Jó tíz évvel a hangoskodásom után, és legalább ennyivel a digitális
hangfeldolgozás kezdetei elõtt, elkezdtünk a digitális hanggal foglalkozni.
Történt ez akkor, amikor a vietnami háborúzók általunk támogatott egyik felének
illusztris tagja hazánkban tartózkodott. Ő speciel, nem mint diák, hanem mint
doktorandusz.
Hogy, hogy nem, a Mafilmnél találta meg a kutatási területét. Méghozzá a
hangkompresszorok digitális változatának elvi megvalósításában.
Mivel akkor már volt számítástechnika a cégnél, voltak jól képzett emberek a
részlegnél, az eszközpark elemei lehetõvé tették a téma integrálását, egyértelmű
volt a helyzet.
NGuyem Tam is bejárt a számítástechnikára. Így hívták az aspiránst.
Amint a géptermi fotón is látszik, a digitalizáló táblán elhelyeztük a kettõs
transzverzális eljárással exponált hangcsík darabról készült fotót, és be (le)
digitalizáltuk.
Számítógép (-hez hasonlító tárgy) feldolgozta, és az eredményeket az XY recorder
kirajzolta.
Az elérhető számítógépet az EMG 666 kalkulátor jelentette, az apparátust pedig a
mérnökóvoda, azaz MKCS, mérnök-közgazdász-csoport friss diplomás emberei. De
ez egy külön fejezet már.
A tudományos fokozat tárgya a digitálisan megoldott amplitúdó limitáló eljárás volt.
Természetesen a korlátozott méretű tárolóeszközön történõ átmeneti tárolás,
kiolvasás feladatának megoldásával együtt. A valóságos A\D és D\A átalakítók
akkor még nem voltak hozzáférhetõek, így a folyamat modellálásával a téma
elfogadható volt. Az eredményességét egy sikeres védés igazolta. Nagy
valószínűséggel, az akkor még javában dúló vietnami háborús védekezésben nem
sok vizet zavart a konstrukció.
Visszajelzést mai napig nem kaptunk, eltekintve attól az apróságtól, hogy azt nem is
lenne hová címezni. Hja, a történelem viharai. Nem is tudom, melyik kontinensen
pusztítottak jobban.
Kõ áll ott, itt roncs-halom. . . . Szólna a költõ, ha jellemezni akarná.
Ps. A géptermi fotó talán Barna Tamás lelkét megnyugtatja, mert a Gajdográf
elkészítõje valóban összehozta ezt is, mondhatnánk elvileg jó volt a választása és
az elképzelése, így pár tíz év távlatából megítélve is. Szerencsére az utána
következőkről már nem kell saját személyemrõl is ítélkeznie. Abban már a
történelem keze is benne van. (Amint az betette a lábát)
És még sokan mások.
