Beviteli eszközök

Itt most elsősorban a billentyűzettel és az egérrel fogunk részletesebben foglalkozni.

Billentyűzet

A számítógépes billentyűzet (idegen szóval klaviatúra a latin clavisból, angolul computer keyboard) az írógép mintájára kialakított számítógépes beviteli eszköz. A billentyűzet az írott szöveg bevitelére szolgál, valamint befolyásolható vele a számítógép működése. Fizikailag a billentyűzet a főleg négyszög alakú billentyűk, másnéven gombok elrendezéséből áll. A gombokra különböző karakterek és feliratok vannak gravírozva vagy nyomtatva; a legtöbb gomb esetében a gomb minden lenyomása megfelel az adott szimbólum leírásának. Egyes szimbólumok leírásához azonban egyszerre több gomb lenyomására is szükség lehet, míg bizonyos gombok lenyomása csak a számítógép vagy a billentyűzet működésére van befolyással, és nem ír le semmilyen jelet vagy karaktert.

Angol billenytű kiosztás

A szimbólumok elrendezése a billentyűzet gombjain igen változó. A különböző billentyűzetkiosztások azért alakultak ki, mert más embereknek más szimbólumokra volt szükségük, többnyire a különböző nyelvek különböző betűi miatt. A legelterjedtebb a Qwertz billentyűzetkosztás. De léteznek speciális billentyűzetek matematikai, gazdasági és programozási célokra is.

Magyar billentyű kiosztás

A szabványos billentyűzet fizikailag viszonylag széles, mivel a gombok elég nagyok kell maradjanak ahhoz, hogy könnyedén le lehessen nyomni őket. Vannak olyan típusú billentyűzetek, amelyek hordozható gépekhez készültek, ahol a hagyományos méret túl nagy lenne. A méretet egyes esetekben úgy csökkentik, hogy kevesebb gomb van a billentyűzeten, és egyszerre több gombot kell használni rajta egy karakter beírásához.

A gombok száma a szabványos 101 gombostól a 104 gomboson keresztül egészen a nagyméretű, programozható, 130 gombos kiszerelésekig változhat. Vannak tömörebb változatok, akár kevesebb, mint 90 gombbal, ezek többnyire laptopokban vagy olyan gépeken vannak használva, ahol kevés a rendelkezésre álló hely.

Egy hagyományos billentyűzet

A számítógépes billentyűzeteken sok speciális billentyű is szerepel, különféle céllal és funkcióval. Ezeknek egy része még az írógép kialakításából származik, ide tartozik a Shift (a nagybetűk és a számok fölött található jelek eléréséhez), a Caps Lock kapcsoló (kis- és nagybetűk közötti váltáshoz), a Tab (bekezdéshez), az Enter (belépés, szövegszerkesztésnél soremeléshez), valamint a Backspace (visszatörléshez).

A billentyűzeten általában kurzormozgató billentyűk (nyilak) is vannak, melyeknek a legtöbb számítógépes játékban is alapvető szerepük van. Külön csoportot alkotnak a szövegszerkesztésben használható billentyűk, mint az Insert, Delete és társaik; valamint a gyors számoláshoz használható numerikus billentyűzet számokkal és műveleti jelekkel.

A billentyűzet felső részében találhatóak a funkcióbillentyűk, általában F1 – F12 jelöléssel. Ezeket különféle alkalmazásokban más billentyűkkel kombinálva változatos parancsok kiadására lehet használni. Ilyen például az elterjedt Alt-F4 egy ablak bezárásához, vagy az F1 a segítségkéréshez.

A Ctrl billentyű, hasonlóan a Shift-hez, módosító szerepet játszik, és speciális parancsok kiadására használják. Önmagában nem használható. A Ctrl billentyűt a számítástechnika kezdetén a nem nyomtatható karakterek (vagy kontrol karakterek) beviteléhez használták, az ASCII táblázat első elemeinek elérésére, így lehetőség volt a képernyő törlésére, nyomtatására, vagy akár hangadásra.

A Ctrl billentyű használatát több módon is jelölik (jelen esetben a C-vel együtt használva): ^C, C-c, Ctrl-C, CTRL-C.

Az Alt és AltGr billentyűk
Az Alt billentyű betűkkel vagy funkció billentyűkkel kombinálva különféle parancsok kiadására használható. A legtöbb módosító billentyűből két darab van a billentyűzeten, és ezek teljesen egyenértékűek – a két Alt billentyű viszont bizonyos esetekben eltérően viselkedik. Egyes kiosztásokon a jobb oldali gomb neve AltGr, és speciális karakterek beírására használható (ilyen a magyar kiosztáson az AltGr-U az € jel elérésére). Mivel az AltGr használata elsősorban csak nem angol nyelvű területeken terjedt el, így a használata sokáig nem volt egységes. Ezért a Windows operációs rendszer alatt az AltGr többnyire egyenértékű a Ctrl-Alt használatával (kivéve a Ctrl-Alt-Del speciális parancsot).

Parancsok
A billentyűzetet különböző parancsok gyors kiadására is használhatjuk. Az egyik leghíresebb ilyen parancs a Ctrl-Alt-Del, amelyet a számítógép vagy egyes programok lefagyásakor lehet használni. Egy másik ismert parancspár a Ctrl+C és Ctrl+V a vágólap tartalmának kezelésére. Ezek mellett rengeteg más parancs létezik a különféle alkalmazásokhoz.

    Win+E: Windows Explorer megnyitása
    Win+L: Felhasználóváltás
    Win+F: Keresés Windows-ban
    Win+M: Asztal megjelenítése
    Alt+Ctrl+Del: Task Manager
    [Bal] Alt+Shift+Num Lock: Billentyűzetegér
    Ctrl+C: Másolás
    Ctrl+X: Kivágás
    Ctrl+V: Beillesztés
    Ctrl+P: Nyomtatás
    Ctrl+F: Keresés
    Ctrl+T: Új lap (például Mozilla Firefoxnál)
    Ctrl+Esc vagy Win: Start menü
    Ctrl+"+": Nagyítás (például Mozilla Firefox)
    Ctrl+"-": Kicsinyítés (például Mozilla Firefox)
    PrintScreen: A képernyő lefényképezése
    Shift+Insert: Beilleszti amit lefényképeztél (például a Paint-be)

A billentyűzet, a többi beviteli eszközhöz hasonlóan, az adatok átviteléhez hozzá kell legyen kapcsolva a számítógéphez. A kapcsolat többnyire egy vékony kábelen keresztül történik, mely PS/2 vagy USB interfészen kapcsolódik a számítógéphez. Vannak vezeték nélküli billentyűzetek is, melyek az adatokat egy vevőkészülékhez infravörös, rádió- vagy Bluetooth kapcsolaton keresztül küldik át.

Manapság már rengeteg féle billenytűzet közül választhatunk nem csak alap kiosztásúakkal, hanem direkt egy-egy felhasználói kör igényeire szabva pl.: gamer(játék) billenytűzet. Most következzen pár nem szokványos képpel és kommentel:

Egy régebbi ergonómikus billentyűzet

Ez már egy újabb ergonómikus bill. multimédiás gombokkal

Logitech Wave a hullámos gombok gépeléskor jobban kézre esnek

Logitech G15 Gamer billentyűzet programozható gombokkal és LCD kijelzővel
(az újabb G19 már színes LCD-t tartalmaz)

A kép magáért beszél

Vérbeli Gamer bill. csak a játékhoz szükséges gombokkal

Egér

Az egér ötlete Douglas Engelbarttól ered, aki a Stanford Kutatóintézetben 1963-ban egy használhatósági teszt során végzett kutatás keretében vetette fel. Eleinte „bogárnak” hívták, de ezt hamar elnyomta a sokkal jellemzőbb „egér” kifejezés. Ez egyike volt azoknak a mutatóeszközöknek, melyeket Engelbart egy NLS nevű szoftver és hardver rendszer keretében fejlesztett. A többi eszköz a test más jellegű mozgásaira reagált – például egy, az állra és orra szerelhető eszköz a fej mozgását követte –, de végül az egér győzött az egyszerűsége és kényelmes használhatósága miatt.

A legelső egér

Az első egér még ormótlan volt, és két, egymásra merőleges fogaskereket használt, melyek forgása megfelelt az adott tengely mentén való elmozdulásnak. Engelbart 1970-ben szabadalmaztatta az eszközt az US3541541 alatt, mint „X-Y Pozíciójelző képernyős rendszerekhez”. Ebben az időben még Engelbart elképzelése az volt, hogy a felhasználó folyamatosan egyik kezében tartja az egeret, míg a másik kezével egy kisméretű billentyűzeten írhat.

Más nézetből

Az első IBM PC-hez készült egereket a Mouse System cég dobta piacra még 1982-ben. Kezdetben az új, háromgombos eszközt inkább önmagáért vették, hiszen megfelelő szoftverek hiányában nem sokra lehetett használni. 1983 közepén a Microsoft is megjelentette a saját két nyomógombos változatát.

Az első számítógép, amely kihasználta az eszköz tulajdonságait és nagyközönség elé került, az Apple cég LISA nevű számítógépe volt. Úgynevezett grafikus felhasználói környezettel látták el és az ebben való eligazodás fő eszköze egy mozgatható nyíl (cursor) volt, mozgatásra pedig az egér szolgált. Ez a géptípus mégsem lett igazán sikeres, talán az elsietett piacra dobás és az ebből adódó gyermekbetegségei miatt. Az Apple cég átütő sikerű gépe végül a Macintosh lett.

Az Apple egere a LISA-hoz

A PC-piacnak válaszolnia kellett az Apple kihívására. Ez a feladat a Microsoft cégre hárult, amely sok új, az egér használatára épülő szoftvert jelentetett meg, mint az Excel, Works, és mindenek felett a Windows, amely ugyanazt a grafikus környezetet biztosítja a PC-n, mint az Apple Macintosh (lényegében csak a külcsínben vannak eltérések, a filozófia azonos).

A Microsoft egere

Egér típusok

Opto-mechanikus egér

Működése hasonló a mechanikuséhoz csak itt potenciométer helyett fénydiódák érzékelik a mozgást.

1: Az egér mozgatása elforgatja a golyót. 2: Az X és Y hengerek érintkeznek a golyóval, és továbbítják a mozgást. 3: Fényáteresztő résekkel rendelkező korongok. 4: Az infravörös LED átvilágít a korongok résein. 5: A szenzorok érzékelik a fényimpulzusokat.

Hanyatt egér

A hanyattegerek működési elve tökéletesen megegyezik a mechanikus egerekével, azzal a különbséggel, hogy a golyót (trackball) nem az egér aljába, hanem a tetejére építették, melyet a hüvelykujjunkkal tudunk mozgatni. Az egér így fix helyen volt, mérete nagyobb, formája átalakult a szabvány egérhez képest.

Optikai egér

Már 1980 körül megjelentek az első optikai egerek – igaz, az ős „szemüveges” működése némileg eltérő volt a mai kor optikai egereiétől. Az ős-optoegér egy erősen fényt reflektáló felületet igényelt a megfelelő működéshez, amelyet fekete színű huzalokból, csíkokból álló finom rács szőtt át. Az egér kibocsátotta a fényt, amely visszatükröződött a felületről, s mikor egy fekete vonal megszakította a fényt, akkor az egér logikája tudta, hogy mozdult az eszköz. Azonban a megfelelő működéshez teljesen sík fekvésben kellett lennie az egérnek a speciális padon, s ha az megsérült vagy tönkrement, akkor bizony használhatatlanná vált az egér is. A ma használatos optikai rágcsálókat 1999-ben mutatta be az Agilent Technologies.

Az optika és a LED

Az optikai egérben nem a golyó forgásának hatására kezd el mozogni a kurzor a képernyőn, hanem itt az optika készít felvételeket az alatta lévő talajról. Az optika munkáját segíti az a piros LED, amely oldalról megvilágítja az alatta lévő felületet.

Nos, az optika készít egy felvételt, majd kis idő múlva megismétli ezt a folyamatot, és a képek közötti különbségből következteti ki az elmozdulást. Ha a képek megegyeznek, akkor az egérkurzor nem mozdul el a képernyőn. Minél több képet tud feldolgozni az egér képfeldolgozó processzora, annál pontosabb működést kapunk. Ez az egér „felbontása”, amelyet dpi-ben (dots per inch) adnak meg. Mivel a területet megvilágító LED fényének színe piros, ezért általában ezeknek az egereknek gondot szokott okozni a piros felületen való „látás”. Problémásak még a nagyon sima felületek és az erősen tükröződő anyagok. Ezeken ugyanis nem tud az egér megfelelő támpontokat értékelni.

Optikai egér alulnézetből

A hagyományos golyóssal szemben számos előnnyel bír az optikai egér. Ki ne bosszankodott volna, hogy egere egy idő után minden szöszt, port felszedett a golyóval, s a szennyeződést meg rányomta az egér belsejében található görgőkre. Ilyenkor a mozgás ugrós, pontatlan lesz – egy grafikusnál, CAD/CAM tervezőnél ez a munka lassulását s fölösleges időveszteséget jelent, egy FPS-rajongónál pedig pontatlan célzást és a meccs elvesztését vonja maga után. Szerencsére könnyen lehetett tisztítani az egereket: a golyó eltávolítása után máris hozzáférhetővé váltak a problémás területek. Tehát, a legfőbb előnye az optikai egérnek az, hogy nem koszolódik. Ezáltal sokkal pontosabban működik, mint régebbi rokona. Másik, ami ugyan kevésbé fontos, de érdemes megemlíteni, az, hogy gyakorlatilag bármilyen adottságú felületen használható – itt a felület alakjára és formájára gondoltunk elsősorban. Gyakorlatilag nem tud megcsúszni az egér, így a pozícionálás mindig pontos, kivéve természetesen a vörös és a tükröződő (vagy nagyon sima) felületeket. Ez egyben a hátránya is az optikai megoldásnak: kerülendő a vörös színű, illetve több színű (melyben a vörös is megtalálható) felület, de az ultra sima felületeket sem mindegyik szereti (ez nagyrészt az optika minőségétől függ).

A golyós megoldások negatívuma még, hogy hiába nagyfelbontású egy egér, a mechanika, azaz a golyó és a görgők, mindig is korlátozni fogják a gyors processzort (amely 18, vagy annál nagyobb MIPS teljesítményű) és az éles szemű optikát.

Lézeres egér

Az első otthoni használatra megjelent lézeres egeret a Logitech mutatta be 2004-ben ez volt az MX 1000. Az optikai és a lézeres egér működési elve hasonló. Mindkét típusban található egy fényforrás, amely megvilágítja az eszköz alatti felületet, és egy apró képérzékelő, amely sebesen rögzíti a megvilágított terület képét. A lézerfény rövidebb hullámhossza azonban sokkal erősebb megvilágításra képes, mint az optikai egér LED-je, ezért olyan felületi részleteket fed fel, amelyek alapján az egér érzékelője pontosabban tudja követni a mozgást.

A lézeres érzékelő azon tulajdonsága, hogy apró felületi változásokat képes észlelni, lehetővé teszi, hogy a lézeres egér sok olyan felületen is működjék, amelyen az optikai egér nem boldogul. A lézerfény alatt a „nehezebb” felszínek is, mint a lakozott fa vagy a fényes fotópapír, annyi részletet mutatnak meg, amennyi alapján a lézeres egér pontosan, akadozás- és remegésmentesen követheti a mozgást.

Az adott alkalmazás jellegétől függetlenül a lézeres mozgáskövetés gyorsabb és pontosabb navigációt biztosít.

Egerek jellemzői

Gombok száma

Engelbart első egerén még csak egyetlen gomb volt, ez viszont hamar háromra szaporodott. A kereskedelmi egerek többnyire egy, két, vagy három gombbal rendelkeznek, bár az 1990-es évek végén már öt vagy több gombos egerek is megjelentek.

A4tech X750F a piros gomb egy triplázó gomb, a görgő felettivel az egér felbontását lehet állítani, a két oldalsó pedig programozható (alaphelyzetben a böngészőben előre ill. vissza)

Speciálisabb egerek néha öt vagy még több gombbal rendelkeznek. A felhasználó igényeihez igazodva ezek a gombok széleskörű feladatokat láthatnak el, például lapozhatunk velük a böngészőkben előre és hátra, elindíthatunk általunk előre megadott programokat vagy egy adott programban különféle parancsokat adhatunk ki velük. A sokgombos egerek legnagyobb előnye a számítógépes játékok területén nyilvánul meg, ahol a játékos gyorsan elérheti a játék egyes műveleteit, de grafikus tervezőprogramokban is hasznos lehet a könnyen elérhető gombok használata. Egyes modellekbe a görgő és a bal egérgomb közé egy "duplakatt" vagy "triplakatt" gombot is szerelnek be.

Görgők

Az egerek története során az egyik nagy újítás a görgő bevezetése volt, mely egy kisméretű, forgatható henger, párhuzamosan elhelyezkedve az egér vonalával. A görgőt „fel” és „le” forgathatjuk, mely azonnali egydimenziós (általában függőleges) mozgást eredményez az egér által mutatott területen. Ezt a módszert sokszor használják lapozásra az ablakokban, különösen hasznos a hosszú dokumentumok olvasásakor. A görgővel általában kattintani is lehet, így az képes kiváltani a harmadik (középső) egérgombot. Egyes újabb egérmodellek támogatják a vízszintes görgetést is egy kiegészítő görgővel; más modellek a görgő helyett egy kétrészes gombot alkalmaznak (ritka), melynek a felső, illetve alsó részére való kattintás jelenti az adott irányba történő lapozást. Jelentek meg olyan egerek is amelyeknek a görgője nem csak lenyomható 3. gombként hanem jobbra és balra is dönthető 4. és 5. gombként. Különlegességként pedig van olyan is amikor a görgőt egy optikai érzékelő helyettesíti.

Logitech MX Revolution 2 görgővel (ráadásul a középső nem is hagyományos hanem MicroGear görgő ami lehetővé tesz akár 7 másodperces szabadonfutó görgetést)

Egyes alkalmazásokban a görgőt nagyításhoz is lehet használni, ha a görgetés közben lenyomjuk a Control gombot a billentyűzeten. Ilyen alkalmazások, melyet ezt a funkciót használják a Microsoft Word, az Internet Explorer, a Firefox vagy az Opera.

Csatlakozás

A régebbi egerek a soros COM 1-en (RS232C) keresztül csatlakoztak, később megjelent a PS/2 majd az USB-s csatlakozás.

RS232, PS/2, USB

Ezen kívül léteznek vezetéknélküli egerek is amik infrával vagy rádiós kapcsolattal kommunikálnak (pl: Bluetooth), de a számítógéphez ezek is általában USB-vel kapcsolódnak. Például egy Bluetooth-os egérhez egy pendrivehoz hasonló Bluetooth adatptert adnak amit a gép USB portjába kell bedugni.

További képek