A számítógépes vírus olyan program, amely saját másolatait helyezi el más, végrehajtható programokban vagy dokumentumokban. Többnyire rosszindulatú, más állományokat használhatatlanná, sőt teljesen tönkre is tehet. A számítógépes vírusok működése hasonlít az élővilágban megfigyelhető vírus viselkedéséhez, mely az élő sejtekbe hatol be, hogy önmaga másolatait előállíthassa. Ha egy számítógépes vírus kerül egy másik programba, akkor ezt fertőződésnek nevezzük. A vírus csupán egyike a rosszindulatú szoftverek (malware) számos típusának. Ez megtéveszthető lehet a számítógép-felhasználók számára, mivel mára lecsökkent a szűkebb értelemben vett számítógépes vírusok gyakorisága, az egyéb rosszindulatú szoftverekhez, mint például a férgekhez képest.
Bár a számítógépes vírusok lehetnek kártékonyak (például adatokat semmisítenek meg), a vírusok bizonyos fajtái azonban csupán zavaróak. Némely vírus késleltetve fejti csak ki hatását, például csak egy bizonyos számú gazdaprogram megfertőzése után. A vírusok domináns kártékony hatása az ellenőrizetlen reprodukciójuk, mely túlterhelheti a számítógépes erőforrásokat.
Napjainkban (2009), az internet térhódításával vírusok már valamivel kevésbé gyakoriak, mint a hálózaton terjedő férgek. Az antivírus szoftverek, melyeket eredetileg a számítógépes vírusok elleni védelemre fejlesztettek ki, mára már képesek a férgek és más veszélyes szoftverek, mint például a kémprogramok (spyware) elleni védelemre is.
2008-ban a Google elindított egy vírus elleni kampányt úgy, hogy megpróbálja elkapni a vírusterjesztő oldalakat, és azt a keresési találatokban vírusos oldalként megjeleníti.
Gyakori jellemzőik
A gazdaprogramok megfertőzése és az önsokszorosító viselkedés valamennyi vírusra jellemző. Ezenkívül gyakran rendelkeznek a következő tulajdonságokkal:
- nagyon kis méret;
- legtöbbjük a Microsoft Windows operációs rendszereken okoz gondokat;
- futtatható állományokat képesek megfertőzni;
- általában ártó szándékkal készítették őket;
- gyakran akár válogatva, időzítve tönkretesznek más fájlokat;
- rejtetten működnek, esetleg akkor fedik fel magukat, ha feladatukat elvégezték;
- egyre fejlettebb intelligenciával rendelkeznek, például változtathatják saját kódjukat és aktivitásukat
Alaptípusaik
- EXE-COM vírusok
- BOOT-vírusok
- MR-vírusok
- Makró vírusok
- New Exe vírusok
- Multi platform vírusok
- Önátíró (polimorf) vírusok
- E-mail vírusok
- zenefájl vírusok
Legújabb fenyegetések
Céljuk nem a rombolás, hanem illegális javak, illetve személyes, titkos adatok megszerzése. Ennek megfelelően terjesztési módszerük is különbözik a korábbiaktól. 2005-ben az "izraeli eset" kapcsán jegyezték fel az első személyre szabott trójai programot alkalmazó csendes támadást.
Legújabb fenyegetések típusai
- Személyre szabott támadások
- Csendes támadások
A védekezés formái
A vírusok terjedésével és elhárításával foglalkozó nagy cégeknek van saját honlapja, ahol a friss vírusinformációkat közzéteszik; gyakran hírlevélre is fel lehet iratkozni, ahol az újonnan megjelenő kártékony programokról kaphatunk értesítést.
A vírusok ellen megoldás lehet, ha van a számítógépünkön telepítve vírusirtó program, ami állandóan figyeli a rendszert (letöltött és indított programokat, e-maileket). A kártékony programok másik fajtája ellen a spyware (kémprogram) kereső software-ek segítenek. Mindezeket gyakran, általában hetente vagy akár naponta frissíteni szükséges a hatékony működéshez.
A számítógépre telepített tűzfal program megvédheti rendszerünket az illetéktelen betörési kísérletektől is amellett, hogy a vírusok hálózati fertőzését is megakadályozhatja.
