A mai világ állapota: ateista, liberális, jellemző a célközpontúság, utilizmus. Az emberek fő vágyai: boldogság és boldogulás - teljesen máshogy képzelik, mint a keresztények!

Még ha szeretnénk is szép dolgokat képzelni a jövőben, egyértelműen állítja az ige, hogy a világ a pusztulás felé halad. Ahogy a Titanic pusztulása is történt, nekünk is az a feladatunk, hogy a hanyatlásban levő világból minél többeknek nyújtsunk segítő kezet. A pusztulást nem tudjuk megállítani, ezért az emberekkel kell foglalkozni, ez az igazán fontos. Ők meghalnak végérvényesen, ha nem cselekszünk!

A probléma az, hogy a legtöbb ember nem akar "megmentődni". Mindenféle kifogás a válasz: "ne károgjatok ezzel a dumával", ne erőltessük rájuk, toleráljuk őket, ne szóljunk bele, majdcsak jóra fordulnak a dolgok. Ha ebbe a dologba belemegyünk, akkor ők meg fognak HALNI. Már most félresikerült, boldogtalan életek sokaságát látjuk. Ha toleráljuk és nem szólunk bele, a világ rosszabb lesz, mint amilyen lehetne általunk.

Semmi jogunk nincs panaszkodni a helyzetről, ha semmit nem teszünk ellene. Milyen lenne, ha valaki előttünk kijelentené: felköti magát, mi meg szépen végignézzük, ahogy a nyaka köré tekeri a kötelet, a végén esetleg halkan a fülébe súgjuk, hogy "Hát ezt talán azért mégse kéne…" Öngyilkos akar lenni, mi pedig csak nézzük és toleráljuk??!! Nem ilyenek a keresztények???? Ő összetörik, mi meg nem mondunk semmit?!

Sajnos mi vagyunk azok, akik megszoktuk azt, hogy tolerálni kell az ember halálhoz való jogát, elfogadtuk, hogy a hit fakultatív, egy-egy formát lehet választani a sok közül. Gyakran még a saját gyülekezetünkbe járókat sem tudjuk megtartani! Miért lapulunk meg a sarokban?! Fel kell vállalnunk a konfrontációt, ehhez azonban ismerni kell az igazságot és a hazugságot. Tehát: ALAPELVEK ÉS SZERETET - hűségesnek lenni az elveinkhez, és odafigyelni a másik emberre. Ma sajnos elvtelenség az elvárás a világban. Ezért ha vannak tiszta elveink, konfrontálódni fogunk. A kérdés, hogy maradunk -e a magunk kis gettójában, vagy pedig tudunk embereket menteni?

Mik az életünk alapelvei?

A legfontosabbak:
1. A Biblia Isten szava, az egyetlen igazság! - a világ erre azt mondja: "emberek írták, nem igaz, alternatív lehetőség, nem kötelező, nem történik semmi, ha figyelmen kívül hagyjuk…" A médiában és mindenhol ez jön - Da-Vinci kód, Júdás evangéliuma… Még többet számít az, amit rajtunk látnak, ránk néznek és nem látják hitelesnek! Amikor elkezdték tolerálni a keresztények, hogy a kiforgassák a Bibliát, akkor kezdődtek a problémák. Bátor kiállásra van szükség! Szembe menve a világgal hirdetni kell, hogy ez az igazság!

2. Jézus Krisztus az egyetlen Megváltó! - világ: "nincs miért megváltani minket, vagy lehet, hogy kell, de Jézus nem lehet az egyetlen út, ez nagyképű állítás, toleráljuk a más felfogást is" Mi tudjuk, hogy van miből megváltani minket! Ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy ez az egy út van csak! Erre jöhet a válasz: "Hé, nem látjátok, kisebbségben vagytok! Nevetséges…stb…" De nem attól lesz valami igaz, hogy sokan állítják, hanem attól ha az élő Isten kijelentése!

3. A bűn igenis létezik! Mi tudunk választani, és tudunk szabadok lenni. Ezzel szemben a világ azt állítja: "ne emlegessük a paráznaságot, lopást, stb…, nincs jogunk beleszólni más életébe" Mi viszont a bűnt nem tolerálhatjuk! A bűnös élettől különböző életet kell élnünk! Ha elrontjuk, akkor jön a B terv: Bocsánatkérés, majd megtérés a bűnből. Ahogy magunkban, másban sem tolerálhatjuk a bűnt, mert ezzel azt mutatjuk, hogy nem is érdekel a másik sorsa, ő maga valójában. Beszélni kell róla! Ha kell, nekünk is meg kell tudni bocsátani!

4. Keresztény élet csak gyülekezetben képzelhető el, nincsen Rambo-kereszténység, hogy majd én mindenkit jól lekaszabolok…J Krisztus teste a gyülekezet, éppen ezért bele kell tartozni! Nem lehet tolerálni a hűtlen életet, hűség nélkül nem tudunk igazi életet élni! Hűségesnek kell lenni a gyülekezethez.

Kritikus pontok ma:

- Szexuális tisztaság: a fiatalok gondolatainak 90 százalékát elveszik ezek, tudom én is voltam fiatalJ, ma teljesen magától értetődő a házasság előtti és kívüli szex. Úgy nézik a dolgot, mintha a jelentősége annyi lenne, mint amikor az ember egy ásványvizet vásárol a boltban. Nem beszél róla senki nyíltan a gyülekezetben, pedig mi sem vagyunk sokkal jobbak. Amerikában és NyugatEurban 18 éves koráig 85 százaléka a fiataloknak elveszti a szüzességét a nem keresztények közül, a keresztények közül 75 százalék! Mi is hozzászoktunk?! Terjed, és megszokottá válik a pornográfia is, mi is megtanultunk együtt élni vele. L

- Homoszexualitás: Miért nem háborodunk fel amikor a tizenkét apostolt homokosnak mondták, vagy egyéb híreket terjesztenek. Vagy a Károli egyetem példája. Az Unióba megyünk, sőt már benne vagyunk: várhatóan kötelező lesz összeadni a templomokban a meleg párokat, voltak már olyanok, akiket ennek megtagadása miatt bebörtönöztek! Hozzászoktunk a mű-Tescos tejhez, és az igazitól már talán meg is betegednénk: nem vagyunk -e így ezzel is? Ha a sátán nem tud letarolni, akkor hozzászoktat a bűnhöz.

- Házasság, család: szét akarja verni a sátán. Nem tolerálhatjuk a szingliséget, az ige azt mondja, hogy nem jó az embernek egyedül lenni, és hogy ketten lesznek egy testté. Miért sok a keresztény egyedülálló? Az első parancsolat valójában ez: "Szaporodjatok és sokasodjatok" JJJ Elválások: nem éri meg megjavítani ma a dolgainkat, legyen az Dvd-lejátszó, vagy feleség, könnyebb újat szerezni, mint a régit mássá tenni. Pedig valójában Isten ugyanezt tette velünk! Elromlottunk, mégis foglalkozik velünk! Pedig el is dobhatott volna!!!

- Szülő-gyerek kapcsolat: sokszor csak eltartják a szülők a gyereket, nincs család. A szülők nem ismerik gyerekük mindennapi gondjait. Helyre kell állítani a kapcsolatokat

- Anyagi dolgok: nagy gond, hogy ugyanazt tesszük, amit mások: gyűjtögetünk! Hogyan bánunk a pénzünkkel? Mire használjuk? Fontos: keressétek először Isten országát Az ember mindig fontosabb kell, hogy legyen, mint a matéria! Megelégedéssel kell élnünk, nem elégedetlenül és önzőn! Egyre több és egyre több - ha soha nem elégszünk meg, nem tudunk majd alternatívát adni.

- Misszió: el kell mondani, hogy életet mentünk! Élet-halál kérdés - hadd valósítsa meg a gyerek önmagát, hadd dugja a villát a konnektorba…hátha kibírja… J - nem állhatunk így hozzá! Elég az unalmas istentiszteletekből, a semmitmondó prédikációkból, a kegyeskedésből, a misszió mellőzéséből, helyette sokszor az emberek útjában állhatunk amikor az üdvösséghez igyekeznek… Elég a némaságból, az álalázatból: ezeket NEM TOLERÁLHATJUK. Menjünk oda a pásztorhoz, és kérjük meg, hogy készítsen fel minket a feladatainkra! (efézus 4…)

Mit kell tennünk? A diagnózis önmagában nem segít. Tudnunk kell, mit tegyünk. Különbség van a bűnös ember és a bűne között, ez nagyon fontos! Nem szabad csak azt mondani, hogy mekkora ganéj ember, egy nulla vagy, ha nem tartozol közénk. Depressziókampánnyal nem lehet csatát nyerni (fidesz). Ne bűn, hanem emberközpontúak legyünk! Jézus is ilyen volt. Helyre kell állítani az identitásunkat: kik vagyunk, honnan és hova megyünk, mik a céljaink? Ne egymást üssük! Sokan többet foglalkoznak a másik keresztény ütögetésével, mint a sátán ellen való harccal!

Konkrét, motiváló célok kellenek! Ébredés? Nem lesz elég beszélni róla, dicsőiteni, táncolni, ugrálni, meg kell mondani, hogy mi a feladatunk! Ne csak dumáljunk, megvalósítható, valós célok kellenek! Meg kell őket fogalmazni!

Mozgósítani kell a mieinket, mert SOKAN vagyunk, és hiszem, hogy elegen, ahhoz, hogy változzanak dolgok. Nekem kell elindulni, segíteni, biztatni, stb… Játszadozó, szétszórt katonákkal nem fog egy hadsereg győzni! Elég lehet kevés katona is, ha jók a fegyverek, és bátrak!

Ami biztathat: vannak társaink! Becsüljük is meg őket! A Biblia tele van ígéretekkel! A világegyetem legnagyobb erőforrása is mögöttünk van! Sok országban sikerült már - Ázsia, Dél-Amerika: talán nekünk is sikerülhet! És volt, hogy már nekünk is voltak sikereink! Nézzünk azokra, és hittel lépjünk előre!

TEHÁT a világ toleranciát vár, de ne kapja meg tőlünk! Mi Jézus Krisztust helyettesítjük itt. "Ahogy engem küldött az Atya, most én küldelek titeket!" - pontosan úgy küld minket is! Gyógyítani, áldás lenni, segíteni, stb… "Ugyanazt megteszitek, mint én, sőt még nagyobbakat cselekedtek!"

2006.05.02 Budapest, Nap u.

(ez természetesen egy SZUBJEKTíV JEGYZET, de remélem ér valamit :))
vissza>>>>>>