|
Gelence a Háromszéki
medence északkeleti részén a 45 51 40"–45 58
30" északi szélesség és a 26 10
00"-26 22 30" keleti hosszúság között terül el, 23
km-re Kovásznától és 11 kilométerre
Kézdivásárhelytől. A megyeszékhelytől
(Sepsiszentgyörgy) 51 km választja el. A 121 F megyei
úton érhető el. Közigazgatásilag
hozzátartozik Haraly falu, mely hagyományos
kádáripari termékeiről és
műemléktemplomáról is híres.
E
terület nyugati része a
Kézdivásárhelyi medencében, keleti
része a Háromszéki-havasokban terül el,
nagyjából
megegyezve a Háromszéki-havasokból eredő Gelence
patak vízgyűjtő területével.
A
térségben két fő domborzati formát
különíthetünk el : a hegyvidéket és
a
medencei síkságot.
A
hegyvidék – e térségben – 700-1600 m
tengerszint feletti magasságban
jelentkezik (Musát -1501 m, Nagy Asztag -1525.7 m, Bonyó
-1542.8 m, Kóróbérc -1515 m), mely
magasságtól a domborzat
a medence felé hirtelen lejt egész a 600 méteres
szintvonalig.
Helyenként
a síkság mélyen benyúl a hegyvidékbe "tölcsértorkolatok " révén
melyeket a hegyekből leszaladó rövid vízfolyások hordalékkúpjai foglalnak el.
A község területéről őskori
agyagkarikák, füles-kávás
bronzvésők és tetradrachmák (görög
érmék) kerültek a Székely Nemzeti
Múzeum
gyűjteményébe. Az Eger nevű helyről kuruc kori
pénzeket mentettek meg.
Irásos formában 1539-ben Gelenche
formában fordul
elő,
1567-ben már Gelencze néven szerepel. A
település jóval régebbi, ezt bizonyitja a
XIII. század elején épült, majd több
építkezési szakaszon átesett műemlék
erődtemplom, mely értékei miatt
világörökség (az elmult 700 év
kulturális emlékeit őrzi). A műemléktemplom GPS
koordináta értékei: 45°56.602 N,
026°14.861 E.
A község népessége 4840
lélek. Közigazgatási területe 1 1 .222
ha, melyből az erdő 7.237 ha-t (64,49% ) tesz ki, a
mezőgazdasági terület
3.764 ha (33,54 % -ebből 1.400 ha havasi legelő).
Gelence és Haraly
népessége a 2002-es
népszámláláskor 4774 lélek volt.
Községszinten 98,50% a magyarok, 1,34% a román
nemzetiségűek számaránya, 0,16% vallotta
magát romának.
Nagykiterjedésű
erdőségeiben virágzik a fakitermelő ipar, a
községben a fűrészáru gyártás.
Többen művelik a hagyományos
mesterségeket is, a gelencei fafaragók műhelyeiben
készült számos belföldi és
külföldi köztereken, emlékparkokban,
településbejáratoknál elhelyezett,
felállított fából készült
műalkotás, székelykapu.
Többen művelik a
zsindelykészítést is.
A település központjában
emlékpark található, itt az 1848-1849-es
szabadsábharcban
(15 gelencei és 4 haralyi
lakos), a két világháborúban (247 lakos)
elesett hősök emlékét
emlékmű őrzi. Ugyanitt található a Millenium
emlékére felállított sajátos
emlékkereszt, Gábor Áron emlékplakett, Kopjafa
és Lélekharang, Oltárkő.
Az emlékpark
közelében található a
háromszéki székely székeket
ábrázoló hármas kopjafa, melyen
Háromszék és Székelyföld címere is látható, fennebb
Árpád vezért ábrázoló
fából készült térplasztika
látható, tetején turulmadárral. A
község bejáratánál nagyméretű
székelykapu köszönti a látogatót a
következő felirattal: "Hazádnak rendületlenül
légy híve...", belső felén pedig "A
nagyvilágon e kivül nincsen számodra hely" felirat
olvasható.
Mellszobrot
állított a
faluközösség Gelence jeles
szülöttének, a történész,
publicista, pedagógus Dr. Jancsó Benedeknek (1854 -
1930), a Gelencén nevelkedő és a szaladári
temetőben pihenő jogász, történész, politikus
Bodor Györgynek (1904 - 1976). Előző nevét viseli a helyi
I-VIII osztályos általános iskola,
utóbbiét a helybeli közművelődési
egyesület. A központi római-katólikus
templom bejárata előtti udvarban kapott helyet
Márton Áron (1896-1980) Erdély püspöke
1938-1980,
és Fekete János Gelencén szolgáló,
mártirhalált halt főesperes-plébános
egészalakos szobra (1885-1952).
A háztáji gazdaságokban
tenyésztett állatállomány jelentős
számu. Községszinten jelenleg 436
szarvasmarhát, 1699 sertést, 1480 júhot és
11500 szárnyast tenyésztenek. Az igáslovak
száma meghaladja a 300-at. A mezőgazdasági területen
termesztett kultúrnövények közül
jelentősebbek, a területnagyság szerint: búza,
burgonya (helyi köznyelven pityóka), árpa, zab,
rozs, zöldségfélék (főként öszi
káposzta, sárgarépa stb.), cukorrépa, az
utóbb években a kukorica termesztésében is
eredmények mutatkoznak.
A kikapcsolódást a 150 férőhelyes
sportcsarnok, sportpálya, 4 sávos
tekepálya, több 100 méteres felvonóval
ellátott sí- és szánkó-pálya,
étt biztosítja; a falu határában, a
fenyvesek aljában az önkormányzat 5
hektár területet foglalt bele az
Általános Településrendészeti Tervbe
(PUG) a lakosság "természetbe való
visszatérésének" , pihenésének
kielégítésére. Itt több
hétvégi ház épült.
A
gelenceiek a
megyében az elsők között ismerték fel a
faluturízmus adta lehetőséget,
szervezett formában 22 minősített panzió
működik. Ez köszönhető az
általános érdeklődésnek örvendő,
a községben található
világörökségnek
is, a falu festői környezetben valő fekvésének
is, de elsősorban a messzeföldön híres gelencei
vendégszeretetnek.
A
'90 évek elejétől használt
településcímert 2007 végétől egy
másik,
kormányhatározattal hitelesített címer
váltotta fel. Ebben a címerben
az Árpád-kori korona Szent Imre herceget, a
világörökség részévé
nyilvánított XIII. századi római katolikus
templom
védőszentjét jelképezi, a csatabárd Szent
László királyunkra utal annak
okán, hogy említett templomban Szent
László-legendarészleteket
ábrázoló, híres falképek
találhatók. A három csillag a
Háromszékhez
való tartozást szimbolizálja. A pajzs zöld
mezeje a község kiterjedt
erdeire utal.
Gelence testvértelepülései a magyarországi Dunaszentgyörgy, Balatongyörök,
Nagybánhegyes, Encs települések, melyek címerei bevésve láthatóak a
gelencei "régi" címer mellett a falu bejáratánál lévő székelykapun.
|