Szerves oldószerek

(ragasztók, hígítók, csavarlazító)
(Szleng: CsL, ragi, szipu, pálma, stb.)

A szerves oldószerek szippantása nem új keletu, hiszen az altatásra használt éterrel való visszaélés, régebben nem tartozott a ritkaságok közé. Bár hazánkban az éter ivása terjedt el.
A szipuzás a legolcsóbb drogok egyike, ugyanakkor a szervezetet károsító hatása rendkívül gyorsan és nagyon súlyos mértékben alakul ki. A szerves oldószer belélegzése szinte azonnali részegségi állapotot teremt. Magyarországon a hatvanas évek elején kezdodött el a szerves oldószerek szívása.
Szerves oldószert tartalmazó készítmények: benzinek, gázok, lakkok, ragasztók, festékek, hígítók. Hallucinációt eloidézo hatóanyagok: toulol, aceton, triklóretilén, benzin.
Egyszeri használata során is, maradandó szervi elégtelenségek léphetnek fel. A hatóanyagok többsége fizikai függést nem, viszont eros pszichés függoséget okozhat.

Veszélyei
• oxigénhiány, légzésbénulás, fulladás, halál
• eszméletvesztés
• vesekárosodás
• májkárosodás
• agy-, tüdoödéma
• eros zavarodottság, ömkontrollvesztés
• szellemi leépülés
• eros lelki függoség

Számos háztartási vagy vegyi boltban kapható szer (csavarlazító, jégoldó,
festékhígító, lakk, zománcfesték, ragasztó, öngyújtógáz, körömlakk,
körömlakk-lemosó, stb.) tartalmaz olyan anyagokat, amelyek az agyba kerülve
kábító vagy enyhén hallucinogén hatást váltanak ki. A leggyakoribb ilyen
anyagok a szerves oldószerek (toluol, aceton, benzin, triklóretilén, stb.)
Ezek többségét a petróleum desztillációjával állítják elo, nagyobb részük
erosen gyúlékony, sot robbanékony. A szerves oldószereket rendszerint az
orron át lélegzik be, így a szerben lévo hatóanyagok nagyon gyorsan elérik a
központi idegrendszert. A leggyakoribb fogyasztási mód a zacskóból, illetve
a rongyzsebkendobol történo "szipuzás".

A szerves oldószerek (itt konkrétan a benzingoz) belélegzésének hatását
egy fiatal használó így jellemezte: "Elönt a forróság, valahogy másképpen
érzed magad, mint azelott. Olyan, mintha leeresztenél, és elkezdenél
lebegni. Ha sokat szívsz belole, akkor álomba merülsz, minden elsötétül és
érdekes dolgok jönnek elo, száguldó csillagok, meg mindenféle. Most például
épp nagy, röpködo legyeket láttam, nagy zöld legyeket, fehér szárnyakkal."

A szerves oldószerek hosszan tartó, rendszeres inhalálása komoly szervi
károsodásokhoz vezethet. Vegyi üzemekben dolgozó munkásoknál (akik éveken át
napi 8 órában "szipuztak" folyamatosan) gyakori az agy-, a máj- és a
vesekárosodás, illetve ezek kísérojelenségei: izomgyengeség, közömbösség,
kimerültség, rossz közérzet, hányinger, alhasi fájdalmak, zavarodottság,
ataxia, remegés, reszketés, viszketegség, ideggyulladás és idegbénulás. Nem
tudni, hogy a szerves oldószerek alkalmi használata jár-e hasonló mértéku
károsodással.

A "szipuzás" talán legnagyobb közvetlen veszélye, hogy a szervezetbe
kerülo anyag halálos kimenetelu szívritmuszavarokat, esetleg légzésbénulást
okozhat. Viszonylag gyakori a fulladásos halál: a "szipus" a fejére húzza a
zacskót, és minthogy a belélegzett szerves oldószer bénítja a
légzoközpontot, belehal az oxigénhiányba.

NITROGÉNOXIDUL

A nitrogénoxidult (N2O) 1776-ban fedezték fel, és ugyanebben az évben
mesterségesen is eloállította egy angol vegyész, Humphrey Davy. Davy
kipróbálta magán a szert, és megállapította, hogy belélegzése izgatott
állapotot és hangos nevetést eredményez, ezért elnevezte "nevetogáznak"
(nálunk kéjgáz néven is ismeretes, lévén, hogy használata során gyakoriak az
erotikus hallucinációk). Nemsokára egész csoport gyult a felfedezo köré,
hogy részesülhessen a nevetogáz hatásaiból (Davy rendszeresen tartott N2O-
partikat). A szer érzésteleníto hatására csak 1845-ben figyeltek fel, azóta
gyakran használják foghúzásnál, szülésnél, illetve más, hatékonyabb
érzéstelenítokkel kombinálva a sebészetben. Egyesek szerint a nitrogénoxidul
inhalálása vallásos, misztikus jellegu élményeket is eredményezhet, William
James amerikai pszichológus "A vallásos élmény fajtái" címu könyvében külön
kitér a droggal szerzett tapasztalataira.

A nitrogénoxidul hatása a belélegzést követo harminc másodpercen belül
jelentkezik, és nem tart tovább néhány percnél. A szer nem alakít ki
toleranciát, így nem kell növelni a belélegzett mennyiséget ugyanazon hatás
eléréséhez (sot, egyes gyakorló használók negatív toleranciáról számolnak
be). A szer által okozott esetleges károsodásról nem sokat tudunk, eddig még
nem volt erre példa, de nagy mennyiségek inhalálása valószínuleg hordoz
magában veszélyeket.
ÉTER

Az éter szobahomérsékleten illékony folyadék, amelyet a múltban gyakran
használtak érzéstelenítoként. A szert általában megisszák, vagy a gozét
lélegzik be. A XIX. században sokfelé elterjedt nem orvosi célú
felhasználása is (Írországban egy 1840 körüli alkoholellenes hadjárat során
rendkívül népszeruvé vált, mint az alkohol helyettesítoje). Bár az éter
használata nem jár másnapossággal, és hívei szerint kevesebb problémát okoz,
mint az alkohol, azért vannak veszélyei: okozott már gyomorhurutot, egyesek
túladagolták vagy használata során komoly égési sérüléseket szenvedtek (az
éter ugyanis rendkívül gyúlékony anyag). A szer ezen kívül eros toleranciát
épít ki.

KLOROFORM

A kloroform is szobahomérsékleten illékony folyadék, goze erosen kábító
hatással rendelkezik, ezért a múltban sokszor használták sebészeti,
szülészeti érzéstelenítésre. Ma már nem alkalmazzák, mert könnyen
túladagolható, és használatánál gyakoriak a kedvezotlen mellékhatások.