Kiskunfélegyházi keringőről a kiállítások után, avagy a tenyésztésének jelenlegi helyzete /2005/
Az utóbbi két esztendő során megtekintettem több fésűs tenyészetet és volt szerencsém a közelmúltban megnézni néhány helyi, illetve országos kiállítást, melyeken jelentős számú kiskunfélegyházi keringő galambot mutattak be. És Rákoskeresztúron a Kisállat Kiállításon, valamint Monoron a Nemzeti Kiállítás keretében rendezett fajtaklub kiállításon bírálhattam a kiskunfélegyházi fésűsöket.
2003 novemberében Rákoskeresztúron kiállítottak 43 db kiskunfélegyházi keringőt, melyek közül csak jóindulattal kapott kiváló minősítést egy sárga szíves-tojó és két vörös szíves hím. Az egyik vörös szíves hím szín győztes lett.
A Monoron a fajtaklub kiállításán közösen bíráltunk 20 fehér, 1 sárga, 1 vörös egyszínű, valamint 5 fekete, 18 kék, 13 sárga és 7 vörös szívhátú keringőt. 11 egyed volt kiváló minőségű, melyek közül Becz Sándor fehér egyszínű tojó galambja és Csordás Imre kék szíves hím galambja volt fajtagyőztes. Szövetségi különdíjat Becz Sándor fehér egyszínű hím galambja, a 23. sz. felajánlott díjat pedig Albrecht Róbert sárga szívhátú tojó galambja nyerte el.
2003. december 20.-án megtekintettem Kiskunfélegyházán a helyi egyesület kiállítását, ahol 43 fésűs galambot mutattak be. A helyi tenyésztők mindösszesen 20 egyedet tettek a kiállítási ketrecekbe. A kiválóra minősített példányok közül egy kék szíves hím és egy fehér egyszínű tojó lett a kiállítás győztese.
2004 januárjába Debrecenben a Fajta Európa Kiállításon 87 fésűst állított ki a fajtaklub tagsága, köztük 28 fehér, 1 sárga és 1 vörös egyszínűt, továbbá 3 fekete, 20 kék, 20 sárga, és 12 vörös, valamint 2 AOC szívhátút. Európa Champion díjat kapott Becz Sándor kék szíves hím és fehér egyszínű tojó galambja, továbbá Csordás Imre kiváló kék szíves fiatal hím galambját/11FD/ különdíjjal, Sumbo Ernest Balázs igen jó minősítésű sárga szíves tojó galambját /15FD/ különdíjjal és Hídvégi Zoltán igen jó minősítésű AOC szívhátú hím galambját /12FD/ különdíjjal jutalmazták. Kizárás sorsára jutott 1 fehér egyszínű tojó, 1 sárga szíves tojó és 1 sárga szíves hím.
2004. november 6-7-én, Nagyatádon volt a fiatal galambok Országos Nemzeti Kiállítása, melyen kiállítottak négy sárga és három vörös szíves fésűs galambot, a benevezett kék szívesek ketrecei üresen maradtak. A sárga szívesek jó és igen jó minőségűek voltak, a vörös színűek pedig élősködők miatt ki voltak zárva. Hogy miért miért nem, a bírától 97 pontot, azaz kitűnő minősítést kapott a 959-es számú kiállítási ketrecben lévő sárga szíves annak dacára, hogy hiányoztak a fésű mögül a tollforgók. Így a lyukas fésű lefutó lánca mellfodor benyomását keltette, mindezek mellett keskeny és rövidelőkéje is volt.
Rákoskeresztúron, 2004. november végén kiállítottak négy vagy öt kék szívest-, melyek olyan gyenge minőséget képviseltek, hogy a kiskunfélegyházi keringő nevet, valamint a takarmányt meg sem érdemelték, és a bírának fajtajelleg hiánya miatt a versenyből az összes példányt ki kellett volna zárnia.
Monoron rendezett Nemzeti Galamb Kiállításon 9 fehér 2 fekete 1 sárga, vörös és 1 kék egyszínű, továbbá 5 fekete, 7 kék, 5 sárga és 1 vörös szívhátú, összesen 31 kiskunfélegyházi keringő volt a kiállítási ketrecekben. Kiváló minősítést kapott Becz Sándor 2 fehér egyszínű tojó galambja, melyek közül az egyik /04/ felajánlott díjat kapta meg, továbbá kiváló minősítést kapott Hídvégi Zoltán kék szíves hím és tojó galambja.
2004. december 18-19-én rendezte Kiskunfélegyházán a helyi egyesület a kiállítását, melyen 76 fésűst mutattak be. Huszonkettő kék, hat fekete, tizenhét sárga, és tíz vörös szíves mellett huszonegy egyszínű, fekete, fehér, sárga és vörös volt kiállítási ketrecekben. A helyi tenyésztők kitettek magukért a hatvannégy fésűssel-, melyek közül kilenc egyed volt egyszínű. A meghívott tenyésztők 12 egyszínű keringőt állították ki. Kiállítás győztes lett a kiválók közül egy kék szíves hím és egy sárga szíves tojó. A kiválóra minősített egyedek között ideálisnak mondható karakteres fejű és test nagyságú galamb az 55. sz. kiállítási ketrecben volt látható, ez a galamb érdemelte volna meg a kiállítás győztese címet.
Rákospalotán 2005. január 16-17.-i kiállításon bemutattak - egy igen jó kategóriába tartozó sárga szíves hímet, mely a bírától kiváló minősítést kapott, míg a három kék szíves csak jóindulattal kaphatott volna megfelelő minősítést, ugyanakkor a fekete szíves tojó a Rákoskeresztúron látott fésűsök minőségi szintjét ütötte csak meg.
2005. január 22-23.-án, Cegléden a Vasutas Sportcsarnokban az IKC és a sirályka fajtaklub kiállítása keretében tartotta a kiskunfélegyházi- fajtaklub és a kiskunfélegyházi baráti kör a kiállítását, melyen a tenyésztők közel 150 fésűst mutattak be.
Jó érzés töltött el, mert a bejárati ajtón át belépve a csarnokban a kiskunfélegyházi keringők emeletes ketrecsorai fogadtak. A baloldali ketrecsorokban a fajtaklub, a jobboldali ketrecsorokban pedig a baráti kör galambjai várták a kíváncsi látogatókat. Visszatetsző volt viszont, hogy mindez nem a fajtaklub keretein belül történt és erőfelmérésnek tűnt.
A baloldali ketrecsor-elején 38 kék szíves nyitotta a fésűsök sorát, ahol az első kiváló minősítésű madár a 304. számúban volt látható. A galamb karakteres feje és korrekt felépítésű fésűje, továbbá kerek előkéje és testnagysága megfelelt a kívánalmaknak, a csőre viszont lehetett volna vastagabb, ugyanakkor a szárny és farok kissé hosszúnak tűnt. Kiváló minősítést kapott a 307-es sz. kiállítási ketrecben lévő madár is.
A 309. számú ketrecben a fajtagyőztes kék szíves tojó félkör alakú ugyanakkor ritka bélésű és zilált láncú fésűvel és rövid előkével volt látható. Nem rontott volna az összbenyomáson egy kicsivel rövidebb farok és szárny. Kék szívesek közül a legszebb fiatal hímnek járó címet a 315. sz. ketrecfüggvény mögött található madár kapta, annak ellenére, hogy a jó alakú fésű mögül hiányzott a rozetta, és kissé zilált volt a fésű lefutó lánca. Színgyőztes lett a 323. sz. ketrecben bemutatott kék szíves hím, melynek hatalmas, karakteres feje és korrekt szerkezetű fésűje, valamint szép, nagylabda előkéje mellett a kívánatosnál valamivel nagyobb teste volt.
A kékek sorát 1 indigó, 3 olaj és 3 vörösfakó színű követte, majd a következett a 6 vörös 15 sárga, melyek közül szín győztes volt a maga igen jó minősítése mellett egy sárga szíves hím, melynek igen széles feje és alacsony tűzésű fésűje volt sörénynek nem mondható képződménnyel. A jó test tartása mellett a szárny és farok volt hosszú. A sorban következett 10 fekete szívhátú, melyek közül Sumbo Ernest 95 pontos hím galambja kapott szín győztesnek járó díjat.
A fekete szívesek után a 21 fehér egyszínű következett. Kiváló minősítést kapott a 377. sz. ketrecben lévő tojó, melynek a fésűlánca kissé ziláltnak tűnt. Ideális test nagysága mellett púpos volt a farktőnél. Ugyancsak kiváló minősítéssel bírt a 379. sz. ketrecfüggvényű tojó, melynek sarkos és elakadt fésűje mellett a tollfogója sem volt meggyőző, továbbá hosszúak voltak a szétálló farok tollai. A 387. sz. ketrec lakója kiváló minősítés mellé megkapta a színgyőztes címet is. A fésű- és a lefutó lánc éle nem volt folyamatos, mert bevágás szakította meg a jobb oldalán. Ideális test nagysága, felépítése és tartása volt 390. sz. ketrecfüggvény mögötti tojónak, mely ugyancsak kiváló minősítést kapott. Igaz, hogy a fésűje kissé mélyen volt tűzve.
Fajtagyőztes címet kapott a 393. sz. ketrecben kiállított fehér hím. A hatalmas karakteres feje és a kívánatos test- nagysága, felépítése és tartása indokolta a bíráló döntését. A 394. sz. ketrecben lévő hímnek volt a fehérek közül a legjobb szerkezetű fésűje ugyanakkor a testtartása magasabb volt a kelleténél. A 3 sárga, 5 vörös, 4 fekete, és 1 kékkovácsolt zárta az egyszínűek sorát, míg a röpdében 8 kék szíves került bemutatásra.
A sima fejű keringők után a jobboldalon a barátikör fésűsei következtek. A 461. sz. alatt bemutatott kék szíves tojó - annak dacára kiváló minősítést kapott a bírálótól, hogy a fésűjének baloldalán bevágás szakította meg a folyamatát és a nagy teste mellett még magas állása, és szűknek mondható előkéje is volt. A 462. sz. ketrecben lévő sárga szíves tojó, melynek fésűje alacsonyan tűzött és kusza volt a tollforgói és sörénye is hiányzott, mégis kiváló címmel büszkélkedett. Tenyésztői elismerésben részesült a 466 sz. alatt kiállított, kiválóra minősített kék szíves hím, melynek fejnagysága arányos volt a test nagyságával, a csőre pedig vékony. Ezen hibák mellett a lapos melle volt emeltebb a kelleténél.
Kiállítás győztes a 467. sz. ketrecben kiválóra minősített vörös szíves hím volt, melynek igazi nagylabda előkéje /eleje/, nagy feje, ugyanakkor fésűje- mélyen tűzött és a jobb oldalán pedig sarkos volt, teste megközelítette a közepes nagyságot.
Kiállítás győztes kék szíves tojót a 469-es ketrecben lehetett felfedezni a sörényhiányos és kócos láncú fésűjével. Mindezen hiányosságok mellett kollekcióból csak ez a jó testállású galamb érdemelt kiváló minősítést. A 475. sz. ketrecben lapított keskeny fejével, alacsony homlokával, szűk orrnyergével és hosszúnak mondható lábaival egy kiválóra minősített kék szíves hím, melynek a farok aljának színe hagyott némi kívánnivalót maga után. Kiváló minősítést kapott az a fekete szíves hím is, mely a 481. sz. ketrecben volt látható. Jól látszott a keskeny feje, emelt melle és lógós szárnyai. A 485. sz. ketrec lakója egy vörös szíves hím volt alacsony, rövidszálú, részben színes bélésű /fésű pontos/ fésűje ellenére is kiváló minősítéssel. Kiváló minősítéssel feszített egy vörös egyszínű hím a 487. sz. kiállítási ketrecben, holott megfelelő minősítést is -ha a baloldalon kerül bírák elé, csak jó indulatból kapott volna. Ugyanis a galamb feje kicsiny és keskeny, csőre pedig olyan volt, mint az indus galamb csőre dudorok nélkül. A fésűje mélyen tűzött, laza szerkezetű és szegfűs volt. Továbbá a test-nagysága, felépítése és állása, illetve tollas csűdje sem felelt meg a kívánalmaknak.
Összefoglalva a látottakat
Dúc látogatások alkalmával láttam fésűs állományokat, továbbá a fentiekben ismertetett kiállításokon találkoztam e fajta jeles képviselőivel is. Csak e fajta hazájában nem volt módom tenyészeteket megtekinteni. Mivel a galambászok a legjobb minőségű madaraikat szokták kiállításokon bemutatni, így egy általános kép alakult ki előttem a fésűs állományaikról, és meglepett a minőségi lemaradásuk.
Az utóbbi években a fehér egyszínű galambok kiugróan feljavultak és a minőségük megközelítette a kék szívesek minőségét. A kiválóra minősített egyedek közt azonban akadt még egy-egy olyan példány, melynek valamely testrészén volt ugyan kiküszöbölendő hiba, de annak ellenére is jó típust mutatott.
A kék rajzosokat és a fehér egyszínűket a minőségi sorrendben a sárga, vörös és a fekete szívesek majd az egyéb egyszínűek követték.
Leggyakrabban előforduló hiba volt a kiválóra minősített egyedeknél a fentiekben leírtakon kívül, hogy egyes példányok feje nem volt megfelelő nagyságú, mert a homlok alacsony vagy pedig keskeny volt. Láttam olyan galambot is, melynek az alacsony homloka keskeny is volt. És több galambnál az arcél sem ívelődött.
Előfordult olyan eset is, hogy a fésű nem volt egységesen félkör alakú és enyhén hátra dűlő, hanem a galamb tarkóján túlzottan magasan tűzve már a főkötőre emlékeztetett. Továbbá a fésű és a lefutó láncok tollazata sem volt minden esetben dús és rendezett. És több állatnál a fésűláncok végei nem elfogyva futottak be a nyak tollazatába, hanem folyamatuk egyszerűen csak megszakadt, és végük lett, mint a botnak.
Több fésűsnél a nyak nem rövid, hanem középhosszú volt, mint az egykor a fajtába bekeresztezett komáromi bukó nyaka. Ezeknél, a madaraknál túlzottan ívelődött a sörény. Mivel a hát közelében lévő tollak nem hajlottak kellően a nyakra és a hát felső részére, így tarajszerű képződményre hasonlított, nem sörényre.
A bírálatról röviden
Ha egy kiállításon egy szervezet és egy csoportosulás ugyanazon fajtával vesz részt, és azokat mindkét oldalon fajtaklub bírálói minősítik, akkor elvárható lenne, hogy a galambok minősítése egységes és ne kettős mércével történjen.
Cegléden ugyanis a fajtaklub győztes galambjainak sorába érdemtelenül emelte a bíra a barátikör galambjait annak ellenére, hogy azok nem feleltek meg a fajtaleírás azon követelményeinek, melyek megszabják a kiváló minősítés elérhetőségét.
Borsos Imre
Fajtaklub örökös tagja
2T. 2008.-2011.