Mariazell

Fekvése
Mariazell Stájerország és Alsó-Ausztria határán fekszik az Északi Mészkő-Alpokban,
a Bürgeralpe (1270 m) lábánál. A város több völgy találkozásánál fekszik,
elhagyni minden irányban csak kisebb-nagyobb hágókon és nyergeken keresztül lehet.
A szomszédos völgyek sugárirányban ágaznak szét:
Salzatal, Walstertal, Ürünautal, Aschbachtal, Gollradtal, illetve a már
Alsó-Ausztria területén fekvő Erlauftal és Lassingtal.

Éghajlat
A vidék adottságai miatt éghajlati szempontból Ausztria kevésbé kedvező éghajlatú területeihez tartozik. A telek az átlagnál hidegebbek, a régióhoz tartozó Halltalban nem ritka a -30 °C-os fagy sem. A nyarak is az átlagnál hűvösebbek, jellemző a bőséges csapadék. A legbarátságosabb évszak az ősz, októberben a legmagasabb a napsütéses napok száma és a november a legszárazabb hónap. A csapadék éves mennyisége 1200 mm, a legcsapadékosabb hónap a július és a december, utóbbi miatt a vidék nagyon hóbiztosnak számít, az év 115 napján borítja hótakaró. Ugyanakkor az éghajlat kedvez a köd kialakulásának is, főleg a völgyekben. Mariazellben évente átlagosan 60 napon van köd. Az uralkodó szélirány az északnyugati, de gyakran fúj a Hochschwab irányából délkeleti szél is. A völgyekben a csekély légmozgás miatt gyakori a hőmérsékleti inverzió.

Története
Időszámításunk előttről, illetve az időszámításunk szerinti első századból nincs bizonyíték állandó településre a vidéken, ám a régió illír-kelta hegy- és folyónevei e törzsek itteni előfordulására utalnak. Valószínűleg ismerhették már a halltali sót is, az i.e. 16. században a rómaiak só útja is ezen a vidéken haladt át.

A 6. században az avarok uralma idején földművelő szlávok telepedtek le a környék hegyvidékén, erről szintén a helység- és hegynevek tanúskodnak. 1025-ben 11. Konrád császár a mai Mariazell területével együtt a mürztali grófság egyes részeit sógornőjének, Beatrixnak ajándékozta. Az ajándékozás körüli vita egészen a pápáig eljutott, a döntést végül Eberhard salzburgi érsek hozta meg, a területet St. Lambrecht apátságának ítélve. A város alapításának napjaként egy IV. Adorján pápától származó oklevél alapján 1151. december 21-ét tartják számon.

A Cell név legelőször II. Frigyes osztrák herceg 1243-as oklevelében bukkan fel, amelyben St. Lambrecht apátjának szabad rendelkezést biztosít, a Cell környéki só- és ércbevételek fölött. Ez után az apát 1342-ben engedélyt kapott, hogy vásárt rendezzen. Ehhez az addigra jelentősebb településsé vált Mariazellt választotta. 1344-ben kapta meg a település a vásárjogot, amely alapján a polgárok kereskedhettek és vásárokat tarthattak. A mostani főtér és a három több utca is ebben az időben alakult ki a ma is látható tormájában. A 14. század folyamán a templomot gótikus stílusban többször is átépítik. A törökök 1420-ban jönnek először Mariazell be, a tüzek megrongálják a házakat és a templomot is. 1474-ben a következő tűzvész újabb pusztítást végez. 1532-ben visszatérnek a törökök, több házat felgyújtanak, ám a templomot ezúttal megkímélik.

1644-ben megkezdődnek a templom barokk stílusú átépítésének munkálatai, amelyek 1780-ig tartanak. 1679-ben I. Leopold császár Mariazellbe látogat, ám kíséretének egy tagja behurcolja a városba a pestist, amelynek 156-an esnek áldozatul. 1683-ban újabb török támadástól tartva a kegyszobrot és a Mária-képet is St. Lambrechtbe szállítják, ám még az év folyamán vissza is kerülnek eredeti helyükre. 
1736-ban a frissen megházasodott Mária Terézia férjével felkeresi Mariazellt, majd 1742-ben érckitermelési jogot ad az apátnak Gollrad és Aschbach területére, továbbá engedélyezi egy vasmű építését és üzemeltetését. 1786-ban II. József császár számos kolostorral együtt megszünteti bt. Lambrechi apátságát is, ami Mariazellt is érinti. Akadályozzák a zarándoklatokat, később teljesen meg is tiltják azokat. 1798-ban újabb hatalmas tűzvész pusztít a településen. 
1800-ban újabb tűz pusztít a város más részein, majd 1805-ben a franciák támadásakor Mariazell környékén is harcok folynak. 1809-ben az egyházi kincseket Temesvárra menekítik a franciák elől, akik néhány héttel ezután elfoglalják a települést. A harcok, a fosztogatás és a rossz termés megtizedelik a lakosságút. 1816-ban éhínség köszönt Mariazellre, amin Leopold főherceg burgonyaszállítmányokkal próbál segíteni. A település történetének legnagyobb, 182?-es tűzvésze szinte mindem lángba borit, a templom is nagy károkat szenved, ám 1828 és 1832 között nagy áldozatok árán újjáépítik. 1837-ben Mariazellbe látogat I. Ferdinánd császár, majd a fennállás 700 éves évfordulóján I. Ferenc Józsel császár hitvesével, Erzsébettel. Uralkodása alatt alapítják 1849-ben az első csendőrőrsöt, választják 1830-ben az első polgármestert, építik meg 1856-ban a Bürgeralpén az első kilátót és alapítják meg 1874-ben a tűzoltóságot.
1892-ben készül el az elektromos művek, amely Mariazell áramellátását biztosítja, 1896-ban építik meg az első általános vízvezetéket, majd 1898-ban bezárják a vasművét. 1907-ben Kirchbergböl Mariazellig ér a vasútvonal, megünneplik a település 750 éves fennállását. 1908-ban a templomot bazilika rangjára emelik, ugyanebben az évben tartja Matthias Zdarsky az első sí tanfolyamokat. 1910-ben harmadik, egyben utolsó alkalommal látogat Mariazellbe I. Ferenc József. 1911-ben pedig a későbbi utolsó császár, Károly főherceg és hitvese Zita jár itt. 1928-ban az elsők között épül meg a Bürgeralpe kabinos drótkötélpályája.
1945-ben az oroszok 5000 fővel bevonulnak Mariazellbe, 1948-ban a település városi rangot kap. 1966-ban Mariazell a kremsmunsten apátság fennhatósága alá kerül, az ezt követő években jelentős felújítási munkálatok kezdődnek az egyházi épületeken. 1983-ban a városba látogat II. János Pál pápa, az oltár a lőtéren áll. Ebből az alkalomból az egész városban nagyszabású felújítási munkálatokat végeznek.
1991 -ben Magyarországra, Esztergomba szállítják Mindszenty József bíboros hamvait. 1992-ben Mariazell visszakerül az alapító St. Lambrecht apátságának fennhatósága alá. 2007-ben a város fennállásának 850. évfordulója alkalmából 2007. szeptember 8-án ide zarándokol XVI. Benedek pápa.

A név eredete, legendák

Gazdaság

A zarándokhely

Látnivalók

• Bazilika: a jellegzetes, háromtornyú templom a város jelképe. Különleges módon ötvözi a gótika és a barokk jegyeit, oltárát Fischer von Erlach készítette.
• Magnus sziklája (Ursprungsfelsea): a legenda szerint ez a szikla zárta el a szerzetes
  útját, ám imái hatására kettéhasadt, ide vezetik vissza a város eredetét, a sziklához
  jelölt turistaút vezet.
• Banyászmúzeum GuBwerkben: az egykori vasöntöde épületében látható a
  vidék bányászatának történetét bemutató kiállítás.
• Múzeumvillamos (Museumstramway): Mariazell vasútállomásán látható a világ
  legrégibb gőzvillamosa. A korhűen helyreállított kocsik a 19. század hangulatát idézik
  a rövid utazás során.
• Mariazelli vasút: a 83 km hosszú keskeny nyomtávú kisvasút romatikus utazási
  alternatívát kínál Sankt Pöiten és Mariazell között.
• Bürgeralpe: Mariazell 1267 m magas hegyére gyalogosan vagy kabinos felvonóval is
  fel lehet jutni. A szép kilátás mellett a hegyen számos sípálya, egy kilátó, egy
  élménypark és több hangulatos alpesi kunyhó várja a látogatókat.
• Holzknechtland élménypark: a Bürgeralpén található élménypark a favágók életét
  mutatja be.
• Gemeindealpe: már Alsó-Ausztria területén található a mariazelli vidék legmagasabb pontja. Az 1626 méter magas hegyre ülőliftekkel lehet feljutni, ahonnan csodálatos panoráma nyílik a környező hegyvidékre. Télen közkedvelt síterep.
• Salza: a 88 km hosszú folyó jól ismert a vadvízi túrázók körében.
• Szent kút (Heiliger Brunnen): a kút vizének gyógyító erőt tulajdonítanak, így a
  zarándodok is gyakran visznek belőle haza.
• Mechanikus betlehem: a Kálváriahegyen egy magánházban látható egyedülálló
  betlehem 12 újtestamentumi jelenetet ábrázol összesen 130 mozgó figurával.

Testvérvárosai

• Fatima, Portugália
• Lourdes, Franciaország
• Loreto, Olaszország
• Czestochowa, Lengyelország
• Altötting, Németország
• Mariazell, Ausztria
• Testvérváros: Esztergom (2002. május 6.)