A DAN

 

Gondolatok a fekete övről és az otthonról.

Az ember csak egyszer kap DAN-t. Sokan, akik nem ismerik, nem értik egészen a JUDO-t, KARATE-DO-t, azt hiszik, hogy a SHO-DAN megszerzése jelenti a végcélt. Ezek csak fekete övet szeretnének szerezni, mint egy három-négy éves munka nyilvánosan elismert szimbólumát, annak jeléül, hogy ők már szakemberek. Sajnos, az ilyen emberek nem szereztek kellő hozzáállást a harci müvészetek iránt. Noha jól csinálhatják a KARATE-t, JUDO-t, szellemüket és megértésüket nem gyakorolták ugyanazon a fokon, mint technikai ügyességüket. A BUDO lényege ugyanis nem az, hogy csináljuk, hanem hogy éljük a BUDO-T. A SHODAN-t megkapva, még egyáltalán nem vagyunk szakemberek /Japánban az l.Dan-ból az ifjusági versenyzőknek kell levizsgázniuk judóban!/

Mindjárt meglátjuk, mi a DAN:

A DAN kifejezés két fontos jelentést hordoz, melyeket a nyugati /európai, amerikai/ DOJO-kban figyelmen kivül hagynak. Először is a DAN tanulót jelent, a másik jelentése legény, férfi. Ebben a szellemben, ha elérjük a SHO-DAN-t, első tanulók lettünk, nem mesterek. A SHO-DAN tehát nem kiváltságot jelent, hanem azt, hogy olyan szintet értünk el, amivel már a siker reményében kezdhetünk hozzá a JUDO, KARATE-DO, AIKIDO stb. tanulásához. A DAN szó használata igy fordul első pl.Japánban, nemcsak a harci müvészetekben, hanem más dolgokban is, pl. a GO játékban, vagy az IKEBANÁ-ban. Mindezekben a tevékenységekben a DAN azt jelenti, hogy képesek lettünk a választott szaktárggyal érdemben foglalkozni./

A SHO-DAN megszerzése egy kicsit hasonlit az iskolai rendszerre. A SHO-DAN jelentheti kb. az érettségit, a NI-DAN pedig az egyetemi tanulmányok valamilyen szintjét, SAN-DAN-t kaphat, aki sikerrel fejezi be egyetemi éveit. Ezzel az ügyességi, illetve tudásszinttel már el lehet kezdeni tanitani, de még hátra vannak a gyakorló évek és a szakvizsgák. Ennek megszerzése már mesterfokot, a YON-DAN-t jelentheti, és ha valaki doktorátust szerez, ez megfelel kb. a GO-DAN -nak - valóban mesterévé vált a szakmájának. Igy a YON-DAN és a GO-DAN képezik a renshi fokozatokat, melyeket elérhet egy tanuló és egy mester is. De vannak olyanok, akiknek a doktorátus megszerzése még mindig nem jelenti tanulmányainak végét, kutatással kezdenek foglalkozni és uj felfedezéseket tesznek, bölcsességük révén hozzájárulhatnak szakmájuk fejlődéséhez. Ezek felelnek meg a KYOSHI fokozatoknak. ROKY-DAN-tól felfelé, ők a nagymesterek.

A másik értelmezés szerint a DAN férfi. Eszerint a KYU fokozatok a gyerekei. Természetesen nem szabad ezt félremagyarázni, a KYU és DAN fokozatok nem időrendi fogalmak. A KYU és DAN közötti megkülönböztetés nem fiatalabb és idősebb személyeket jelent. Ezek a kifejezések az ügyesség és a tudás fokozatait jelentik az illető tevékenységben, nem az életkorra vonatkoznak. Csaknem azt jelentik, mint a zöld, zöldfülü ballábas, ha valakinek a képzetlenségére, kezdő mivoltára akarunk utalni. Az ujonc lehet l7, vagy akár 36 éves, mégis egyformán zöld. Egyáltalán nem elképzelhetetlen pl. 38 éves RORU-KYU-s karatést, vagy SAN-KYU-s judost látni az edzőtermekben.

Ahogy a KYU fokozat azt jelenti, hogy valaki még fiatal a tanulásban és a gyakorlatban a SHODAN azt jelenti, hogy az illető felnőtt. Lélekben megérett, meglehetős jó technikával rendelkezik ahhoz, hogy felnőttnek tekintsék. De még nem kiválóság! A SHODAN csak azt jelenti, hogy komolyabb hozzáállást alakitott ki a további tanuláshoz. Azt is jelenti, hogy már felnőttként fognak bánni vele a további tanulmányai alatt. Olyan hibákat, amelyeket talán eltürtek tőle, mint egy egyerktől, KYU-stól, már nem türnek el tőle, mint felnőttől! Ez kapcsolatos a hagyományos DOJO-val is, ahol a SENSEI /tanár/ legalább YON-DAN, nem beszél a tanulókkal, nem tanitja őket SHODAN alatt, nem foglalkozik a bemelegitéssel stb. A KYU fokozatuakat a SEMPAI, a rangidős tanuló oktatja.

Van egy másik jelentése is a DAN-nak, mint felnőttnek. Megértéséhez szükséges röviden megmagyarázni a család fontosságát a keleti életformában. A keletiek számára a család az élet forrása. Magától értetődő érzés, hogy szülők nélkül nincs gyerek. Megszületni annyi, mint adósággal tartozni a szülőknek. A gyerek minden tekintetben függ a szülőktől. Tőlük kap élelmet, ruhát, fedelet, tanácsokat, gyámolitást. A gyermek függ a családtól a gondozás, nevelés, biztonság és a jólét miatt. A család fontosságának ez az érzése központi kérdés mind a konfucianizmusban, mind a shintóban, melyek a buddhizmussal együtt a japán erkölcsiség gerincét képezik. Ez a gondolkodás, viselkedés természetesen átment a DOJO-ba is.

 

A SENSEI kifejezés nem egyszerüen oktatót, tanárt jelent. Japánban ez a megtisztelő szó járja az idősebb, fontosabb személyek megszólitásában. A keletiek számára idősnek lenni annyi, mint elég okosnak lenni ahhoz, hogy az élet viszontagságait legyőzze és hogy sokáig éljen valaki. Tehát akárki SENSEI-nek szólithatja nagyapját, azaz tiszteletre méltó személynek. Az a tény, hogy idős valaki, önmagában elismerésre méltó, mmert képes volt a tulélésre és az érvényesülésre. Sok-sok leckét kellett megtanulnia az életben és maga is sok fiatalt tanitott. Hasonlóképpen a SEMPAI sem egyszerüen rangidőst jelent. Mint a SENSEI, ez is egy tiszteletet kifejező szó, mely a magasabb képességü személynek szól, aki még ugyan nem ért a SENSEI szintjére, de elismerést és tiszteletet érdemel.

Ha már megértettük a DAN jelentését mint felnőtt, a család szemszögéből kell ezt értenünk. A SHODAN megszerzése ilyen módon azt jelenti, hogy valaki érett tagja lett a DOJO családjának. Ez az elismerés, de egyben a felelősség foka is, ami egyedül nem érhető el, de ha valaki ilyen ügyességet ért el, azt a DOJO családnak köszönheti. Saját erőfeszitésén kivül, SENSEI vagy SEMPAI nélkül, apa, nagybácsik és testvérek nélkül nem lehetséges a harci müvészetek elsajátitása. Ez az oka annak, hogy a keletiek ugy tisztelik a SENSEI-t és olyan hüségesek DOJO-jukhoz. Ugy tekintik őket, mint a szülőt és a családot, az otthont. Enélkül teljesen elveszettek és képtelennek megtalálni az utat. /Meg kell jegyezni, hogy ezekben a sportágakban ezért sem tul gyakori - hazánkban sem - az átigazolás/. A legtöbb versenyző nem szivesen hagyja el klubját, és igen sokszor vissza is tér hamarosan. Ha csak nincs egy klubbal komoly baj, tanulói nem szivesen hagyják el a DOJO-t, az otthont!

Igy már világos, hogy a SHODAN megszerzése nem mesterfokot, nem kiváló szakembert jelent. Teljes értékü tanulóját jelenti a müvészetnek és érett tagját egy DOJO családjának. Ez a kezdete a fejlődésnek az alkalmasságban, a hozzáértésben, felelősségben és emberiességben, udvariasságban, kötelességtudatban, hüségben és a BUSHIDO többi fő eszméjében, ami a keletieknek az erős jellem alapja. A SHODAN megszerzése ez első lépés a teljesebb emberré válás útján.