A DAN
Gondolatok a
fekete övről és az otthonról.
Az ember csak egyszer
kap DAN-t. Sokan, akik nem ismerik, nem értik egészen
a JUDO-t, KARATE-DO-t, azt
hiszik, hogy a SHO-DAN megszerzése jelenti a végcélt. Ezek csak fekete övet
szeretnének szerezni, mint egy három-négy éves munka nyilvánosan elismert
szimbólumát, annak jeléül, hogy ők már szakemberek. Sajnos, az ilyen
emberek nem szereztek kellő hozzáállást a harci müvészetek iránt. Noha jól csinálhatják a KARATE-t, JUDO-t, szellemüket és megértésüket nem gyakorolták
ugyanazon a fokon, mint technikai ügyességüket. A BUDO lényege ugyanis nem az,
hogy csináljuk, hanem hogy éljük a BUDO-T. A SHODAN-t megkapva, még egyáltalán nem vagyunk szakemberek /Japánban az l.Dan-ból az ifjusági versenyzőknek
kell levizsgázniuk judóban!/
Mindjárt meglátjuk,
mi a DAN:
A DAN kifejezés két
fontos jelentést hordoz, melyeket a nyugati /európai, amerikai/ DOJO-kban figyelmen kivül hagynak. Először is a DAN tanulót jelent, a másik jelentése legény, férfi.
Ebben a szellemben, ha elérjük a SHO-DAN-t, első
tanulók lettünk, nem mesterek. A SHO-DAN tehát nem kiváltságot jelent, hanem
azt, hogy olyan szintet értünk el, amivel már a siker reményében kezdhetünk
hozzá a JUDO, KARATE-DO, AIKIDO stb. tanulásához. A DAN szó használata igy fordul első pl.Japánban,
nemcsak a harci müvészetekben, hanem más dolgokban
is, pl. a GO játékban, vagy az IKEBANÁ-ban.
Mindezekben a tevékenységekben a DAN azt jelenti, hogy képesek lettünk a
választott szaktárggyal érdemben foglalkozni./
A SHO-DAN megszerzése
egy kicsit hasonlit az iskolai rendszerre. A SHO-DAN
jelentheti kb. az érettségit, a NI-DAN pedig az egyetemi tanulmányok valamilyen
szintjét, SAN-DAN-t kaphat, aki sikerrel fejezi be
egyetemi éveit. Ezzel az ügyességi, illetve tudásszinttel már el lehet kezdeni tanitani, de még hátra vannak a gyakorló évek és a
szakvizsgák. Ennek megszerzése már mesterfokot, a YON-DAN-t jelentheti, és ha valaki doktorátust szerez, ez megfelel kb. a GO-DAN -nak - valóban mesterévé vált a szakmájának. Igy a YON-DAN és a GO-DAN képezik a renshi fokozatokat, melyeket elérhet egy tanuló és egy mester is. De vannak olyanok,
akiknek a doktorátus megszerzése még mindig nem jelenti tanulmányainak végét,
kutatással kezdenek foglalkozni és uj felfedezéseket
tesznek, bölcsességük révén hozzájárulhatnak szakmájuk fejlődéséhez. Ezek
felelnek meg a KYOSHI fokozatoknak. ROKY-DAN-tól felfelé, ők a nagymesterek.
A másik értelmezés
szerint a DAN férfi. Eszerint a KYU fokozatok a gyerekei. Természetesen nem
szabad ezt félremagyarázni, a KYU és DAN fokozatok nem időrendi fogalmak.
A KYU és DAN közötti megkülönböztetés nem fiatalabb és idősebb személyeket
jelent. Ezek a kifejezések az ügyesség és a tudás fokozatait jelentik az
illető tevékenységben, nem az életkorra vonatkoznak. Csaknem azt jelentik,
mint a zöld, zöldfülü ballábas, ha valakinek a
képzetlenségére, kezdő mivoltára akarunk utalni. Az ujonc lehet l7, vagy akár 36 éves, mégis egyformán zöld. Egyáltalán nem
elképzelhetetlen pl. 38 éves RORU-KYU-s karatést,
vagy SAN-KYU-s judost látni
az edzőtermekben.
Ahogy a KYU fokozat
azt jelenti, hogy valaki még fiatal a tanulásban és a gyakorlatban a SHODAN azt
jelenti, hogy az illető felnőtt. Lélekben megérett, meglehetős
jó technikával rendelkezik ahhoz, hogy felnőttnek tekintsék. De még nem
kiválóság! A SHODAN csak azt jelenti, hogy komolyabb hozzáállást alakitott ki a további tanuláshoz. Azt is jelenti, hogy már
felnőttként fognak bánni vele a további tanulmányai alatt. Olyan hibákat,
amelyeket talán eltürtek tőle, mint egy egyerktől, KYU-stól, már nem türnek el tőle, mint felnőttől! Ez
kapcsolatos a hagyományos DOJO-val is, ahol a SENSEI
/tanár/ legalább YON-DAN, nem beszél a tanulókkal, nem tanitja őket SHODAN alatt, nem foglalkozik a bemelegitéssel
stb. A KYU fokozatuakat a SEMPAI, a rangidős
tanuló oktatja.
Van egy másik
jelentése is a DAN-nak, mint felnőttnek.
Megértéséhez szükséges röviden megmagyarázni a család fontosságát a keleti
életformában. A keletiek számára a család az élet forrása. Magától
értetődő érzés, hogy szülők nélkül nincs gyerek. Megszületni
annyi, mint adósággal tartozni a szülőknek. A gyerek minden tekintetben
függ a szülőktől. Tőlük kap élelmet, ruhát, fedelet, tanácsokat, gyámolitást. A gyermek függ a családtól a gondozás,
nevelés, biztonság és a jólét miatt. A család fontosságának ez az érzése
központi kérdés mind a konfucianizmusban, mind a shintóban,
melyek a buddhizmussal együtt a japán erkölcsiség gerincét képezik. Ez a
gondolkodás, viselkedés természetesen átment a DOJO-ba
is.
A SENSEI kifejezés
nem egyszerüen oktatót, tanárt jelent. Japánban ez a
megtisztelő szó járja az idősebb, fontosabb személyek megszólitásában. A keletiek számára idősnek lenni
annyi, mint elég okosnak lenni ahhoz, hogy az élet viszontagságait
legyőzze és hogy sokáig éljen valaki. Tehát akárki SENSEI-nek
szólithatja nagyapját, azaz tiszteletre méltó
személynek. Az a tény, hogy idős valaki, önmagában elismerésre méltó, mmert képes volt a tulélésre és
az érvényesülésre. Sok-sok leckét kellett megtanulnia az életben és maga is sok
fiatalt tanitott. Hasonlóképpen a SEMPAI sem egyszerüen rangidőst jelent. Mint a SENSEI, ez is egy
tiszteletet kifejező szó, mely a magasabb képességü személynek szól, aki még ugyan nem ért a SENSEI szintjére, de elismerést és
tiszteletet érdemel.
Ha már megértettük a
DAN jelentését mint felnőtt, a család szemszögéből kell ezt értenünk.
A SHODAN megszerzése ilyen módon azt jelenti, hogy valaki érett tagja lett a
DOJO családjának. Ez az elismerés, de egyben a felelősség foka is, ami egyedül
nem érhető el, de ha valaki ilyen ügyességet ért el, azt a DOJO családnak
köszönheti. Saját erőfeszitésén kivül, SENSEI vagy SEMPAI nélkül, apa, nagybácsik és
testvérek nélkül nem lehetséges a harci müvészetek elsajátitása. Ez az oka annak, hogy a keletiek ugy tisztelik a SENSEI-t és olyan hüségesek DOJO-jukhoz. Ugy tekintik őket, mint a szülőt és a családot,
az otthont. Enélkül teljesen elveszettek és
képtelennek megtalálni az utat. /Meg kell jegyezni, hogy ezekben a sportágakban
ezért sem tul gyakori - hazánkban sem - az
átigazolás/. A legtöbb versenyző nem szivesen hagyja el klubját, és igen sokszor vissza is tér hamarosan. Ha csak nincs egy
klubbal komoly baj, tanulói nem szivesen hagyják el a DOJO-t, az otthont!
Igy már világos, hogy a SHODAN megszerzése nem mesterfokot,
nem kiváló szakembert jelent. Teljes értékü tanulóját
jelenti a müvészetnek és érett tagját egy DOJO
családjának. Ez a kezdete a fejlődésnek az alkalmasságban, a
hozzáértésben, felelősségben és emberiességben, udvariasságban,
kötelességtudatban, hüségben és a BUSHIDO többi
fő eszméjében, ami a keletieknek az erős jellem alapja. A SHODAN
megszerzése ez első lépés a teljesebb emberré válás útján.