Hogyan tuningoljak kérdésre egy rövid válasz
A számítógép tuningolása garanciavesztésével jár, ha bizonyítható, hogy az alkatrész túlhajtás következtében ment tönkre.
Nagyon sokszor kértek itt segítséget olyanok, akik azt se tudták, hogy mi mit csinál az adott alaplap SETUP-jában. Kérünk benneteket a saját érdeketekben is, hogy mielőtt tuninghoz fogtok, tanulmányozzátok át az alaplaphoz mellékelt kézikönyvet. Elkerülhetőbbek lesznek az ehhez hasonló helyzetek. [link]
Ha tunigolni szeretnél tudd, hogy pontosan milyen alkatrészekből áll a számítógéped!!
Az Everest nagyon jó program erre a célra: [link]
És ezzel kezd:[link]
Fontos hogy a géped hűtése jó legyen. Használj jó minőségű, hatékony CPU hűtőt. A gyári ventillátorok a névleges frekvencián elegendőek, de általában max. 10% túlhajtásig képesek lehűteni megfelelően a processzort.
Javasolt a chipset (északi híd) és a memóriák hűtőbordával való ellátása is.
Elengedhetetlen kellék még a nagy teljesítményű és jó minőségű, különböző védelmekkel ellátott tápegység. A modern processzorok áramfelvétele jelentős, a tuning során ez csak nőni fog.
Amennyiben „sikerül” olyan beállításokat végrehajtani a BIOS-ban, hogy a PC már el sem indul, az esetek nagy részében lehetőség van „vészindításra”.
Kapcsoljuk ki a PC-t, várjunk 10-15mp-t (álljon meg az összes ventilátor), tartsuk lenyomva az INS gombot és így kapcsoljuk be a gépet. Ekkor általában a SETUP DEFAULT értékekkel indul el a PC, így lehetőségünk van a SETUP-ba belépve módosítani a beállításokon.
Némelyik alaplap képes észlelni hogy előzőleg nem tudott bebootolni és egy kikapcsolás-bekapcsolás után megpróbál alapállapotban elindulni.
Ha ez sem segít, az alaplap típusától függő módon (kézikönyv!) CMOS RESET-et kell végrehajtani.
A tunig alapvető lépései.
1. Szinte minden lapon lehet olyan beállítást találni, hogy „AGP/PCI frequency” vagy „AGP Ratio” valamilyen szövegkörnyezetben. Ezt bármilyen kicsike tuning előtt is vagy FIXED-re vagy 66/33-ra KELL állítani, mivel az AGP kártyák fizikailag károsodhatnak a túl magas AGP frekvencia miatt.
A PCI Express-es alaplapok közül a 915-ös lapkakészlet sajátossága, hogy nem képes valóban fixálni a PCI-e órajelét, ezért alaplaptól és a PCI-e buszon lévő eszközök típusától függően egy bizonyos FSB fölött (általában 260MHz felett) az egyes eszközök megtagadják a működést. Különösen érzékenyek a SATA kontrollerek, az alaplapra integrált Gigabit Ethernet adapterek és a VGA kártyák! A kritikus frekvencia elérésekor a VGA érzékenysége esetén be sem bootol a gép, a SATA kontroller nem látja a HDD-ket, az Ethernet kontroller egyszerűen „eltűnik”.
A 925XE és feletti lapkakészletek már garantáltan támogatják a 266MHz FSB beállítását, és a PCI Express órajel fixálási probléma sem jelentkezik
2. Mivel a memóriák sebessége (néhány speciális alaplap kivétel) szorosan összefügg az FSB-vel, ügyelni kell arra hogy nehogy a memóriák korlátozzák a tuningot. A legtöbb esetben az alapértelmezés a memóriák számára a „DRAM Ratio” 1:1, ez alaplapok függvénye, hogy mikor hogy jelölik, lásd a lentebb lévő táblázatot.
Mivel ebben az esetben pl. 250MHz-es FSB esetén a memóriák is 250MHz-et kapnak, ez 500MHz-es effektív órajelet jelent DDR memóriák esetén. Tehát csak akkor használjuk így a memóriákat, ha biztosan tudjuk: bírja a használt FSB kétszeresét!
Ha feltételezhető hogy a memóriák korlátozhatnak, célszerű az órajelüket visszaosztani.
Erre az alaplapok SETUP-jában különböző néven, de szinte mindig van lehetőség.
Nagy általánosságban az alábbi lehetőségek léteznek:
:
/a DDR memória sebbességek
100MHz-es FSB-nél (a procinak ugyebár 400):
1:1 = DDR200
3:4 = DDR266
3:5 = DDR333 (nem minden lapnál!)
133MHz-es FSB-nél (a procinak 533):
1:1 = DDR266
4:5 = DDR333
2:3 = DDR400 (nem minden lapnál!)
200MHz-es FSB-nél (a procinak 800):
3:2 = DDR266
5:4 = DDR320
1:1 = DDR400
2:3 = DDR600 (nem minden lapnál!)
/b DDR2 memória sebességek:
A táblázatot a csúcs kategóriás alaplapok lehetőségei alapján állítottam össze, tehát ha valamelyik lehetőség hiányzik a tuningolni kívánt lapról (aminek nagy a valószínűsége még prémium lapoknál is) akkor azon nem kell meglepődni. Ezek itt az „elvileg” lehetséges szorzó számok, 3 féle jelöléssel..
133MHz-es FSB-nél (a procinak 533):
1.50x = 3:2 = DDR200
2.00x = 1:1 = DDR266
2.50x = 4:5 = DDR333
2.66x = 3:4 = DDR354
3.00x = 2:3 = DDR400
3.33x = 3:5 = DDR443
4.00x = 1:2 = DDR533
200MHz-es FSB-nél (a procinak 800):
1.50x = 3:2 = DDR300
2.00x = 1:1 = DDR400
2.50x = 4:5 = DDR500
2.66x = 3:4 = DDR533
3.00x = 2:3 = DDR600
3.33x = 3:5 = DDR667
4.00x = 1:2 = DDR800
266MHz-es FSB-nél (a procinak 1066):
1.50x = 3:2 = DDR400
2.00x = 1:1 = DDR533
2.50x = 4:5 = DDR667
2.66x = 3:4 = DDR711
3.00x = 2:3 = DDR800
3.33x = 3:5 = DDR889
4.00x = 1:2 = DDR1067
3. A „DRAM timing”-ot érdemes „by Spd”-re vagy „Auto”-ra állítani
Az esetek kis százalékában a BIOS nem képes az adott órajelekhez korrekt időzítési értékeket párosítani, ekkor állítsuk a késleltetéseket kézzel a maximumra (pl. 5-5-5-15).
4. Most kezdődik a tuning. A FSB-t szépen el kell kezdeni emelni 5Mhz-es lépésekben. Ha Windows lefagy mikor egy programot elindítasz akkor vagy már rögtön kékhalállal indít akkor a jelenlegi beállításokkal átléptük azt a határt amit a rendszer még képes elviselni.
5. Ekkor 5Mhz-t vissza kell venni az FSB-ből és a rendszert különböző terhelő programokkal kell izzasztani 4-5 órát vagy még többet. Pl.: 3Dmark, Cpuburn, Prime95, (ennek használatáról itt olvashatsz bővebben <a href=''http://prohardver.hu/f.php?mod=40&id=84972'' target=''_new''>[link]</a>)
Ha gond van, akkor általában hamar kiderül akkor még pár Mhz-t vissza kell venni és valószínűleg stabil lesz a rendszer.
6. Ezután meg lehet próbálkozni a memóriák magasabb órajelen való hajtásával, vagy ha ez nem megy, akkor az időzítések alacsonyabbra vételével.
7. CPU RATIO UNLOCKED (Szorzózár feloldás)
Intel processzorok esetében biztos van aki már hallott szorzózár feloldásról „cpu ratio unlocked” vagy „cpu multiplier unlocked” az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez nem szorzózár feloldást jelent, hanem egy lehetőséget csak arra, hogy visszavegyük 14-re a processzorunk szorzóját. Miért pont erre? Az egész onnan indult ki, hogy anno annak idején mikor megjelentek az első Prescott magos processzorok, amik természetesen még csak 478 tokozásúak voltak, 3Ghz felett már annyira megnövekedett az üzemi hőmérsékletük, hogy az Intel cég mérnökei kénytelen voltak a Northwood magoknál jóval hatékonyabb energiatakarékos technológiát alkalmazni Prescott-ok esetében, ez lett a Thermal Monitor, aminek egy kibővített második specifikációja pedig a Thermal Monitor 2 rövidítve TM2. A TM2-nél úgy érték el a kisebb hőfejlődést, hogy úgynevezett FID (szorzó) és VID (feszültség) modulációt alkalmaztak a processzor terheltségi állapotának függvényében. Tehát a processzornak alapjáraton lecsökkentik a szorzóját 14-re és ezzel együtt a magfeszültségét is csökkentik általában 0,2V-al. Ha valaki bővebben kíváncsi a működésére menet közben tudom ajánlani a Rightmark CPU clock utility-t. A bibi csak ott volt bizonyos régebbi alaplapok nem voltak képesek megvalósítani, még BIOS átprogramozással sem ezt a FID & VID modulációt, ezért az Intel a 3,2Ghz és 3,4Ghz 478 tokozású Prescott magos processzorjait és elkövetkező alaplapjait úgynevezett FMB1.5 (Flexible Motherboard) jelzővel illette. Szépen telt múlt az idő és időközben kijöttek a LGA775 tokozású Prescott magos procik újabb generációi. Itt a nagyobb hőterhelést úgy jelölte meg, hogy a kisebb fogyasztású processzorjait (04A/05A) performance és a nagyobb fogyasztású processzorokat, amiket már ellátott TM2 technológiával is, kapták a (04B/05B) performance jelölést. Történt egyszer, hogy az Asus mérnökeinek sikerült egy kiskaput találni, magyarán mondva átverni a processzort és akármilyen terheltség mellett is állandóan 14-en tartani a szorzót. Tehát minden Intel processzor ami tudja a Thermal Monitor 2 (TM2) energiagazdálkodási technológiát, annál visszavehető a szorzó 14-re.
Az Asus mindjárt üzleti hasznot akart kovácsolni a felfedezéséből, ezért azonnal hozzálátott alaplapjai BIOS-nak módosításához, hogy BIOS szinten 14-re tudjuk állítani processzorunk szorzóját, ezt a konkurencia se nézhette tétlenül és később több alaplapgyártó is kijött ezzel a megoldással. Természetesen az Intel reakciója várhatóan a tagadás volt, pontosabban tudomást se akartak venni róla, ezért nehéz konkrét információkat találni e témakörben a Neten. A történelmi áttekintés után nézzük konkrétan milyen processzoroknak lehet visszavenni a szorzójukat 14-re. Mivel Intel csak azon processzorjait látta el a TM2 technológiával, amik már magas órajelüktől fogva hajlamosak voltak a nagyobb hőfejlődésre, ezért sajnos csak ezeknél lehetséges a szorzó visszaállítás.:
![[kép]](http://www.efmk.hu/archiv/rez/tabla1.jpg)
Külön felhívnám a figyelmet arra, hogy a 550 sorozatban két fajta készült, van 04A és 04B is. Kettő közül csak a 04B-nél lehet visszavenni a szorzót 14-re. Amit nem tettem a táblázatba, de érdemes megemlíteni, miszerint a Xeon processzoroknál is alkalmazta az Intel a TM2-t, méghozzá a Nocona és Irvindale magoknál, tehát ezeknél is lehet manipulálni a szorzóval. Arról nincs biztos információm, de valószínűnek tartom, hogy a legújabb duplamagos Paxville-oknál is működhet a dolog. Léteznek „F” vagy „J” jelzésű processzorok is, ebben az esetben a jelölés nem befolyásoló tényező. Még annyit az EE és XE (Extreme Edition) processzorok gyárilag szorzózár mentesek. Nézzük a másik hozzávalót, hogy melyek azok az alaplapok, amik támogatják a szorzóvisszaállítást. Én csak Abit, Asus, Foxconn, Gigabyte, MSI márkákkal fogok részletesebben foglalkozni, de attól még más egyéb márkájú lapok is tudhatják ezt a csalafinta megoldást. Hogy nehogy egyszerű legyen a dolgunk, minden alaplapgyártó más-más névvel illette a szorzóvisszaállítást.
Abit: CPU accelerator technology
Asus: CPU lock free
Foxconn: Adjustable ratios (Ratio Free)
Gigabyte: C.A.M. (Cpu Adjustable Multiplier)
MSI: CPU ratio unlock
De sajnos ezt sokszor nem tüntetik fel külön az alaplap jellemzésekor és míg esetleg régebbi lapoknál külön menü sor volt erre a BIOS-ban, (High/low vagy Yes/No), addig általában az újabbaknál egyszerűen a cpu szorzó kijelző sorában lévő gyári(default) értéket lehet átbillenteni 14-re. Így viszont nem észrevehető az alaplap felhasználói kézikönyvében
(user manual), ami mindig letölthető PDF fájlként a gyártó weboldaláról. Részletesebben kezdjük a sort a 478 tokozású alaplapokkal, mivel az Asus volt az első ki erre rájött, ezért a következő alaplapjai biztosan támogatják:
P4C800-E Deluxe,
P4P800-E Deluxe,
P4P800 SE
P4P800-X
P4GD1
Ezeken kívül támogathatják más lapok is, ha hivatalosan gyárilag nem is, olvastam úgynevezett mod-olt BIOS-okról, ahol élelmes vállalkozó kedvű programozók kibővítették az alaplap BIOS-át a Thermal Monitor funkciókkal. (pl.: Abit IC7-MAX3) A továbbiakban térjünk át a LGA775 tokozású alaplapokra:
![[kép]](http://www.efmk.hu/archiv/rez/tabla2.jpg)
Amik időrendi sorrendben ezen táblázatban szereplő alaplapok után adtak ki a cégek, nagy valószínűséggel tudják a szorzóvisszavétet, de persze vannak kivételek is, mint pl: Foxconn NF4SLI7AA-8EKRS2. Vannak olyan lapok is, aminek jóval később került a BIOS-a módosításra a gyártó által. Biztosra esetleg úgy lehet menni, ha email-ben rákérdezünk az alaplap gyártójánál.
*****************************************************************************************************
Példa.:
3GHz-es P4-es procit húztunk (800MHz-es FSB). Kiindulásnak 5:4-es beállítással kezdtünk a memóriának (320MHz), DDR2 memória esetén 1.5x szorzóra állítsuk (3:2 arány).
258MHz-en bizonyult stabilnak a processzor. Ekkor a memória 412MHz-en ment, ezt valószínűleg bármelyik „utcai” RAM modul elviseli.
A memóriák órajelének osztóját 1:1-be állítva ennél az FSB-nél a memóriák már 516MHz-en megy…ezt nem biztos hogy bírni fogja.
Ellenben ha mondjuk levisszük az FSB-t 245MHz-re, akkor 490MHz-en már megy a rendszer.
Ekkor benchmarkokkal illetve a használni kívánt alkalmazásokkal dönthetjük el hogy mi adja számunkra a jobb teljesítményt:
a CPU=258, RAM=412 beállítás, vagy pedig a CPU=245, RAM=490 párosítás?
A tapasztalatok azt mutatják, hogy kimagasló tuning potenciállal rendelkeznek a „telekondis” Northwood magok, az E0 steppinges Prescott magok, és a 6xx sorozat N0 steppinges tagjai
A számítógép tuningolása garanciavesztésével jár, ha bizonyítható, hogy az alkatrész túlhajtás következtében ment tönkre.
Nagyon sokszor kértek itt segítséget olyanok, akik azt se tudták, hogy mi mit csinál az adott alaplap SETUP-jában. Kérünk benneteket a saját érdeketekben is, hogy mielőtt tuninghoz fogtok, tanulmányozzátok át az alaplaphoz mellékelt kézikönyvet. Elkerülhetőbbek lesznek az ehhez hasonló helyzetek. [link]
Ha tunigolni szeretnél tudd, hogy pontosan milyen alkatrészekből áll a számítógéped!!
Az Everest nagyon jó program erre a célra: [link]
És ezzel kezd:[link]
Fontos hogy a géped hűtése jó legyen. Használj jó minőségű, hatékony CPU hűtőt. A gyári ventillátorok a névleges frekvencián elegendőek, de általában max. 10% túlhajtásig képesek lehűteni megfelelően a processzort.
Javasolt a chipset (északi híd) és a memóriák hűtőbordával való ellátása is.
Elengedhetetlen kellék még a nagy teljesítményű és jó minőségű, különböző védelmekkel ellátott tápegység. A modern processzorok áramfelvétele jelentős, a tuning során ez csak nőni fog.
Amennyiben „sikerül” olyan beállításokat végrehajtani a BIOS-ban, hogy a PC már el sem indul, az esetek nagy részében lehetőség van „vészindításra”.
Kapcsoljuk ki a PC-t, várjunk 10-15mp-t (álljon meg az összes ventilátor), tartsuk lenyomva az INS gombot és így kapcsoljuk be a gépet. Ekkor általában a SETUP DEFAULT értékekkel indul el a PC, így lehetőségünk van a SETUP-ba belépve módosítani a beállításokon.
Némelyik alaplap képes észlelni hogy előzőleg nem tudott bebootolni és egy kikapcsolás-bekapcsolás után megpróbál alapállapotban elindulni.
Ha ez sem segít, az alaplap típusától függő módon (kézikönyv!) CMOS RESET-et kell végrehajtani.
A tunig alapvető lépései.
1. Szinte minden lapon lehet olyan beállítást találni, hogy „AGP/PCI frequency” vagy „AGP Ratio” valamilyen szövegkörnyezetben. Ezt bármilyen kicsike tuning előtt is vagy FIXED-re vagy 66/33-ra KELL állítani, mivel az AGP kártyák fizikailag károsodhatnak a túl magas AGP frekvencia miatt.
A PCI Express-es alaplapok közül a 915-ös lapkakészlet sajátossága, hogy nem képes valóban fixálni a PCI-e órajelét, ezért alaplaptól és a PCI-e buszon lévő eszközök típusától függően egy bizonyos FSB fölött (általában 260MHz felett) az egyes eszközök megtagadják a működést. Különösen érzékenyek a SATA kontrollerek, az alaplapra integrált Gigabit Ethernet adapterek és a VGA kártyák! A kritikus frekvencia elérésekor a VGA érzékenysége esetén be sem bootol a gép, a SATA kontroller nem látja a HDD-ket, az Ethernet kontroller egyszerűen „eltűnik”.
A 925XE és feletti lapkakészletek már garantáltan támogatják a 266MHz FSB beállítását, és a PCI Express órajel fixálási probléma sem jelentkezik
2. Mivel a memóriák sebessége (néhány speciális alaplap kivétel) szorosan összefügg az FSB-vel, ügyelni kell arra hogy nehogy a memóriák korlátozzák a tuningot. A legtöbb esetben az alapértelmezés a memóriák számára a „DRAM Ratio” 1:1, ez alaplapok függvénye, hogy mikor hogy jelölik, lásd a lentebb lévő táblázatot.
Mivel ebben az esetben pl. 250MHz-es FSB esetén a memóriák is 250MHz-et kapnak, ez 500MHz-es effektív órajelet jelent DDR memóriák esetén. Tehát csak akkor használjuk így a memóriákat, ha biztosan tudjuk: bírja a használt FSB kétszeresét!
Ha feltételezhető hogy a memóriák korlátozhatnak, célszerű az órajelüket visszaosztani.
Erre az alaplapok SETUP-jában különböző néven, de szinte mindig van lehetőség.
Nagy általánosságban az alábbi lehetőségek léteznek:
:
/a DDR memória sebbességek
100MHz-es FSB-nél (a procinak ugyebár 400):
1:1 = DDR200
3:4 = DDR266
3:5 = DDR333 (nem minden lapnál!)
133MHz-es FSB-nél (a procinak 533):
1:1 = DDR266
4:5 = DDR333
2:3 = DDR400 (nem minden lapnál!)
200MHz-es FSB-nél (a procinak 800):
3:2 = DDR266
5:4 = DDR320
1:1 = DDR400
2:3 = DDR600 (nem minden lapnál!)
/b DDR2 memória sebességek:
A táblázatot a csúcs kategóriás alaplapok lehetőségei alapján állítottam össze, tehát ha valamelyik lehetőség hiányzik a tuningolni kívánt lapról (aminek nagy a valószínűsége még prémium lapoknál is) akkor azon nem kell meglepődni. Ezek itt az „elvileg” lehetséges szorzó számok, 3 féle jelöléssel..
133MHz-es FSB-nél (a procinak 533):
1.50x = 3:2 = DDR200
2.00x = 1:1 = DDR266
2.50x = 4:5 = DDR333
2.66x = 3:4 = DDR354
3.00x = 2:3 = DDR400
3.33x = 3:5 = DDR443
4.00x = 1:2 = DDR533
200MHz-es FSB-nél (a procinak 800):
1.50x = 3:2 = DDR300
2.00x = 1:1 = DDR400
2.50x = 4:5 = DDR500
2.66x = 3:4 = DDR533
3.00x = 2:3 = DDR600
3.33x = 3:5 = DDR667
4.00x = 1:2 = DDR800
266MHz-es FSB-nél (a procinak 1066):
1.50x = 3:2 = DDR400
2.00x = 1:1 = DDR533
2.50x = 4:5 = DDR667
2.66x = 3:4 = DDR711
3.00x = 2:3 = DDR800
3.33x = 3:5 = DDR889
4.00x = 1:2 = DDR1067
3. A „DRAM timing”-ot érdemes „by Spd”-re vagy „Auto”-ra állítani
Az esetek kis százalékában a BIOS nem képes az adott órajelekhez korrekt időzítési értékeket párosítani, ekkor állítsuk a késleltetéseket kézzel a maximumra (pl. 5-5-5-15).
4. Most kezdődik a tuning. A FSB-t szépen el kell kezdeni emelni 5Mhz-es lépésekben. Ha Windows lefagy mikor egy programot elindítasz akkor vagy már rögtön kékhalállal indít akkor a jelenlegi beállításokkal átléptük azt a határt amit a rendszer még képes elviselni.
5. Ekkor 5Mhz-t vissza kell venni az FSB-ből és a rendszert különböző terhelő programokkal kell izzasztani 4-5 órát vagy még többet. Pl.: 3Dmark, Cpuburn, Prime95, (ennek használatáról itt olvashatsz bővebben <a href=''http://prohardver.hu/f.php?mod=40&id=84972'' target=''_new''>[link]</a>)
Ha gond van, akkor általában hamar kiderül akkor még pár Mhz-t vissza kell venni és valószínűleg stabil lesz a rendszer.
6. Ezután meg lehet próbálkozni a memóriák magasabb órajelen való hajtásával, vagy ha ez nem megy, akkor az időzítések alacsonyabbra vételével.
7. CPU RATIO UNLOCKED (Szorzózár feloldás)
Intel processzorok esetében biztos van aki már hallott szorzózár feloldásról „cpu ratio unlocked” vagy „cpu multiplier unlocked” az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez nem szorzózár feloldást jelent, hanem egy lehetőséget csak arra, hogy visszavegyük 14-re a processzorunk szorzóját. Miért pont erre? Az egész onnan indult ki, hogy anno annak idején mikor megjelentek az első Prescott magos processzorok, amik természetesen még csak 478 tokozásúak voltak, 3Ghz felett már annyira megnövekedett az üzemi hőmérsékletük, hogy az Intel cég mérnökei kénytelen voltak a Northwood magoknál jóval hatékonyabb energiatakarékos technológiát alkalmazni Prescott-ok esetében, ez lett a Thermal Monitor, aminek egy kibővített második specifikációja pedig a Thermal Monitor 2 rövidítve TM2. A TM2-nél úgy érték el a kisebb hőfejlődést, hogy úgynevezett FID (szorzó) és VID (feszültség) modulációt alkalmaztak a processzor terheltségi állapotának függvényében. Tehát a processzornak alapjáraton lecsökkentik a szorzóját 14-re és ezzel együtt a magfeszültségét is csökkentik általában 0,2V-al. Ha valaki bővebben kíváncsi a működésére menet közben tudom ajánlani a Rightmark CPU clock utility-t. A bibi csak ott volt bizonyos régebbi alaplapok nem voltak képesek megvalósítani, még BIOS átprogramozással sem ezt a FID & VID modulációt, ezért az Intel a 3,2Ghz és 3,4Ghz 478 tokozású Prescott magos processzorjait és elkövetkező alaplapjait úgynevezett FMB1.5 (Flexible Motherboard) jelzővel illette. Szépen telt múlt az idő és időközben kijöttek a LGA775 tokozású Prescott magos procik újabb generációi. Itt a nagyobb hőterhelést úgy jelölte meg, hogy a kisebb fogyasztású processzorjait (04A/05A) performance és a nagyobb fogyasztású processzorokat, amiket már ellátott TM2 technológiával is, kapták a (04B/05B) performance jelölést. Történt egyszer, hogy az Asus mérnökeinek sikerült egy kiskaput találni, magyarán mondva átverni a processzort és akármilyen terheltség mellett is állandóan 14-en tartani a szorzót. Tehát minden Intel processzor ami tudja a Thermal Monitor 2 (TM2) energiagazdálkodási technológiát, annál visszavehető a szorzó 14-re.
Az Asus mindjárt üzleti hasznot akart kovácsolni a felfedezéséből, ezért azonnal hozzálátott alaplapjai BIOS-nak módosításához, hogy BIOS szinten 14-re tudjuk állítani processzorunk szorzóját, ezt a konkurencia se nézhette tétlenül és később több alaplapgyártó is kijött ezzel a megoldással. Természetesen az Intel reakciója várhatóan a tagadás volt, pontosabban tudomást se akartak venni róla, ezért nehéz konkrét információkat találni e témakörben a Neten. A történelmi áttekintés után nézzük konkrétan milyen processzoroknak lehet visszavenni a szorzójukat 14-re. Mivel Intel csak azon processzorjait látta el a TM2 technológiával, amik már magas órajelüktől fogva hajlamosak voltak a nagyobb hőfejlődésre, ezért sajnos csak ezeknél lehetséges a szorzó visszaállítás.:
Külön felhívnám a figyelmet arra, hogy a 550 sorozatban két fajta készült, van 04A és 04B is. Kettő közül csak a 04B-nél lehet visszavenni a szorzót 14-re. Amit nem tettem a táblázatba, de érdemes megemlíteni, miszerint a Xeon processzoroknál is alkalmazta az Intel a TM2-t, méghozzá a Nocona és Irvindale magoknál, tehát ezeknél is lehet manipulálni a szorzóval. Arról nincs biztos információm, de valószínűnek tartom, hogy a legújabb duplamagos Paxville-oknál is működhet a dolog. Léteznek „F” vagy „J” jelzésű processzorok is, ebben az esetben a jelölés nem befolyásoló tényező. Még annyit az EE és XE (Extreme Edition) processzorok gyárilag szorzózár mentesek. Nézzük a másik hozzávalót, hogy melyek azok az alaplapok, amik támogatják a szorzóvisszaállítást. Én csak Abit, Asus, Foxconn, Gigabyte, MSI márkákkal fogok részletesebben foglalkozni, de attól még más egyéb márkájú lapok is tudhatják ezt a csalafinta megoldást. Hogy nehogy egyszerű legyen a dolgunk, minden alaplapgyártó más-más névvel illette a szorzóvisszaállítást.
Abit: CPU accelerator technology
Asus: CPU lock free
Foxconn: Adjustable ratios (Ratio Free)
Gigabyte: C.A.M. (Cpu Adjustable Multiplier)
MSI: CPU ratio unlock
De sajnos ezt sokszor nem tüntetik fel külön az alaplap jellemzésekor és míg esetleg régebbi lapoknál külön menü sor volt erre a BIOS-ban, (High/low vagy Yes/No), addig általában az újabbaknál egyszerűen a cpu szorzó kijelző sorában lévő gyári(default) értéket lehet átbillenteni 14-re. Így viszont nem észrevehető az alaplap felhasználói kézikönyvében
(user manual), ami mindig letölthető PDF fájlként a gyártó weboldaláról. Részletesebben kezdjük a sort a 478 tokozású alaplapokkal, mivel az Asus volt az első ki erre rájött, ezért a következő alaplapjai biztosan támogatják:
P4C800-E Deluxe,
P4P800-E Deluxe,
P4P800 SE
P4P800-X
P4GD1
Ezeken kívül támogathatják más lapok is, ha hivatalosan gyárilag nem is, olvastam úgynevezett mod-olt BIOS-okról, ahol élelmes vállalkozó kedvű programozók kibővítették az alaplap BIOS-át a Thermal Monitor funkciókkal. (pl.: Abit IC7-MAX3) A továbbiakban térjünk át a LGA775 tokozású alaplapokra:
Amik időrendi sorrendben ezen táblázatban szereplő alaplapok után adtak ki a cégek, nagy valószínűséggel tudják a szorzóvisszavétet, de persze vannak kivételek is, mint pl: Foxconn NF4SLI7AA-8EKRS2. Vannak olyan lapok is, aminek jóval később került a BIOS-a módosításra a gyártó által. Biztosra esetleg úgy lehet menni, ha email-ben rákérdezünk az alaplap gyártójánál.
*****************************************************************************************************
Példa.:
3GHz-es P4-es procit húztunk (800MHz-es FSB). Kiindulásnak 5:4-es beállítással kezdtünk a memóriának (320MHz), DDR2 memória esetén 1.5x szorzóra állítsuk (3:2 arány).
258MHz-en bizonyult stabilnak a processzor. Ekkor a memória 412MHz-en ment, ezt valószínűleg bármelyik „utcai” RAM modul elviseli.
A memóriák órajelének osztóját 1:1-be állítva ennél az FSB-nél a memóriák már 516MHz-en megy…ezt nem biztos hogy bírni fogja.
Ellenben ha mondjuk levisszük az FSB-t 245MHz-re, akkor 490MHz-en már megy a rendszer.
Ekkor benchmarkokkal illetve a használni kívánt alkalmazásokkal dönthetjük el hogy mi adja számunkra a jobb teljesítményt:
a CPU=258, RAM=412 beállítás, vagy pedig a CPU=245, RAM=490 párosítás?
A tapasztalatok azt mutatják, hogy kimagasló tuning potenciállal rendelkeznek a „telekondis” Northwood magok, az E0 steppinges Prescott magok, és a 6xx sorozat N0 steppinges tagjai