Szabó Sándor Sporthorgász Egyesület közgyűlésein elfogadott határozatok alapján, az egyesület horgászrendje.

A tavon mindenki csak saját felelősségére horgászhat. A horgászat közben esetlegesen bekövetkező balesetekért a Szabó Sándor Horgászegyesület felelősséget nem vállal!

A horgászat időtartama:
- A nyári időszámítás alatt 0 órától 24:00 óráig, a téli időszámítás alatt 0 órától 24:00 óráig a horgászat.
-
A horgászatot megkezdeni csak a tóra érvényes okmányok birtokában lehet!
( éves területi, vagy napi területi engedély )
Füzes - Felnőtt Területi Engedély: 30 000 Ft.
Füzes - Új tag belépési díja: -  Ft.  
Egyesületi tagdíj: 2000 Ft

Füzes - Ifjúsági Területi Engedély: 11 000 Ft.
Füzes - Gyermek jegy: 600 Ft.

Füzes - Napi jegy: 2500 Ft. 
VÁLTOZÁS: 24 órás engedély ( nem éjféltől éjfélig érvényes, hanem a váltástól számítva 24 órán át, vagy a kívánt időponttól! )

Füzes - Heti jegy: 11 000 Ft.
Füzes - Ifjúsági napijegy: 1100 Ft.
Füzes - Ifjúsági hetijegy: 5500 Ft

Füzes - Stég bérleti díj: 3000 Ft. /stég/év

Méretkorlátozások az „Állami Horgászjegy” szerint.
Kivétel ponty, fogási méret 32 cm.
Busára és harcsára nincs mennyiségi és súly korlátozás.
Csuka, süllő fogása a tilalmi időszakok és a méretkorlátozások betartásával. ( csuka 40 cm, süllő 30 cm )
Csukat tilalmi időszaka 02.01-től 03.31-ig.
Süllő tilalmi időszaka 03.01-től 04.30-ig.

A 6 kg-nál nagyobb pontyot megtartani tilos, azt kíméletesen vissza kell helyezni a tóba.


Mennyiségi korlátozások

- felnőtt  éves területi engedéllyel méretkorlátozással védett halakból naponta 3 db fogható, melyből
  2 db ponty, 1 db egyéb nemes hal.
- felnőtt  éves területi engedéllyel hetente méretkorlátozással védett halakból fajonként, pontyból 4 db, egyéb nemes halból 7 darabot lehet megtartani.
- ifjúsági és kedvezményezett éves területi engedéllyel méretkorlátozással védett halakból naponta fajonként    1 darabot, összesen 1+1=2 darabot lehet megtartani. ( példa:1db ponty+ 1db más nemes hal )
- ifjúsági és kedvezményezett éves területi engedéllyel méretkorlátozással védett halakból hetente fajonként 3 darabot lehet megtartani.  ( példa: 3db ponty + 3 db más nemes hal )
- gyerek horgászok méretkorlátozással védett halat nem tarthatnak meg.
- egyéb halakból naponta 5 kg a kifogható mennyiség.
Kifogott harcsa mennyisége a darab és kilogramm korlátozásba nem számít bele, de a kifogott mennyiséget a fogási naplóba rögzíteni kell.
- felnőtt napi területi engedéllyel 2 db méretkorlátozással védett nemes halat  és 5 kg egyéb halat lehet elvinni.
- ifjúsági napi területi engedéllyel 1 db méretkorlátozással védett nemes halat és 5 kg egyéb halat lehet elvinni.
- gyerek napi területi engedéllyel 5 kg egyéb halat lehet elvinni.

Heti jegy esetén.
- felnőtt heti jegy- elvihető hal mennyiség, összesen 4 db ponty, 7 db egyéb nemes hal, 20 kg egyéb hal
- ifi heti jegy- elvihető hal mennyiség, összesen 4 db ponty, 7 db egyéb nemes hal, 20 kg egyéb hal
- gyerek heti jegy- elvihető hal mennyiség, összesen 20 kg (nemes hal, nem vihető el)
Törpeharcsából korlátlan mennyiség fogható, a kifogott törpeharcsát a tóba visszahelyezni tilos!

 Horgászbotra és egyéb eszközökre vonatkozó szabályok

- Horgászni 2 db bottal, botonként 2-2 horoggal lehet felnőtt horgászok részére.
- Ifjúsági és kedvezményezett horgászok részére 1 bottal, botonként maximum 2 horoggal engedélyezett a horgászat.
- Gyermek horgász 1 db orsós készséggel horgászhat. A bot mellet csalihal fogása céljából 1×1 méteres emelőháló használata engedélyezett.
- A tavon csónakból, zsiliptől 50méteres távolságon belül horgászat tilos.
- A szoktató etetés a tavon a partról ésszerű mennyiségben a vízminőség megóvásának figyelembe vételével engedélyezett. Tilos a szoktató etetés csónakból, beúszva, illetve etetőhajó alkalmazásával.
- Halradar használata tilos.

 Egyéb szabályok

- Szemetes horgászhelyen a horgászat tilos, a horgászat közben keletkezett hulladékot köteles a horgász, a horgászhelyről elszállítani a horgászat befejeztével.
- A fogási naplóba és a napi területi engedély fogási lap rovatába a kifogott méretkorlátozással védett hal tömegét kilogrammra kerekítve, valamint a fogás pontos idejét ( óra, perc ) a horgászkészség újbóli bevetése előtt tintával be kell jegyezni.
- A kifogott halat, más horgásznak átadni tilos!
- A tavon a bojlis horgászmódszer engedélyezett. A bojlis horgászat kötelező kelléke a pontymatrac és a sebfertőtlenítő spray. 
- Azon időszakban, amikor a tavon a békés halak horgászata tilos, ( értsd, a vezetőség által elrendelt tilalom ) a csalihal fogása ragadozó halas horgászathoz maximum 3-4 méteres gyűrűzetlen bottal   (spiccbot ) és 1×1 méteres csalihal fogó hálóval engedélyezett.
- Sötétedés után a horgászhelyet kötelező kivilágítani, jelző fény.
- Pergetés engedélyezett.
- Horgászni mindkét oldalról, mederközépig lehet.
- Egész évre stéget, csak éves területi engedéllyel rendelkező tag bérelhet, a bérleti szerződés megkötésével és az éves díj befizetésével.
- Stéget bérlő köteles a stéghez táblát kihelyezni, sorszámmal a bérlő nevével.
- Stéget bérlő köteles a stég mindkét oldalán, 5-5 méteren a nád levágásáról gondoskodni a téli időszakban.
- Új stég építése esetén – 80 cm széles bejáró, 2x2 m-es stég méret, a stég a parti nád vonalától oktalanul nem nyúlhat be a vízterületre, benyúlása maximum 3 méter. (a szabály a  2017 előtt épült stégekre visszamenőlegesen nem hatályos)
- Gyermek horgász, kizárólag felnőtt társaságában lehet a horgásztónál!
- A szabad oldalon a horgászhelyek elfoglalása érkezési sorrendben történik, foglalt hely nincs.
- A horgásztó környékén fák, bokrok irtása, csak az önkormányzat engedélyével lehetséges.
- A horgásztavon a fürdőzés tilos, csónak használata indokolt esetben ( pl: vízi növényzet irtása, harcsa horgászt az ide vonatkozó szabályok alapján )
- A szabad oldalon, csak parti hely alakítható ki, a vízbe való beépítés tilos.
- Lékről való horgászat tilos!
Harcsa horgászatára vonatkozó szabályok.

- A csónakkal való harcsahorgászatot a horgászboltban be kell jelenteni a titkárnak, vagy valamelyik elnökségi tagnak telefonon, vagy szóban. E nélkül tilos a horgászat!
elérhetőség: 30/ 637-0546,  70/ 568-0022,  70/ 532-6078,  30/276-1024, 70/223-4241
- Csak saját csónak használható erre a célra.
- Csak harcsa horgászatára használható, a szerelék berakására, illetve a harcsa fárasztásra.
- A csónak saját felelősségre használható, kártérítési felelőssége az egyesületnek nincs.
- Tárolása saját, vagy bérelt stégnél történhet.
- A szereléket csak a horgászhelynek szembe lehet behordani, úgy, hogy azzal más horgász nem zavarható.
- A harcsahorgász köteles a horgászhelyét kivilágítani éjszaka.

A horgászati szabályok megszegése az éves területi engedély, illetve a heti, napi területi engedély bevonását, fegyelmi eljárást vonhat maga után!


A VEZETŐSÉG 2004. JÚLIUS 09.-i MÓDOSÍTÁSÁVAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN
NAGYBARACSKAI HALADÁS SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET

Fegyelmi Szabályzata

A horgászattal kapcsolatos jogszabályok és egyéb rendelkezések érvényre juttatása, a fegyelmi vétséget elkövetők felelősségre vonásának egységes rendje érdekében a vezetőség az alábbi szabályzatot fogadja el:

A FEGYELMI ELJÁRÁS CÉLJA

A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, a horgászrendek, az alapszabályok, az egyesület által hozott határozatok, a társadalmi együttélés szabályai megtartásának, valamint a szervezeti élet tisztaságának biztosítása, illetve a cselekménnyel arányban álló marasztalással az elkövető és más horgász visszatartása hasonló magatartástól

FEGYELMI VÉTSÉGEK

Fegyelmi vétséget követ el az a horgász egyesületi tag:

a)   aki ellen halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) összefüggő szándékos bűncselekmény miatt a bűnüldöző, illetve igazságügyi szervek jogerős marasztaló határozatot hoztak;

b)   akit halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) kapcsolatos, illetve horgászattal összefüggő környezetvédelmi szabálysértés elkövetésében jogerősen vétkesnek találtak;

c)   aki a halászattal és horgászattal, illetőleg a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, az üzemtervek, a horgászrendek, az egyesületi alapszabály, a választott szervek határozatai vagy a horgászszervek alapszabályszerű működését veszélyezteti;

d)   aki mint választott testület tagja, vagy megbízott tisztségviselő, kötelességét felróható okból nem teljesíti, illetve elhanyagolja;

e)   aki az egyesülettel szemben fennálló anyagi és természetbeni kötelességeit határidőn belül nem teljesíti, illetve a fegyelmi szervek idézésére a fegyelmi tárgyaláson, mint tanú, kellő indok nélkül nem jelenik meg, vagy ott rosszhiszeműen valótlant állít;

f)    aki vendégének a társadalmi együttélés szabályai ellen vétó magatartását a horgásztanyán vagy horgászat közben nem a tőle elvárható módon igyekszik megakadályozni.

g)   aki a társadalmi együttélés szabályai ellen vét, különös tekintettel a tisztségviselőkkel, halőrökkel szemben tanúsított méltánytalan hangnemre, a horgásztársakkal kapcsolatban terjesztett rosszhiszemű vádakra. Rosszhiszeműnek kell tekinteni minden olyan állítást, amely alkalmas arra, hogy más személyt negatív színben tüntessen fel, amennyiben az állítás nem bizonyítható.


FEGYELMI BÜNTETÉSEK

(1)   Fegyelmi büntetések:

a)   figyelmeztetés;

b)  írásbeli megrovás;

c)   az egyesület vízterületéról-, horgásztanyájáról, vagy a feljelentő- hasznosító vízterületéról-, horgásztanyájáról, meghatározott időre szóló kitiltás;

d)  tagsági jogok meghatározott ideig tartó felfüggesztése;

e)   egyesületből meghatározott időre szóló kizárás;

(2)   Indokolt esetekben a 3. § (l) bekezdés b) pontjában megjelölt fegyelmi büntetést a c) ponttal együtt is ki lehet szabni

(3)   Az egyesület választott testületének tagja, illetőleg megbízott tisztségviselője által elkövetett,  a 2.§ d) szerinti fegyelmi vétség esetében csak a 3.§ (l) bekezdés a), b) c) pontjában megjelölt fegyelmi büntetést lehet kiszabni, valamint indítványozni KELL az eljárás alá vont személy tisztségből való visszahívását.

(4)   A 3.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti fegyelmi büntetések leghosszabb időtartama két év

(5)   A 3.§ (l) bekezdés d) és e) pontja szerinti fegyelmi büntetés leghosszabb időtartama öt év

(6)   A 3 §. (l) bekezdésének c) d) és e) pontjai alapján kiszabható büntetés végrehajtása rendkívüli méltánylást érdemlő esetben - legfeljebb két évi próbaidőre felfüggeszthető. Nem kerülhet sor azonban felfüggesztésre, ha a 3.§ (l) bekezdésének c), d), és e) pontja alapján a horgászattól való eltiltás időtartama az egy évet meghaladja. Ha a próbaidő eredményesen telt el, a fegyelmi büntetés hatályát veszti. Amennyiben azonban a fegyelmi eljárás alá vont tag a próbaidő alatt újabb fegyelmi vétséget követ el és emiatt ismét fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, ebben a határozatban el kell rendelni a korábban kiszabott, de próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetés végrehajtását is.

HATÁSKÖRÖK

(l) A 3. § (1) bekezdés c), d), és e) pontja alapján hozott fegyelmi határozattal összefüggésben a kiadott horgászjegyet és a területi engedélyeket a határozat jogerőre emelkedésekor - a büntetés időtartamára, vagy az év teljes hátra lévő részére - minden esetben vissza kell vonni. A fegyelmi bizottság a jogerős döntésig felfüggesztheti a tag horgászati jogát. ( Bevonhatja a területi engedélyt! ) Az államhatárt képező vízterületekre vonatkozó területi engedély visszavonása esetén az azzal kapcsolatos esetleges határvízi horgászati engedélyt is be kell vonni. Ezekről a fegyelmi-határozatban külön kell rendelkezni.

(2)  Az egyesület fegyelmi szervének hatáskörébe tartozik az egyesület választott testületének tagja, vagy megbízott tisztségviselője által elkövetett a 2.§ c), e), f), g) pontja szerinti fegyelmi vétség elbírálása is.

(3)  A (2) bekezdésben nem említett fegyelmi vétségek elsőfokú elbírálása az egyesületi fegyelmi szerv hatáskörébe tartozik. A fegyelmi eljárásra az az egyesület fegyelmi bizottsága illetékes, amelynél az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás kezdeményezésének és elrendelésének évében az állami horgászjegyét kiváltotta.

Kettős tagság esetén, ha a fegyelmi vétséget elkövető személy az eljárást elrendelő horgászegyesületből kilép, az eljárás lefolytatását kezdeményezni kell a másik horgászegyesületnél.

Olyan kettős tagság esetén, amikor a fegyelmi vétséget elkövető személy egyik horgászegyesületnél sem váltott állami horgászjegyet, az eljárás lefolytatására az az egyesület az illetékes, ahol a fegyelmi vétséget elkövette.

AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA

(l) A fegyelmi eljárást kezdeményezheti:

a)                      halászati őr, esküt tett társadalmi őr

b)                     vízhasznosító, területi engedélyt kibocsátó szervezet

c)                      megalapozottan, bizonyítékokkal alátámasztottan a sérelmet szenvedett horgász, vagy       bármely más horgász

d)                     a halászati, a vízügyi, a környezetvédelmi, a természetvédelmi és más hatóságok.

(2)  Fegyelmi eljárás csak egyesületi tag ellen és csak írásban rendelhető el. Az értesítésben ismertetni kell vele az általa elkövetett fegyelmi vétséget

(3)  Elrendelésre jogosultak:

a) az egyesületi fegyelmi ügyekben az illetékes egyesület közgyűlése, vezetősége, elnöksége vagy elnöke.

(4)  Az egyesület elnöke a tudomására jutott fegyelmi vétségek kivizsgálásáról, vagy a fegyelmi eljárás elrendeléséról haladéktalanul gondoskodni köteles.

Ha a horgászegyesület tagja a 2.§ a), b) vagy c) bekezdésében foglalt cselekményeket követte el, az egyesületi fegyelmi eljárás megindítása kötelező.

Rendkívül súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult szerv vagy személy a fegyelmi ügy jogerős befejezéséig terjedő időre felfüggesztheti a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított személy tisztségének betöltésére, illetve az adott vízterületre vonatkozó horgászati jogát.

ELÉVÜLÉS

Ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több mint egy év, vagy ha az eljárás elrendelésére hivatott személy vagy szerv tudomására jutásától három hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult. Ez utóbbi esetben az egy év elévülési idő a büntető- vagy szabálysértési eljárásban hozott jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.

 

 

A FEGYELMI SZERVEK MŰKÖDÉSE

(l) A fegyelmi szerv határozatképes, ha az ügy tárgyalását a szerv tagjainak a fele, legalább azonban három személy jelen van.

(2)   Nem járhat el konkrét ügyben a fegyelmi szerv tagjaként a sértett, továbbá aki a fegyelmi eljárás alá vont tagnak, avagy sértettnek egyeneságbeli rokona, házas- vagy élettársa, vagy testvére, illetve aki az eljárás alá vont taggal vagy sértettel munkajogi alá- vagy fölérendeltségi, vagy egyéb függőségi kapcsolatban áll. Nem működhet közre a fegyelmi szerv tagjaként az sem, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból (elfogultság) nem várható.

(3)   A másodfokú eljárásban nem vehet részt a fegyelmi szerv tagjaként, aki a felülvizsgálat határozat meghozatalában, illetőleg - vizsgálóbiztosként az azt megelőző eljárásban részt vett.

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

(1)   A fegyelmi szerv elnöke gondoskodik az eljárás szabályszerű lebonyolításáról. Bonyolultabb ügyekben a tényállás tisztázása céljából a szerv tagjai közül vizsgálóbiztost jelölhet ki, vagy a kivizsgálást maga is foganatosíthatja.

(2)   Az elnök a fegyelmi ügy tárgyalását az iratok beérkezésétól számított 30 napon belül köteles kitűzni, vagy - szükség esetén annak kivizsgálását elrendelni. A kivizsgálás legfeljebb 60 napig tarthat.

(3)   Az eljárás alá vont tagot tértivevényes ajánlott levélben és azzal a figyelmeztetéssel kell a kitűzött tárgyalásra megidézni, hogy igazolatlan távolmaradásával a tárgyalás megtartását nem akadályozza, bizonyítékait, tanúit legkésőbb a kitűzött tárgyaláson bejelentheti, illetve tanúit magával hozhatja.

(4)   Ha az elkövető a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés során elismerte és ezt a feljelentésben aláírásával tanúsítja, a bizonyítási eljárást mellőzni lehet. Ilyen esetben elegendő a tárgyalásra csupán az elkövetőt megidézni.

Az elkövető elismerésének hiányában is mellőzni lehet a bizonyítási eljárást:

csekélyebb jelentőségű fegyelmi vétségek esetén, ha a feljelentést hivatalos személy (rendőr, halőr, halászati társadalmi ellenőr stb.) tette és a fegyelmi vétség elkövetését legalább egy tanú aláírása bizonyítja. Ilyenkor azonban - a bizonyítási eljárás mellőzése esetén - csak a 3.  (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott fegyelmi büntetést lehet kiszabni.

(5)   Azok közül, akiknek a tárgyaláson való meghallgatása szükséges, az egyesület tagjai a felmerülő költségek megtérítése mellett - megidézhetők, mások pedig meghívhatók. Az idézés kézhezvétele és a tárgyalás megtartása közötti minimális határidő nyolc nap.

(6)   A tárgyalás nyilvános. Az eljárás alá vont tag kérelmére azonban zárt tárgyalást lehet elrendelni. Amennyiben erkölcsi okok indokolják, a bizottság elnöke a tárgyalásról az ifjúsági tagokat kizárhatja.

(7)   A tárgyalást az elnök nyitja meg, vezeti és gondoskodik a rend fenntartásáról. Azt, aki a tárgyalás rendjét közbeszólásával, vagy egyébként zavarja, a teremből - figyelmeztetés után kiutasíthatja és ellene az elrendelésre jogosult szervnél, vagy személynél fegyelmi eljárást, vagy a szükségesnek látszó intézkedést kezdeményezheti. Az elnök megállapítja a tárgyalás megtartásának szabályszerű feltételeit, számba veszi a megjelenteket, felveszi az eljárás alá vont tag személyi adatait, tisztázza az elfogultságot. Elfogultsági kifogás előterjesztése esetén, a kifogásolt tag nyilatkozata, valamint az esetleges bizonyítás felvétele után - a kifogásolt tag és az eljárás alá vont személy távollétében - a szerv kellő indoklással dönt az elfogultsági kifogás elfogadásáról vagy elvetéséről. Ezután következik az ügy ismertetése, majd az elnök kihallgatja az eljárás alá vont tagot, akihez a szerv tagjai is kérdéseket intézhetnek. Ezután kerül sor a szerv által szükségesnek tartott bizonyítás felvételére.

(8)   Ha az eljáró fegyelmi szerv úgy ítéli meg, hogy a határozathozatalhoz elegendő alap áll rendelkezésre, a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilváníthatja és a további esetleges bizonyítékok vizsgálatától eltekint. A szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

(1)  A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a szerv megnevezését, tagjainak nevét, a jegyzőkönyvvezető és a hivatalból megjelenő más személyek nevét, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, foglalkozását, egyesületének nevét, horgászigazolványának és horgászjegyének számát, esetleges viselt tisztségét, az eljárás alá vont tag érdemi nyilatkozatát a terhére rótt fegyelmi vétség tekintetében védekezését, a tanúk vallomásának lényegét és az itt elhangzott indítványokat kell tartalmaznia.

(2)  A jegyzőkönyvet a szerv tagjai és - amennyiben a jegyzőkönyvet nem a szerv valamelyik tagja vezeti – a jegyzőkönyvvezető írja alá.

10§

(1)  A szerv zárt ülésén hozza meg határozatát, amelyet az elnök azonnal kihirdet, vagy a kihirdetésre legfeljebb nyolc napon belül újabb határnapot tűz ki.

(2)  Az eljárást meg kell szüntetni, ha a szerv a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy az eljárás alá vont személy terhére rótt cselekmény

a)   nem fegyelmi vétség;

b)  nem követte el, illetőleg

c)   elkövetése megnyugtató módon nem bizonyítható

d)  terhére rótt fegyelmi vétség elévült.

(3)  A határozatot írásba kell foglalni. A határozat három részből áll. Az első rész a szerv megjelölését, az ügy számát, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, egyesületének nevét, esetleges viselt tisztségét, horgász igazolványának és horgászjegyének számát, a tárgyalás helyét és idejét tartalmazza.

A határozat második - rendelkező- részének az eljárás alapját, a fegyelmi ügyben hozott érdemi döntést és a fellebbezési jog tekintetében nyújtott tájékoztatást kell megjelölni. Emellett rendelkezni kell:

a)   az eljárás megszüntetése esetén:

- az esetleg korábban bevont, kizárólag az eljáró egyesület vizére érvényes területi engedély, illetve a korábban  bizonyítékként elvett, elkövetéshez használt eszközök visszaadása felöl,

b) elmarasztaló határozat esetén:


-          az egyesület vízterületére érvényes területi engedély visszaadása felöl, ha azt korábban tévesen vonták be, illetőleg ha a területi engedély visszavonása a kiszabott büntetésnek nem vele járó következménye,

-          a területi engedély visszavonása felöl, ha a 3.§ (1) bekezdés c), d), e) pontokban meghatározott büntetést alkalmazták,

-          annak az időszaknak a kiszabott hónapokban vagy években megállapított
büntetésbe való beszámítása felől, amely időszakban az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban érintett jogát valamely előzetes intézkedés (pl. a területi engedély bevonása) folytán ténylegesen nem gyakorolhatta,

-          a büntetés próbaidőre történt felfüggesztésével összefüggésben a próbaidő eredménytelen elteltének jogkövetkezményére való figyelmeztetés iránt,

-          az eljárás alá vont egyesületi választott testületi tag, illetőleg megbízott tisztségviselő tisztségéből való visszahívásának indítványozása felöl, ha azt a fegyelmi szerv indokoltnak tartja,

-          a korábban bizonyítékként elvett elkövetéshez használt eszközök visszaadása felöl, ha az egyesület, a vízhasznosító e fegyelmi szerv nem kezdeményezi a halászati vagy más, rendőrségi vagy szabálysértési hatóság eljárását,

A határozat harmadik - indoklási - része a fegyelmi szerv által megállapított tényállást, a bizonyítékok megjelölését, azok mérlegelését, lényegében a szerv meggyőződésének indokait, továbbá a súlyosbító és enyhítő körülményeket tartalmazza.

11§

(l) Az indoklást is tartalmazó határozatot az eljárás alá vont taggal a kihirdetéskor kell átvetetni és az átvételt írásban elismertetni, vagy tértivevényes ajánlott levélben részére 8 napon belül megküldeni. Ajánlott levélben meg kell küldeni továbbá a határozatot az eljárást elrendelő szervnek vagy személynek.

(2) Az elsőfokú határozat fellebbezés hiányában a kézbesítést követő tizenhatodik napon, ha pedig a fellebbezésre jogosultak az elsőfokú határozat kihirdetése után fellebbezési jogukról valamennyien lemondtak a lemondáskar jogerőre emelkedik. A jogerős fegyelmi határozatot a fegyelmi szerv elnöke jogerősségi záradékkal látja el.

3) Ha a 3. (l) bekezdésének c) pontja alapján a horgászt nem az egyesület, hanem az eljárást kezdeményező vízhasznosító vízterületéról tiltották ki, a jogerős határozat egy példányát meg kell küldeni ezen hasznosítónak is.

12.§

(l) A 3.§ (1) bekezdésének c)-d)-e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetéseket a határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni az eljárás alá vont személy horgászigazolványába és egyesületi tagnyilvántartó kartonjára. A bejegyzésben dátumszerűen fel kell tüntetni a fegyelmi büntetés hatályának első és utolsó napját.

(2)   A hónapokban, illetőleg években megállapított fegyelmi büntetés kezdő napja az a nap, amelytől kezdődően az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatta. Ha tehát pl. az eljárás során az 5.§ (4) bekezdése alapján felfüggesztették az elkövetőnek a horgászathoz való jogát és horgászjegyét átmenetileg bevonták, a bevonást követő idő beszámít a jogerős fegyelmi határozatban megállapított időtartamba. Amennyiben viszont az eljárás során ilyen intézkedésre nem kerül sor, a fegyelmi büntetés letöltése akkor kezdődik, amikor a jogerős határozat alapján az elkövetőt ténylegesen is megfosztják a joggyakorlás lehetőségétől (tehát pl. a horgászattól való eltiltást horgászigazolványába bejegyzik és horgászjegyét bevonják).

(3)   Az (l) bekezdésben meghatározott bejegyzést - ha arra lehetőség van - a másodfokú határozatot hozó szerv határozatának kihirdetése után azonnal bevezetik az elkövető horgászigazolványába és egyben bevonja a 4.§ (l) bekezdésben meghatározott okmányokat is. Amennyiben erre nincs lehetőség, mert pl. az elkövető nem jelent meg a tárgyaláson ezeket az intézkedéseket a jogerős határozat kézhezvétele után az ügyben első fokon eljárt fegyelmi szerv köteles megtenni. Ha a fegyelmi határozat első fokon jogerőre emelkedett, az e bekezdésben szabályozott kötelezettség az első fokú határozatot hozó fegyelmi szervet terheli.

(4)   A jogerős fegyelmi határozat rendelkező részét az évi rendes közgyűlésen ki kell hirdetni.

(5)   Ugyanezen rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az egyesületi elnökség, vezetőség, választmány által lefolytatandó első- és másodfokú, továbbá a megyei fegyelmi bizottságok és a Szövetség fegyelmi szerveinek hatáskörébe tartozó eljárásban is.

FELLEBBEZÉS

13.§

(1)   Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet az elsőfokú fegyelmi szervnél kell benyújtani

(2)   Fellebbezésre jogosultak: az eljárás alá vont tag és az eljárást elrendelő szerv, vagy személy. A fellebbezés halasztó hatályú.

(3)   A fellebbezést az elnök - az ügy irataival együtt - a fellebbezési határidő lejártától számított nyolc napon belül köteles megküldeni a másodfokú szervnek.

(4)   Ha a fellebbviteli szerv a fellebbezést alaptalannak találja, azt elutasítja, ellenkező esetben az elsőfokú határozatot részben vagy egészében megváltoztathatja, vagy a határozat hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú szervet új eljárásra és új határozathozatalra utasíthatja.

(5)   A fellebbviteli szerv az elsőfokú határozatban kiszabott büntetést csak erre irányuló fellebbezés esetén súlyosbíthatja.

(6)   Ha a fellebbviteli szerv a fellebbezést érdemben elbírálja, a hozott határozat a kihirdetéssel jogerőre emelkedik. A másodfokú határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs.

(7)   Amennyiben a határozatokban fegyelmileg vétkesnek bizonyult személy a másodfokú határozatban foglaltakat nem fogadja el, jogorvoslati kérelemmel bírósághoz fordulhat.

 

 

PERÚJÍTÁS

14.§

 

A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónap alatt a fegyelmileg sújtott személy az ügy perújítását kérheti, ha olyan új bizonyítékot jelöl meg, melynek az 1alapeljárásban terhére megállapított tényállás megdöntésére és ennek eredményeként kedvezőbb határozat hozatalára alkalmasak. A perújítás elrendelése vagy a perújítási kérelem elutasítása az alapeljárást lefolytató egyesület elnökségének, vezetőségének, választmányának, illetve az ügyben legfelsőbb szinten eljárt fegyelmi szervnek a hatáskörébe tartozik. A perújítást elrendelő, illetve elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Egyébként erre az eljárásra is a fegyelmi eljárás általános rendelkezései az irányadók.

 

FEGYELMI BÜNTETÉS TOVÁBBI VÉGREHAJTÁSÁNAK MELLŐZÉSE

15.§

A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év letelte után az eljárás alá vont tag a kiszabott fegyelmi büntetés további végrehajtásának mellőzését, az egyesület elnökségétől, vezetőségétől, választmányától abban az esetben kérheti, ha a határozat a 3.§ c), d) és e) pontjában foglalt egy évnél hosszabb időre szóló büntetést tartalmaz és a fegyelmi büntetés legalább felét már letöltötte. A büntetés további végrehajtásának mellőzésére csak akkor kerülhet sor, ha az elkövető a büntetés tartama alatt tanúsított magatartásával erre érdemesnek bizonyult.

ELJÁRÁS IFJÚSÁGI TAGGAL SZEMBEN

16.§

(1)  Ifjúsági taggal szemben elsődleges cél a nevelés, ezért a fegyelmi eljárás elrendelése előtt súlyos elbírálás alá eső esetek kivételével - a 8.§ (4) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni. Az ifjúsági tag megidézésével egyidejűleg fel kell kérni a szülőt, vagy a gyámot is a megjelenésre, hogy általános magatartására vonatkozó véleményt adjon.

(2)  Az ifjúsági tag elleni intézkedések előtt ki kell kérni - ha van - az ifjúsági felelős véleményét is.

AJÁNLÁS A HORGÁSZ FEGYELMI BÜNTETÉSEK MÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSÁRA

A szándékos és a gondatlan elkövetés egyaránt büntetendő.

A szabályok nem ismerése senkit sem mentesít a fegyelmi felelősségre vonás alól. Indokolt a fokozott szigor alkalmazása a rendteremtés érdekében.

ENYHÍTÓ körülmények:

a)      fiatalkorú

b)      kezdő horgász

c)      súlyos betegség

SÚLYOSBÍTÓ körülmény:

a)      már követett el fegyelmi vétséget

b)     a vétséget ittas állapotban követte el

c)      Az egyesület tisztségviselője

Az elkövetett fegyelmi vétség arányában ajánlott büntetési tételek, amelyektől lefelé és felfelé egyaránt el lehet térni:

a)      tiltott eszközökkel folytatott halfogási tevékenység 5 évi egyesületből történő kizárás

b)      ellenőrzésre jogosult személy tettleges bántalmazása 5 évi egyesületből történő kizárás

c)      más horgász bántalmazása 5 évi egyesületből történő kizárás

d)      egyesületi tisztségviselők rágalmazása, valótlan állítás, 2 évi egyesületből történő kizárás

e)      ellenőrzésre jogosult(ak) sértegetése, szidalmazása 2 évi egyesületből történő kizárás

f)       darabszám korlátozással védett halból, több megtartása esetén, 2 évi egyesületből történő kizárás

g)      tilalmi időben folytatott horgászat, zsákmány nélkül I évi egyesületből történő kizárás

h)      tilalmi időben folytatott horgászat, ha halat is fogott, I évi egyesületből történő kizárás + annyi év ahány halat fogott

i)       méreten aluli hal megtartása esetén, annyi év egyesületből történő kizárás ahány méreten aluli halat fogott

j)       vendéggel engedély nélküli horgásztatás (pl. feleség, rokonok, barátok, stb.) 2 évi vízterületről történő kitiltás

k)      megengedettnél több horgászkészséggel történő horgászat 2 évi vízterületről történő kitiltás

l)       ellenőrzésre jogosult felszólítására nem áll meg járművével, illetve a horgászatra jogosító okmányokat vagy a fogott halat nem hajlandó bemutatni 2 évi vízterületről történő kitiltás

m)   szabályos eszközzel, de szabálytalan módon történő horgászat (pl. horgászkészség bevetve és őrizetlenül hagyva) 1 évi vízterületről történő kitiltás

n)      a zsákmány bejegyzésének elmulasztása, a fogási napló helytelen vezetése 1 évi vízterületről való kitiltás

o)      szemetelés, a környezet és a növényzet durva módon történő károsítása, 1 évi vízterületről történő kitiltás

p)      a méretkorlátozás alá nem tartozó halfajok kifogható mennyisége 5 kg, aki ezt túllépi 6 havi vízterületről történő kitiltás

q)      tiltott helyen való horgászat 6 havi vízterületről való kitiltás

r)       a horgászatra jogosító iratokat a horgász nem tudja az ellenőrnek felmutatni, 6 havi vízterületről történő kitiltás

s)      sötétedés utáni horgászat során a horgászhely kivilágítása kötelező (a világító patron használata nem elegendő). Aki ezt elmulasztja 6 havi vízterületről való kitiltás.

t)       az ellenőr hívására a vízparton tartózkodó minden horgász köteles az ellenőr segítségére sietni, aki ezt megtagadja 6 havi vízterületről való kitiltás

u)      aki a kifogott halat nem vízben tartja, hanem a parton-stégen lassú halálra-fulladásra ítéli 6 havi vízterületről való kitiltás

v)      aki a csalit bedobás helyett, behordja 6 havi vízterületről való kitiltás

w)    aki önbevágó módszert alkalmaz 6 havi vízterületről való kitiltás

x)      aki kulturált emberhez méltatlan magatartást tanúsít (ittas állapot, hangoskodás, trágárság, szórakoztató elektronikai eszközök környezetet zavaró hangos használata) 6 havi vízterületről való kitiltás

y)      aki fogási naplóját időben nem adja le és annak okáról elfogadható igazolást nem tud felmutatni, a tárgyévre meghatározott halasítási hozzájárulás mértékének megfelelő birság megfizetése ellenében kaphat területi engedélyt

ELFOGADTA A NAGYBARACSKAI HALADÁS SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET VEZETŐSÉGE

2004. július, 09.