Gombák, kaktuszok, egyéb növények

(peyote, psilocybe, meszkalin,
légyölo galóca, csattanó maszlag)

A gombák és kaktuszok a természetes képviseloi a hallucinogén anyagoknak. Megismerésük már háromezer évvel ezelott megtörtént (a sziklarajzok bizonysága szerint). Közép- és Dél-Amerika a fo természetes lelohelyük ezeknek a növényeknek. Fogyasztásuk az indiánoknál és más primitív társadalmakban a vallási ceremónia részét képezték, a növény fogyasztása náluk nem jellemezte a visszaélést, vagy az élvezet keresését. Segítségével a gyógyító ember, sámán, varázsló, válaszokat talált mindenféle gondra, betegségre vagy jóslásokba bocsátkozott. Az istenekkel való kommunikáció részeként tekintettek rá. 1953-ig szinte csak mondákból, legendákból ismerték ezeket a növényeket, hatóanyagukat ekkor kezdték el kutatni. Mexikóban kezdodött a kutatás, ahol biológusok, botanikusok és vegyészek dolgoztak együtt, többek között Albert Hofmann farmakológus (az LSD felfedezoje). Rövid ido alatt sikerült azonosítani a hallucinogén növények hatóanyagait.
A peyote (Lopphophora williamsii) egy kaktusz, Mexikóban honos, de az északi indián törzsek is megismerkedtek vele a vándorlásaik folyamán (kiovák, komancsok). Gyógyításra, jóslásra, és ünnepeken a transz állapot elérésére használták és használják ma is (rezervátumokban). A növény testét karikákra vágják és kiszárítják, így konzerválják. Hatóanyaga a meszkalin (trimetoxi-fenetilamin) melyet olcsóbb mesterséges úton eloállítani, ezért a kaktuszt ritkán termesztik, és a vele való visszaélés is ritka. A psilocybe gombát szintén törzsi rítusoknál és jóslatoknál használták a mexikói indiánok. A hatóanyag okozta vízióból történt a jóslás, és ünnepekkor transzállapotot érték el vele. A mai napig is 9 indián törzs használja. A spanyol hódítás idejében tiltották az indiánoknak mind a kaktusz, mind a gomba fogyasztását. Az ördög muvének és a kereszténység terjedése gátjának tekintették. Az ido folyamán sok indián törzs felvette a kereszténységet, de a gombakultusz beépült a szertartásukba. Az o estükben nem beszélhetünk drogvisszaélésrol, hiszen 3500 éves kultusznak a része. Albert Hofmann kutatta a psilocybe gombát, és rátalált a pszilocin hallucinogén hatására. Megpróbálták gyógyszerként való alkalmazását, de eredménytelen volt. A 20. században keltette fel a drogos társadalomban az érdeklodést, amikor már létezett az LSD.
Természetesen több hallucinogén gomba létezik, többek között a Magyarországon is honos légyölo galóca (Amanita muscaira), melyet a szibériai sámánok évszázadokon keresztül használtak. A népvándorlás során feltehetoen a finnugor népek sámánjai is éltek vele. (A dózist elég pontosan ismerhették, mivel egy darabka gomba képes egy családot kiirtani). Hazánkban oshonos még, (népies nevén) a csattanó maszlag, melynek magjaiból készítenek fozetet. Magyarországra elég ritkán jutnak el délamerikai gombafajok, de több helyen lakásban termesztik. Fizikai függoség nem alakulhat ki, de rendszeres használata lelki függoséget eredményez

Veszélyei
• túladagolás: mérgezés, halál
• májkárosodás
• vesekárosodás
• szorongás, pánik, kellemetlen fenyegeto tartalmú hallucinációk
• lelki függoség kialakulása
• fogyasztása, tartása törvénybe ütközik

TÖRTÉNELEM

A pszichedelikus gombafajták használata

egyidos az emberiséggel. Számos régészeti
lelet utal ezeknek a gombáknak a
használatára. Afrikai barlangok falain
gombafeju, emberszeru lények rajzait
találták. A szibériai sámánok kedvelt
segédeszköze volt a légyölo galóca (Amanita
muscaria), amely megnyitotta elottük az utat
a szellemek világába. Közismert a régi dél-
amerikai indián törzsek (aztékok, toltékok,
maják) vonzódása a "szent varázsgombákhoz",
melyeket gyakran használtak vallásos-mágikus
szertartásaikhoz. Az aztékoknál külön istene
volt a pszichedelikus növényeknek:
Xochipilli, a virágok istene, a "virágos
álmok védelmezoje".

A spanyolok, amint meghódították a kontinenst, betiltották a varázsgombák
használatát, mivel úgy gondolták, e növények hatása nem lehet más, csak az
ördög muve. Az inkvizíció tiltása azonban nem bizonyult hatékonynak, egyes
törzsek varázslói még most, a XX. században is használják ezeket a gombákat.
Ezek a szertartások a nyugati világ elott rejtve maradtak egészen 1955-ig,
amikor R. Gordon Wasson és barátja, Allan Richardson fotográfus mexikói
tartózkodásuk során részt vettek egy igazi sámáni szertartáson, ahol maguk
is elfogyasztották az indiánok szent gombáját. Lenyugözo tapasztalataikról a
Life hasábjain számoltak be.

A pszichedelikus mozgalom beköszöntével a varázsgombák az LSD-vel együtt
széles körben elterjedtek. Albert Hofmann (az LSD felfedezoje) 1958-ban
különítette el a varázsgombák két fo hatóanyagát, a pszilocibint és a
pszilocint, késobb ezeket a molekulákat mesterségesen is eloállították. A
varázsgombák használata napjainkban is él, sokan saját fogyasztásra,
otthonukban termesztik oket. Hollandiában a varázsgombák kvázi legálisan
kaphatóak az erre szakosodott boltokban (ami kissé meglepo, ha figyelembe
vesszük, hogy ezeknek a gombáknak a hatása lényegében megegyezik az LSD-
ével, ami még Hollandiában is illegális). KÉMIA

A pszichedelikus gombafajták fo hatóanyagai a pszilocibin, a pszilocin,
illetve kisebb mértékben a baeocisztin és a norbaeocisztin. Az egyes
gombafajokban eltéro ezeknek az anyagoknak a megoszlása. A pszilocin eléggé
instabil vegyület, hamar elbomlik (a gomba elszáradásával mindenképp), ezzel
szemben a pszilocibin akár évekig is stabil marad (egy 115 éves gombából
származó mintában találtak belole egy kisebb mennyiséget). Az emberi
szervezetben a pszilocibin pszilocinra bomlik le és ilyen alakban fejti ki
hatását az idegrendszerre. Mindkét anyag a triptaminok családjába tartozik
és nagy hasonlóságot mutat az agy szerotonin nevezetu neurotranszmitterével.
Pszilocinból a halálos adag az effektív (hatásos) dózis 641-szerese (ugyanez
az érték az A-vitaminra 9637, az LSD-re 4816, az aszpirinre 199, a nikotinra
pedig 21). A gombák a pszichedelikus hatóanyagokon kívül számos más
vegyületet is tartalmaznak, ezek egyes gombafajok esetében mérgezést,
rosszullétet okozhatnak.

A leggyakrabban használt pszichedelikus gombafajták: Panaeolus
sphinctrinus, subbalteatus (benanosis); Psilocybe baeocystis, caerulescens,
cyanescens, mexicana, pelliculosa, semilanceata, stuntzii; Stropharia
(Psilocybe) cubensis. Néhányan próbálkoztak már a szibériai sámánok
gombájával, az Amanita muscariával (légyölo galóca) is, de ez veszélyes
dolog. Az Amanita muscaria nem pszilocibint, hanem gombaatropint, bufotenint
vagy muscimolt tartalmaz. Egy másik gyakori amanita faj, az Amanita
phalloides (gyilkos galóca) felelos a gombamérgezések jelentos százalékáért,
a benne lévo phallidin halálos kimenetelu májkárosodást okoz. FOGYASZTÁS, TÁROLÁS

A friss gomba eheto nyersen (tipikus gombaíze van), rakható pizzára,
készítheto belole tea, megszárítva és ledarálva keverheto kakaóporral, stb.
de vigyázni kell vele, mert magas homérsékleten a pszichoaktív hatóanyagok
lebomlanak. Egyes források szerint a tejtermékek, illetve a kálciumtartalmú
ételek nem jönnek ki jól a pszilocibinnel, keverésük veszélyes lehet (az
aztékok valószínuleg nem véletlenül böjtöltek a varázsgomba elfogyasztása
elott). Ha a gombákat megszárítják, száraz, levegotol és fénytol védett
helyen legkevesebb egy évig megorzik hatóerejüket. A szárított gombákat néha
porrá orlik, és így keverik bele valamilyen ételbe.

HATÁS

Mind a fiziológiai, mind a pszichikai hatások nagyjából megegyeznek az
LSD-nél írottakkal. A hatás elso jelei rendszerint elfogyasztás után 10-20
perccel jelentkeznek: furcsa, vicces dolgok juthatnak a használó eszébe,
nagyfokú nyugalom vagy épp ellenkezoleg, jelentos aktivitás léphet fel. Nem
sokkal ezután a használó úgy érzi, mintha "katapultálták volna", és elindul
"felfelé". Ebben az idoszakban jelentkezhet a rosszullét, ha a gombákat nem
rágták el rendesen, vagy ha a pszilocibin interferál valamilyen étellel a
gyomorban (a trip elott célszeru böjtölni vagy csak könnyu ételeket enni).
Az elfogyasztás után kb. 40 perccel kezdodnek a hallucinációk, lehunyt
szemmel kezdenek kivehetové válni a minták, spirálisok, ide- oda mozgó
színes "pixelek". 70 perc elteltével az utazó általában már mélyen benne jár
a tripben, a legerosebb hatásokat (peak) a 130. perc körül éri el. A
visszatérés a 300. perc körül esedékes, az utazó ilyenkor kezd
visszaemlékezni arra, ki is o és mit keres a Földön. A trip 6 óra leteltével
véget ér, a befolyásoltság érzete azonban napokig, sot hetekig is eltarthat.

A friss gombák a pszichedelikus hatás szempontjából jobbak a
szárítottaknál (bár ezt egyesek vitatják). Ha a gombákat nem rágják el
alaposan (a rostok egyben maradnak), illetve ha a fogyasztó érzékeny a gomba
valamelyik alkotóelemére, akkor felléphet enyhe rosszullét. A pszichikai
hatásokról eltéroek a vélemények, sokak szerint a gombák "természetesebbek,
jobban összekötnek a Földdel", továbbá az élmény finomabb, "lekerekítettebb"
és vizuálisabb is, mint az LSD-nél. A pontosabb megvilágítás kedvéért
következzék egy - kissé talán elfogult - részlet a Psylocibe Mushroom FAQ-
ból:

"A pszilocibin egyszeruen pazar. Több pszichoaktív drogot is kipróbáltam
már életem során, köztük a hasist, az LSD-t és a pszilocibint is. A hasis
nekem általában nem jön be - félálomszeru állapotba küld, hülye gondolatokat
kelt a fejemben és kissé elszállt hangzást kölcsönöz a zenének. Az LSD sem
tetszik igazán, talán alacsony dózisok esetén megállja a helyét (partykon
vagy ilyesmi). A magas dózisok nekem túl durvák. Az acid felnyitja az
fejedet: foszerepben te és az agyad, mindez 12 órán keresztül. Minden
érzékletet ezerszeresére nagyít, egyszeruen túl - intenzív. Intenzív, ez a
jó szó rá. Az LSD hatása alatt gyakran éreztem úgy magam, mintha elmerülnék
valamiféle kemikáliában, valami annyira tiszta és hatékony anyagban, aminek
egyszeruen nincs helye a természetben. Az LSD túlságosan steril, túlságosan
tiszta. Egy 12 órás acid-fürdo igazán fárasztó, mind fizikailag, mind
mentálisan. A pszilocibin azonban... tökéletes.

Kirándulás a szellemvilágban... látomások, utazások és lenyugözo mentális
hallucinációk. A gomba közvetlen ISDN-kapcsolatot biztosít a földanyához,
megbocsátó, finom anyag. Hatása alatt hallod a bolygó énekét és a gomba
szellemének hangját. A gomba a természet gyermeke, nem kötodik a Földön élo
emberek cselekedeteihez, sorsához. Általa a tested kikapcsolódik az
áramkörbol, gyakran el is felejted, hogy egyáltalán létezik. Hat óra - nem
túl kevés, nem is túl sok: ideális."

VESZÉLYEK

Akárcsak a többi pszichedelikus szer, a varázsgombák is nagy veszélyeket
rejtenek magukban. Ugyanúgy okozhatnak bad tripeket, pszichotikus reakciókat
is, miként az LSD. Amit Timothy Leary az LSD-vel kapcsolatban
megfogalmazott, itt is érvényes:

"Az acid nem való mindenkinek... csak az egészséges, vidám, jó
humorérzékkel és önbizalommal rendelkezo embereknek. Az, hogy valaki ehhez
az "elithez" tartozik-e, teljes mértékben az egyéni megítélés kérdése. Ha
nem bízol magadban, az önkontrollodban, a rátermettségedben, nagyon kérlek,
ne nyúlj ezekhez a szerekhez."

A pszichedelikus szerek "kinyitják az érzékelés kapuit". Ezeket a
kapukat, ha egyszer nyitva vannak, soha többé nem lehet teljesen bezárni.
Éppen ezért a pszichedelikus szerek használata nagyfokú felelosséggel jár.
Ezek a szerek nem a szórakozást, a kikapcsolódást szolgálják, hanem az ember
önmegismerésének máig ismert leghatékonyabb (és legveszélyesebb) eszközei. FELKÉSZÜLÉS AZ UTAZÁSRA

Ha valaki nem tud ellenállni a kísértésnek, és bele akar vágni egy
"gomba-túrába", célszeru odafigyelnie a következokre: A trip elotti napokban
hagyjon fel a szokásos napi rutinjával, kapcsolódjon ki, olvasson, nézzen
természetfilmeket, meditáljon, menjen ki az erdobe. Ne egyen nehéz ételeket,
vigyázzon a testi egyensúlyára. A trip napján nem árt a böjtölés. Gondosan
ügyeljen a hely megválasztására, csökkentse minimálisra a kedvezotlen külso
behatások esélyét. Ha négy fal között szeretne utazni, takarítson ki és
szelloztessen. Húzza ki a telefont, és elore mondja meg ismeroseinek, hogy
ne keressék. Vegyen föl laza ruhákat, melegítot, amitol könnyen meg tud
szabadulni (ha akar). A trip során legyen hova lefeküdni (ágy, matrac,
padló). Készítsen elo könnyu ételeket, italokat (vigyázzon, ne legyen bennük
koffein vagy más nem kívánatos szer - legjobb a tiszta, friss víz). A friss
virágok gyönyöruek és fantasztikus illatúak a trip alatt. Sötétítsen be,
amennyire lehet, a trip vizuális része igazán jól a sötétben érvényesül. TRIP ÉS ZENE

A zene egyike a jó tripek legfontosabb kellékeinek. A zene a trip alatt
milliárdnyi módon befolyásolja a képzeletet, a hangok láthatóvá és
érezhetové válnak (pontosabban vizuális és érzelmi hallucinációkat
keltenek), ezért egyáltalán nem mindegy, hogy valaki milyen zenét hallgat.
Vannak zenekarok, akik direkt a pszichedelikus szerek hatásához illesztett
zenét komponáltak. Íme az ide vonatkozó ajánlások a Psylocibe Mushroom FAQ-
ból:

Ambient

Ashra Temple, John Cage, Cluster, Brian Eno, Robert Fripp, Steve Hillage,
Daniel Lanois, Pink Floyd, David Toop & Max Eastley, Tangerine Dream, Tuu,
Aphex Twin, James Bernard, FFWD, Future Sound of London (FSOL), Pete
Namlook, The Orb, William Orbit, Seafeel, Sun Electric, Terre Thaemlitz.

Etno

Tradicionális népzenék, sámáni dobolás, didjeridoo vagy bármi olyan zene,
amelynek vallásos extázis eloidézése a célja (gregorián énekek, buddhista
szerzetesek kántálása, stb.) A meditációs zenék különösen jók.

Minimalizmus

Terry Riley, Steve Reich, Philip Glass, Lamonte Young "pszichoakusztikus"
muvei. Kizárólag ínyenceknek.

Csend

Vagy teljes csend, vagy a természet hangjai. Ez talán a legtökéletesebb
tripzene. A hulló esocseppek hangja felülmúl mindent, amivel az emberi faj
valaha is eloállt.

Ezeken kívül sokan nagyra értékelik a pszichedelikus rockzenét (Ozric
Tentacles, Ship of Fools, Mandragora, Porcupine Tree, Hawkwind) és a
pszichedelikus trance-t (Astral Projection, Hallucinogen, Doof, Cosmosis,
Chakra & Edi Mis, Man With No Name, Etnica, The Infinity Project). AZ UTAZÁS

Egy gomba-tripre ugyanazok a "szabályok" vonatkoznak, mint egy LSD-
tripre. Célszeru elore elhatározni, hogy mit akar az utazó "odafent"
csinálni (meditálni, leszállni az alvilágba, kikémlelni a jövot, stb.). Ha
valaki egyszer "feljutott", viszonylag könnyen elfeledkezhet arról, hogy a
trip jellegét végso soron o szabja meg, erre - vészhelyzetben - nem árt
emlékeztetni. Különösen az elso alkalmakkor gyakori, hogy a használó
teljesen elfeledkezik magáról, és csak szájtátva bámulja a tudat birodalmát.

GOMBÁK KEVERÉSE MÁS DROGOKKAL

Az alkohol kábító hatása miatt megnyugtat, elveheti az "élét" a tripnek,
de le is gyengíti a hatást. A trip megszünteti a "berúgottságot". Nagy
mennyiségu alkohol rosszullétet, hányást eredményezhet. A cannabis szívása
felerosíti és meghosszabbítja a tripet (mások szerint leállítja, ez
valószínuleg egyéntol függ). A gombák ecstasy-val való keverését "MX-
rakétának" hívják (M: mushroom, X: ecstasy), ennek a kombinációnak hasonló
hatása van, mint a "candyflipping-nek" (LSD+XTC), a trip intenzitása erosen
megno. A trip alatt jólesik a dohányzás (már annak, aki szeret dohányozni).
A többi pszichedelikus szer és a varázsgombák között kereszt-tolerancia áll
fenn, ezért nincs értelme oket együtt fogyasztani.