Nyomtatók

A nyomtatók a számítógép által szolgáltatott adatok papíron történő rögzítésére szolgálnak. A ma használatos nyomtatók általában apró pontokból állítják össze a nyomtatási képet. Minél finomabb a felbontás, vagyis minél apróbb pontokból áll össze a kép, annál jobb a nyomtatás minősége. A felbontást dpi (dot per inch = pont/inch) egységben mérik.

Működésüknek lényege: a számítógép átküldi a nyomtatandó adatokat a nyomtatóhoz, majd a printer a saját memóriájában előállítja a nyomtatandó képet. Ez a folyamat a letöltés. Ezt követi a nyomtatás, melynek során a nyomtató a memóriájában tárolt képet a papírra vetíti. Ez utóbbi folyamat gyorsnak nevezhető az előzőhöz képest. Ha tehát egy oldalt több példányban nyomtatunk, ez lényegesen gyorsabb, mint egy több oldalas szöveg nyomtatása egy példányban: az első esetben ugyanis csak egy oldal letöltési idejét kell megvárni.

Működési elv szerint két csoportba sorolhatók: ütve nyomtató illetve nem ütve nyomtató (pl. a festéksugaras, vagy a lézer nyomtató).
Nyomtatott kép szerint - a monitorokhoz hasonlóan - lehetnek alfanumerikus vagy grafikus nyomtatók. Alfanumerikus nyomtatók egyike a karakternyomtató, mely egyszerre egy egész karaktert nyomtat. Leggyakoribb karakternyomtató a margarétakerekes nyomtató (daisy-wheel printer). Másrészt alfanumerikus nyomtatók közé tartozik a sornyomtató, mely egyszerre egy teljes sort printel. A grafikus nyomtatók karaktereken kívül grafika nyomtatására is alkalmasak. Kivitelei lehetnek: mátrix nyomtató (a karaktereket, grafikákat pontokból állítja össze), tintasugaras nyomtató (a nyomtatandó képet festékcseppekből állítja össze) és lézer nyomtató ( a képet lézersugár segítségével állítja elő).

Mátrix nyomtató

Az első mátrix nyomtatót 1968-ban mutatták be. A mátrixnyomtatók írófeje több, egymás felett, rendszerint egy sorban elhelyezkedő, apró, kb. 0,5 x 0,5 mm-es apró tűkböl áll. Működés közben a fej adott sebességgel halad el a festékszalag előtt. Amikor karakter kirajzolása szükséges, a tűkre kalapácsok ütnek rá, és a tűk a festékes szalagon keresztül nyomot hagynak a papíron. A szalag a papír és a tűk között fut.A mátrix nyomtató működése hasonlít a képpontokból felépített grafikus képernyő működésére. Itt is azt kell meghatározni, hogy a papír bal szélétől kezdve az adott sorban milyen magasságban és melyik oszlopban kell a pontot megjeleníteni. Az egymás alatt elhelyezkedő tűk száma jelzi az egy karakter magasságához felhasznált pontok számát. Minél magasabb ez a szám, a felbontás annál jobb. A fejben elhelyezett tűk száma általában 7-24 között van.

Jelentek meg a színes-grafikus mátrixnyomtatók is, melyekkel száraz, csak adatokat tartalmazó jelentések tehetők sokkal változatosabbá, tetszetősebbé vonalas ábrák, oszlop-, kördiagrammok, vagy akár három-dimenziós ábrák kialakításával.

Manapság már nem nagyon használják ez a nyomtatófajtát.

Jellemzők:

+ Olcsó (volt amikor még a tintasugaras és lézer nyomtatók nem terjedtek el)
+ Alacsony laponkénti nyomtatási költség
+ Egyszerre több lap nyomtatása (a tűk átszúrják a lapokat)

- Nagyon zajos, hangos
- Nem túl szép nyomtatási kép
- Kép nyomtatásra nem alkalmas

 

Tintasugaras nyomtató

 

1984-ben a HP bemutatta a legendás Think Jet-et. Ez volt a legelső tintasugaras nyomtató. Ez a nyomtató fajta a legnépszerűbb manapság. A tintasugaras nyomtatók elterjedésének eredménye, hogy a színes nyomtatás gyakorlatilag mindenki számára elérhető.A tintasugaras nyomtatókra az angol nyelvű irodalom Ink Jet (tintasugár) néven hivatkozik érintésmentes, pontmátrix technológia). Az Ink Jet azonban egy gyűjtőfogalom, amely számos gyakorlati megvalósítást tartalmaz.

Az előbbi ábra alapján is látható, hogy a tintasugaras nyomtatásnak két fő ága van: /span>
1.Folyamatos (continuous)
folyamatosan lövik ki a tintacseppeket
a tintacseppek igény szerint elektrosztatikusan feltölthetők
a tintacseppek így megkülönböztethetők és irányuk elhajlítható
a feltöltött cseppek a hordozóra, a töltetlenek egy csatornába kerülnek újrafelhasználásra
ipari kódolás, jelölés a jellemző felhasználási területük /span>
2.Igény szerinti (drop-on-demand)
- sak akkor lő ki tintát, ha arra szükség van
az irodai, otthoni nyomtatók általánosan ezt az eljárást alkalmazzák

Számunkra most csak a 2. csoport érdekes mivel az otthoni tintasugarasok ide tartoznak. Egyébként ezt a csoportot tovább oszthatjuk a tinta kilövésének módszerei szerint.

Forró buborékok (TIJ - Thermal Ink Jet)

Hőközlésen (thermal transfer) alapul az ún. TIJ technológia:
- 1977-es felfedezés br> az Epson kivételével a legtöbb gyártó alkalmazza a módszert
egy gyorsan felhevíthető fűtőelem segítségével „forralják” fel és lövellik ki a tintát egy fúvókán keresztül
az így kilövellt tintacseppek kerülnek rá a papír felületére

 

Ennek a megoldásnak 2 féle fej elrendezése lehet roof-shooter és side-shooter.

 

Roof-Shooter

Side-Shooter

 

A TIJ technológia néhány paramétere:
- a fúvóka átmérője az emberi haj vastagságának mintegy egyharmada br> a fúvóka alatt elhelyezkedő tintacsatorna alatt helyezkedik el a fűtőelem
- fűtőelemet a rajta áthaladó áram fűti fel 300-350 Celsius-fokra
a felfűtés ideje ~5 μs, vagy kisebb
a buborékképződés ideje 3-10 μs (robbanás szerű)
a kilövellés ideje 10-12 μs
a tintacsepp mérete 2-4 pikoliter (1 pl = 10
-12 l)
a tintacsepp sebessége ~50 km/h /span>

 

A TIJ technológia kulcsa a fűtőelem:
- nagyon kis területen, nagyon gyorsan, nagy hőmérséklet /span>(1 m2 ilyen mértékű felfűtéséhez 1500 MW teljesítmény kellene, a nap felületének 1 m2-e ~200 MW-al sugároz) /span>
- a fűtőimpulzusok frekvenciája 10-40 KHz
a technológia milyensége miatt a tintának hőstabilnak kell lennie (a forralás nem befolyásolhatja a tulajdonságait)

 

Piezokristály

E technológiában az egymást gyorsan követő feszültségimpulzusok hatására deformálódó, vagyis rezgő piezokristály „pumpálja át” a tintát a fúvókán.
a kristály mechanikusan mozog, így a cseppképződés sebessége messze elmarad a TIJ-hez képest
a kristály alakváltoztatása azonban bizonyos határok között arányos az alkalmazott feszültséggel változó cseppméret több színárnyalatot tesz lehetővé)

- nem kell hőstabil tinta /span>
- a technológia kényes a tintában lévő légbuborékokra /span>(mint a „belevegősödött” fékeknél, a levegő könnyen összenyomható)
- a nyomtatófejet nyomtatás előtt a TIJ-hez képest többet kell tisztogatni, ami veszendőbe ment tintát jelent

 

A piezoelektromos Ink Jet nyomtatók felépítése függ a kristályok deformációs módjától. /span>

Lehetséges deformációs módok:
- préselő squeeze mode)
- hajlító (bend mode)
- nyomó (push mode)
- nyíró shear mode)

 

Bend-mode

Push-mode

Shear-mode

 

Nyomat minősége

Bár fontos, de önmagában a nyomtatófej technológiája nem határozza meg a nyomat minőségét. /span>
Mind a TIJ, mind pedig a piezo technológia lehetővé teszi a fotóminőségű nyomtatást. /span>
A nyomat minősége még az alábbiaktól is függ: /span>
- felbontás (tintacseppek mérete)
- színek száma
- hordozó (ált. papír) minősége
- tinta kémiai jellemzői /span>

A kezdeti 300 dpi-s felbontást már elhagytuk és az 1200dpi vagy felette lett az átlagos, ez azt eredményezte, hogy részletesebb lehet a kép és több színárnyalat alakítható ki.

A 3 alapszín, amiből mindent kikevernek itt a cián, a bíbor és a sárga (CMY). Ebből ki lehetne keverni a feketét (K) is, de takarékossági okokból a feketéhez külön fekete tintát alkalmaznak. Vannak nyomtatók ahol a színek számát hatra emelték (CcMmYK) a ciánnak és a magentának egy világosabb változata is a nyomtatóba kerül.

A nyomtatás minőségét nagymértékben meghatározza a papír minősége is, a jó minőségű papír nem engedi hogy beszívódjon a tinta a rostjai közé.

A tintasugaras nyomtatásnak talán a legkritikusabb eleme a tinta. Meghatározza a csepp kilövésének karakterisztikáját és a nyomtatórendszer magbízhatóságát. A tinták területén rengeteg fejlesztés történt és történik a mai napig is. A különböző típusú tintákhoz persze számos különböző nyomtatómű is készült.

Az otthoni és irodai nyomtatókban leggyakrabban vízbázisú tintákat alkalmaznak. Az ilyen tinta hajlamos szétterülni a kezeletlen papírfelületen és behatolni a rostok közé, ami kevesebb színárnyalatot és gyengébb valós felbontást eredményez.

 

A fázisváltós (phase-change) vagy más néven szilárdtintás nyomtatók jobb képminőséget képesek produkálni akár gyengébb minőségű papíron is.A fúvókából a tintacsepp olvadt állapotban távozik, a hordozó felületére érkezve a tintacsepp azonnal megszilárdul a rövid megszilárdulási idő miatt a tinta nem képes beszívódni a papír rostjai közé, az eljárást gyakran egy hideg hengerrel történő préseléssel kombinálják, természetesen a hordózó minősége ennél a nyomtatási módszernél sem közömbös.

Tintasugaras előny - hátrány:

+ olcsó a nyomtató
+ kis helyigény
+ nagyon jó minőség, alkalmas fotóminőségű színes nyomtatásra

- alacsony nyomtatási sebesség (főleg színes képeknél)
- magas lapköltség (a tinta nem túl sok oldalra elég)
 

Lézer nyomtató

A lézernyomtatók és fénymásolók működése két fizikai jelenségre támaszkodik:

- különböző elektromos töltésű tárgyak vonzzák egymást
- bizonyos szigetelő tulajdonságú anyagok fény hatására vezetővé válnak

A lézernyomtató egyik alapeleme a dob OPC (Organic Photo Conductor) henger. A jól vezető fémhenger felülete speciális szerves vegyülettel van bevonva gyakran más fényelektromos tulajdonsággal rendelkező szigetelő anyagot használnak (pl. szelén, szilícium), mivel a vegyület elektromos szigetelő, így a töltés megmarad a felületén a vegyület fény hatására válik vezetővé és veszíti el az adott helyen a töltését. A dob eleinte pozitív töltésű, melyet a korona vezeték (corona wire) biztosít „számára”, áram segítségével.

 

Ahogy a dob forog, a nyomtató egy piciny lézersugarat bocsát ki és juttat el a dob felszínének bizonyos részeire. Ezzel a lézer elektromos töltésű képet rajzol, amely a nyomtatandó betűk és képek elektrosztatikus képe.
Azt követően, hogy az elektromos töltésű kép elkészül a nyomtató pozitív festékkel vonja be a dobot. A dob ellentétes, vagyis negatív töltésű, kisütött részeihez a festék odatapad. Ezek azok a részek, amelyeket a lézersugár megrajzolt, vagyis a betűk, ábrák képei.

A papír negatív töltést kap a transzfer korona vezetéktől, de ez a töltés erősebb, így a végiggördülő papír magára tudja „vonzani” a festéket a dobról.

Hogy a folyamatot követően megakadályozzuk, hogy a papír az ellentétes töltésű dobhoz tapadjon a leválasztó korona vezeték a festék felszedését követően azonnal kisüti azt.

A papír ezt követően egy pár felhevült hengeren keresztül halad, ahol a festékpor megolvad és beég a papír rostjaiba. Miután a festék lerakódik a papírra, a dob felszíne elhalad a kisülési cső mentén. Ez az éles fény megvilágítja az egész fényérzékelő felszínt, kitörölve az elektronikus képet. A dob felszíne ezt követően elhalad a töltésért felelős korona vezeték előtt, mely újra pozitív töltéssel ruházza fel.

 

A felhevült hengerek természetesen a papírt is felmelegítik a nyomtatás közben, ezért is meleg a papír, amikor végül a kimenetei tálcába érkezik. Az hogy az egyébként gyúlékony papír nem ég el a hevítés közben kizárólag annak köszönhető, hogy olyan gyorsan gördül át a hengerek közt, hogy nincs ideje a gyulladási pont elérésére.

A festékpor több összetevőből áll:

festékpor (5-10 μm átmérő)
viasz
mágneses szemcsék

A mágneses részecskék a hordozók az ő révükön kerül ragad rá a tonerpor az OPC dob statikusan feltöltött részeire.A papírra közvetlen érintkezéssel kerül át a festékpor, a festéket ekkor csak felületi tapadás (adhézió) tartja a hordozón a rögzítéshez meg kell olvasztani a benne lévő viaszt.

A következő oldalhoz az OPC hengert meg kell tisztítani az esetlegesen rajta maradt tonerportól és el kell távolítani róla a töltést.

A tisztításhoz két eszköz használatos:
- az esetleges ott maradt festékpor eltávolítására erős elektromos teret használnak
- bizonyos esetekben fizikai behatást is alkalmaznak (tisztító penge)

A lézernyomtatókban egy lézerdióda fénysugara pásztázza végig sorról sorra a henger felületét.
- a dióda jól vezérelhető, gyorsan ki-be kapcsolható, bizonyos mértékig a fényereje is szabályozható
- a vetítőrendszer központi eleme egy forgó tükörhenger

 

Oldalkép kialakítása lézer helyett fénykibocsátó diódákkal (LED) is történhet. Ekkor a henger szélességével megegyező hosszúságú LED sort használnak, így megtakarítható a költséges forgótükrös optikai rendszer. A LED-ek átmérője nem olyan kicsi, mint a lézersugár átmérője, de a legtöbb alkalmazáshoz ez a felbontás is elegendő.

Színes lézeres nyomtatás

Színes nyomtatók esetén mind a négy alapszínhez külön OPC dobot használnak, gyakorlatilag a nyomtatóművet kell megnégyszerezni. Mivel a papírnak a nyomtatóművön történő áthaladása nem szabályozható elég pontosan, ezért a tonerpor felvitele egy köztes hordozóra történik, ez általában egy végtelenített rugalmas szalag a festékpor aerről a köztes hordozóról kerül a papírra.

A négy OPC dob elhelyezésére két módszer alakult ki:

Forgópisztoly tárához hasonló elhelyezés
- kis helyigény, kisebb nyomtató
- a nyomat elkészítése négyszer annyi ideig tart, mint a fekete-fehéré, mivel egyszerre csak egy nyomtatómű viszi fel a festékport

Sorban történő elhelyezés
- a négy nyomtatómű egyszerre dolgozhat, így jelentősen gyorsabb az előző megoldásnál
- a berendezés mérete azonban lényegesen nagyobb lesz

 

A nyomat minőségét több tényező is befolyásolja.
- OPC dob állapota
több gyártó a a nyomtatóművet beépíti a festékkazettába, így azt kicserélve az OPC hengert is cseréljük - drágább megoldás, ám jobb a minőség
bizonyos gyártók ezt nem teszik, mivel állításuk szerint az OPC hengerük többet bír

- Tonerpor minősége
- a szemcséknek szabályos gömb alakúaknak, egyenletes összetételűnek kell lenniük
A tonerutántöltők általában zúzott festékport használnak, ami jóval olcsóbb, ám minősége gyengébb
rosszul záródó, utántöltött kazettából kiömlő festékpor a teljes nyomtatót tönkreteheti

Lézer nyomtató előny - hátrány:

+ nagy nyomtatási sebesség
+ kiváló nyomtatási minőség
+ alacsony lapköltség
+ nagy terhelhetőség

- drága
- magas fogyasztás
- nagy(obb) helyigény
 

A szervizbe kerülő nyomtatók fele a beégetőmű túlmelegedése miatt szorul javításra.

 

/span>

Kezdőlap

Nyomtató gyártók oldalai

Hawlett Packard

Canon

Samsung

Lexmark

Epson

Brother

OKI

Konica Minolta

Xerox