MIKULÁS a gyerekekrõl

Dávid:

Vagány vagy. Ezt már biztosan állíthatom. Jó ezt látni öreg szívemmel. Egy fiúcska, akinek van humorérzéke, jól terhelhetõ, húúúú, jó dolga lehet a tanítóidnak! Már nincs is olyan tennivaló a suliban, amit ne lehetne rád bízni. Mindenhol kiismered magad, mindent el tudsz intézni, mindenben egyre jobb és jobb vagy. Egyet kérnék tõled, ha szabad egy ilyen öregembernek kívánni is, nem csak ajándékozni. Azt kérem, kicsit (na jó, nem is kicsit, hanem nagyon) figyelj oda azokra a hangokra, amiket a logopédián már kitisztítottatok. Figyelj a beszédedre. Amúgy pedig mindenhez gratulálok, amit elértél.

Márk:

Precíz vagy most is, alapos és körültekintõ, szeretsz még mindig iskolás lenni, bár már egyre többet lehet apróbb csínytevéseken kapni. Ezt mindig (elõbb-utóbb) vállalod, és soha nincs emiatt harag senki szívében. Nagyon keveset hallom a hangod. Vannak napok, amikor egyáltalán nem. Aztán vannak olyanok is, amikor jókedvûen, önfeledten múlatod az idõt. Légy bátrabb! Adj hangot a gondolataidnak! Van neked, tudom. Nem is akármilyen gondolataid vannak. Örülni fognak neki, ha megosztod mindenkivel.

Szlota Norbi:

Tudom, tudom, nehéz a szíved. Nem könnyû most neked. De nagy szerencséd van, hogy vannak könnyeid, tudsz és mersz is sírni. Sírjál, Norbi, amikor csak úgy érzed, hogy kell. Engedd el magad, és gyógyítsd a lelked a könnyeiddel. Látod, ha körülnézel, hogy mindenki szeret, mindenki neked akar jót, és a húgodnak. Leginkább a szüleid tesznek meg mindent. De szeretnék neked tanácsot adni. Megengeded? Tudod, én már öreg vagyok, sokat tudok, és tudom azt, hogy nem megyünk semmire, ha magunkat sajnáljuk. Te se tedd. Inkább igyekezz, tanulj, gyakorolj sokkal, sokkal többet, mint eddig tetted. Neked most ez a legfontosabb feladatod.

 
Halász Balázs:

Továbbra is te vagy a jókedv és derû mértékegysége az osztályban. Mindig vidám vagy és mindig lelkes. Ez erõt ad a felnõtteknek is és a gyerekeknek is. Vigyázz a kedélyedre, Balázs, nagy kincs ez, ami neked van. Édesanyád nagyon boldog veled, és sokáig szerezhetsz örömet neki. Láttam, milyen szépen írsz már. Az olvasásod is remek, és többször van matek órán, hogy az elsõk között vagy, aki megérti az új anyagot. Jó, hogy ilyen nagyon lehet rád számítani! 

Sanyi:

Mintha kicsit többet hallanálak, de ez is kevés. Nagyon sokszor van, hogy sokkal többet tudsz, mint amennyit mutatsz, mert esetleg nem szólsz, és úgy kell kitalálni. Talán azért ki is találják mások! Azt is észre vettem, hogy mostanában már olyan is elõfordul, hogy nem figyelsz az órán. Remélem, nincs baj. Ha baj van, és tudunk segíteni, szólj! Légy nagyon okos, türelmes és boldog kisfiú! Szeresd a társaidat és az iskolát, mert ez egy éltre jó útravaló lehet neked.

Csaba:

Felétek az angyalok jártak. Minden nap 10-es magatartás, semmi balhé, vagy ha van is, hamar véget ér, és hamar észbe is kapsz. Tudod, ez milyen jó, öreg szívemnek? Azt látom, lassan el tudod fogadni a szeretetet, a közeledést. Most már csak azt kellene gyakorolnod, hogy adni is tudj. Nyugodtan énekelj együtt a gyerekekkel, nyugodtan légy hangosabb, ha közös versmondás van. Képzeld, én is ilyesmi fiúcska voltam, mint te, és nem mertem soha szerepelni. De aztán felnõtt koromban rájöttem, ha többen szerepelünk, nem mindenki néz engem, szóval nem kell félni, más is látszik. Olyan szép kisgyerek vagy, ne rejtegesd magad a világ elõl.

Peti:

Láttam ám, hogy másodikosként mosolyogva léptél be az ajtón! Nocsak, a végén kiderül, hogy elõbb-utóbb mindenki megszokja az iskolát. Te is hoztál idén változást. Egyetlen könnyet sem láttam a szemedben, amikor tanulás van. Gyorsulsz, mint a Ferrari, ez jó, hiszen az eszed sem lassú, jó, hogyha a tempót ahhoz igazítod. Sokszor vagy aktív, többet is figyelsz, s már sokkal szívesebben játszol közös játékokban. Klassz kis iskolás lettél! Sokan szeretik a humorodat, és a tanító néniket is meglestem, amikor arról beszéltek, hogy milyen nagyszerû leszel, amikor még nagyobb leszel.

Nagy Norbi:

Hihetetlen, mi történt veled az utóbbi hetekben! Ne vedd szerénytelenségnek, de kicsit magamnak is tulajdonítom ezt a pozitív változást. Talán annyira vártál már, hogy érkezésem közeledése eredményezte, hogy szinte minden nap 10-es a magatartásod. Nagyon büszke vagyok rád! Azt is kilestem, hogy jól érzed magad az „új” bõrödben, alig veszekedsz a testvéreddel, és az osztálytársaiddal. Továbbra is az egyik legjobb tanuló vagy az osztályban. Nem is tudom, mit kérjek tõled a következõ évre… Talán azt, hogy folytasd ezt a módszert, hogy átgondoltabb, lassabb és fegyelmezettebb vagy. Így mindenki még jobban fog szeretni, és te is jobban fogsz tudni, szeretni másokat.

Csenge:

Csenge! Te aztán nem aprózod el a dolgokat! Mindent tudsz, azt is nagyon gyorsan, nem lehet semmiben megelõzni téged. Olyan gyorsan elvégzed a feladatokat, mint egy iratmegsemmisítõ. Tudod, mi az érdekes? Hogy mégis lassabb vagy már, mint tavaly, és leginkább azért, mert már sokkal okosabb is vagy, és egy csomó dolgot nagylányosan értesz. Az nagyon jó, hogy minden érdekel, a társaid nagyon szeretnek, a körülötted lévõ felnõttek büszkék rád, Nem lehet még tudni, mi leszel, ha nagy leszel, de az biztos, hogy bármi is lesz a munkád, azt tiszta szívbõl fogod végezni!

Dani:

Az utóbbi idõben nagyon sokat változtál. Természetesen elõnyödre. Javul a mozgásod, az órákon figyelsz, továbbra is nagyon okos vagy, jól tanulsz. Mi, a krampuszaimmal, itt, Télországban is örülünk annak, hogy jársz tornázni, hogy ügyes vagy a MindLab-en. Meglátod, minél jobban meg minden, annál jobban fogod te magad is érezni magad. Ezt kívánom neked, hogy mire jövõre jövök, még több szépet tudjak rólad mondani.

Dancs Bence:

Bence, csoda, hogy mi történt veled egy év alatt! A szókincsed a többszörösére nõtt, hihetetlenül felnõttesen végzed a feladataidat, megbízható és pontos vagy. Egyetlen dolgot szeretnék neked javasolni, én, mint öreg Mikulás. Tudod, én már sok gyereket láttam, volt olyan is, aki félt tõlem, volt olyan is, aki rólam álmodott. De mindegyik gyereknél fontos volt, hogy saját magával is igazságos legyen. Merjed bevallani, hogyha hibáztál, merd bevallani, ha valamiben te tettél rosszat, és merd bevallani, ha nem értesz valamit. Szeretnek téged a körülötted élõk, és segítenek.

Szabó Balázs

Balázska, nagyon komoly dolog, amin te most túl vagy. Másodikban egy másik iskolába, egy új osztályba kerülni, nem akármilyen nehézség. Teljesen el vagyok ragadtatva attól, hogy neked ez hogyan sikerült. Már az elsõ napon olyan volt, mintha mindig is ide jártál volna, ezek közé a gyerekek közé. Okos vagy és gyors. Csak sajnos sok mindenben gyors, ami azt jelenti, hogy túl hamar el is keseredsz, ha ránézésre nem érted a feladatot. Az van, Balázs, hogy a gondolkodáshoz idõ kell, szóval azt sokkal lassabban kell ám csinálni. Örülök, hogy eltaláltál ide, a második el-hez, érezd jól magad

Viki

Ennek az osztálynak nagy szüksége volt még egy kislányra, mert nagyon sok a fiú! Csengének is jó, hogy van barátnõje. Hallottam, hogy ez nem ment mindig olyan jól, és valahonnan azt a hírt kaptam, hogy az elején nehezen jöttetek össze. De talán mára minden rendben van. Azt kérem tõled Viki, légy türelmes, ne hasonlítgasd magad senkihez. Se a testvéredhez, se Csengéhez. Te TE vagy, egyedi és különleges, mint mindannyian ebben az osztályban. Minden ember más. Nem hasonlítunk. Te, Viki, így vagy jó, ahogy vagy. Csinosan, szorgalmasan, jókedvûen. Maradj ilyen mindig.

Szabó Király Bence:

Megint eltelt egy év. Végül is, nem volt ez rossz, igaz, Bence? Emlékszem ám, tavaly elmeséltétek nekem a Mikulás sapkája címû mesét. Emlékszel? Te emlékszel? A szép, vidám dolgokra jó emlékezni. Csak azokra emlékezz. És ne félj. Soha ne félj, mert nincs mitõl. Ha valami egy kis követ nyom a szívedbe, azt inkább azonnal beszéld ki magadból. Te, aki annyira szereted a zenét, és minden végtagoddal tudsz zenélni, szépen énekelsz, minden lehetõséged megvan arra, hogy boldog legyél.