A terrárium berendezése

Én úgy gondolom, ha nem speciális (csak hálóból álló, hálóból és fából álló, stb.) tartályt készítünk, akkor jobb, ha kész terráriumot veszünk, nem pedig magunk készítjük, -ami persze olcsóbb, de nagyon macerás, főleg, ha az elsőt készítjük- ami csak akkor jó megoldás természetesen, amikor van rá pénzünk.

Háromféle terráriumberendezés létezik, ha a legalapvetőbb felosztást akarjuk megszemlélni.
1. Csak vízi
2. Vízi, szárazulattal, vagy fordítva
3. Kizárólag szárazföldi

Még ezek után is fel lehet persze osztani több típusra.

I. Csak vízi
1. A terrárium aljára helyezzünk állatkereskedésekben kapható gyöngykavicsot vagy szintén ugyanott fellelhető tiszta homokot. Ezután függeszünk fel a tetejére egy virágládában növényeket, ha kell tegyünk be egy fűtőt, töltsük fel langyos vízzel és már jöhet(nek) is a lakó(k)! Tehetünk az akvaterráriumba vízinövényeket is. A tulajdonosok karmos béka, törpe karmos béka, kis pipabéka, pipabéka lehetnek.
2. A terrárium alját szintén hintsük be homokkal vagy gyöngykaviccsal, helyezzünk el recés felszínű és barlangocskákkal szabdalt műsziklákat benne, tegyünk bele néhány vízinövényt, miegymást, ha kell fűtőt, a kihagyhatatlan langyos vizet és rakjuk bele az állatot/állatokat. Itt élhet például a kékrák.

II. Vízi szárazulattal, vagy fordítva
1. A terkó aljára szórjunk kis kavicsot vagy homokot, erre tegyünk kisebb sziklákat úgy, hogy rés legyen az egyes kövek között. Fűtő kerülhet bele, növényzet annál kevésbé. Faágakat is helyezhetünk bele és ügyeljünk rá, hogy a kövek tetején is legyenek rések. Ezt a "műremeket" töltsük fel úgy vízzel, hogy kilátszódjon 3-5 cm a sziklákból. Ezután beköltözhet a házigazda, törpe vörös tarisznyarák, integető rák, keleti unka, valamilyen tűzhasú gőte, valamint egyéb békák, gőték és szalamandrák. Egyes fajoknál úgy kell rendezzük a köveket, hogy nedves földterületet fogjanak közre.
2. Az aljzat nem fontos, a szárazulat tegye ki a tartály felét. A víz ne legyen túl mély, növények lehetnek benne. Fűtőre is szükség lehet. A száraz rész legyen homokos, legyenek rajta búvóhelyek, valamint benövényesíthetjük ezt is. Lakói kölönbözö dobozteknősök, iszapteknősök, maláj tüskés teknős, indiai koromteknős, amboinai és más szelenceteknősök, indokínai víziteknős, valamint díszes földiteknős, bármilyen más vízi- félvíziteknős, gőte, vízi, víközeli életmódot folytató nem tapadó béka és szalamandra fajok lehetnek.
3. Aljzatra nincs szükség és a terrárium külsejében a száraz rész domináljon. A szárazulatot növényesítsük, néhány ágat is beleszúrhatunk. A fűtő szükséglete megkérdőjelezhető, inkább a terkó tetején van szükség egy melegítőlámpára. A szárazföldet sziklákal, cementtel(bár ez oly nehéz, hogy szinte mozdíthatatlan, így nem ajánlom) és, ami a legjobb megoldásnak tűnik, hungarocel habból készített műsziklával választhatjuk el a víztől. Beköltözhet: sávos siklő, keresztes vagy parlagi vipera, anoliszok, többféle szalamandra, gőte és béka.


III. Kizárólag szárazföldi
1. Öt-tíz centi mosott, vagy mikrohullámú vagy sima sütőben sterilizált homokot az aljára, erre köveket vagy műsziklát és néhány ágacskát, növényt (ez esetben pl. gyöngyös sávosfű (Howorthia martgaritifea), tarka ananász (Ananas comosus tricolor), vagy kis és nagy sansiveria fajok) esetleg egy-két fakérget tegyünk és egy kis vizestálat, ha sivatag terráriumot akarunk létrehozni. Melegítő lámpa kell, alatta sivatagi gekkók, gyíkok, szkinkek, kígyók és sivatagi teknősök napozhatnak.
2. A talaj lehet homok, fakéregzúzalék, kerti tőzeg vagy virágföld. A berendezés állhat háttérből, műsziklá(k)ból, kövekből, ágakból, fakérgekből az állat szükségletei és az ízlésünk szerint. Kell egy vizestál is. A növények lándzsalevél (Rhoeo spathacea), kék szakállbromélia (Tillandsia cyanea) és pikkelylevelű pozsga (Crassula lycopodioides) lehetnek, de persze nem csak ezek. A lakók különböző szavannai gyíkfélék és szárazföldi teknősök lehetnek (pl.:görög teknős (Testudo hermanni), indiai csillagteknős (Geochelone elegans)).
3. A talaj tőzeg, fakéregzúzalék, föld-tőzeg kevereék, agyaggranulátum vagy trópusi talajkeverék lehet, mely utóbbit kereskedésekben lehet beszerezni. Berendezésként gyökereket, ágakat, bambuszokat, fakérget, műszikla hátteret és fél kókuszdióhéjt tehetünk bele. Növényként broméliák, kisebb dracena-k, zöldike (Chlorophytum comosum), nyílgyökér (Maranta leuconeura), csüngőágú fikusz (Ficus benjamina), kúszó filodendron (Philodendron scandens) vagy szobai tigrislevél (Sansiveria trifasciata) például megfelel. Elengedhetetlen egy nagyobb vizestál, esetleg lehet kis csobogót beépíteni. Állatok közül sok gyíkféle, béka és többféle ízeltlábú lakhatja.

Egyes állatfajok tartása, valamint különböző terráriumba helyezhető növényfajok leírása a nemsokára elkészülő "Tartás" menüpont allat lesz olvasható.

A rágcsáló-terrárium

Ha valaki meghallja, hogy rágcsáló-terrárium, akkor általában egy tetőtlen üvegdoboz jut eszébe, aminek az alján egy hüvelyknyi forgácsréteg található és néhány kartonpapír guriga van benne. A valóságban azonban a rágcsáló-terrárium kifejezés igen bő értelemmel bír. Ez lehet egy két méterszer másfélméterszer másfélméteres terrárium is, amiben 75 centi föld van és betonalagutak szövik át, ebbe ugróegereket helyezhetünk, ugyanakkor lehet egy 40x50x30 cm-es, földdel és sziklákkal borított, sárga fűvel beültetett üvegketrec is, amit egy krétai tüskésegér, vagy egy család afrikai csíkos fűegér is lakhat.