiacon rendszerint préselt tabletták
vagy kapszulák formájában lehet hozzájutni. A tablettákra gyakran nyomtatnak
rá valamilyen ábrát (delfin, galamb, dollárjel, E betu, napocska, stb.) Egy
tabletta ára ma 1000-1500 forint között mozog. Az átlagos dózis 80-160 mg (2
mg-ot szokás számolni a testsúly egy kilogrammjára).

Sajnos általában nem lehet tudni, mi van a tablettában, amit a dealer ad.
Gyakran megtörténik, hogy nem MDMA-t, hanem valami mást adnak el ecstasy-
ként. A leggyakoribb helyettesíto anyagok: MDA, MMDA, MBDB, MDEA, esetleg
speed vagy LSD. Erosen kérdéses a szer tisztasága is, nem lehet tudni, mivel
keverték, hígították fel az anyagot. Tablettánként változhat a dózis is,
egyes tabletták a szokásos adag kétszeresét tartalmazhatják.

HATÁS

A tabletta lenyelését követoen kb. 30-45 perccel jelentkezik, más
fogyasztási módok esetén (szippantás, elszívás vagy intravénás injekció)
jóval hamarabb. A drog hatása egy-másfél óra múlva éri el a csúcsot, kitart
további két-három óráig, majd fokozatosan alábbhagy. 4-6 óra elteltével a
használó visszatér a földre, az enyhe befolyásoltság érzete azonban napokig
fennállhat.

FIZIOLÓGIAI HATÁSOK ÉS VESZÉLYEK

Az MDMA a legtöbb emberben erosen megemeli a vérnyomást és a pulzust,
ezért szívpanaszok mellett nem tanácsos a fogyasztása. Problémák merülhetnek
fel máj- vagy veseelégtelenség esetén. A drog által kiváltott leggyakoribb
fiziológiás tünetek: a száj kiszáradása, fogcsikorgatás, a fogak
összeszorítása, rágáskényszer, étvágytalanság, verejtékezés, ritkábban enyhe
rosszullét. Magasabb dózisok hatása hasonló más amfetaminszármazékokéhoz
(pl. speed). Nagyon veszélyes az MDMA-t bármilyen MAOI-val (monoamin oxidáz
gátlóval) együtt fogyasztani, ez akár halálos kimenetelu is lehet! A
monoamin oxidáz enzim bénításán alapszik az antidepresszánsok egyik, ma már
ritkán használatos csoportjának hatása, de más gyógyszerek mellékhatásaként
is elofordulhat MAO gátlás. Az orvosok valószínuleg meg tudják mondani az
általuk felírt gyógyszerekrol, hogy beletartoznak-e ebbe a csoportba.

Az MDMA hatása alatt álló személy könnyen figyelmen kívül hagyhatja a
teste által küldött figyelmezteto jeleket. Több olyan halálesetrol is
tudunk, amikor egy túlzsúfolt rave-partyn valaki túlmelegedett, túl sok
vizet vesztett és a szervezet a folyamatos megeroltetéstol végül felmondta a
szolgálatot. Kiszáradás (dehidratáció), izomgörcsök, szédülés vagy
kimerültség esetén célszeru leülni, pihenni és inni egy kis gyümölcslevet
vagy vizet. Partykon különösen ajánlott a vízháztartás rendben tartása, bár
nem szabad túlzásba vinni: volt, aki attól halt meg, hogy
elovigyázatosságból túl sok vizet ivott.

Vannak arra utaló jelek, hogy az MDMA lecsökkenti a szervezet
ellenállóképességét a vírusos fertozésekkel szemben.

PSZICHÉS HATÁSOK

A leggyakrabban említett hatások: eufória, "minden a legnagyobb rendben
van"-érzés, kitárulkozás, a gátlások feloldódása, boldogság, szeretet,
bizalom saját magunk és mások iránt. A használó a mindennapi dolgokban új
vonásokat vesz észre, gyönyörködik hétköznapi jelenségekben. Az MDMA
jelentos változásokat okozhat az érzékelésben, felerosítheti az
érzékleteket, néha el is torzítja azokat. A fokozott érzékenység különösen a
tapintásban, a szaglásban és az ízlelésben jelentkezik. Az MDMA nem okoz sem
hallucinációkat, sem az LSD-nél megszokott vizuális jelenségeket (spirálok,
fraktálok, stb.) Ha ilyesmi fordul elo, akkor a tablettában nagy
valószínuséggel volt valamilyen pszichedelikus szer is.

Veszélyes lehet, hogy az ecstasy hatása alatt a "minden a legnagyobb
rendben van"-érzés miatt a fogyasztó belemehet olyan dolgokba is, amelyeket
egyébként nem vállalna el, pl. a hatás meghosszabbítása érdekében további
adagokat fogyaszthat el, anélkül, hogy belegondolna, milyen veszélyeknek
teszi ki magát, esetleg meggondolatlanul szexuális kapcsolatot létesíthet
valakivel, kitéve magát a fertozés kockázatának (még azt is gondolhatja,
hogy "a fertozés nem is olyan nagy dolog, majd átvészelem"). Az MDMA
lecsökkenti a fájdalomérzetet, így könnyen tönkreteheto a test valamelyik
része (pl. folyamatos ugrálás során a térd), anélkül, hogy a használó
felfigyelne a fájdalomra.

ECSTASY ÉS ZENE

Az ecstasy rendkívüli mértékben megnöveli a 90-es évek modern
tánczenéinek (különösen az acid house-nak) az élvezhetoségét. A drog hatása
alatt a monoton zenére való táncolás transzszeru állapotba juttathatja el a
táncolót, amelyet látomásos jelenségek is kísérhetnek. Sokan kizárólag arra
használják a szert, hogy a hétvégi acid partyk alkalmával ilyen
"pörgésekben" vezessék le felgyülemlett energiájukat.

NEUROTOXICITÁS

Az MDMA lecsökkenti az agyban a szerotonin nevu neurotranszmitter (5-HT)
mennyiségét. Máig nem tisztázott, hogy embereknél kíséri-e ezt a jelenséget
valamiféle tartós idegrendszeri károsodás (a szer patkányok agyában
kimutathatóan károsítja a szerotoninreceptorokat). Rendszeres MDMA-
fogyasztókon sem látható semmilyen jele az idegrendszeri változásoknak (de
ez nem jelenti azt, hogy nincs változás, lehet, hogy csak késobb fog
kiderülni). Egyes használók szerint a szer a rendszeres használat során
idovel "elveszíti a varázsát", az élmény "kiüresedik", és a hatás egyre
inkább a speedéhez válik hasonlatossá. Vannak használók, akik a drog
hatásának elmúlását követo depresszióról számolnak be. Ezek a jelenségek
mind alátámasztják a csökkeno szerotoninszint hipotézisét.

Ismeretes az a tény, miszerint a Parkinson-kór kialakulásához a
dopaminreceptorok 80%-ának pusztulása szükséges. Amíg ezt a szintet valaki
el nem éri, semmi jele a betegségnek, minden teljesen normálisnak tunik.
Lehetséges, hogy az ecstasy használatával leépülo szerotoninszint is hasonló
módon megnöveli valamiféle határon való átbillenés esélyét. (Példa: tegyük
fel, hogy az agyban eredetileg 100 a szerotoninszint, az öregedés során ez
természetes úton lecsökkenhet mondjuk 50-re. Tételezzük fel, hogy 30-as
szint alatt kialakul valamilyen betegség, fölötte nem. Ha az ecstasy
rendszeres használatával a szerotonin mennyisége az eredeti 100-ról 70-re
csökken le, akkor az öregedés során fellépo 50 pontos csökkenés leviszi a
szerotoninszintet 20-ra, és ezzel kialakul a betegség.)

(Megjegyzendo, hogy az ecstasy egyik rokonát, az étvágycsökkentoként
használt fenfluramint, amely kétszer akkora neurotoxicitást mutat, mint az
MDMA, 25 éves használat után 1997 szeptemberében kivonták a forgalomból.) ECSTASY ÉS MÁS DROGOK

Íme néhány kombináció és amire figyelni kell:

Marijuana

Nem veszélyes. A fu tompíthatja az ecstasy mentális hatását.

LSD

Ezt hívják candyflipping-nek. Az LSD hatása miatt pszichikai veszélyek
vannak. A két szer jól kijön egymással, népszeru ez a kombináció.

Speed

Veszélyes, könnyen túl lehet lépni a toxikus dózist. A két szer hatása
összegzodik. Nem ajánlatos.

Kokain

Ugyanaz, mint a speednél.

Heroin

A két drog hatása kiolthatja egymást. Különben nem veszélyes. A heroin
viszonylag könnyen túladagolható, rendszeres használata eros függoséget
okoz.

Dohány

Nem veszélyes. Aki szeret cigizni, könnyen "túlszívhatja" magát.

Alkohol

Veszélyes lehet, az alkohol nagy mértékben fokozza a dehidratációt,
emellett gátolja is az ecstasy hatását. Célszeru elkerülni.