A
Nagybaracskai
Horgászegyesület 1950-ben alakult. Az első megalakulás évétől 2009-ben
bekövetkezett haláláig kisebb megszakításokkal, különböző pozíciókat
töltött be
az egyesület életében. Az elnöki posztot 13 évig, a többi időben
pénztáros
volt. Az egyesületnek nem volt saját vize, míg 1998-ban az önkormányzat
30 évre
haszonbérleményként a Füzesi-Dunát át nem adta az egyesület
gondozásába,
bizonyos feltételek mellett. Az új helyzet óriási előrelépést jelentett
a korábbi viszonyokhoz képest,
ugyanakkor hatalmas felelősséget rótt a vezetésre. Mint elnöknek, ekkor
volt igazán szüksége kiváló szervezőkészségére (amit
munkahelyein is bebizonyított), fontos és kitartó munkájára, amit az új
helyzet
megkívánt a sok népszerűtlen intézkedés bevezetésénél. Megszállottja volt a közösségnek, nem ismert lehetetlent. Már gyerekként
szerette a természetet, vizet és ezek által nyújtott horgászatot. Az Isten nem
tudott olyan rossz időt adni, hogy őt otthon tartsa. A vízen kezdte a napot és
a vízen fejezte be. Aktív horgász vezetőként igen sok ellenséget és haragost szerzett.
Sokszor,
amikor összetornyosultak a problémák, elhatározta, nincs tovább és befejezi.
Lobbanékony természete ellenére, igen érzékeny volt, a konfliktusok igen
megviselték. Viszont voltak a felső-vezetésben olyan emberek, akik szerint akkor az ország
területén nem sok ilyen rendezett, pontos nyilvántartásokkal rendelkező
egyesület volt. Ezt a sok „HOBBI” szervezetet nagyon is komolyan vette
(+
MAHOSZ-tól 2001. május 05-én és 2008. április 27-én elismerő oklevelet kapott a
kiváló munkájáért).