Navigátor

Lenti város honlapja :

 

A honlapot szerkesztette:

Mázik Richárd

 

Pedagógigai program

Iskolánkról

 

Lenti városban a gimnázium levelező tagozatos oktatással 1961 szeptemberében indult. A nappali tagozat 1962-ben kezdődött két párhuzamos osztállyal, akkor még a zalaegerszegi Ságvári Endre Gimnáziumhoz kapcsolva. A tantermeket a község egyetlen általános iskolája adta. Az intézmény élére 1963-ban neveztek ki igazgatót, és 1964-ben kapta meg épületét, melyben ma is működik. Az új iskola 8 tanteremmel, fizikai és kémiai előadóteremmel, tornateremmel, szertárakkal, főzőkonyhával, ebédlővel és szolgálati lakással épült.
A szakos ellátottság 1972-re alakult ki, s eredményeként matematika és orosz tagozatos osztályok indítására kaptunk engedélyt.  A tantervi változásokkal összhangban 1979-től fakultációs oktatás folyik, ami az említett tagozatokat felváltotta. Iskolánkban a hagyományos tantárgyi fakultációk mellett (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika biológia, idegen nyelvek), gépjármű előadói, könyvtárismereti, nevelési alapismeretek és utazás és turizmus fakultációt működtettünk. A 70-es évek második felében az épület a szakmunkásképzőnek is otthont adott, és négy tanteremmel, szertárakkal bővült. A szakmunkásképző önálló épülethez jutásával a kibővített épület jó lehetőséget adott a szaktantermi rendszer fejlődéséhez, és a kisebb csoportokban folyó oktatáshoz.
Iskolánk 1985-ben vette fel a tájegységünket is (Göcsej-Hetés) kutató néprajztudós, Gönczi Ferenc nevét. A város önkormányzata 1995-ben – pénzügyi nehézségekre hivatkozva – a Zala Megyei Önkormányzatnak adta át a fenntartói jogot.
A különböző társadalmi és gazdasági változások profilváltásra késztették intézményünket. A település az 1990-es évekre fürdővárossá alakult, s ez szükségessé tette idegenforgalmi szakemberek képzését. Ezért vezettük be 1998-ban az utazás és turizmus gyakorlati fakultációs tantárgyat. 1999-ben 13. évfolyamon OKJ-s képzés keretében idegenforgalmi ügyintéző szakot indítottunk, s miután a fenntartó kérelmünket jóváhagyta, nevünket Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskolára változtatta, a 2000/2001-es tanévben idegenforgalmi szakközépiskolai osztályt indítottunk, kiépítve a szakképzés teljes vertikumát.
A 2001/2002-es tanévben – a helyi igényeket figyelembe véve – tovább bővítettük a választható szakok számát: a szakközépiskolai oktatásban az idegenforgalom mellett informatika szakcsoportot, az OKJ-s képzés keretében szoftverüzemeltető szakot szerveztünk.
A gimnázium felnőtt tagozata a kezdetektől levelező formában működött. A 2000-ben induló osztály esti tagozatosként indult, így – felmenő rendszerrel – elértük, hogy 2003/2004. tanévben a felnőttek esti tagozatos oktatási formában részesülhetnek. Ezzel a lehetőséggel az eddigi heti kettő helyett három napra bővült az oktatásra fordított idő. 2001-től esti tagozatosaink német nyelvet, 2002-től pedig informatikát is tanulnak.
Iskolánkban központi támogatással és pályázatok segítségével két informatika szaktanteremben folyik oktatás, ahol az iskolai feladatok mellett a városból és vonzáskörzetéből jövő érdeklődőket is képezzük. Jól felszerelt nyelvi laborunk is eleget tesz a kor követelményeinek. Évente emelkedő számban tesznek diákjaink középfokú nyelvvizsgát német és angol tantárgyakból.
Beiskolázási körzetünk az egykori Lenti járás területe: Lenti város két iskolájából, Zalabaksa, Csesztreg, Szentgyörgyvölgy, Rédics, Lovászi, Páka, Csömödér, Gutorfölde, Nova, Bázakerettye községek általános iskoláiból érkeznek tanulóink. Olykor Letenyéről, annak felénk eső vonzáskörzetéből, és Vas megye hozzánk közel eső falvaiból is vannak jelentkezőink. A beiskolázási terület minden negyedik általános iskolát végzett tanulója számára van hely intézményünkben, ahol több mint 40 év eredményei és a jelen megújulásra készséget mutató tényei biztosítékai a sikeres munkának.


 

 

Küldetésnyilatkozat

 

 

Intézményünkben gimnáziumi és szakközépiskolai (idegenforgalom és informatika) oktatás folyik. 2004. szeptemberétől nyelvi előkészítő évfolyamot indítunk, angol és német nyelvből. A felnőtt képzés esti tagozaton végezzük, minden évfolyamon heti 3 napi oktatással.
Az ország peremén dolgozva, Szlovénia közelségéből adódóan sajátos lehetőségünk nyílik határon túli feladatok ellátására is. Ez részben a határon túl élő magyarsággal való kapcsolatokra (a magyar anyanyelv, magyar hagyományok megőrzése), másrészt a szlovén lakossággal való kapcsolatteremtésre (nyelvismeret) vonatkozik.
Nyitottak vagyunk a különféle érdeklődésű, különböző képességekkel, készségekkel hozzánk érkező tanulók fogadására. Az emelt óraszámú oktatással a tehetséges és érdeklődést mutató tanulók differenciáltabb képzésére és az elmaradottak felzárkóztatására törekszünk.
Iskolánk minden dolgozója számára ismert tény, hogy olyan nemzedéket kell nevelnünk, olyan ifjúságért kell felelősséget vállalni, mely megfelel a felsőfokú oktatás elvárásainak, illetve olyan szintű szakmai ismereteket szerez, mely biztosítja a megismert szakterületen a képzettségnek megfelelő munkakör ellátását.
Fenntartónk a Zala Megyei Közgyűlés, de törekszünk arra, hogy a helyi önkormányzattal is folyamatos kapcsolatunk legyen. Igazi partnerre találjanak bennünk, ha a város művelődéséről, kultúrájáról van szó.
Törekvéseink a szülőkkel közösek, a cél meghatározását és az oktatómunkát segítő véleménynyilvánításukra számítunk.
Az iskola természetéből adódik, hogy tanulóközpontú intézmény, ennek az elvnek a gyakorlatban igazolódni kell. Negyven éve a határ mellett működve a kialakult hagyományok erre köteleznek bennünket.
Szeretnénk, ha iskolánk a – a tanulók oktatásán és nevelésén túl – szellemi és egyre nemesedő érzelmi energiát sugárzó központ lenne. Mindezt vállaltuk, amikor Gönczi Ferenc néprajztudós nevének felvételével a hagyományőrzés és a folytonos megújulás egyensúlyát kívántuk megalkotni.

NEVELÉSI PROGRAM

 

I. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka
pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai

  • Pedagógiai alapelveink rögzítéséhez feltétlenül szükséges, hogy a tantestület megállapodásra jusson a társadalomról, a szülőkről, az emberről, a tanulókról megalkotott képben. Ezt segítik kérdőíves felméréseink, egyéni és csoportos beszélgetések szülőkkel, tanulókkal. Ennek alapján nevelő testületünk úgy látja, hogy
    • a magyar társadalom:
      • érdektagolt,
      • plurális,
      • viszonylag alacsony iskolai végzettségű,
        továbbá fontos tény
      • a tömeg- és elitkultúra távolodása,
      • a fogyasztói szemlélet erősödése,
      • a szolidaritás gyengülése,
      • az agresszivitás terjedése;
    • a család:
      • kötelékei lazulnak,
      • a szülői szerep betöltésének feltételei romlanak,
      • érzelmileg sérül,
      • az iskola igényeivel kapcsolatban egyre inkább passzív,
      • a nevelésben, a jövőkép megformálásában, pályaválasztásban egyre inkább az iskolára hárítja a terheket;
    • az emberképet meghatározó elvárt jellemzők:
      • nyitottság,
      • tanulási hajlandóság,
      • életvezetési, érdekérvényesítő képesség,
      • közösségteremtő készség,
      • tolerancia,
      • nevelhetőség,
      • szorgalom;
    • a tanári közösség által képviselt értékek:
      • demokrácia,
      • nemzeti, európai humanista értékrend,
      • különböző kultúrák iránti nyitottság, megértés,
      • türelmesség,
      • tehetséggondozás – tehetségkutatás,
      • felzárkóztatás,
      • gyermek és ifjúságvédelem,
      • esélyegyenlőség biztosítása,
      • alternatív oktatás,
      • együttműködés,
      • differenciált fejlesztés,
      • személyiség fejlesztés,
      • közösségfejlesztés,
      • egészség és környezetvédelem,
      • partnerközpontúság,
      • tantárgyi integráció.

 

  • Pedagógiai nézeteinket meghatározó alapelveink:
    • nevelési vonatkozásban:
      • egyenrangúság elve,
      • egyéni bánásmód elve,
      • motiváció elve,
      • tapasztalatszerzés elve,
      • következetesség elve,
      • lelkiismereti és vallásszabadság,
      • hazánk, szülőföldünk, szűkebb környezetünk kultúrájának, hagyományainak megismerése, megőrzése,
      • egészséges életmód és környezetvédelem, mint egyetemes emberi érték elfogadtatása;
    • didaktikai vonatkozásban:
      • rendszeresség és fokozatosság elve,
      • komplexitás elve,
      • koncentráció elve,
      • tudatosság és szakszerűség elve,
      • tanulói öntevékenység elve,
      • konkrétumok és absztrakciók egységének elve,
      • szakmai felelősség,
      • teljesítményközpontúság,
      • aktivitásra ösztönző, versenyszellemet kialakító pozitív személyiségfejlődést elősegítő cselekedtető technikák alkalmazása.

 

  • A fenti alapelvek figyelembevételével az alábbi pedagógiai nézeteket fogalmaztuk meg:
    • Tegyük otthonossá iskolánkat, ahol tanár és diák jól érzi magát. Ennek érdekében:
      • az iskolai életben szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk, tanulók, szülők és tanárok között,
      • a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,
      • világos követelményeket támasztunk a tanulók elé,
      • figyelembe vesszük egyéni képességüket,
      • segítjük őket tanulmányi és egyéb problémáik megoldásában,
      • bevonjuk őket saját életük szervezésébe.
    • Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges ifjúságot kívánunk nevelni, ezért fontos pedagógiai feladatunk a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, korszerű ismereteiknek, képességeiknek, készségeiknek kialakítása. Ennek érdekében szeretnénk elérni, hogy
      • tanulóink körében a szorgalmas munkának, tudásnak becsülete legyen,
      • fejleszteni kívánjuk kommunikációs kultúrájukat,
      • olyan ismeretátadásra törekszünk, mely általános műveltséget, világszemléletet ad,
      • fokozott figyelmet fordítunk a testi nevelésre,
      • törekszünk a humánumra, az egyén és közösség iránti tiszteletre,
      • megismertetjük nemzeti kultúránk és történelmünk kimagasló eseményeit, nagyjait, hagyományait,
      • a szűkebb és tágabb szülőföld tiszteletére, megbecsülésére nevelünk.

 

    • Iskolánk folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében:
      • rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel, családokkal,
      • lehetőséget teremtünk iskolánk életének tevékenységének, eredményeinek bemutatására a médiákban, hogy a beiskolázási körzetben minél ismertebb legyen,
      • ápoljuk és bővítjük kapcsolatainkat a beiskolázási körzet iskoláival, közművelődési intézményeivel, a város és a megye önkormányzatával,
      • rendszeres kapcsolatot tartunk a megye középiskoláival,
      • fontos feladatnak tartjuk a város rendezvényein az aktív részvételt,
      • a civil szervezetek munkájába bekapcsolódunk,
      • kapcsolatot tartunk idegenforgalommal foglalkozó cégekkel, utazási irodákkal.
    • Arra törekszünk, hogy tanulóink a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesítsék magukban az alábbi tulajdonságokat:
      • humanitás,
      • erények kifejlesztése,
      • fegyelmezettség,
      • műveltség, kulturáltság,
      • a szorgalmas tanulás, a munka megbecsülése,
      • kötelességtudat,
      • érdeklődés, nyitottság,
      • önismeretre törekvés,
      • problémaérzékenység, problémamegoldás,
      • eligazodás képessége a szűkebb és tágabb környezetben,
      • legyen elképzelése az egyénnek a jövőjét illetően,
      • önképzésre való képesség, önálló ismeretszerzés,
      • rendelkezzen a mindennapok igényelte képességekkel, gyakorlati ismeretekkel,
      • ismerje, tisztelje, ápolja:
        • nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,
        • más népek értékeit, hagyományait,
        • az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,
        •  a természet és környezet értékeit,
      • társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedjen az emberi és a természeti környezetben:
        • ismerje és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,
        • ismerje és tartsa meg a különféle közösségek együttélését biztosító normákat,
        • ismerje és alkalmazza az emberek közötti érintkezés elfogadott formáit és   módszereit,
        • viselkedése udvarias, beszéde kulturált legyen,
        • társaival működjön együtt, szüleit szeresse, tanárait, társait tisztelje,
        • tartsa tiszteletben a sajátjától eltérő nézeteket.
      • szellemileg és testileg egészségesen éljen:
        • időbeosztása, táplálkozása, öltözködése célszerű legyen,
        • gazdagítsa énjét a mentálhigiénés technikák elsajátításával, gyakorlásával,
        • sportoljon, mozogjon,
        • megjelenése és személyisége tiszta, ápolt, gondozott legyen.

 

  • Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai:
    Az iskolában folyó nevelő oktatómunka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása, átadása határozza meg.
    Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a tanulók intellektuális érdeklődésére és aktivitására építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon meggyőződésükké, és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat:

 

    • az élet tisztelete, védelme,
    • fogékonyság az élő és élettelen természet szépsége iránt,
    • a természeti környezet szeretete, védelme,
    • az ember testi és lelki egészségének ápolása,
    • kulturált életmód iránti igény,
    • ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés elfogadott formáit, módszereit,
    • a testmozgás iránti igény,
    • az egészségvédelem (egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, balesetek elkerülése),
    • önismeret, saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom),
    • felelősségvállalás sorsuk alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom),
    • nyitottság az élményekre, tevékenységekre,
    • fogékonyság az emberi kapcsolatokra, barátságra, képes szeretetet adni és kapni,
    • a család tisztelete, családtagok szeretete,
    • vonzó magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások elfogadása. Fegyelem, önfegyelem, törekvés előítélet-mentességre, konfliktuskezelésre, készség a megegyezésre,
    • igény a folyamatos önművelésre, értékelés és önértékelés, önálló tanulás képességének kialakítása,
    • a szülőföld, a haza megismerése, szeretete, a nemzeti kultúra ápolása, egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet,
    • felelősség- és közösségvállalás a kisebbségben élő magyarsággal,
    • a hazánkban élő kisebbségek jogainak, kultúrájának, hagyományainak tisztelete,
    • alkotmányosság, törvényesség, állampolgári jogok tisztelete, egyetemes emberi jogok elfogadása, érdeklődés társadalmi jelenségek, problémák iránt. A demokrácia alapelveinek ismerete, érvényre juttatása.

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka feladata, hogy törekedjék a felsorolt értékek elsajátítására. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek (eszközök), valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem alakíthatjuk ki mindenegyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Munkánk arra irányul, hogy a lehető legtöbb diák rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.
Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

Nevelési módszereink:

  • direkt módszerek – alkalmazásuk során a pedagógus személyes kapcsolat révén hat a tanulóra:
    • tanári előadás,
    • személyes beszélgetés,
    • tények, jelenségek bemutatása,
    • műalkotások elemző bemutatása,
    • a tanár személyes példamutatása,
    • személyes elemzés, ellenőrzés;
    • indirekt módszerek – a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösség által érvényesül:
      • tanulói közösség tevékenységének megszervezése,
      • közös célok kitűzése, elfogadtatása,
      • hagyományok kialakítása,
      • közvetlen tanári részvétel a tanulói közösség tevékenységében,
      • viták szervezése.

 

II. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

 

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.
Az intézmény kettős (gimnáziumi és szakközépiskolai) profiljának megfelelően elsődleges céljának tartja, hogy

  • a diákokat készítse az értelmiségi életforma és hivatás gyakorlására, kialakítására,
  • nyújtsa azt a korszerű természet- és társadalomtudományos alapműveltséget, melyre egy magasabb fokú szaktudományos ismeret építhető,
  • biztosítsa a továbbtanulni nem szándékozók számára az érettségire épülő szakképesítés megfelelő színvonalát.

Ennek érdekében a következő nevelési és oktatási feladatokat kell ellátni:

  • A tanulók erkölcsi és akarati nevelése
    • Cél: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása; az önismeret, az önmegvalósítás iránti igény kibontakoztatása; a szabad, fegyelmezett, a társadalom számára hasznos személy nevelése; nemek közötti felelősségteljes kapcsolatra nevelés.
    • Színtere: valamennyi tanítási óra, de kiemelten az osztályfőnöki óra, a magyar irodalom, a történelem, a társadalomismeretek és etika, valamint a művészeti tárgyak tanítása.
    • Feladatok: A szaktanárok feladata, hogy a tanulók személyes tapasztalatainak előhívásával, közös beszélgetések, viták során rávilágítson a kultúrált viselkedés szabályaira, a követhető életstratégiák lehetőségeire, a társadalmat és a kisebb közösséget szabályzó etikai normák létezésére, fontosságára, az egyén és közösség viszonyára. Ezt egészíti ki és teszi teljessé a műalkotások, történelmi és társadalmi példák által közvetített értékrend, mely hozzájárul korunk megértéséhez.
    • A feladat megkívánja a pedagógus nyitottságát, segítőkészségét, a helyes ítélőképességet és értékelési módszereket. A folyamatos számonkérés segíti a tanulók kitartó, szorgalmas, céltudatos munkavégzésének kialakítását.

 

  • A tanulók hazafias nevelése
    Hangsúlyoznunk kell e területnek hazánk Európai Unióba való belépésével járó különös szerepét, a patriotizmus és nemzetköziség együttélését. 

Cél: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének, a nemzeti hagyományoknak, a nemzeti kultúrának a megismertetése, emlékeinek tisztelete ápolása, megbecsülése, a hazaszeretet, a hazához való tartozás, az érte való tenni akarás érzésének felébresztése.

    • Színterek: Valamennyi tanítási óra, de főként a történelem, földrajz, állampolgári ismeretek és a művészeti tantárgyak órái, valamint ünnepi és egyéb rendezvények.
    • Eszközök:
      • A figyelem felkeltése népünk világraszóló alkotásaira,
      • Olyan honfitársak életének, munkásságának bemutatása, akik világpolgárként élték életüket, de hovatartozásuk kinyilvánításában is példaértékűek számunkra.

A nemzeti ünnepekről való iskolai megemlékezés, iskolai hagyományok ápolása (névadóról való megemlékezés, iskolanap), honismereti vetélkedők szervezése.

 

  • A tanulók értelmi nevelése
    • Cél: Az értelmi képességek fejlesztése; a kreatív problémamegoldó gondolkodásra, a logikai áttekintés képességére való nevelés; és az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása, önálló megfigyelés és elemzés útján.
    • Színtere: valamennyi tanítási óra és az iskolában folyó tanórán kívüli foglalkozás.
    • Feladatok:
      • Differenciálás: A tanítási óra szervezésekor tekintettel kell lenni nemcsak a kiemelkedő képességű tanulók munkabírására, hanem a közepes képességű és szorgalmú diákok tanulási kedvének fenntartására, motiválására is. A 9. évfolyamon a legfontosabb az általános iskolából hozott tanulói ismeretek különbségének csökkentése felzárkóztatással. Erre is szolgál a matematika, illetve az idegen nyelv tanításában a csoportbontás, amely a tanulók tudásszintjéhez igazodik. Más tantárgyak esetében is törekedni kell a differenciálásra több önálló és kreativitást serkentő gyakorlati feladattal.
      • Tehetséggondozás: A tehetséges tanulóknak a figyelmét fel kell hívni a megyei és országos tanulmányi versenyekre, valamint a művelődési tárcán kívül hirdetett vetélkedőkre, pályázatokra, lehetőséget kell adni, hogy ezeken érdeklődésük szerint részt vegyenek. Elért eredményeiket figyelemmel kell kísérni.
        • A 11. és 12. évfolyamon az emelt szinten tanult tárgyak is segítik a diákokat az egyetemi, főiskolai továbbtanulásban.
      • Önképzés: Az önművelés iskola által is biztosított pótolhatatlan eszközei az iskolai könyvtár és az Internet. Mindkét ismeretszerző forrás használatának ismerete elengedhetetlen feltétele a továbblépésnek, az érvényesülésnek. Rendszeres használatukra minden tantárgynak ösztönözni kell.

Főként a tanulmányok kezdetén szükséges a többirányú lehetőség biztosítása, hogy a tanuló alkalmat kapjon érdeklődésének, hajlamainak kiismerésére.

 

  • A tanulók érzelmi nevelése
    • Cél: A szténiás érzelmek fokozása, az aszténiás érzelmek csökkentése a növendékek életében; az érzelmek keletkezését és lefolyását szabályozó képesség kialakítása.
    • Színterei: Osztályfőnöki óra, főként a humán és művészeti tantárgyak tanítási órái.
    • Feladatai:
      • Nyújtson az iskola biztos etikai és esztétikai normarendszert – nélküle az érzelmi élet ösztönös és véletlen;
      • Törekedjünk kialakítani a tanulókban a képességet az indulat és a hangulat irányítására;
      • Alakuljon ki bennük az értékes szenvedély, mely a kitartó és erős munka alapja;
      • Törekedjen az iskola a káros szenvedélyek elfojtására – különös figyelmet fordítva a korunkban jelentkező ilyen szenvedélyekre;
      • Az osztályfőnökök fordítsanak figyelmet a család és a tanuló érzelmi kapcsolatára.
  • A tanulók esztétikai és művészeti nevelése
    • Cél: Az élő és az élettelen természet jelenségeinek élvezetére, a társadalmi életben jelentkező szép értékelésére, a műalkotások, mint az esztétikum legmagasabb rendű megjelenési formájának befogadására nevelés; alkalomnyújtás az önmegvalósításra a képességeknek megfelelően (műalkotások reprodukálásával és tanulói produktumokkal); az ízlés befolyásolása a viselkedés és az öltözködés terén (a testi neveléshez is kapcsolódó cél).
    • Színterei: Valamennyi tantárgy, kiemelten a művészetek tanítása; tanítási órán kívüli tevékenységek: színjátszó kör, énekkar, néptánc; színház-, hangverseny látogatások (ezek költségeit a szülők fedezik).

 


Feladatok:

      • minden adódó alkalommal fel kell hívni a figyelmet a természet szépségeire, beleértve lakóhelyünk és közvetlen környezetünk szépségeit  isigyekezzünk bemutatni a társadalomban jelentkező szépet, hogy kedvet ébresszünk tanulóinkban a közéleti munka iránt,
      • meg kell láttatnunk a pozitív viselkedés szépségét,
      • a művészeti alkotások bemutatása keltsen maradandó élményt a tanulókban,
      • a tanulók legkiválóbb alkotásai méltó helyet kapjanak az iskolában a hosszú távú megőrzésre, az alkotások esztétikus bemutatására,
      • a tantermek rendje, dekorációja harmonizáljon a bennük folyó alkotómunkával,
      • a szülőkkel együtt törekedjen az osztályfőnök a tanulók ízléses és egészség követelményeinek megfelelő öltözködésre,
      • szintén a szülőkkel való közös feladat a tanulók megóvása a divathullámok szélsőségeitől,
      • korunkban különösen fontos feladat a szabadidő tartalmas eltöltésére való nevelés.

 

  • A tanulók közösségi nevelése
    • Cél: Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre, jogaik gyakorlására és kötelességeik teljesítésére. Tudatosítsa a társas kapcsolatok fontosságát, fejlessze az együttműködési készséget.
    • Színterei:
      • tanítási órák, kiemelten az osztályfőnöki óra;
      • tanórán kívüli tevékenységek: színjátszó kör, énekkar, színházlátogatás és egyéb kirándulások;
      • diákönkormányzat;
      • diákújság, iskolarádió, tartalmas diáknap.
        • Az osztályközösségek összekovácsolása elsősorban az osztályfőnök feladata. A tanulmányi kirándulások, a közös élmények során a tanulók megtanulják az egymás iránti felelősséget, a másikra való odafigyelést, az összetartozás érzését. A diákönkormányzat munkájában való részvétel, a diákprogramok szervezése segíti érdekérvényesítő képesség fejlesztését.
  • A tanulók testi nevelése
    A testi egészség és a test valamennyi szervének, szervrendszerének normális, zavartalan fejlődése előfeltétele a pszichikus fejlődésnek.
    • Cél: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése, egészséges, edzett személyiség kialakítása, az egészséges életmódra nevelés.
    • Színtere: Elsősorban a biológia és a testnevelés tanóra, a tömegsport és a diáksportkör, de valamennyi tanórai és tanórán kívüli foglalkozás.
    • Feladatai:
      • Egészségmegőrzés, a betegségekkel szembeni ellenálló képesség fejlesztése;
      • Egészségügyi ismeretek elsajátítása, szokások kialakítása;
      • A szexuális éréssel kapcsolatos egészségügyi ismeretek birtoklása;
      • Alkoholfogyasztás, dohányzás, droghasználat elleni meggyőző propaganda;
      • Mentálhigiéniás gondolkodás;
      • Testi képességek (erő, állóképesség, ügyesség, gyorsaság) fejlesztése.

 

 

III. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
és azok megvalósítását szolgáló szervezeti formák, tevékenységek

 

A közösség olyan szerveződés, melynek tagjait összefűzi a közös hagyományok mellett a közös cél, a közös érdek és a mind tágabbra vonható távlatok.

 

Feladatok és megvalósítási formák részletezése

1. Különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása
a) Osztályközösség kialakítása, fejlesztése
A különböző motiváltságú és érdeklődési körű diákok közösséggé kovácsolásának első lépése lehet, ha az osztály tagjai közösen megoldandó feladatokat kapnak, melyben lehetőség szerint mindenki szerephez jut. A szerepek kiosztásában az osztályfőnök vezetőként vagy segítőként lép fel. Ilyen feladatok:
- Osztálydekoráció ,
- Tisztségviselők megválasztása,
- Bemutatkozó műsor szerkesztése, előadása,
- Versenyeken, vetélkedőkön való osztályszintű részvétel,
- Túrák, kirándulások,
- Az osztály egyéni arculatának kialakítását segítő hagyományok ápolása (beavató ünneplés, Mikulás nap, Karácsony, klubdélutánok, születés- és névnapok ünneplése, stb.),
- Félévi és év végi értékelések,
- A konfliktus kezelés hatékony módszereinek megismertetése, bemutatása osztályfőnöki óra keretében.

b) Egyéb tanulói közösségek kialakítása: fakultációs csoport, tanórák kiscsoportjai, sport csapat, színjátszó kör, énekkar, más kisközösségek.

A közösséget kialakító és irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos szervezése. A közösségi nevelés akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek.

 

2. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása

Feladat:
A közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása és ápolása.

Ennek formái:

  • Az iskola névadójának, Gönczi Ferenc emlékének ápolása, munkásságának megismertetése a következő események keretében:
  • iskolai ünnepély, megemlékezés,
  • vetélkedők, kiállítás, stb.
  • kulturális programok,
  • Az általános iskolákkal való kapcsolat fenntartása, a részükre szervezett tanulmányi versenyek keretében. Ennek kapcsán az általános iskolákban dolgozó kollégákat is meghívjuk szakmai tapasztalatcserére az egyes tantárgyakkal kapcsolatban;
  • Az újonnan induló osztályok avatása a 12. osztályok szervezésében;
  • Karácsonyi ünnepély a 10. osztályok szervezésében;
  • Szalagavató ünnepély – a műsort és nyitótáncot a 12., a bált a 11. évfolyamos diákok és szüleik szervezik;
  •  Diáknap – a diákigazgató választási kampány felelősei a jelöltséget vállaló diák osztálytársai, a nap programját és a disco-t a diákönkormányzat szervezi;
  • Gönczi emlékplakett;
  • Jutalmak, oklevelek.

3. A önkormányzás képességének kialakítása

Feladat:
A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel tudjanak maguknak célt meghatározni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.
A diákönkormányzat a tanulók érdekképviseleti szervezete. Feladata, hogy megteremtse a kapcsolatot a diákok és az iskolavezetés közt. Az év során a tanulókat érintő problémákat összegyűjti, az iskolavezetést erről tájékoztatja, és a megoldást segíti.
            Az érdekérvényesítés fóruma az évente megtartott diákparlament.
            Fontos feladat a tanulók szabadidős tevékenységének szervezése a tanórák után, a tanítás nélküli munkanapon és a tanítási szünetekben;
            A diákönkormányzat biztatja a diákokat arra, hogy a városi, illetve lakóhelyük ifjúsági programjaiban is vegyenek részt, kapcsolódjanak be a városban, illetve a lakóhelyen működő klubok, szervezetek, tanfolyamok munkájába.

4. Egyéb szabadidős tevékenységek:

  • színházlátogatás alkalmanként, vagy bérletes rendszerben
  • tanulmányi kirándulások
  • énekkar, népdalénekesek, szavalók és színjátszó kör tevékenysége
  • a városban működő önképző és művészeti csoportokban való részvétel
  • iskolai sportversenyek szervezése, megyei versenyekre nevezés;
  • tanulói kezdeményezésre formálódó csoportok (környezetvédők, szakkörök, stb.)

 

 

 

 

 

 

IV. Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenység

 

Minden gyermekben meg kell találni azt az értéket, amelyre építeni lehet. A sikerhez juttatás eszköz, amely hatékony a beilleszkedési zavarok korrekciójához. Lehetőségek:
Jutalmazások sokfélesége
Dicséret
Pozitív értékelés

1. Célok:
A magány, a szorongás, a kisebbségi komplexus és a deviancia oldása;
Az eredményes tanulás és a fegyelem erősítése.

2. Magatartási zavarok okainak felderítése:
Ezek közül leggyakoribbak:

  • A gyermek magára marad problémáival;
  • A szülő életvitele rendetlen;
  • A család torz értékrendje;
  • A gyermek nem fogadja el az iskola értékrendjét;
  • A tanuló átveszi a társadalomban egyre terjedő agresszivitást;
  • „csőlátó” tv néző
  • anyagi jellegű gondok (szegénység, gazdagság).

3. Tevékenységek a személyiségfejlesztés érdekében:

  • családlátogatások (osztályfőnök, ifjúsági felelős);
  • személyes beszélgetések;
  • tanórán kívüli programok szervezése;
  • a tanuló baráti körének, ismeretségi körének megismerése;
  • egyénre szóló megbízatások adása.

4. Súlyos esetekben szükségessé válhat:

  • a gyermek és ifjúságvédelmi felelős felkeresése;
  • a nevelési tanácsadó igénybevétele;
  • pszichológus szakrendelés felkeresése;
  • gyermek felügyeleti intézmény segítségének kérése.

5. Az iskola szociális szolgáltatásai:

    • menzai étkezés lehetősége (anyagi gond esetén térítési díj mérséklése);
    • iskolai alapítvány anyagi segítségnyújtása;
    • iskolaorvosi vizsgálatokon való részvétel;
    • egészségügyi szűrővizsgálatok rendszeres igénybevétele;
    • tankönyvekkel történő ellátás;
    • osztályfőnöki órákon szakelőadók problémafeltáró előadásai;
    • ösztöndíj.

 

 


 

V. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

 

A múlt ismereteire építkező jövőképet, a  testi és szellemi képességekben kiművelt nemzetté válást elsősorban a köznevelés eredményes működésétől várja a társadalom. Az előrelépés kulcsa a képességek és készségek fejlesztése. Az értelem humanizálása, az akarati cselekvés nemesítése, a tudás iránti vágy, a tanulási igény fejlesztése jelentheti az előrelépést. Mindezek érdekében tanár és tanítvány számára kitűzhető cél: ne múljon el nap önfejlesztő, hasznos tevékenység nélkül.

  • A tehetséggondozás folyamata:
    • A tehetség felismerése
    • A tehetség kiválasztása,
    • A tehetség kibontakoztatása (a tanulási célokat követelményeket a tanulók előre megismerhessék).
  • A tehetség kibontakoztatásának formái:
    • Tanórai keretben
      • Rugalmas tantárgyi rendszer (kötelező és választható tárgyak);
      • Érdeklődési körök bővítése;
      • Képességfejlesztés;
      • Világkép alakítás;
      • Nívócsoportok kialakítása.
    • Mindezekhez meg kell teremteni a gazdag tanulási forrásokat:
      • Jól felszerelt iskolai könyvtárat,
      • Szaktantermeket (nyelvi labor, számítástechnika terem, sportudvar, tornaterem, konditerem, klubok);
      • Internetes terem – ahol a tanulók öntevékenyen használhatják szabadidőben a számítógépeket;
      • Oktatási segédletek beszerzése.
        Az audiovizuális eszközökkel, számítógépekkel felszerelt tanuló helyeknek és a sportlétesítményeknek nemcsak a felzárkóztató típusú programokban, hanem a tehetséges tanulók fejlesztésében és regenerálódásában, valamint a kultúrált pihenésben is nagy szerepe van. Folyamatosan szem előtt kell tartani, hogy a tanóra nem kizárólagos, de még csak nem is elsődleges színtere az iskolai tanításnak, tanulásnak. Funkcionális szempontok, így elsősorban a tanulást motiváló hatások kibontakoztatása és a differenciálás széleskörű alkalmazása megkívánja, hogy egyre többféle tanulási program áttolódjon az extracurriculumba. Ennek tartalma szinte tetszőlegesen fejleszthető a tanulók érdekei (továbbtanulás, elhelyezkedés) és a munkaerőpiac igényei szerint.
    • Az iskolai extracurriculum programválasztéka és tevékenységformái közül az alábbi területeket hangsúlyozunk:
  • szakköröket és önképzőköröket;
  • a korrekció és kompenzáció feladatát;
  • az iskolai tanfolyamokat;
  • tanulmányi versenyeket.

 

Szakkörök

Szervezésük célja: a tehetséges, kimagasló érdeklődést mutató tanulók továbbfejlesztése. A program a tanárok és tanulók érdeklődése alapján áll össze, változatos témájú elméleti és gyakorlati anyagok feldolgozásával. Ami az összetételt illeti, az életkor alapján lehet homogén, vagy heterogén.

A korrekció és kompenzáció területével külön fejezetben (VII.) foglalkozunk.

Tanfolyamok

Az iskolában lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók részére különböző tartalmú és szintű tanfolyamok működjenek, előre meghatározott feltételekkel. Témájukat illetően lehetnek: szakmai, nyelvi, művészeti, idegen nyelv tanulási, vagy egyéb, a szülők, tanulók kívánsága szerint.
Az iskola a tanfolyami szolgáltatásait kiterjesztheti az iskolakörzet lakóira is.
A tanfolyamokat olyan pedagógiai szolgáltatásnak is tekinthetjük, melyek piaci viszonyoknak megfelelően eladhatók.
A tanfolyamok így az iskola és lakókörzet kulturális kapcsolatait építik, erősítik.

 

Tanulmányi versenyek

Célja egyrészt a kiemelkedő képességű tanulók versenylehetőségének biztosítása, másrészt azoknak a tanulóknak, akiknek érdeklődése még kiforratlan, érdeklődésük felkeltésére a versenyek jó lehetőséget biztosítanak.

 

 

VI. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

 

Az 1997. évi XXXI. Törvény (gyermekvédelmi törvény) meghatározza az állam és a helyi önkormányzatok gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatait.
A közoktatásról szóló törvény 41. (6.) bekezdése előírja a nevelési-oktatási intézmény vezetői, pedagógusai és más dolgozói közvetlen feladatát e tárgyban. Ennek értelmében „pedagógiai eszközökkel” törekszik a káros hatások megelőzésére, illetve „ellensúlyozására”, továbbá gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával bízza meg a tantestület egy tagját heti 10 órában. Miközben minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős ehhez speciális segítséget nyújt.

  • Az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelős feladatai:
    • A tanulókat és a szülőket tájékoztatja azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, melyekhez problémáik megoldása érdekében folyamodhatnak,
    • Szükség esetén családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,
    • Ezek meglétéről, illetve jellegéről értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,
    • Segíti a szolgálat tevékenységét azzal, hogy nyilvántartó lapot vezet az esetlegesen segítendő tanulókról, illetve rendszeresen részt vesz a TEGYESZ tájékoztató foglalkozásain, havonként egy alkalommal,
    • A tanulók anyagi veszélyeztetése esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi
    • Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

 

  • A gyermekvédelmi tevékenység három területe:
    • A veszélyhelyzet megelőzése, feltárása, megszüntetése;
    • A megelőzés érdekében az intézménybe kerülő 9. évfolyamos diákok közül azok nyilvántartásba vétele, akik már általános iskolás korukban rászorultak a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat támogatására. Ezért kapcsolatot keresünk a tanuló volt iskolájával, a lakóhelye szerinti önkormányzati családgondozóval, illetve a szolgálat szakembereivel;
    • A feltárás folyamatában a diákot tanító valamennyi pedagógus észrevételét meghallgatva alakítjuk ki a pillanatnyi álláspontról szóló értékelésünket, amit a veszélyhelyzet megszüntetésére hozandó intézkedéseink alapjának tekintünk (E tevékenységet magasabb évfolyamra járó diákok esetében is elvégezzük.).
  • A diákok figyelmét felhívjuk a leggyakoribb veszélyekre:
    • Az egészségtelen életmódból fakadó betegségekre;
    • Az egészségkárosító szenvedélyek (drogok, doppingszerek, alkohol, cigaretta) veszélyeire. Mivel intézményünkben felnőtt oktatás is folyik, a dohányzó hallgatóknak az épületen kívül dohányzó helyet jelöltünk ki;
    • A szabadidő rossz kihasználásából adódó személyiség torzulásokra - ezt megelőzően biztosítjuk az intézeti könyvtár délutáni használatát;
    • Mindezekről a gyermekvédelmi felelős a gyermekek szüleit fogadó órákon is tájékoztatja;
    • Megbeszéli velük a gyermek nevelésével kapcsolatos észrevételeit;
    • Tanácsot ad nekik a gyermek otthoni tanulását segítő felügyelő tevékenységükhöz;
    • Közös álláspontot alakítanak ki a gyermek iskolai és iskolán kívüli életének alakításáról;
    • A fogadóórán megbeszélik a tapasztalataikat.

 

  • Ha mindezek ellenére a diák veszélyhelyzetbe kerül, a problémák jellegéből adódóan keresünk kapcsolatot a területileg illetékes
    • nevelési szolgálattal
    • gyermeksegítő szolgálattal
    • polgármesteri hivatallal,
    • gyermekorvossal.

 

  • Mindezeken kívül az iskola
    • Étkezési lehetőséggel (intézeti büfé és menzai ebédszolgáltatás);
    • Egészségügyi szűrővizsgálatokkal (intézeti orvosi szoba);
    • Szociális segéllyel
      szolgálja a gyermekvédelem céljainak megvalósítását.
  • Ezek a fórumok, illetve kapcsolatok hivatottak biztosítani:
    • A gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítését;
    • A szülői kötelességek teljesítésének figyelését, ellenőrzését;
    • A gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését;
    • A hiányzó szülői gondoskodás esetén a gyermek sokoldalú segítését.

Minderről a gyermek és ifjúságvédelmi felelős beszámol (adott esetben írásban is)az iskolavezetésnek, a tantestületnek, az osztályfőnöki munkaközösségnek.

 


 

VII. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok

 

A középfokú tanulmányok kezdetével változó tanulási helyzethez kell alkalmazkodni a diákoknak, az új „középiskolás elvárásoknak” kell megfelelni. Némelyik tanulónak már az általános iskolai tanulmányok idején is lehetett tanulással kapcsolatos problémája, tapasztalatunk szerint ez a középiskolában fokozódhat. Érheti kudarc azt a tanulót is, akinek eddig nem volt ilyen gondja.
A kudarc két leggyakoribb oka:

  • alapvető hiányosságok a tanuló felkészültségében,
  • rossz tanulási módszer, kedvezőtlen tanulási feltételek.

Az első esetben a kívánt szintre juttatás felzárkóztatással oldható meg, amit az adott szaktárgyak tanárai végezhetnek el. A második probléma megoldásában a szaktanárok mellett az osztályfőnökök segítsége is szükséges. Az osztályfőnökök a felzárkóztatásban a koordinátor szerepét is viselik.

  • A pedagógusok segítő szerepe a tanulásban
    • A tanév első hetében minden pedagógus közölje tárgya követelményeit az osztályokkal, s adjon tanácsot, hogy milyen módon tudják az adott tantárgyban a legjobb eredményt elérni.

 

    • Az osztályfőnökök az év elején kérdőívvel és egyéni beszélgetésekkel mérjék fel a tanulási szokásokat, módszereket. (Ajánlott irodalom: A pedagógus új típusú feladatai című könyv, és tanulási szokásaim, sikereim című feladatlap) Osztályfőnöki órán értékelje a szerzett tapasztalatokat, és az alábbi szempontokról feltétlenül szóljon:
  • A tanulás nyugodt körülményei,
  • A rend szerepe,
  • Az időbeosztás fontossága,
  • A tantárgyak tanulási sorrendje,
  • Hiányzó ismeretek megszerzése, pótlása,
  • Lényeges és lényegtelen elválasztása,
  • A vázlatírás szükségessége,
  • A tananyag egységes, egészként való felfogása,
  • Írásbeli és szóbeli feladatok sorrendje,
  • A memorizálás szükségessége, szerepe,
  • A motiváció, mint hajtóerő szerepének bemutatása,
  • A figyelem szükségességének megismertetése,
  • A sikeres tanulás további feltételei: akaraterő, emlékezés, bevésés,
  • A tanulási módszer fejlesztésének ajánlása.

A tanulók kapjanak egyéniségüknek megfelelő javaslatokat a tanulás „mikéntjére”.

    • A félévi eredmények értékelésekor vissza kell térni az alábbiakra:
  • A rossz eredmény oka előzetes ismeretek hiányán múlt-e?
  • Kellően motiváltak-e a tanulók?
  • Milyen az egyes tanulók figyelme tanítási órán és az otthoni tanulásban?
  • Milyen a fegyelem a tanítási órán, vannak-e zavaró hatások?
  • Rendelkezik-e a tanuló kellő önbizalommal?
  • Milyen szerepe van az eredményben a képességnek és a szorgalomnak?

 

    • Javaslatot kell tenni arra, hogy a tanuló milyen formájú felzárkóztatásban vegyen részt.
  • Felzárkóztatás

 

Az azonos szintre hozás fontosabb szakaszai:

  • Tájékozódás az alaptudásról, szintfelmérés feladatlap segítségével,
  • Egyénre szabott felzárkóztatás,
  • A haladás ellenőrzése,
  • Értékelés.

A tanulóknak tapasztalataink szerint az alábbi szaktárgyakból van szüksége segítségre: Magyar nyelvtanból (helyesírás), idegen nyelvekből, matematikából, fizikából, kémiából. Valamennyi tantárgyat érinti az alábbi területeken a felzárkóztatás: kifejezőkészség, szókincs, az adott tantárgyak  szakszókincsének használata, kommunikációs készség.

Iskolánkban nemcsak az egyes tantárgyak felzárkóztatására fordítunk figyelmet, hanem a tanulók különböző mérvű neveltségi szintjére is. Ebből a területből kiemeljük az életkornak megfelelő erkölcsi normák ismeretét. Itt kevés a feladatlap és a beszélgetés lehetősége, fontos a cselekvés, a viselkedés figyelemmel kísérése valamennyi szaktanár részéről, az osztályfőnök koordináló szerepével.

  • A felzárkóztatás szervezeti keretei

 

    • A differenciált munka: Míg tanórán az önálló munkára képes tanulók egyedül dolgozhatnak, nyújtsunk segítséget a többi számára. Otthoni gyakorlásra kapjanak olyan feladatot az elmaradottabb tanulók, melyek segítik a hiányok pótlását.
    • Tanulói segítség: ha a segítségre szoruló tanulónak van olyan társa, aki megbízható ismeretekkel rendelkezik, hatékony segítséget nyújthat, melynek jótékony hatását maga is érezni fogja. Tanulópárok kialakításában az osztályfőnökök is segíthetnek.
    • Tanórán kívüli felzárkóztatás: A felzárkóztatásra szoruló tanuló órarendbe iktatott segítséget is kaphat. A munkaközösségek tagjai megállapodnak abban, hogy tantárgyanként évfolyamokra bontva ki végzi ezt a munkát.
    • Magántanár: Ezzel a lehetőséggel csak végső esetben éljünk. Ha a tanulók megfogadják a szaktanárok tanácsait, kellő szorgalommal végzik munkájukat, élnek az intézmény nyújtotta lehetőségekkel, akkor az eredmény magántanár nélkül is elérhető.

A középiskolai tanulmányok eredményes elvégzéséhez hangsúlyt kell fektetni a kommunikációs készség fejlesztésére, a szókincs gyarapítására. Ennek érdekében adjunk lehetőséget minél több szóbeli megnyilvánulásra, felelésre, kiselőadások tartására. Az írásbeli feladatoknál is törekedjünk – ha lehetőség van rá – a válasz pontos, szabatos szöveges megfogalmaztatására. A dolgozatok javításánál – tantárgytól függetlenül – jelöljük a helyesírási és nyelvhelyességi hibákat, figyeljünk fel az írás rendezettségére, az áttekinthető munkára.


VIII. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

 

Intézményünk tanulói különböző életkörülmények közül, más-más családi környezetből érkeznek hozzánk. A családok szociális helyzetével, nehézségeivel először az osztályfőnök találkozik. Az ő feladata a család szociális helyzetének lehetséges feltérképezése. Ehhez nyújtanak segítséget a családlátogatások és a beszélgetések. A gondot jelezni kell az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének, aki indokolt esetben kapcsolatba lép a Családsegítő szolgálattal.
A szociális hátrányok enyhítését az alábbiak szolgálják iskolánkban:

  • Iskolai munkán belül
    • Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás – differenciált foglalkoztatások,
    • Kiegészítő szakirodalom ajánlása,
    • Figyelemfelkeltés az iskolai könyvtár használatára,
    • Tanulási technikák megismertetése és megvalósulásuk megismerése,
    • Pályaválasztás segítése – pályaismertetés (osztályfőnöki órákon, szaktárgyi órákon, egyéb rendezvényeken),
    • Tankönyvek vásárlásának segítése,
    • Felzárkóztató foglalkozások szervezése,
    • Pályázatokon, feladatmegoldó versenyeken, tanulmányi versenyeken való részvétel

 

  • A tanítási időn túl:
    • Iskolai és diákrendezvényeken ösztönözzük tanulóinkat önálló szereplésre,
    • Figyelmet fordítunk arra, hogy a tanuló ne maradjon le hátrányos helyzete miatt tanulmányi kirándulásról, színházlátogatásról (alapítvány),
    • Többgyermekes családból származó tanulóknak kedvezményes menzai étkezést biztosítunk, az illetékes helyi önkormányzatnál kezdeményezzük a különbözet átvállalását,
    • Gondot fordítunk a tanulók iskolaorvosi vizsgálaton, fogászati szűréseken való megjelenésére,
    • Szorgalmazzuk az iskola sportlehetőségeinek a házirend szerinti igénybevételét,
    • Biztosítjuk a számítógépek használatát a házirend szerint,
    • Szorgalmazzuk a könyvtári állomány megismerését, kölcsönzését, az olvasóterem igénybevételét,
    • Biztosítjuk a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók részvételét tanórán kívüli foglalkozásokon, térítési díjhoz kötött tanfolyamok esetén alapítványunk támogatást ad,
    • Lehetőséget adunk egyéni, vagy csoportos konzultációkra tanulási problémákról, a tanulókat érdeklő egyéb kérdésekről.

 

IX. Egészségnevelési program

 

Mi az egészségfejlesztés?
Az egészség-megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek ez egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Alapvetően épít, hogy életmódbeli alternatívákat kínál fel, amelyekkel azonosulva az egyéneknek lehetőségük nyílik az egészségesebb életforma kiválasztására. Így az egészségmegőrzés a mindennapi élet része kell, hogy legyen.
Az életmód
Az egészségfejlesztés során egyrészt megismertetjük a rizikómentesebb életformák előnyeit (ez a könnyebb, ún. felvilágosító munka), másrészt a szükséges egyéni képességek és készségek kialakításával, Megkönnyítjük a kritikus helyzetekben a választást.

Személyközi viszonyok karbantartása, ápolása
A harmonikus személyiségtől elválaszthatatlan a személyközi kapcsolatok kialakításában, fenntartásában és a konfliktusok kezelésében való jártasság. A megfelelő önbizalom, a szükségesség érzete, a közösségekhez tartozás, a párkapcsolatok alakításának képessége nélkül elvész az önirányítás képessége, az egyén egyre kevésbé érez felelősséget saját sorsának alakításáért. Az egyensúly felborul, a labilis személyiség kapaszkodót keres, és ideiglenesen talál is a "pótszerekben", pótcselekvésben. A megfelelő prevenció tartalmát ismét a képességek és készségek adják.
Az iskola szerepe és lehetősége
Az iskolában a testi-lelki egészségnevelésért négy szakember dolgozik:
Dr. Zsirai Marianna iskolaorvos
Lapatné Szalai Marianna iskolai védőnő
Hantos András ifjúságvédelmi felelős, akit a diákok minden nap felkereshetnek problémáikkal
Gyermekjóléti és Családsegítő Központ munkatársa, aki kéthetente egy alkalommal nyújt segítséget a hozzá forduló diákoknak
Az iskola olyan keretet ad, amely között mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és gyakorlására.
Az egészségmegõrzés érdekében:

  • Erõfeszítésekre képessé kell tenni a tanulókat
  • Az iskola a napirend megfelelõ alakításával, az életrend szervezésével és tanácsokkal biztosítja a tanulók egészségvédelmét (fegyelem, életrend, életritmus, életvezetés, céltudatosság kérdéseivel foglalkozni)
  • Fel kell kelteni a tanulókban az egészségmegõrzés igényét
  • Meg kell ismertetni a tanulókkal a testi és a lelki egészség összefüggéseit, a betegségek és balesetek megelõzésének módjait; szervezetünk mûködését, mint a betegségmegelõzés alapvetõ feltételét; az egészséget fenyegetõ tényezõket (a környezet károsító hatásait, a helytelen életvitel ártalmait)
    Következetes megelõzõ munkát kell folytatni a káros szenvedélyek megakadályozásához (biológia: Az ember szervezete és egészsége. Szakközép II., gimnázium IV. évfolyam)
  • Feladat a rendszeres testedzésre nevelés (testnevelés órák, házibajnokságok, iskolák közötti versenyek)
  • A megfelelő iskolai légkör megteremtéséhez együttműködünk a családokkal, hisz közösen kell vállalni, hogy a tanulókból egészséges, kiegyensúlyozott ifjak legyenek. (SZSZ bevonása iskolai programokba)
  • Az egészséges életmódra nevelés, felvilágosítás terén együttműködünk az iskolaorvossal, Vöröskereszttel. (előadások, egészségnevelési hét)
  • Az iskolaorvosi rendelésen egészségügyi szűrővizsgálatra, tanácsadásra van lehetőség.
  • Legfőbb színtere az osztályfőnöki óra, amely mind a 4 év során beépíti anyagába az egészségneveléssel kapcsolatos témakör t.öke

A 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet szerint "Az iskola helyi tantervébe - az osztályfőnöki nevelő és oktató munkához kapcsolódva - be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek időkerete az 9-12. évfolyamon nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál (10. § (5.)".
A tartalmi körök (óracímek) meghatározásánál a következő szempontokat tartottuk szem előtt:

  • az egészségfejlesztés, -védelem legfontosabb elméleti és gyakorlati megfontolásai;
  • az adott életkori csoport ismert és legjellegzetesebb fejlődés- és szociálpszichológiai meghatározói, jellegzetességei;
  • a legégetőbb, alkalmasint társadalmi méreteket öltő népegészségügyi problémák adott életkori csoporton belüli jelentkezési módjait;
  • az egészségmagatartás befolyásolásának lehetőségeit;

 

Az osztályfőnöki órák keretében megvalósuló témák

9. osztály
Felfogások az egészségről

  • egészségről való felfogás történeti áttekintése, koronként, társadalmi csoportonként
  • a tanuló saját felfogása az egészségről
  • a jólét miként érhető el

Felfogások az életmódról

  • milyen életvitelek képzelhetők el
  • milyen tényezők befolyásolják az életmód alakulását
  • saját életvitelüket hogyan alakítják és hogyan szeretnék alakítani

Serdülés

  • testi-lelki változásai
  • mindennapi élet konfliktusszituációi
  • köztes állapot a gyermek és a felnőtt között. Sajátosságai, megoldási lehetőségei

Kortárskapcsolatok

  • ki számít kortársnak
  • mi jellemzi (lelkileg, társadalmilag, kulturálisan, ízlésben: zenei, öltözködésben, véleményben, életmódban)
  • pozitív és negatív példák kortárs hatásra
  • kortárs hatások felismerése, kezelése

Kapcsolatok és megjelenés

  • külső megjelenés, mint értékközvetítő. Öltözködés üzenetei.
  • társas környezetek milyen elvárásokat fogalmaznak meg az egyénnel szemben

Mi számít drognak

  • legális – illegális
  • „veszélyes anyagok”
  • drogokkal való találkozási formák
  • téves hiedelmek a drogokkal szemben
  • mire „jó” a drog
  • kézenfekvő alternatívák (testmozgás, kapcsolatok), kikerülésének módszerei

Kockázatok és veszélyek

  • mi minden lehet az egészségre kockázatos dolog
  • mi lehet egészségforrás (ami védi vagy támogatja az egészséget

Változások és a segítség

  • serdülők állandó változásban vannak
  • hol, kinél, milyen intézménynél, szolgáltatásnál kapnak segítséget
  • valójában miben is segíthet a segítő

 

10. osztály

Elvárások: társadalom, család, kortárscsoport, média

  • milyen elvárásoknak kell megfelelniük
  • eleget tudnak-e tenni ennek
  • összhang van e a társadalom, család és a kortárscsoport által közvetített elvárások között
  • a média által sugallt elvárások
  • a hatások megfelelő értelmezése, értékelése

Család hatása az életmódra

  • a szocializáció elsődleges helyszíne
  • serdülő korban gyengülő hatást mutat
  • család szerepe az egyensúly megtartásában, fékek beiktatásában, helyes értékelés elősegítésében fogalmazható meg
  • életmódminták elutasítása- követése

Kortársak hatása az életmódra

  • kulturális, fogyasztási szokások
  • társaság egyéni felelősséget csökkentő hatása
  • alkohol, drog, dohány – kortárscsoport nyomása

Mit üzen a média

  • a média viselkedésre gyakorolt hatása - küszöb alatti ingerek viselkedésbefolyásoló hatása
  • befolyásolási technikák
  • kiszolgáltatottság csökkentése, ha felismerjük befolyásoló hatást

Társadalmi elvárások

  • ki, milyen módon hozza tudomásunkra hogy mit vár tőlünk
  • kommunikáció, kommunikáció többszintűsége, lehetséges félreértések
  • szó, gesztusok egymáshoz való viszonya  -testbeszéd

Devianciák

  • értékek, normák megfogalmazódása
  • mit jelentenek a hagyományok, a törvények
  • aktuális osztályközösség mit tekint deviánsnak, normasértőnek
  • deviáns karrier

 

Meg akarok felelni

  • az vagyok aki vagyok, vagy akinek mások mondanak
  • önértékelés
  • párkapcsolatok (SZTB, AIDS), illegális drogok
  • kockázat-haszon elemzés

11. osztály
Társadalmi együttélés szabályai. Hogyan jönnek létre a szabályok?

  • Szexualitással kapcsolatos értékek, beállítódások és előítéletek tisztázása, szembeállítása

Társadalmi normaalkotás folyamata

  • mindennapi életünket szokások és normák szabályozzák
  • erkölcsi, társadalmi, jogi normák közötti különbségek

Eltérés a szokásostól: táplálkozás

  • ismerünk-e a szokásostól eltérő tápl. formát
  • milyen okokra vezethetők vissza (betegség, vallási, kulturális környezet, aktuális divatirányzat, filmek) mint befolyásoló tényezők

Eltérés a szokásostól: párkapcsolati minták

  • társadalmi elvárások a párkapcsolatok terén
  • házasság-életközösség
  • ffi-nő mint elfogadott együttélési formától való eltérések -kommunák

Eltérés a szokásostól: a szexualitásban

  • tartós érzelmi kapcsolat – monogám házasságmodell
  • szokatlan szexuális szokások(homoszexualitás, gyakori párváltás)
  • magánügy vagy közügy

Eltérés a szokásostól: alkohol és drog

  • legális és illegális szerek
  • drogfogyasztás következményei
  • egészséget károsító hatások, jogi következmények
  • párkapcsolatokra gyakorolt hatása
  • rövidtávú előnyök – hosszabbtávú hátrányok szembeállítása
  • káros szituációk felismerését elősegítő készségek
  • csoportnyomás
  • mi szükséges ahhoz, hogy helyes döntést hozzunk

Önismeret, kommunikáció

  • pályaválasztás
  • mi kell ahhoz, hogy jó döntést hozzunk
  • mi érdekel, mi köt le, mit szeretnék csinálni
  • jó döntés feltétele a jó önismeret

12. osztály
Felnőtté válás – döntések

  • egészséges életmód a felnőtté válás szemszögéből
  • felnőtté válás, döntések melyek alapvetően befolyásolják életünket, egészségünket
  • pályaválasztás
  • környezetünk rólunk kialakított képe
  • személyünket érintő, más által hozott döntések elfogadása
  • döntési technikák, mit kell mérlegelni, milyen információk szükségesek
  • milyen hatásai lehetnek döntéseinknek, másokra gyakorolt hatása, ha másképp döntünk, ha nem döntünk

Döntések életmódomban: kapcsolatok

  • döntések barátságokról kapcsolatok megszűnéséről
  • önismeret szerepe
  • fel lehet-e készülni a kudarc elviselésére
  • kapcsolatokat érintő döntések hatása a lelki egyensúlyra- egyensúly felborulása

Döntések életmódomban: táplálkozás, mozgás, személyes higiéné

  • mikortól rendelkeznek önálló döntési jogkörrel a fenti témában
  • milyen képességek szükségesek, hogy egyedül döntsünk saját ügyünkben

Döntések hatása : rövid távon – hosszú távon

  • minden döntésnek vagy a döntés hiányának következményei vannak
  • milyen információra van szükségünk a jövőbeni következmények felmérésére

Hogyan képzelem el a családom

  • milyen elvek mentén nevelik leendő gyermeküket
  • alkalmazzák-e a saját szüleiktől megismert nevelési elveket
  • tradíció szerepe a szocializációban

Hogyan képzelem a munkám

  • egyéni tervek, azok valóra váltásáért tehetnek-e
  • munka szerepe a kapcsolatok, a családi élet, a kiegyensúlyozott életvitel szempontjából
  • magán és munkahelyi problémák, kudarcok. Azok feldolgozási technikája

Egészséges életmódok és az életminőség

  • életminőség összetevői: munka, család, jövedelem, szabadidő, szórakozás stb.
  • reális és teljesíthetetlen vágyak
  • ki elégedettebb sorsával

Helyem a világban

  • adják vagy kivívom a helyem a világban, megszerzem vagy kialakítom
  • önmegvalósítás( egyéni célok, kívánságok elérése, beteljesülése
  • harc és együttműködés a pozíciószerzés folyamatában
  • lehet- e elégedett, aki a társai ellenében kíván érvényesülni

 

Az egész tanéven át tartó foglalkozásoknak, melyek készségeket fejlesztenek, információt szolgáltatnak, kiegészítése a Gönczi napok, mely alternatívát mutat, mihez nyúljunk a drogok helyett, hogyan éljünk egészségesen.
csapatversenyek több sportágban
irodalmi, képzőművészeti, szaktantárgyi pályázatok kiírása
szaktantárgyi vetélkedők
évfolyamok közötti vetélkedő egészségnevelési és drog blokkal bővítve, a Gönczi napok keretében
irodalmi, képzőművészeti díjnyertes pályázatok bemutatása a Gönczi napok keretében

X. A környezeti nevelés programja

 

A környezeti nevelés alapelvei    

 

A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás és a környezetért felelős életvitel kialakulásának elősegítése, valamint a természet és a társadalom harmóniájának megőrzése. A környezeti nevelés tartalma a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Gondot kell fordítani arra, hogy a tanulók mindennapi életükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni. Meg kell alapozni a diákok környezeti erkölcsét, természeti- társadalmi felelősséget; formálni kell alakuló értéktudatukat, együttműködési képességüket, valamint az egyéni és közös felelősségtudat alapjait.
A környezeti nevelés kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember- természet kapcsolat bemutatására és formálására, elősegíti a környezeti és egészség- tudatosság erősödését. A környezeti nevelés iskolai gyakorlatában ötvöződik a környezettudományi és társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen csak az ember biológiai és társas természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása.
A környezeti ismeretek azonban önmagukban nem elegendőek. Környezettudatos életvitelt azok tanúsítanak, akik képesek e célok érdekében felelősen cselekedni, sőt hisznek is tevékenységük jelentőségében. A környezeti nevelés során felértékelődik a tantárgyak közti integráció. Ezért a tantestületnek fontos feladata a belső tartalmi és módszertani összehangolás, az egyes tantárgyak tanterveiben szereplő környezeti nevelési tartalmak egyeztetése. Lényeges, hogy az iskolai élet mindennapjaiban és a tanítási órákon kívül is érvényesüljön az intézmény ökológiai kultúrája és társas harmóniájának rendje.
Az iskolai tehetséggondozás terén is helyet kaphat a környezeti nevelés. Erre alkalmas a környezet iránt fogékonyabb tanulók számára megrendezett versenyekre és vetélkedőkre való egyéni és csoportos felkészítés. Külön feladat a nemzeti, etnikai kisebbségek környezeti nevelése. Sajátos társadalmi helyzetükben, nemzeti identitásuk megelőzésével, kulturális és nyelvi örökségük ápolásával egyidejűleg a közös környezet megóvására is nevelnünk kell őket. Az iskola legfontosabb célpontjai a környezeti nevelés terén a tanulók, a családok és a helyi közösség tagjai.  

  • A környezeti nevelés célkitűzései     

 

  • Rendszerszemléletre nevelés       

    
A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy      

  • a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni a valós élettel,
  • meglássák a problémákat,
  • önmaguk keressék a lehetséges megoldásokat,
  • képesek legyenek megérteni a fejlődés és a környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét.           
  • Alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátíttatása
  • a problémák felismerésén túl, azokra megoldást is keressenek,
  • legyenek képesek több alternatívát felállítani, és azok közül a megfelelőt kiválasztani, 

 

c.)  Globális összefüggések megértetése                

A környezeti problémák mögött gazdasági, társadalmi problémák állnak, amelyek együtt globális problémákká szövődnek. Legyenek képesek a tanulók ezeket azonosítani, és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni. Lássák be, hogyan függ össze a fejlődés és a környezet.  

  • A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása; megfelelő viselkedési

normák és formák kialakítása         

            Környezetünk minősége létminőségünk egyik alapvető meghatározója. Fontos megértetni a létminőséghez szükséges nem anyagi jellegű tényezők szerepét életünkben. A szemléleti alapok megteremtése mellett arra is szükség van, hogy közösen fedezzük fel, mit tehetünk egyéni életünkben.               

e.) A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértetése         

            Az ember a természet része, ezért fontos, hogy ne uralkodni akarjon felette, hanem együttműködni környezetével, megérteni a természet törvényeit, s elismerni az élet minden formáját. Hangsúlyozni kell, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem. 

f.)  A szerves kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben       

            A szerves kultúra az ember és a környezet harmonikus együttélésének következménye. Fontos kulturális örökségeink tanulmányozása, a „tájhasználati gyakorlatok” megismerése.   

 

  • A környezeti nevelés színterei         

- Minden tanóra, kiemelten a biológia, földrajz és osztályfőnöki órák.     
- Tanórán kívüli tevékenységek:           

  • Terepgyakorlat: ismeretszerzésre összpontosít adott megfigyelések, vizsgálatok,

kísérletek elvégzésével. Lehet például tájolási, tájékozódási gyakorlat, növényhatározás, talajvizsgálat stb.

  • Témanap, témahét: Jeles napokhoz kötődően vagy alkalomszerűen környezeti értékek vagy problémák vizsgálata, megvitatása. Módszerek: előadások, filmvetítések, figyelemfelkeltő plakátok, vetélkedők, versenyek, gyűjtőmunka.  

 

  • Tanulmányi kirándulás:    

Lehetőséget ad az osztályközösség összekovácsolására, élményszerzésre, közelebbi és távolabbi tájakkal és nevezetességekkel való megismerkedésre. Célja a közösség és vele együtt a személyiség fejlesztése. A tanulók kaphatnak ismeretszerző feladatokat, készülhetnek kiselőadással, végezhetnek gyűjtőmunkát.      

  • Szakkörök                                    
  • Múzeumlátogatás    

 

  • Versenyeken való részvétel : pl. Bugát Pál Országos Természetismereti Vetélkedő, Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai és Környezetvédelmi Országos Tanulmányi Verseny.          
  • Különféle akciókban való részvétel: pl. tisztasági akciók, szemétgyűjtés, figyelem felhívása valamilyen problémára, parlagfű irtás, parkosítás.     

 

4.)  Környezeti nevelés a tanórákon       

            A környezeti nevelés egyik lehetősége, hogy az adott tananyag tanítása során a tanár minden alkalommal megbeszélje a tanulókkal a környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos kérdéseket is. Ha a tanulók különböző tantárgyi órákon és több tanár közvetítésével találkoznak a környezet- és egészségvédelem kérdéseivel, bizonyítja számukra, hogy az élet minden területén fontos problémáról van szó. A szennyezések és következményeik megismertetése mellett a megelőzésről, egyén és közösség felelősségéről, társadalmi és gazdasági vonatkozásokról is említést kell tenni.         

 

  • Az osztályfőnöki munka és a környezeti nevelés           

A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremi meg, ő a személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is.
Az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága döntően alakítja a tanulókban kialakuló valóságképet, sőt a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. 
A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, megoldások keresése is lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére.   

 

9.évfolyam    

Témakör                                                                                            Tananyag        

Iskolakezdés                                       Házirend, osztálydíszítés, beilleszkedés a közösségbe.
                                                           Hogyan tanuljunk ? Jó időbeosztás, helyes életvitel.
                                                           Az iskola hagyományai.    

Jellemnevelés                                       Énkép. Belső és külső összhangja. Megjelenés, beszéd,
                                                           közvetlen környezet kialakítása.     

Étkezés                                               Táplálkozás. Étkezési szokások. Terítés. Az étkezés
                                                           kultúrája.

Ápoltság és öltözködés                        Helyes tisztálkodás. Higiénia. Öltözködés.

Nemiség, szerelem, házasság    Nemiség, szexualitás, természetes biológiai szükséglet

 

A tizenéveskor veszélyei                      Dohányzás. Szeszesital-fogyasztás. Drogok. SZTB-k,
                                                           AIDS 

Közösség és társadalom                      Az emberi és az állati társas viszony hasonló és eltérő
                                                           vonásai. Az ember természeti-társadalmi környezete.
                                                           Különböző kultúrák térben és időben. 

Értékrendek és erkölcsök                    Szokások, hagyományok, normák, világnézetek

 

         10.évfolyam        

Témakör                                                                                Tananyag                

Bizalom, remény, boldogság                Saját lehetőségeink és korlátaink. A művészet, az  
                                                           esztétikum szerepe az ember életében.  

Környezetvédelem                               Kultúrált és esztétikus környezet kialakítása.
Környezetkímélő magatartás. Mit tehetek a
környezetemért ?

Embernek lenni, élet és halál                Az ember biológiai, filozófiai fogalma. Gyermekkor,
                                                           Ifjúkor, felnőttkor, öregkor. 

Egészséges életmód                             Általános testápolás, testedzés, sport, természetjárás.
                                                           Szabadidős szokások.  

 
            11.évfolyam                         

Témakör                                                                                Tananyag           

Média                                                 A média befolyásolja a közvéleményt.
                                                           Elmélyült és felszínes ismeretszerzés.

Emberi kapcsolatok                             Az ember viszonya önmagához, családjához,
                                                           embertársaihoz 

 

            12.évfolyam       

Felkészülés a szülői szerepre    Otthonteremtés

Az élet kapujában                                Saját etikai kódex. Felelős véleményalkotás.
                                                           Társadalmi felelősség. Környezetvédelem,
                                                           Természeti értékeink.

 

 

 

6.  A környezeti nevelés tanulási módszerei           

            Azok a módszerek kedvezőek, amelyek aktivizálják, cselekvésre késztetik, tevékenységekre ösztönzik a tanulókat.

  • kiselőadások
  • kérdésekre adandó válasz csoportos megvitatása
  • problémafelvetéshez kapcsolódó csoportos véleményalkotás
  • témához kapcsolódó ismeretek közös visszakeresése, koncentrálása
  • szövegértelmezés, lényegkiemelés és annak megvitatása
  • tényanyaggyűjtés, jegyzetelés, feldolgozás
  • tények összehasonlítása, elemzése
  • új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása
  • esszék kidolgozása
  • házi feladatok megvitatása
  • tesztkészítés
  • fogalmak, jelenségek kollektív tisztázása, definiálása
  • beadványok, javaslatok megfogalmazása
  • könyvtári adatfeldolgozás
  • plakátkészítés

 

 

 

XI. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái

 

1.) A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervekről, az aktuális feladatokról az osztályfőnökök
tájékoztatják. A tájékoztatás módja: osztályfőnöki órákon szóban, vagy írásban. A fontos, tanulókat    is érintő dokumentumok megtalálhatók az osztályban. Pl .házirend, a tanév rendje stb.   

2.) A tanulók és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről a szaktanárok tájékoztatják a szóbeli felelések és                   a témazárók után. A tanulók munkájának értékelése szóban és érdemjeggyel történik, a szülők tájékoztatása az ellenőrzőn keresztül, az érdemjegyek beírásával.

3.)A tanulók kéréseiket, véleményüket, javaslataikat a diákönkormányzat tagjaival vagy az osztályfőnökökkel közölhetik, akik továbbítják azt az iskolavezetéshez.     

4.)A szülőket az iskola életéről, iskolai munkatervekről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják.   

  • az igazgató első SZSZ értekezleten évenként a SZSZ tagjaival 
  • az osztályfőnök folyamatosan a szülői értekezleteken és az ellenőrzőn keresztül alkalomszerűen.           

5.) Szülők és pedagógusok együttműködését, kapcsolattartását szolgálják:     

  • Családlátogatások: indokolt  esetben, ha az osztályfőnök veszélyeztetve látja a tanulót, vagy a pályaválasztáshoz kell egyéni, speciális tényfeltárás, segítség.
  • Szülői értekezletek  

     -  Időpontja:  a tanévkezdés után, legkésőbb október első hetében                
                                                                                 az első félév zárása után     

  • Feladata: Az osztályfőnökök tájékoztatja a szülőket az iskola          feladatairól, céljairól a változásokról, a helyi tantervi követelményekről, a gyermek magatartásáról, tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről. Ezen kívül a szülői értekezleteken az osztályfőnök összegyűjti, feljegyzi a szülők kéréseit, véleményét, javaslatait, továbbítja az iskola vezetése felé 

 

c.) Fogadó óra         

  • Időpontja: a szülői értekezlet előtt  
  • Feladata:  egy-egy tanuló egyéni gondjainak, problémáinak  

megbeszélése, szülő és tanár nevelési elveinek, eljárásainak megbeszélése, egyeztetése, konfliktusok tisztázása, a tanulók egyéni fejlesztésének segítése. 

                                   d.) Nyílt tanítási nap    
A szülőknek, a leendő 9.évfolyamos tanulóknak ezen a napon van alkalma tájékozódni az iskolában folyó nevelő-oktató munkáról, személyesen megismerhetik a tanítási órák lefolyását, az iskola mindennapi életét.   

                                   e.) Írásbeli tájékoztató         
Az osztályfőnökök és a szaktanárok feladata, hogy a szülőket tájékoztassák a tanulók érdemjegyeiről, az esetleg adódó magatartási gondokról, ezen kívül az osztályszintű és az iskolát érintő eseményekről, programokról.        

 

6.)A szülő, a tanuló és a pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei: 
            Az SZMSZ-ben meghatározottak szerint:   

  • Az iskolavezetés és a Szülői Szervezet kapcsolattartásának formái:  
  • évenként két értekezleten a szülői értekezletek után, az osztályok SZSZ tagjaival ismerteti a dokumentumokat, terveket, összegyűjti a véleményeket.  
  • A diákönkormányzati szerv és a diákképviselők, valamint az iskolavezetés     kapcsolattartásának formái: 

Az igazgató helyettes a DÖK tagjaival tanév elején ismerteti az adott tanév programját, feladatait.      
                                   c.) A tanulók véleménynyilvánításának rendje, formája:   
A DÖK tagok szóban vagy írásban összegyűjtik a   tanulók kéréseit, véleményét, osztályfőnöki órákon továbbítják az osztályfőnök vagy a DÖK vezetője felé. 

            Az információ áramlása: 

 

 

 

XII. A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke   

 

1.) A nevelés és oktatás színterei          

            a.) Tantermek:    
                        - intézményünkben minden osztálynak saját osztályterme van

  • a tantermek rendelkeznek a tanulók életkorának megfelelő méretű tanulói asztallal és székekkel , nevelői asztallal és székkel, eszköztároló szekrénnyel, táblával, ruhatartó fogassal és sötétítő függönnyel.

b.)Szaktantermek: 

  • iskolánkban két számítástechnika, egy-egy természettudományi, idegen  nyelvi szaktanterem, valamint nyelvi labor, könyvtár és könyvtári olvasó terem található.  
  • a tantermi alapfelszereltségen felüli, hiányzó eszközök beszerzése folyamatban van.

c.) Tornaterem, tornapálya:  

  • a tornateremben a szükséges felszerelések rendelkezésre állnak
  • a tornapályán futópálya – területhiány miatt – nem alakítható ki.    

d.) Irodahelyiségek:   
            -    igazgatói iroda, nevelőtestületi szoba, ügyeleti helyiségek   

  • az irodahelyiségek a szükséges berendezési és felszerelési tárgyakkal ellátottak.

 

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzat és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség- és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 7.számú melléklete tartalmazza.

 

2.) Taneszközök    

            A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközöket ( különféle tárgyak, eszközök, információhordozók) a fenntartó által elfogadott „ Funkcionális taneszközjegyzék” tartalmazza, tantárgyi bontásban. Az eszközök beszerzése az ütemterv szerint zajlik.
                                  
                                  

 

 

 

Vissza a lap tetejére