Tehát nem mindegy milyen egyed az, amivel foglalkozunk, s öljük bele a fáradságos munkát! Az elmúlt hat év tapasztalataira támaszkodva, amikor is a két furioso mén volt, s jelenleg is van a kezem alatt (Nomád, North Star III. és Calypso, Catalin VII-9), megállapítható, hogy ennek a fajtának feltűnően jó a monotónia tűrése - nagyon lényeges - erőteljes konstitúciója jól bírja a megterhelést. Mindkét egyed nyakillesztése jó, nem magas, s egyenes hátvonala megfelel a rajta végzendő gyakorlatoknak. A szakág még dolgozott a Fantastic nevű lóval és jelenleg Hunor (North Star X-7) nevű ménnel, amelyre a fent elmondottak is érvényesek. Eredménye: 2001 Eb- n lány döntős helyezés! 1996-ban az a megtiszteltetés érte a szakágunkat, hogy a Nemzetközi Lovas Szövetség a lovas torna világbajnokság rendezési jogát nekünk ítélte. (Kaposvár). Az előző évek eredményeire való tekintettel: 1990 Vb. Stokholm csapat IV. hely, egy egyéni versenyzőnk döntős, 1993 Eb Hága csapat IV. hely egy egyéni versenyzőnk döntős.
A Kaposvári vb-re a magyar válogatott, mint sokszor már "fennállása" során ló hiánnyal küszködött….S mint rendező fél nemcsak egyéni versenyzőkkel, hanem csapattal is részt kellett vennünk ( a tehetsége gyerek-anyag adva volt). A vezetőség összedugta a fejét, s akkor a Hódmezővásárhelyen lévő Nomád nevű mént átadták 3 héttel a vb előtt. Ha mi, akkor a külföldieknek ezt elmondtuk volna, nem hiszik el. Sikerült a lovat felkészítenem, a gyerekek fogcsikorgatva megszokták a lovat. A 12 csapatból a 8. helyen sikerült végeznünk. Szemben a külföldiekkel, akik éveken keresztül állandóan ugyanazon a lovon versenyeztek. Ezután a mént visszaadtam, s majd 1997 őszén a Nemzeti Lovardába került, újra a kezem alá. Nem mondok újat a szakembereknek, mert Nomád a renitens viselkedése, s néha a kezelhetetlensége miatt problémás ló volt. De amiért dicséret illeti az, hogy az edzéseken mindig az elvárás szerint teljesített és versenykörülmények között fegyelmezett volt. Példaként hoznám fel, 1998-ban a római világbajnokságon a lány versenyzőm egyéniben a döntőbe jutott Nomádon (Kocsis Zsuzsanna). Ugyanezen a vb-n két fiú versenyző is indult. A verseny platzon meghajlás után a szabályok szerint, a mellettem álló versenyző átadja az ostort, s ő "lányos" zavarában rálépett a csapó végére, s mire kezembe került az ostor kettétörve, fele hosszúságú lett! Ledermedve álltam a kör közepén, szóval és csettentéssel indítottam el a vágtába a Nomádot, az ostor így semmi segítséget nem tudott nyújtani. S az a ló, amelyik sokszor makacs volt a versenypályán kívül, ott megbízhatóan tudta, mi a feladata és teljesített- s nem is akárhogyan. Dicséret illeti!
Mint említettem, jelenleg Calypso nevű 9 éves furioso ménnel dolgozom. Fél éve van a kezem alatt, jóindulatú, elfogadja és szereti a gyerekeket. Dicsérhető a munka bírása is. De a tért ölelő nagy galoppját nehezen szokták meg a versenyzőim. A munka, a nyugodt környezet, a gondoskodás mindig meghozza az eredményt. Már két magyar bajnoki címet nyertek versenyzőim Calypson. S nagy reményekkel vagyunk a 2002. évi világbajnokságot illetően. A hiányzó egy kvalifikációs pontot ezen a lovon biztos megszerzik versenyzőim, s elnyerik az indulási jogot a vb-re.
Évek óta Szlovákiába járunk nemzetközi versenyekre. Ott szinte csakis furioso fajtájú lovakon versenyeznek. Két válogatott lovuk, pedig Calypsonak apai ágáról testvérei: Catalin I és Catalin II. Nem véletlen, mert a háború után is fennmaradtak Szlovákiában a furioso ménesek, nem úgy, mint nálunk.
Magam részéről az elmondottakkal abbeli véleményemnek szeretné hangot adni, hogy örömteli a furioso tenyésztés fellendülése hazánkban, mert nemcsak a lovas torna sport kaphat így értékes egyedeket, hanem a most induló lovas-turizmus is jó hasznát veszi a már kiképzett egyedeknek.