Kokain

(Kokain, crack)
(Szleng: kokó, koksz, hó, kóla, rög, fehér)

A kokain alapanyaga a kokacserje (Erythroxylon Coca). Természetes lelohelye: Peru, Bolívia, Brazília, Kolumbia. Már az inka birodalomban ismerték a kokalevél rágásának stimuláló hatását. Mivel kultúrnövény, ezért már az inkáknál is léteztek kokaültetvények. A mai napig is használják az oshonos, magaslaton élo indiánok a munkaero és munkakedv növelésére. Az Andok több ezer méter magasságában fekvo fennsíkjain dolgozó indiánoknak szükségük is van rá, hogy az oxigénhiány okozta fáradtságot legyozzék vele. Egy 1952-es statisztika alapján 4500 méter magasságban a fogyasztás általános, a tengerszinten az oslakosság 3%-a él csak a koka adta lehetoséggel.
Európában a kokalevél stimuláló hatását csak a 19. század utolsó évtizedeiben kezdték kutatni, mivel a gyarmatosítás idején áthozott kokacserjék hatásukat vesztették a hosszú út alatt. Mikor bebizonyosodott a stimuláló hatás, elkezdték az elso kokaintartalmú italokat, borokat, gyógyteákat gyártani. 1885-ben forgalomba hozta J. S. Pemberton a Coca-Cola-t (kokainkivonat, koffein, növényi olajok, kóladió-kivonat) és meglepo módon álmatlanság ellen javallotta. 1907-ben a kábítószer-ellenes intézkedések hatására ki kellett hagyni a kokaint az italból. A kokalevél hatóanyagát 1879-ben azonosították, és nevezték el kokainnak. Gyógyászati és drogos szempontból a kokain sósavas sóját használják. Helyi érzéstelenítésként ma is használják szemészeti és gégészeti beavatkozásoknál. A kezdeti idokben stimuláló hatását is kihasználták - mint kedélyjavító - morfinisták és alkoholisták gyógyításakor. Freud is alkalmazta depressziós betegeknél és morfinistáknál, azonban kiderült, hogy nagyon eros pszichés függoség alakulhat ki tole. 1912-ben már az ellenorzött kábítószerek közé sorolták a hágai nemzetközi egyezményben.
A nagy kokainrobbanás akkor következett be (1973), amikor a kokainból a tiszta kokainbázist felszabadították a sósavas sókötésbol (freebasing). Az ily módon eloállított crack sokkal gyorsabban és intenzívebben hat, mint az eddigi kokain. A crack nagyon fontos tulajdonsága még, hogy az "újrakészteto" hatása rendkívül eros. Vagyis a flash újbóli átélése hamar és szinte legyozhetetlenül követi az elso adag beszívását, lövését.
Magyarország a kokain fogyasztást tekintve nem nagyhatalom. A szer drágasága miatt kevesen engedhetik meg maguknak a használatát. Hazánkra a kórházakból illegálisan kikerülo kokain inkább a jellemzo (szemészeti és gégészeti kokain). Ez folyadék alakban és különbözo koncentrátumokban létezik. Ezt a folyadékot szokták párologtatni, amíg a megfelelo koncentrátumhoz nem jutnak a fogyasztók. Gyakori még a "speedball", ami a kokain és heroin keveréke, mindketto szernek a flash-e egyszerre üt be. A drogok közül a legerosebb pszichikai függoség okozója a kokain.

Veszélyei
• légzési zavarok
• túladagolás: kóma, halál
• nyálkahártyák hanyatló muködése
• szippantás esetén: orrnyálkahártya kisebesedés
• vesekiválasztás csökkenése és lassulása
• májfunkciók csökkenése
• keringési zavarok
• szívritmuszavar, szívinfarktus
• intravénás használat során: vérmérgezés, vénagyulladás, vérrögképzodés, fekély, tályog, Hepatitis-B,-C,-D, AIDS -pánikroham
• paranoiás tünetek
• fokozott ingerlékenység
• súlyos testi- és lelki függoség
• fogyasztása, tartása törvénybe ütközik

TÖRTÉNELEM

A kokacserje (Erythroxylon coca) leveleit évszázadok óta rágják a dél-
amerikai indiánok stimuláló és étvágycsökkento hatása miatt. Az inkák a koka
leveleit vallási ceremóniák, házasságkötések, temetések, illetve az ifjak
beavatási szertartásai alkalmával fogyasztották. Papjaik állami
ültetvényeken termesztették a növényt, és mindenkinek megtiltották a
rituálékon kívüli használatát. Amikor a spanyolok meghódították a
kontinenst, II. Fülöp rendelkezésére mindenki számára hozzáférhetové tették
a növényt, mert azt tapasztalták, hogy nélküle az indiánok nem dolgoznak
elég hatékonyan. Mint azt egy spanyol tisztviselo megjegyezte: "Koka nélkül
Peru nem is létezne."

Wohler és Niemann 1844 és 1862 között különítették el a kokacserje
leveleinek aktív hatóanyagát, a kokaint. A kokacserje levelei kb. 0.5-1%
kokaint tartalmaznak, amelyet közvetlenül a termesztés helyén kell kivonni a
növénybol, mert a levelek a szállítás alatt könnyen elveszítik
drogtartalmukat. A szer felfedezését követoen hamar népszeruvé vált, piacra
kerültek az elso kokaint tartalmazó italok: a Vin Mariani (amelynek XVIII.
Leó pápa és III. Vilmos is lelkes fogyasztója volt), illetve 1886-ban a Coca
Cola (amely egészen 1903-ig tartalmazott kokaint). Számos híres ember
használta a szert, köztük Arthur Conan Doyle, Alexandre Dumas, Jules Verne,
Thomas Edison vagy R. L. Stevenson (akirol úgy tartják, a kokain hatása
alatt volt képes három nap alatt megírni "Dr. Jekyll és Mr. Hyde" címu
regényét).

1878-ban W. H. Bentley propagálni kezdte a kokaint, mint az ópium-,
morfium- és alkoholfüggoség lehetséges ellenszerét. Freudnak 1884-ben jelent
meg a kokainról szóló könyve "Über Koka" címmel, o többek között depresszió
ellen, illetve a morfinfüggoség kezelésére javasolta a szert. Egyik
tanítványa, Koller ugyanebben az évben a kokain kiváló helyi érzésteleníto
hatásáról számolt be. A Parke Davis cég nagyban árusította a kokaint
cigarettákban, alkoholtartalmú italokban ("Coca Cordial"), spraykben és
tablettákban.

A drog népszeruségén az elso foltok 1885 és 1890 között estek, ebben az
idoben több, mint 400 cikk jelent meg az egészségügyi sajtóban a drog
hatásának tulajdonított pszichikai és fiziológiai rendellenességekrol.
Amerikában a XX. század elején enyhén rasszista beállítottságú, szenzációs
cikkek jelentek meg arról, hogy a "bekokózott" négerek milyen nagy veszélyt
jelentenek a társadalomra: a drog hatása alatt gátlástalanul ölnek, védtelen
noket eroszakolnak meg, és a drog annyira megnöveli erejüket, hogy még a
rendorség fegyverei sem fognak rajtuk. A nagy felhajtást követoen az USA-ban
betiltották a szert.

A tilalom ellenére Nyugaton a kokain használóinak száma folyamatosan no
(ez a növekedés az 1980-as évek elso felében felgyorsult, valószínuleg az
amfetaminszármazékokkal szembeni keményebb fellépés, illetve a CIA kolumbiai
kokaincsempészetben való részvétele miatt). A drog a heroinhoz képest jóval
nagyobb felhasználói körrel rendelkezik, fogyasztói között megtalálhatóak
üzletemberek, ügyvédek, menedzserek, muvészek, zenészek és más, egyébként
tisztességes polgárok.

FOGYASZTÁS

A kokain felszippantható az orrba (ez a leggyakoribb fogyasztási mód),
adagolható injekcióban, illetve hevítéssel elpárologtatott szabad formája
(freebase, crack) be is lélegezheto. A felszippantás során a kokain az orr,
illetve a torok nyálkahártyáin keresztül jut be a véráramba. A szokásos
dózisok felszippantás esetén 10-150 mg, intravénás adagolásnál 50-500 mg, a
halálos dózis 1200 mg körül van.

CRACK

Az utcán a kokainhoz rendszerint kokain-hidroklorid por, illetve crack
kokain formájában lehet hozzájutni. A kokain hidroklorid rendkívül stabil,
és ha felmelegítik, inaktív anyagokra bomlik le, ezért így nem is lehet
elszívni. Erre találták ki a cracket. Készítésének módja: a kokain-
hidrokloridot szódabikarbonát (vagy ammónia) társaságában felmelegítik,
ennek során az alábbi reakció játszódik le:

kokain - HCl + NaHCO3 = CO2 + NaCl + kokain + H2O

Az így keletkezo keverék a crack, amelyben a kokain szabad, illékony
bázis formájában van jelen (freebase). Ez a forma már elszívható. A crack
onnan kapta a nevét, hogy a benne maradt szódabikarbóna melegítéskor zörgo,
pattogó hangot ad.

FIZIOLÓGIAI HATÁSOK

Biokémiailag a kokain az amfetaminszármazékokhoz hasonlóan muködik:
megakadályozza az agyban a noradrenalin, a dopamin (és külön specialitásként
a szerotonin) újrafelvételét, így ezek folyamatosan ingerlik a nekik
megfelelo receptorokat, stimuláló, élénkíto hatást váltva ki. A szív- és
érrendszer adrenerg receptorait stimuláló hatása miatt emelkedik a vérnyomás
és gyorsul a szívverés. Egy adag kokain hatásának idotartama max. egy óra.

A szer hatásának intenzitása nagyban függ attól, milyen gyorsan emelkedik
a szervezetben a drog koncentrációja. Ennek következtében a freebase,
illetve a crack elszívása jóval nagyobb erosségu (egyesek szerint
minoségileg különbözo) hatást vált ki, mint a kokain-hidroklorid
felszippantása.

Terhes noknél a kokain koraszülést, illetve magzatkárosodást okozhat
PSZICHIKAI HATÁSOK

A kokain leggyakrabban említett pszichikai hatásai: a hangulat jelentos
javulása, megnövekedett teljesítmény, a fáradtság és az étvágy eltunése, a
szexuális vágy fokozódása. Nagyobb mennyiségu kokain elfogyasztása esetén
felléphet szorongás, az adott helyzetben indokolatlanul agresszív
viselkedés, álmatlanság, verejtékezés, impotencia, a végtagok elnehezülése,
illetve egyfajta másnaposság érzése is (a "nagyobb mennyiség" személyenként
változik, egyesek szervezete naponta több grammot is tolerál, mások esetében
már negyed grammnál fellépnek a negatív reakciók). A szer idült
fogyasztóinál idovel erosen paranoid viselkedés alakulhat ki.

TOLERANCIA, FÜGGÖSÉG

Sokáig úgy tartották, hogy a kokain egyáltalán nem épít ki toleranciát.
Újabb eredmények szerint azonban a kokain egyes hatásaival szemben, ha kis
mértékben is, de kiépülhet a tolerancia. Fizikai függoség nem alakul ki, nem
elhanyagolható viszont a pszichikai függoség veszélye. Bár a kokaint sokan
veszélyes, káros és addiktív drogként tartják számon, a tapasztalat azt
mutatja, hogy sok fogyasztója gond nélkül képes összeegyeztetni a drog
használatát mindennapi életével és nem válik a szer "rabjává".

Sokszor hallani arról, hogy a crack azonnali, roppant eros függoséget
okoz, és nehezebb leszokni róla, mint a heroinról. Ez az elmélet elég gyenge
lábakon áll, figyelembe véve, hogy a kokain, a freebase és a crack végso
soron ugyanannak az anyagnak (kokain) a három változata, és lényegében csak
a fogyasztás módjában van közöttük eltérés. Egyesek szerint a cracknél éppen
a fogyasztás módja okoz jelentos és könnyen kiépülo - pszichikai -
függoséget, a crack hatása ugyanis - az elszívás miatt - jóval gyorsabban és
intenzívebben "üt be", mint a kokain-hidrokloridé, és ez erosebb vágyódást
kelthet az újabb adag(ok) után.

VESZÉLYEI

A kokain okozhat szívritmuszavarokat, koszorúér elégtelenséget, agyi
érszukületet, és epilepsziához hasonló görcsöket is. A feketepiacon
beszerezheto kokaint rendszerint hígítják, és a hígításhoz felhasznált
anyagok (pl. amfetaminszármazékok) kellemetlen mellékhatásokat válthatnak
ki. A túladagolás veszélye alacsony, figyelembe véve a drog fogyasztói által
hagyományosan használt dózisok és a halálos dózis közti eltérést. Az orrba
való gyakori felszippantás szétroncsolhatja az orr nyálkahártyáját. A crack
és a freebase hosszan tartó, rendszeres szívása komoly tüdokárosodással és
más légúti megbetegedésekkel járhat.