AZ ÉPÜLET KIALAKÍTÁSA ÉS A FŰTŐBERENDEZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI  Megfelelően üzemelő, esztétikus és gazdaságos fűtőberendezés akkor hozható létre, ha az épület kialakítása a feltételeket biztosítja. Elsősorban az épületszerkezetek helyes megválasztása a döntő, de egyéb építészeti követelmények (pl. alaprajzi elrendezés) is fontosak. Az épületszerkezetek közül természetesen az épületet határoló fal-, födém- és nyílászáró szerkezetek befolyásolják legjobban a fűtőberendezés kialakítását és  gazdaságosságát.   FŰTÉSI RENDSZEREK: A lakások fűtését helyi, lakás- vagy központi fűtőberendezéssel oldhatjuk meg. A helyi fűtések azok, amelyeknél minden egyes helyiséget külön készülék fűt. Legegyszerűbb formája a szilárd tüzelőanyaggal fűtött kályha, de ebbe a csoportba tartoznak az egyéb energiahordozókkal (gáz, olaj, villany) fűtött   helyiségenként felállított - tüzelőberendezések is. A központi fűtés meghatározása a nem szakmai gyakorlatban gyakran nem egyértelmű. Központi fűtésnek akkor nevezzük a rendszert, ha közös kazántelepről vagy egyéb hőtermelő berendezésről több lakás fűtését oldjuk meg. A lakosság körében az egy lakás fűtését biztosító rendszereket is gyakran központi fűtésnek tekintik. A leghelyesebb az egy lakás céljára létesített berendezést lakásfűtésnek nevezni, mert ez a név a tényleges helyzetet mutatja.   Helyi fűtések  Elhelyezési szempontok  A helyi fűtőberendezések alkalmazása esetében minden fűteni kívánt helyiségben fűtőkészüléket kell elhelyezni. A készülék elhelyezése a hőérzet és a hatásfok szempontjából nem közömbös. Itt elsősorban arról van szó, hogy a fűtőkészüléket az ablak alatt vagy pedig a homlokzattal szemben levő hátsó fal mellett helyezzük el.   A fűtőkészülék teljesítményének megválasztása  Az egyedi fűtőkészülék típusának, illetve méretének megállapításakor a helyiség hőveszteségét számítással kell meghatározni. Ez szakember feladata. Az egyedi fűtőkészülék általában szakaszos üzemű a környező fűtött helyiségekhez hasonlóan. A helyiség hőigénye tehát változik aszerint, hogy a környező helyiségeket miként fűtik. A fűtési idő is változó, nagyobb üzemszünetek esetén a lehűlt épületszerkezetek felfűtése többlet hőt igényel.   Lakás- és központi fűtések  E rendszerek közé azokat a fűtőberendezéseket soroljuk, amelyeknél központi hőfejlesztő berendezéssel állítjuk elő a fűtéshez szükséges hőmennyiséget, és azt megfelelő hőhordozó közeggel juttatjuk el a fűtendő helyiségekbe. A hőhordozó közeg víz, levegő vagy gőz. Lakások fűtésére gőzt már nem használunk, elsősorban azért, mert a gőz hőmérséklete állandó, és így a fűtőközeg hőmérsékletének változtatásával a helyiség hőmérséklete nem szabályozható. A víz és levegő mint hőhordozó közeg azért előnyös, mert hőmérsékletük a külső hőmérsékletnek megfelelően változtatható, s így a fűtés az igényeknek megfelelően jól szabályozható.      Melegvíz  fűtések  Melegvíz-fűtéseknél a kazánban termelt hőmennyiséget víz juttatja el a fűtendő helyiségekben elhelyezett hőleadókig. A felmelegített víz csővezetéken jut el a hőledókig, ahol lehűl, hőt ad le, majd csővezetéken visszajut a kazánba. A víz körforgását a kazán és a hőleadók között vagy gravitáció vagy szivattyú hozza létre. A gravitációs melegvíz-fűtéseket egyre inkább kiszorítják a szivattyús fűtések. Ezeknél a fűtővizet a szivattyú keringteti.    Tágulási tartályok  A fűtési rendszerben levő víz térfogata felfűtéskor megnő, és ennek felvételéről gondoskodni kell. A melegvíz-fűtési rendszereket ezért tágulási tartállyal kell ellátni. Kétféle tartály van: nyitott és zárt. A tágulási tartály űrtartalmát gondosan kell megválasztani. Elhelyezési nehézségek miatt gyakran a szükségesnél kisebb tartályt alkalmaznak. Ebben az esetben könnyen vízhiány keletkezik, és ez üzemzavarokat okoz. A zárt fűtési rendszereknek igen sok előnyük van. A zárt tágulási tartályt nem kell a rendszer tetején elhelyezni, azt a kazán mellé építhetjük be. Ezzel az a sok kötöttség, amelyet a nyitott tágulási tartály okoz, elmarad. A berendezés élettartama szempontjából is kedvező a zárt tágulási tartály alkalmazása. Közismert, hogy a rendszer vizében levő oxigén korróziós károkat okoz, és elsősorban az acéllemez fűtőtesteket károsítja. Zárt rendszerekbe üzemeltetés közben levegő nem juthat, nyitott rendszerekbe viszont sok lehetősége van a levegő bejutásának.      Csővezetékek  Melegvíz-fűtésekhez normál falvastagságú, menetes acélcsövet, vagy 50 cm feletti átmérőknél sima végű acélcsövet használnak. A menetes acélcsöveket idomdarabokkal vagy hegesztéssel lehet összekötni. Hegesztett vezetékeknél a kazánt és hőleadókat oldható kötéssel kell ellátni. A fűtési csővezetékek szabadon, padlóscsatornába és falhoronyba szerelhetők. Megfelelően tervezett nyomvonal esetén, a szabadon szerelt vezeték nem zavaró; szerelése és karbantartása is egyszerű, ezért a lehetőségekhez képest ezt a szerelési módot célszerű választani.    Szerelvények A csővezetékekben áramló közeg elzárására vagy mennyiségének csökkentésére szelepeket, tolózárakat, valamin csapokat alkalmaznak. A helyiségek automatikus szabályozására fejlesztették ki a hőmérséklet-szabályozó radiátorszelepeket. Ez a szelep a fűtőtest által leadott hőmennyiséget az átfolyó fűtővíz mennyiségének változtatásával szabályozza.            Kazánok  Az épület ill. a lakás hőveszteségének fedezésére szükséges hőmennyiséget kazánban állítjuk elő. A kazán típusának és teljesítményének megválasztása igen fontos. A kiválasztási szempontok között a rendelkezésre álló energiahordozó fajtáját az épület vagy lakás építészeti adottságait és a fűtés rendszerének milyenségét kell kiemelni. Energiafajta szerint szilárdtüzelésű, gáz- és olajtüzelésű kazánokat különböztetünk meg. Kazánokat öntöttvasból és acéllemezből készítenek, mindhárom energiafajtára. Az öntöttvas kazánokat tagokból állítjuk össze, így a fűtőfelület az igényeknek megfelelően változtatható. Az öntöttvas kazánok élettartama nagyobb, viszont beruházási költségük magasabb. Szilárdtüzelésű kazánokat szén, brikett és koksz eltüzelésére gyártanak. Gáztüzelésű hőtermelő berendezés alkalmazása esetén általában a készülék felállításához szükséges légtér biztosítása okozza a legnagyobb nehézséget. A vonatkozó gázelőírások szerint ugyanis az égéshez szükséges levegőmennyiségnek a kazánba való bejuttatása érdekében meghatározták azt a legkisebb légteret, amelyben gázkészülék még elhelyezhető. E légtér nagysága függ a lakásban elhelyezett többi gázkészülék fajtájától és teljesítményétől, a kapcsolódó helyiségek méretétől és rendeltetésétől, az ablakfelületektől és még több egyéb tényezőtől. Gázfűtéshez az illetékes gázszolgáltató vállalat engedélye szükséges. A felhasználható gáz fajtáját a készülék beszerzésekor figyelembe kell venni. Olajtüzelés esetén az olaj szállítását és lakásban való tárolását úgy kell megoldani, hogy az érvényes tűzrendészeti előírások betartása mellett a legegyszerűbb kezelést biztosítsa.   Padlófűtés A padlófűtés a melegvíz-fűtések különleges fajtája. A padlófűtésekhez olyan polipropilén műanyag csövet fejlesztettek ki, amelynek élettartama igen magas, és emellett rendkívül egyszerűen szerelhető. A padlófelület hőmérsékletét a csőtávolság határozza meg. A padlóburkolat anyaga hat a padlófűtésre. A szokásos hidegburkolatok (műkő, márvány, kerámia stb.) kedvezőek, mivel ezek hővezetési ellenállása kicsi. Alkalmazható melegburkolat is, így parketta és szőnyegpadló, de természetesen méretezéskor ezek hővezetési ellenállását figyelembe kell venni. Habalátétes szőnyegpadló viszont nem javasolható! Padlófűtés esetén a szivattyúrendszer és a kazán és a azonos kialakítású az egyéb fűtési rendszerekével.      Fel.