Sim City 4

Mi tagadás elég muris hogy 2006-ban írok egy 2003-ban megjelent játékról, no de semmi gáz, jobb később mint soha.

Will Wright legendás sorozata a negyedik résszel néminemű fejlődést hozott a városmenedzselés terén. A játék nem lett 3D-s, továbbá alap eszközök maradtak ki belőle. Ilyen hiányosság hogy a mindenféle patch meg hasonlók nélkül játszott game-ben a milliónyi választható nyelv között nincs magyar! Hál’ istennek viszont van portugál meg norvég úgyhogy nem kell megijedni hogy nem fogunk érteni semmit! ( Vállalkozó szelleműek még angolra vagy németre is állíthatják a nyelvet)

Na, de lépjünk túl a nyelvi akadályokon!

Újítás a SC2000-hez képest hogy a szomszédos városokat is mi irányíthatjuk. A terraforming is rengeteget javult az előző részekhez képest. Sokkal szebb, látványosabb hegyes-völgyes-erdős terepet hozhatunk létre mint eddig. Ha valami nagyszabású várost szeretnénk létrehozni, nem ajánlott mindenhova Mountokat emelni, ugyanis a lejtős terepen való építkezés 10x annyiba kerülhet mint egyenletes terepen. (pl.: az eredetileg 50000$-os repülőtér felkúszhat 1.600.000$-ra)

Városunkat rengeteg elképzelés szerint irányíthatjuk. Csinálhatunk egy nagy óriási iparvárost, de ugyanezt megcsinálhatjuk kereskedelemmel is. A lakosság már sokkal kényesebb. Megfelelő egészségügyi-ellátásra, rendőrségre, tűzoltóságra, oskolákra és parkokra van szükségük. És ha a városunkban nincs elegendő munkahely a városlakók cakkum pakk elhagyják a várost. Ügyelnünk kell hogy ne nagyon telepítsünk papírgyárat a 600 emeletes felhőkarcoló mellé, azaz nagy igényességű lakosság mellé ne pakoljunk környezetszennyező létesítményt mer szélsebesen elhúznak derék Simjeink arról a területről, sőt az egész városból.

A városunkat nyilván fenn kell tartani valamilyen pénzből. Pénzszerzésre számos módunk van. Az első és legfontosabb az adók. Ezek a város nagyságától, a munkahelyektől és a lakosságtól függenek. (Hozzávetőleges számítás szerint egy lakos 0,25 $-t adózik alapbeállításon ami 7,00 %) További pénzt szerezhetünk a másik városnak adott vízből, áramból, szemételszállításból. A másik város pedig havonta egyre többet tejel. Nem megoldható viszont az hogy az egész városfelületet erőművekkel vagy szemétteleppel látjuk el aztán majd csak innen látjuk el a szomszédos városokat.

Ahogy növekszik a városunk úgy juthatunk hozzá speciális épületekhez melyek megkönnyítik néhány szolgáltatás dolgát. Vannak olyanok melyekhez elég elérnünk egy adott lakosságszámot, viszont vannak olyanik is melyekhez az is feltétel hogy hányan dolgoznak a csúcstechnikai iparban vagy hogy van-e egyetem a városunkban. Ezek az épületek 90%-a további extra kiadásokat von maga után. Vannak azonban olyan épületek is (pl.: Kaszinó) melyek bevételt jelentenek városunk számára.

Vannak itt még különböző műemlékek melyekkel impozánsabb várost kreálhatunk. A lakosság elég pozitívan fogadja ha felhúzunk nekik egy Taj Mahal-t vagy egy Empire State Buildinget a hátsó kertjük mögé.

Vigyázni kell hogy a melósok gond nélkül eljussanak a munkahelyeikre. Ha nincsenek buszok, vonatok, metrók, autópályák és repülőterek akkor mindenki kocsival próbál eljutni munkahelyéhez ami egy 300000-es városnál gondokat okozhat. A tömegközlekedési eszközöket a város igényeihez igazítsuk, mert nem igazán éri meg nemzetközi repülőteret emelni egy 5000-es kis tanyaközpontba,

Összességében nem egy rossz alkotás viszont azok akik nem igazán szeretnek sokat várakozni azoknak nem ez a stratégiájuk. Elsősorban vállalkozó szellemű amatőr polgármestereknek illetve káoszimádó egyéneknek lehet ajánlani.